Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

1992. július 29., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 212. sz. Élelmiszerbolt (Ady E. u. 14.): Sertésmájkrém l/10-es 19,20 Ft helyett 16 Ft Étolaj 74 Ft 69 Ft Tejföl 2 dl 25.20 Ft 22 Ft Vaj 10 dkg Kristálycukor 50 kg-os 26,10 Ft 22 Ft 40 Ft/kg 21 l-es sz. Delikát-Csemege Francia Weidlich): Pékség (Széchenyi u. 19. sz., volt Különleges húskonzerv 1/10-es 44 Ft helyett 37 Ft Mars csokoládé 55 Ft 44 Ft Biomix 600 g-os Szobi szörpök 20%-os árengedménnyel. 130 Ft 110 Ft Minikuncsaft kisdiszkont (Katalin köz, a Zsoleai kapui oldal (elől): Heléna habfürdő 2 l-es reklámáron 3 féle öblítő 4,3 1-csek Napraforgó étolaj 190 Fi 240 Ft 68 Fi Baroinfiszaküzlet (Irmuska boltja) a Búza téri csarnok I)-i bejáratánál: Minden kedden és pénteken pulykanap kedvezményes árakkal! Szabványon kívüli friss baromfiáruk rendszeresen, reklámáron. Baromfi kutyaeledelek folyamatosan, reklámáron. Hejő ABC (Futó u.) a 14-es és 4-es buszok megállójánál: Étolaj 69 Fi Piroska narancsszörp 7 dl-es 86 Ft Szárnyasmájkrém 16 Fi Marhamájkrém 16 Ft ZÖLDÉRT Rt. Diszkont Raktáráruház (Fonoda u. 8.): Kristálycukor 50 kg-os 40 Ft/kg 18 Ft Párolt, finomsó 1 kg-os 30 Ft helyett Papírzsebkendő 100 db-os 4,3 l-es öblítők 5 fele illatban, reklámáron 55 Ft 255 Ft 66 Ft 125 grammos német töltött tejcsokoládé 90 Ft helyett Borsod Konzum Diszkontáruház (Vasgyári csarnok): Különböző tészták 500 gr-os 37 Ft Ivólevek. 1 l-es, dobozos 39-54 Ft-ig FA tusfürdő 146 Ft Pátria ABC (Széchenyi u.): Füstölt első csülök 160 Ft helyett 90 Ft Füstölt marhanyelv 460 Ft helyett 360 Ft Glóbus dobozos löncshús 50 dkg 91 Ft helyett 71 Ft Tejföl 2 dl 21.80 Ft Trappista sajt 290 Ft helyett 240 Ft Szárnyasmájkrém 16,50 Ft Vaj 10 dkg 22,80 Ft Golgovszky István húskereskedése (Búza téri Vásárcsarnokban): Sertéscomb rcklámáron 250 Ft/kg Lógyulai kolbász reklámáron 330 Ft/kg Csemege—Julius Meinl ABC.’ (Győri kapu 59.): GARDEN őszilé, cukormentes l/bc :s 73 Ft helyett .59,90 Ft. Trappista sajt 290 Ft helyett 249 Ft Löncshús konzerv 1/2 kg 80 Ft helyett 59.90 Ft Tejföl 2 dl " 22 Ft Sertéskaraj 325 Ft helyett 299 Ft/kg Sertéscomb 300 Ft helyett 259 Ft Foglalkoztatás a mezőgazdaságban Még becslések sincsenek ugyan a szövetkezeti átalakulást követő foglalkoztatási helyzetről, mégis várható, hogy a mezőgaz­daságban dolgozóknak a mainál nagyobb hányada válik majd munkanélkülivé. Az azonban biz­tos, hogy a csőd és felszámolási eljárások növelni fogják ezt az arányt - mondta el az MTI kérdé­sére hétfőn Váradi Béla, a Mun­kaügyi Minisztérium illetékese. A szakember elmondta: annak ellenére, hogy nem látható ponto­san, a kárpótlás milyen hatással lesz a mezőgazdaság foglalkozta­tási helyzetére, munkaerő-megta­karító hatása valószínű. A meg­újult szövetkezetek várhatóan több tevékenységgel is karcsúb­bak lesznek elődeiknél. Az is va­lószínű, hogy az új tulajdonosok saját területeiket nagyobb haté­konysággal művelik majd. Mind­ez. ha nem is azonnali, de min­denképpen munkaerő-felszabadu­lást eredményezhet. A csődhelyzettel kapcsolatban azonban már más a helyzet. A mi­nisztérium előrejelzései szerint, az év végére akár a 700 ezret is elérheti a munkanélküliek száma az országban, amiben a csőd, il­letve felszámolás