Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-04 / 157. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. július 4., szombat Megemlékezés Sárospatakon Megkezdődött az EBBÉ Parlamenti Közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) „A itársadaílimi, gazdasági és 'kulturális felemelkedést egy­aránt szolgáló szövetkezés szószólói között olyan ne­ves íróikat, közéleti szemé­lyiségeiket találunk, mint, Móricz Zsigmoind, Veres Pé­ter.” Az almok elmondta, hogy a mezőgazdasági, ipari fo­gyasztási, itakarékszövebke- zetek, lakásszövetkezetek, va,gy az ismét létrehívott hangyaszövetkezetek nélkül ma már elllképzelhetetlen lenne a magyar emberek élete. E szövetkezeti ágaza­tok ámítják elő ugyanis nemzeti jövedelmünk egy­negyedét. Hazánkban mint­egy 5 (!) millió emlber kö­tődik ma valamilyen for­mában a szövetkezetekhez, és ezen túlmenően a világ 600 millió főt kitevő szövet­kezőihez. Ma a váilalkozá- sök korát éljük. Vállalkozás volt az első szövetkezet meg­alakítása is. Az új parla­ment hozzáfogott a gazda­sági 'berendezkedés megvál­toztatásához. Ennek fő fel­adata, hogy ime;g kell szün­tetni az állami tulajdon iiyoimasató túlsúlyát a gaz­daságban,, teret kell nyitni a .vállalkozásoknak. A szö­vetkezők is hívei a piacgaz­daság és az új 'gazdasági rend kiépítésének, amely azonban nem lesz olyan gyons és látványos folya­mat, mint a politikai rend­szer változása. A magyar szövetkezeti (mozgalom tör­ténetében az idei az egyik legjelentősebb esztendő, mi­vel megszületett végre >a tíz éve várt új .szövetkezeti tör­vény. Ugyanis az átmeneti törvénnyel veszteség és csa­lódottság is érte a szövet­kezőiket. Ügy érzik, hogy a politikai bizataatlamság lég­köre továbbra ;is fennma­radt irántuk. 'Mégis bíznák abban, hogy az á/talalkuló szövetkeződ mozgalom új ér­telmeit, újabb lendületet vesz. Ez az optimizmus ér­ződött ezen a (megemlékezé­sen. Az ünnepség végén a szö­vetkezeti mozgalomban ki­emelkedő munkát végzőiket kitüntették a különböző szövetkezetek megyei szö­vetségei. (bekecsi) (Folytatás az 1. oldalról) ség egy új, felemelő korszak előtt áll. Ugyanakkor az eu­fória mára eltűnt és helyét a gondok józan számbavéte­le vette át. Tapasztalható, hogy a kommunista rezsi- mekben korábban elfojtott indulatok most a felszínre törnek, és, egyes nemzeteit, illetve társadalmi csoportok .súlyos konfliktusokkal ter­heltek. Ezzel együtt re­ménykeltő, hogy minden ko­rábbi rendezési folyamattól eltérően, a mai átalakulás nem egy világégés után tör­ténik, hanem békés körül­mények között megy végbe. Az átalakulás közepette Ma­gyarország büszke arra, hogy megőrizfte gazdasági-politikai stabilitását és ezzel akár modellértékű példát is nyújt­hat a régió számára. A magyar miniszterelnök véleménye szerint az euró­pai biztonság megszilárdítá­sában kiemelkedő szerep vár az EBEÉ konfliktusmegelőző rendszerére. Ugyanakkor az európai mechanizmusokkal egyetemben is kulcsfontos­ságú, hogy szilárdan álljon a NÁTO, amely nélkül nincs euro-atlanti biztonság. En­nek kapcsán Antall József emlékeztetett arra, hogy a különféle konfliktusokat ille­tően a világ eddig „követő" külpolitikát és katonapoliti­kát folytatott; nem helyezett elég súlyt a megelőzésre. A kormányfő ezért egyfajta preventív külpolitikát szor­galmazott. A történelem is a,rra int — vélekedett An­tall József —, hogy sokkal nagyobb árat kell fizetni, ha az agresszorok ellen nem lépnek fel már idejekorán, A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a biztonság békeidőben nem­csak katonai, hanem egyút­tal gazdasági és szociális kérdés is. „Szégyellnünk