alatt álló szö­vetkezeti dolgozók is szerepel­nek. Ez azért is jelentős problé­ma, mert ezek az emberek nehe­zen képezhetők át, illetve nehezen mozgathatók más területekre. Legnagyobb számban ugyanis ott jelentkezik a munkanélküliség, ahol egyébként sincs, vagy csak igen korlátozott mértékben egyéb munkalehetőség. Az agrárágazat­ban jellemző az átlagosan ala­csony iskolázottsági szint is. Rá­adásul az érintett területek helyi önkormányzatai nem rendelkez­nek elegendő pénzzel és lehető­séggel a közmunkák megszerve­zésére. Pénzügyminiszterek megállapodasa Feltételesen megegyeztek hétfőn este a Közös Piac pénz­ügyminiszterei abban, hogy 15 százalékos minimumhatárt állapítanak meg a hozzáadott értékadóra közösségi szinten, bázisértéket pedig a dohánytól a szeszes italokon ál a fűtőola­jig terjedő termékek fogyasz­tói adóira - jelentette a brit Reuter és az amerikai AP-hír- ügynökség.- Nagy örömmel jelenthe­tem ki. hogy komoly haladást sikerült elérnünk a tárgyaláso­kon - nyilatkozott az ülés után az elnöklő Nagy-Britannia képviseletében Norman La- mont pénzügyminiszter. - Az összes lényeges és eddig meg­oldatlan témában ideiglenes megállapodásra jutottunk, és ezzel közelkerültünk a hozzá­adott értékadóra és a fogyasz­tási adókra vonatkozó nyolc új közös piaci direktíva elfoga­dásához. A fogyasztási adókat illető­en a miniszterek több termék­re engedélyezték, hogy a ma­gas adótarifákat érvényesítő országoknak ne kelljen csök­kenteniük az adót, de a kisebb illetéket szedőknek se kelljen emelniük a kelleténél jobban. (MTI) Elkészült a koncepció Törvény szabályozza a hazai vámrendszert Elkészült a hazai vámrend­szer szabályozásával kapcso- lalos törvény koncepciója, s napjainkban a részletek ki­dolgozásán dolgoznak a pénzügyi és a külgazdasági tárca szakemberei - jelentet­te be a sajtótájékoztatón Ar­nold Mihály. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának vezetője szerint a szabálygyűjtemény gazdasági szempontból szek­torsemleges lesz, s tartalma nagyban hasonlít majd az Európai Közösség (EK) or­szágaiban érvényes (örvé­nyekéhez. A kormány által elfogadott koncepció három alapvető célt jelöl meg: a törvénynek segítenie kell a magyar vám­rendszer és az ezzel kapcso­latos pénzügyi rendszer kor­szerűvé válását, feleljen meg a nemzetközi normáknak, a maival szemben hosszú tá­von szabályozza a gazdasági élet c területét. Vámrendszerünk korszerű­sítése máris elkezdődhet: Ar­nold Mihály bejelentette, az EK hazánknak 800 ezer ECU-t - durván 80 millió fo­rintot - adott technikai jelle­gű fejlesztésekre. A korsze­rűsítéssel összefüggésben ki- ín tenderre kilenc cég jelent­kezett. s a napokban történő értékelés után hamarosan megbízást adnak a nyertes pályázónak. A vámtörvény kidolgozá­sával párhuzamosan készül a vámtételeket és a technikai jellegű szabályokat tartalma­zó tarifatörvény is. A pa­rancsnok szeretné, ha a két tervezet egyszerre kerülne szeptemberben a honatyák asztalára, ám úgy látja, hogy a nemzetközi szervezetekkel való egyeztetés túlságosan hosszú időt vesz igénybe, s ezért a tarifatörvény csak ké­sőbb készülhet el. Minden­eseire a vámigazgatás már elkészítette a saját tarifatör- vény-tervezetét, s ezt átadta az illetékes tárcáknak. Kísérletek a bontáshoz Ötmillió köbméter sziklát, homokos kavicsot kell megmozgatni jövőre ahhoz, hogy Nagymaros­nál elbontsák a körtöltést, illetve kialakítsák az új partszakaszt. A VITUKI szakemberei a'helyreái- litás több mint 20 változatát vizsgálják számitógépes matematikai modell segítségével, hat meg­oldást, tervjavaslatait az eredeti helyszín 1:75, illetve 1:300-as kicsinyítési fizikai modelljével is elemzik. A modellkísérletek alkalmával vizsgálják, hogy a különféle helyreállítási módozatok mi­lyen partrendezési, árvízvédelmi, jégelvezetési, illetve hajózási viszonyokat tesznek lehetővé. MTI-fotó: Balaton József (Folytatás az I. oldalról) A takaréklevél-betét bruttó ka­matai egy éven túli megszüntetés esetén 30 százalékról 26.25 szá­zalékra, két éven túli megszünte­tés esetén 31,25 százalékról 26,875 százalékra és 3 éven túli megszüntetés esetén 27.5 száza­lékra esnek vissza. A lakossági folyószámlák lekötés nélküli be­téteinek kamata 2 százalékkal, 15 százalékra esik, a lekötött betétek kamata az időszak hosszúságának megfelelően növekvő mértékben csökken. Egyéves lekötés esetén bruttó 26,5 százalék lesz a kamat. Az Ifjúsági, az Új Otthon és Lakás-előtakarékossági belétek kamatai lakáscélú felhasználáskor egyaránt 5 éven túli megszüntetés esetén 5 százalékkal, l éven túli megszüntetés esetén 3,75 száza­lékkal csökkennek. A nyugdíj- előtakarékossági betétek kamatai növekvő mértékben csökkennek. A gépkocsibetétek kamatai 25 százalékra mérséklődnek. Néhány korszerűtlen, kevés embert érintő konstrukciót rövid időn belül meg fognak szüntetni. Ilyen például a Tízen Túliak Takarékbetétje, az iskolai takarékbélyeg- és pénz­nyereménybetét. A betéti kamatok csökkentésé­vel párhuzamosan az OTP kamat­mérséklést hajt végre a lakossági hiteleknél is. A fogyasztási hite­leknél az átlagos kamatcsökkenés 4 százalékos. A személyi hitelek kamata az új folyósításoknál 5 százalékkal, az áruvásárlási hite­leké pedig 3 százalékkal mérsék­lődik. A lakásépítéssel és vásár­lással kapcsolatos hiteleknél júli­us l-jén léptek életbe a korábban bejelentett intézkedések, amelyek 2 százalékkal csökkentették a ka­matokat. A jelenleg 32 százalék­kal kamatozó lakáshitelek kama­tai most nem csökkennek. A vál­lalkozási betéteknél a kamatcsök­kenés 3-4 százalékos mértékű. A vállalkozóknak nyújtott hitelek differenciáltan, átlagosan 4 száza­lékkal csökkennek. A piaci viszonyok változásától függően az OTP még az idén to­vábbi kamatcsökkentést tervez. (MTI) Javaslat a kárpótlás gyorsítására A termőföldek új tulajdonosai­nak hamarosan az őszi munkála­tok előkészítéséhez kellene látni­uk. a kárpótlás azonban minden gyorsító intézkedés ellenére is csak igen lassan halad. A helyze­ten próbál segíteni az a javaslat, amelyet a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szö­vetsége dolgozott ki. és juttat el az önkormányzatokhoz, azok ér­dekképviseleti szerveihez, és a szövetkezetekhez. A javaslatról Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára az MTI-nek elmondta: azon túl, hogy felgyorsíthatná a kárpótlási folyamatot, biztosítaná az őszi munkálatok elvégzéséi is. A főtitkár rámutatott arra, hogy a töldek csak akkor kerülhetnek ténylegesen az érdekeltek tulajdo­nába, amikor már a földkimérés és térképező munkálatok is meg­történtek. A telmérő