kell magunkat akkor, ha nem találjuk meg a megfelelő eszközöket, hogy emberek ezrei ne váljanak földönfu­tóvá” — mondta a kormány­fő, emlékeztetve a Magyar- ország határait elérő újabb menekülthullámra. Ennek kapcsán hangoztatta, hogy Magyarországon történelmi hagyomány a menekültek százezreinek befogadása. Az sem véletlen, hogy 1989-ben éppen Magyarországon nyíl­hattak meg a határok a ke­letnémet kivándorlók előtt. Ugyanakkor figyelmezte­tett arra, hogy Magyaror­szág egyedül képtelen lesz megbirkózni a menekültára­dattal. Kérte a helsinki fo­lyamat honatyáit, hogy se­gítsenek Európa közös ügyé­vé tenni a menekültek hely­zetének rendezését. Végezetül Európa ügyét előrevivő, „kíméletlenül nyers” vitákat kívánt a bu­dapesti tanácskozás résztve­vőinek. (MTI) Kik nyertek pályázatainkon? Idéző című irodalmi rejt­vén ypályáaáltumk szponzora ezúttal a Mission-Art Kft. volt. A helyes megfejtéseik ezek voltak: Csokonai vers: „Kedv! Remények! Lillák! Isten véltetek! ”; A Ka ton a J ó- zsef-vers folytatás: „ezt pa­polta az apáturunk is sok­szor”. A helyes megfejtők között egy miskolci város­részletet és a diósgyőri vá­rat ábrázoló rézkarcot sor­soltunk ki. Nyerte: Sütő Ist­ván, (Mályi). Idegenforgiailmi rejtvény­pályázatunk, bár nagyon egyszerű volt, sokaik számá­ra mégis félrevezető momen­tumokat tartalmazott. A megfejtés: Sajószentpéter. A helyes megfejtést be­küldők között két olaszor­szági utat sorsol ki a Gol­den Tours Utazási Iroda. Nyerték: Tepliczky János Tamás (Miskolc), és Rekó Jánosné (Miskolc). Kérjük a nyerteseket, hogy minél hamarább keressék fel a Golden Tours Utazási Iro­dát és a Mission-Art Galéri­át nyereményük átvétele ér­dekében. Észak-Magyarország—Express Utazási Iroda akció Maovar—román államtitkári találkozó A kirándulásunkon részt vevők figyelmébe! Magunk sem számítatturuk rá, hogy elkkora érdeklődést vált majd Iki az Észak-Ma- gyiairország és az Expressz Utazási Iroda (laipunk előfi­zetői számára meghirdetett olcsó Ikiiráruduüási lehetősé­ge. A nagyszámú jelentke­zés miatt kicsit át kellett szerveznünk programunkat. A legfaratosabib: a fairán- duil'ás nem július 10-án, va­sárnap, hanem július 11-én, szoimlba'ton lesz! A napot azért Ikelllett megcserélni, mert vasárnap csak (menet­rendszerű hajót indít iaMa- hairt a Bodrogon és a Ti­szán, s erre nem férünk fel, ugyanis hat autóbusszal, 240-en vesznek részt a ki­ránduláson! ... A b úszók július 1'1-én, szombaton 7 'órakor Mis­kolcról, a Centrum Áruház mögötti parkolóból indul­nak. VaLamennyi utasunk 8 órákor Szerencsen megte­kinti a Zemplén Múzeumot, valamint Európa egyik leg- •raagyóbb képeslap- gyű jtömé­nyét. Innen három autóbusz Tokajba -megy. s aiz ottani programot követően ‘hajóval érkezik Sárospatakra. A má­sik három autóbusz Sze­rencsről Sárospatakra érke­zik, s az -ottani városnézés és imúzeurnlátoigatásdk után onnan indul hajóval Tokaj­ba', is ott folytatódik szá­múikra a program. ElőreLáthatóain valamennyi autóbusz 19—20 óra között érkezik vissza Miskolcra. A kirándulás 'napjának megváltoztatása miatt vala­mennyi utasunk szíves el­nézését kérjük! önmagában ezúttal sem volt rendkívüli esemény a csütörtökön Aradon lezajlbtt magyar—román találkozó, s a jövőben — remélhető na­gyobb gyakoriságuk révén — még inkább teljesen ter­mészetesnek számítanak majd a két ország vezető diplomatáinak megbeszélései — mondotta Martonyi Já­nos külügyi államtitkár pén­teken Budapesten azzal a céllal tartott sajtótájékozta­tóján, hogy pontosította az aradi megbeszélésekről ed­dig elhangzottakat. Rámutatott: azért találko­zott román