és térképező kapacitás azonban igen szűk. Ezért felgyorsítaná a folyamatot, ha a kapacitásokat azokra a terü­letekre lehetne összpontosítani, amelyeket új tulajdonosaik azon­nal megművelnek. Célszerű lenne a földrendező bizottságokban tisztázni az igényeket, és ezek alapján elkülöníteni azokat a terü­leteket, amelyeket azonnal; né­hány éven belül nem; vagy tartó­san nem kívánnak megművelni, így a szükséges helyeken gyorsan lehetne a földmérést elvégezni. Akik nem kívánják megművel- I ni földjeiket, bérbe adhatják a szövetkezetnek. Az új tulajdono­sokra is vonatkozik a művelési kötelezettség, aminek elmulasztá­sa esetén a föld újra az államra száll. A bérleti szerződéssel a szö­vetkezet leveszi a kötelezettséget a vállalkozó válláról. Arról nem is beszélve, hogy akik úgy érzik, néhány év múlva gazdálkodnának földjükön, ez idő alatt, miközben a területet a szövetkezet bérli, fel­készülhetnek a gazdálkodásra. Annak, aki egyáltalán nem szeret­ne földművelővé válni friss szer­zeményű földjén is megéri bérleti szerződést kötni a szövetkezettel. Három évig ugyanis nem érdemes eladni a földet, hiszen ez idő alatt a teljes eladási ár adóköteles. Mindezeken túl a bérleti szerző­dés megkönnyítené a helyzetet a régi, és az új tulajdonosok közötti kötelező anyagi elszámolásokkal kapcsolatban is. Ha ugyanis, a föld szövetkezeti közös használat­ban marad, nem okoz gondot a mezei leltár megtérítése sem. A szakember megemlítette: so­kan próbáinak még a licit előtt megegyezni a szövetkezetekkel. A tapasztalat azonban az. hogy az érdekeltek nem ismerik pontosan a törvény erre vonatkozó paragra- lusát. A jogszabály ugyan való­ban lehetőseget ad a kárpótlásra jogosultaknak, hogy az árverések előtt felajánlják kárpótlási jegyei­ket a földterületért. Ezenkívül azonban a törvény azt is meghatá­rozza. hogy ezek a megállapodá­sok csak az árverések után jöhet­nek létre a fennmaradó területek­re. Ezzel azonban a kárpótlásra jogosult bizonytalan helyzetbe kerülhet. Nem biztos ugyanis, hogy egyáltalán marad terület, másrészt ez a kikötés ismét el­nyújtja a kárpótlást. Ráadásul a li­citek után nemcsak mennyiségét, de minőségét tekintve is maradék földhöz juthatnak néhányat!. Ezért tehát a MOSZ sem a tagok­nak, sem a külső tulajdonosoknak nem javasolja, hogy szövetkezeti részaránytulajdonukat így állítsák vissza. Végezetül Horváth Gábor hangsúlyozta, hogy rendezni kel­lene a kárpótlási jegyért vásárolt termőföldekkel kapcsolatos kér­déseket is. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a jogosultak, akik földet kívánnak venni az őket megillető kárpótlási jegyü­kért, gyorsított elbírálás alá esnek. Az ilyen igényeket a földrendező bizottságok összesítik és ezek alapján jelölik ki a földeket is. A törvény azonban nem rendelkezik azokról, akiknek már van kárpót­lási jegyük és szeretnének föld­höz jutni. Az igénybejelentő lapot ugyanis csak azok tölthetik ki. akik még nem rendelkeznek jeggyel. A bizottságok összesített felméréseket nem végeznek, ezért ténylegesen nem tudják felmérni az igényeket. Így azok. akik már megkapták kárpótlási jegyeikétj hátrányos helyzetbe is kerülhet] nek. ' ' (MTI) {‘Vns*s II 'I k ^ I." & ?<% *-'’ |< >' || § |j Pj. $®% $ •> ^ lp^ ^ I* ,ä4-|^| x- ';uj.

Next

/
Thumbnails
Contents