kollegájával, Teo­Válasz egy nyílt levélre Kati hivatalba lépett Még szerda este letette a hivatali esküt Algéria új ál­lamfője, Ali Kafi. A legfel­sőbb államtanács új elnöke első beszédében azt ígérte, hogy minden eszközzel foly­tatja a harcot azok ellen, •akik veszélyeztetik a nem­zet érdekeit és szítják a megosztás tüzét — vagyis a szélsőséges iszlám mozga­lom ellen. A tanács megüresedett he­lyére Reda Maleket válasz­tották. A politikus koráb­ban különböző diplomáciai tisztségeket töltött be, volt miniszter is, és a meggyil­kolt elnök, Mohamed Budi- af barátai közé tartozott. Budiaf nevezte ki korábban a nemzeti konzultatív ta­A magyar—szlovák határtól északra, határainktól 45 kilo­méterre lévő Somodiban immár XII. alkalommal rendezik meg a magyarok a magyarokért jel­mondat szellemében a művelő­dési tábort. ,,Somodi fürdő— Drienovecké kúpele 1992. július 4—11.” — olvasható a meghívón. A táborba a legkisebbektől a legidősebbekig gyűltek össze az elmúlt évek során a szlovákiai és a hazai magyarok, alkalman­ként 400—500-án is. Mindezt az Encs város és a Csemadok kö­zött korábban kialakult együtt­működés révén valósították meg. Azzal a szándékkal, hogy leginkább a fiatalok ismerjék meg, jobban ismerjék meg egy­mást, s hogy együtt, egymás kezét fogva induljunk el Euró­pába. A XII. somodi művelődési tábor megnyitóján, vasárnap dr. Máté László, a Csemadok országos vezetőségének titkára köszönti a résztvevőket. Ezután a forrói gyermektánccsoport ad műsort. A rendezvénysorozat keretében az encsi közművelő­nács elnökévé, ez a testület lépett a feloszlatott törvény- hozás helyébe Algériában. A korábbi találgatásokkal ellentétben a tanácsba ez­úttal sem vonták be a kü­lönböző politikai erők 'kép­viselőit, bár korábban Ka- led Nezzar védelmi minisz­ter, akit az ország „erős emberének” tekintenek, tár­gyalásokat folytatott velük erről. Kalef, aki a függet­lenségi háború veteránjai szervezetének főtitkára volt korábban, egyes .kommentá­rok szerint annak köszön­heti kinevezését, hogy szé­les körű kapcsolatai van­nak a hatalomban levő egy­kori veteránokkal. (MTI) dési intézmények keresztrejt­vényfejtő, illetve videós vetél­kedőt is szerveznek. Az előadók történelmünk év­századairól, a kisebbségi hely­zetről, a Bodrogköz őstörténe­téről, szőlészetéről és borásza­táról, majd Sütő András mun­kásságáról beszélnek — többek között. Lesz persze a rendez­vénysorozat keretén belül nyi­tó táncház, kabarédélután, lesz­nek koncertek, lesz kiállítás és sportverseny is. A kiegészítő műsorokban bemutatják a népi mesterségeket, szerveznek a ki­csik részére játszóházat, gyógy­növény gyűjtésére hívják a résztvevőket, megtanulhatnak több népitáncot és elmehetnek gyalogtúrára is. A program keretében Határ­menti kapcsolatok című ren­dezvényen, kedden találkoznak a polgármesterek. Encs, Kazinc­barcika, Nagykálló és Sátoral­jaújhely, valamint Kassa-Óvá- ros, Királyhelmec, Komárom, Szepsi és Thrna polgármesterei. Reméljük, nem dolguk végezet­lenül állnak fel a tárgyalóasz­taltól. Van mit megbeszélniük! Horváth András Ürnak, az Emberért és Miskolcért Alapítvány Kuratóriuma titkárának Tisztelt Titkár (Jr! Az Észak-Magyarország ha­sábjain június 30-án megjelent nyílt levelére — a nyilvánosság teljes körű tájékoztatásának igényével — természetesnek tar­tom a hasonló módszerű vá­laszt. Manapság mindenki minden­kit minősít. Különösen fennáll ez a veszély azok esetében, akik valamilyen vezető tisztsé­get vállalnak, még ha a de­mokratikus választás „szűrő­jén” is estek át. Így van ezzel a polgármester is. Meg is kap­ja a magáét, ha a sokasodó ci­vil közösségek (klubok, egyesü­letek, alapítványok, körök stb.) közül az egyiket nem úgy tá­mogatja, ahogyan alapítói azt remélik. Ezért juthattam el a „tisztességes, kölcsönös szán­déktól” a „politikai diszkrimi­nációig” az ön sajátos értelme­zése szerint. Amennyiben ez így lenne, valóban szembenéz­nék önmagámmal. A tények azonban kissé mások, már ami az alapítvány konkrét támoga­tását illeti. Amikor a kuratóriumot — az alapítvány céljaival és törek­véseivel egyetértve — támoga­tásunkról biztosítottam, sem konkrét összegre, sem rendsze­res pénzforrás biztosítására nem tehettem ígéretet. Nem tehet­tem, mert a szűkös anyagiakat nem személy osztja, hanem tes­tület, a közgyűlés dönt minden ilyen kérdésben, a szakbizott­ságok előzetes véleményének kikérése után. A civil közösségek számára nyújtható támogatásokra költ­ségvetésünk Mecénási Alapja biztosít fedezetet. Ennek mérté­ke 1992-ben 11 millió forint. A két helyi lapban február 18—20. között felhívást tettünk közzé, amely az alap megpályázható- ságáról szólt. Bizonyára elke­rülte az alapítvány kuratóriu­• A Szabad Demokraták Szövetségének két ország- gyűlési képviselője — Hó­dosán Róza és Magyar Bá­lint — megyénkbe látogatott. Ma délelőtt 10 órakor Ka­zincbarcikán, a Béke mozi­ban tartanaik előadást a he­lyi Liberális Klub vendége­ként. • Skapinyecz Lajos, a 3. sz. választókerület önkor­mának figyelmét, mert önök nem éltek ezzel a lehetőséggel. 361 (!) pályázó 70 millió Ft-oa igénye hatalmas munkát jelen­tett a Kulturális Bizottság szá­mára. Felelősségüket bizonyít­ja, hogy éppen a múlt évi szándéknyilatkozat alapján aa alapítvány támogatásának lehe­tőségével is foglalkoztak, de a rászorulók és igénylők nagy száma miatt nem tehettek po­zitív javaslatot a közgyűlésnek. Ide kívánkozik az is, hogy ugyancsak a Mecénási Alapból kellett 5 millió forinttal támo­gatni a hagyományos Miskolci Nyár rendezvénysorozat külön­böző előadásait. Tisztelt Titkár Ür! A bevezetőben említett minő­sítés mellett napjaink tipikus tünete a csúsztatás, amit sze­rencsésebb lenne elferdítésnek, vagy hamis állításnak nevezni. Kénytelen vagyok ilyennek tar­tani levelének azt a részét, amely az ön baloldaliságát hangsúlyozva, mintegy politikai töltetet kíván adni a kuratóri­um ügyének. Ügy tünteti fel, mintha az ön elkötelezettsége miatt szenvedne hátrányt az alapítvány. Biztosíthatom, hogy ez nem így van, annál is In­kább, mert senkinek a pártjU- lását nem vizsgáljuk. Alapei- vünk: adott ember, közösség, cél saját értéke alapján minő­süljön! Befejezésül levelének azt a mondatát idézem, amellyel ma­radéktalanul egyet tudok érte­ni: „Ennek a városnak is meg­vannak és léteznek azok a ci­vil társadalmi csoportjai, közös érdekei, kiket és amelyeket gyámolítani és támogatni kell mindenkinek, akinek arra lehe­tősége van a maga módján, a rendelkezésre álló eszközeivel.” Az Emberért és Miskolcért Alapítvány egy, de nem aa egyetlen ezek között. Tisztelettel: Csoba Tamás, polgármester i mányzati képviselője értesí­ti Szirma ilalkosságát, vala­mint Somogyi István, a 2. sz. választókerület önkor­mányzati képviselője a Mar­tintelep és a MÁV-telep la­kosságát, hogy július 6-án (hétfőn), 18 órai kezdettel fogadóórát tartanak a Mar­tintelepen, a Csele úti álta­lános iskolában. XII. somodi művelődési tábor dór Melescanuval, hogy meg­vitassák az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának 757. és 760, számú határozata nyomán előállott helyzetet, illetőleg megbeszéljék, hogy Magyar- ország és Románia, mint a leginkább érintett két szom­szédos állam, mit tehet a jugoszláviai szankciók beve­zetését követően. Mind a magyar, mind a román fél kijelentette, hogy a BT ha­tározatát betartják, ám Ro­mániái három területen ezt nem teheti meg, mégpedig azok miatt a szerbekkel ki­alakított ipari, energetikai, illetőleg vegyipari kooperá­ciók miatt, amelyek felfüg­gesztése súlyos kárt okozna a román gazdaságnak. A vaskapui erőműről, a te- mesvár-pancsovai vegyimű­vekről, illetőleg egy hús­kombinátról van szó. A magyar külügyi állam­titkár közölte: Magyarország maradéktalanul betartja azo­kat az intézkedéseket, ame­lyeket június 4-órt határoz­tak el, ugyanakkor a jugo­szláv polgárok számára to­vábbra is hozzáférhetővé tesszük magyarországi beté­teiket, sőt egy bizonyos ösz- szeghatárig. kiviteli enge­délyt is adunk. (MTI) Közlemény A Történelmi Igazságtétel Bizottság Észak-magyaror­szági Szervezete tájékozta­tásul az .alábbiakat közli: a politikai kárpótlással össze­függő nyomtatványok jelen­leg a miskolci postahivata­loknál még nem kaphatók. A miskolci posta igazgató­jától kapott tájékoztatás szerint azonban néhány na­pon belül itt is beszerezhe­tők lesznek a nyomtatvá­nyok. Kérjük ezért a tisztelt ér­dekelteket, hogy legyenek türelemmel. A kitöltéssel kapcsolatban vagy egyéb ez­zel összefüggő kérdésekben továbbra is az érintettek rendelkezésére állunk, a Szentpéteri kapu 79. V/,1. alatt. (Telefon: 328-177) hét­főn, pénteken 9—12-ig, szer­dán 14—117 óráig. Csorba István a TIB területi elnöke Olasz vendégek a Munkáspártnál Csütörtökön, az esti órákban az Olasz Kommunista Újjáala­kítás Párt Politikai Bizottságá­nak két tagja — Robertó D. Ulatkó és Valentiné Pilipetti lá­togatott Miskolcra, ahol a Mun­káspárt B.-A.-Z., Heves és Nóg- rád megyei aktivistáinak mint­egy 100 fős csoportjával talál­koztak. A vendégek tájékoztatót tar­tottak az olasz párt tevékeny­ségéről, különös tekintettel a választási és a tömegpolitikai munka módszereiről. Az igen élénk érdeklődéssel kisért be­vezető előadásokat a hallgató­ság részéről számos kérdés és hozzászólás követte, így a ta­lálkozó mindkét fél számára hasznos tapasztalatcserévé vált. Gáti Sándor Hegemlékezések — emlékműavatások Megyénkben, de országszerte is egymás után állítanak fel és lepleznek le a II. világháború hősi halottainak emlékére szebb­nél szebb, művészi emlékműve­ket. Még az olyan apró falvak, mint az 530 lakosú Tornanádas- ka is állított emlékművet a templomkertben, melyet a köz- társasági elnök leplezett le. Nemrég láthattuk a tévében egy zalai kistelepülés, Zala- szentgrót hősi halottainak mél­tó megbecsülését reprezentáló gyönyörű gránit-bronz szobor- kompozíciót. Most már hivatalosan is elis­merjük és büszkén kijelenthet­jük, hogy akik meghaltak a Don-menti harcokban, a hazá­ért haltak hősi halált. Szerte az országban állítottak emlék­művet, még a legkisebb falu­ban is van a hősökre emlékez­tető márvány tábla, szobor — Miskolcon azonban nincs! Pe­dig itt hadtestparancsnokság volt! Gyalogos (13. gyalogez­red), tüzér, légvédelmi tüzér vo­natosztály, huszárok, híradósok, egészségügyiek és sorolhatnám tovább az itt állomásozó hon- védalakulatokat. A II. világháborúban az egész miskolci VII. hadtest részt vett. Sajnos, sokan áldozták életü­ket. És itt — bár már szorgal­maztuk — még mindig nincs egy olyan kegyhely, emlékmű, ahol a hozzátartozók, de a la­kosság is, leróhatna kegyeletes megemlékezését. Még az I. vi­lágháború emlékművel sem ke­rültek vissza eredeti, vagy leg­alább is méltó helyükre. MI­ÉRT? Nagy Béla, a Doni Bajtársi Szövetség miskolci csoportjának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents