Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-27 / 176. szám

£7 XLVIII. évfolyam, 176, szám 1992. július 27. Hétfő Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Az ipari termelés első öt hónapja A visszaesés után stagnálás Utcák, nevek, emberek Tanulgatom, ízlelgetem az új miskolci utcaneveket. S miután a polgármesteri hi­vatal felkért a véleménynyil­vánításra, igy ezúton teszem meg azt. Kedvemre való ez az eljárás, mert megkérdez­nek és beleszólhatok. He­lyeslő egyetértésem kifeje­zése ez a nyúlfarknyi jegy­zet ,azon örömöm kifejezé­sével, amely üdvözli a régi elnevezések visszaállítását. (Mohostó utca, Szent Anna tér, Gémeskert.) Kifogásolni valóm nincs, s már korábban is üdvözöltem néhány kike- resztelkedési bravúrt, így pél­dául a Corvin utcává lett Korvin Ottó utcai akciót. Nem is kellene zaklatnom felszólamlásommal a polgár- mesteri hivatalt, de néhány általánosítható észrevétele­met, mint felkért keresztapa nem hallgathatom el. Óhajok ezek csupán, ré­gebbiek, mint a legrégebbi miskolci utcanév (Derek ut­ca, Piac utca), de még ta­lán akkor is követendöek, amikor a most, frissen kihe­lyezett táblákat megeszi a rozsda. Tehát: azt szeretném, ha a világban csupa olyan esemény történne, s csupa olyan történelmi személy születne, akiről, illetve ami­ről az utólagos pironkodás és változtatás nélkül lehetne két házsort, teret, közt, in­tézményt elnevezni. Ha ez nem megy, akkor mindig le­gyenek olyan bölcs ítészek (városatyák, virilisták, lakos­sági megbízottak), akik fél­retéve az aktuális politikai érdekeket a jövőben is ér­ték-érvényes döntést hoznak. Mert nemcsak költséges táb­lát cserélni, címet változtat­ni, igazolványt átíratni, ha­nem nevetséges is. Idős ba­rátaim laktak például a Hor­thy Miklós téren, a Tanács- ház téren és a Városház té­ren. Pedig ki sem mozdultak abból az udvari lakásból, amely karnyújtásnyira fekszik a polgármesteri hivataltól. Brackó István Kolozsvár: tilos a politizálás a teenploniokbai Kolozsvár nacionalista pol­gármestere, a Románok Nem­zeti Egységpártja színeiben megválasztott Gheorghe Fu- nar szombaton kiadott ren­deletében betiltott minden­fajta politikai tevékenységet a templomokban. 1992. augusztus 1-jétől Cluj- Napoca (Kolozsvár) terüle­tén a templomokban tilos politikai tevékenységet foly­tatni — olvasható a városi tanácsnak a Rompres által ismertetett határozatában, amely indoklásul arra utal, hogy „egyes papok mise köz­ben politizálnak, ami zavar­ja a szertartást és botrán- koztatja a hívőket”. A Reuter j elem tette, hogy egyelőre nem sikerült szóra bírni helyi illetékeseiket a legújabb, nyilvánvalóan ma­gyarellenes élű intézkedés kommentálására. (MTI) Az ipari termelés tartós visszaesését több mint fél éve a stagnálás periódusa váltotta feli — mutatják a január és május közötti idő­szakot jellemző adatok. Az 1992. évi gazdaságii folya­matokról 'készült pénzügy­minisztériumi tájékoztató megállapítja: ez évben a visszaesés mérséklődni fog. Ezt támasztja alá. hogy az élső négy hónap tenMedésé- .nek volumene — az ^ ipar egészében — 19 százalékkal maradit el az előző év azo­nos időszakához képest. Az előző négy hónaphoz — 1991 szeptember—decemberé­hez — hasonlítva viszont 100,3 százalékot, vagyis mi­nimális mértékű növekedést mutat az index. Az ipari termelés alaku­lását továbbra is a kereslet- hiány jellemzi. Az év első négy hónapjában az ipar egészében 14 százalékkal csökkent az értékesítés, ezen belül a belföldi eladások lö Nem panaszkodhatunk az idei nyárra. Igazi kánikulá­val, ragyogó napsütéssel .ké­nyezteti az üdülőiket, kirán­dulóikat. Nem csoda hát, hogy aki csak teheti, víz­partra menekül a hőség elöl. Ahhoz azonban, hogy a nya­ralók nyugodtan, gondtalanul pihenhessenek és mindany- nyiiunknaik meglegyen a jö­vő évi .kenyerünk is, sokak­nak éppen ebben az évszak­ban kell keményebben meg­fogni a .munkát végét. For­róság ide, iforróság oda, a lazítás számukra csak ké­sőbb jöhet. A következő ké­pes riport szereplőit .néhány perces .hűsölésre kértük, .hogy beszélgethessünk mun­kájukról. * Nyolc kombájn dolgozik a Hejőmentií Állami Gazdaság igrici határában levő földje­in. Lassan a végzéshez köze­ledik az aratás. Ha az idő­járás is úgy akarja, .hét kö­zepére magtárba kerülnek az utolsó szemek. Az utóbbi idő­ben nemigen volt itt megál­s zúzalékkal mérséklőditek. Az 50 fő feletti létszámot fog­lalkoztató gazdálkodó szer­vezetek összes értékesítése 21,5 százalékkal, belföldi el­adásuk 24 százalékkal esett vissza. Mindez azt jelenti, hogy a kisszervezeteik pia­cai lényegesein kevésbé szű­kültek, elsősorban a jobb piaci alkalmazkodás miatt. A na,gyváHalatökban az ipar egészénél jelentőseb­ben, 26 százalékkal csökkent a termelés volumene. A ko­hászat és a gépipar vissza­esése .a legnagyobb: az elő­ző évinek 60 százalékát te­szi ki csupán, ennek mind­két ágazatban a belföldi pi­ac visszaesése az oka. Ugyan­akkor éppen a gépipar te­rületén lehet határozott pri­vatizációs szerkezeti átren­deződésre számítani — az ágazatra már 1991-,ben 43,3 milliárd forint értékű kül­földi befektetés jutott. Jellemző, hogy az év má­sodik negyedévében, április­lása embernek és gépnek. A hajnal már a gépállomáson találta a kom báj nőst, az es­te még a földeken. — Aki a mezőgazdaságban dolgozik, >az tudja, ilyenkor minden iperoet ki '.kell hasz­nálni, íbiszen az időjárás nagy úr felettünk, — kezdi a be­szélgetést Besenyei József Ikomtoájnos, aki 21 éve min­den nyáron kiveszi részét a betakarításból. Nem véletle­nül mondta róla kísérőnk, Németh Géza: „ő az egyik legjobb dolgozónk”. Ma már öröm aratni, — folytatja, la-hogy a nagy melegre tere­lődik a szó. A kombájn ve­zetőfülkéje jól zárt, és ez az enyém légkondicionált is. Nem esz meg a por. Tudja, az árpáé a leghuncuitabb. ret­tenetesen itud csípni. Sokat szenvedtünk tőle ezelőtt. Va­lamikor csak a szemünk vi­lágított, olyan koszosak let­tünk. Láthatja, - mutat az elemózsiás szatyorra most reggelizni is lehet a ge­pen. , . •Pihenni? — kérdez vissza nevetve, mi kor a szabadság­ban tetőződö csődhullám döntően a kisszervezeteket és ko-iílátolt felelősségű vál­lalkozásokat érintette. Az áprilisi adatok szerint több, .mint 1200 kft., mintegy fél­ezer szövetkezet, s nem egé­szen 200 állami vállalat ei­len indult csődeljárás. Fi­gyelemre méltó, hogy a leg­több csődeljárás a főváros ban történt: 895 csőddel és 404 felszámolással jóval meg­előzi az ország valamennyi körzetét. A minisztérium tanulmá­nya a privatizációval kap­csolatosan .megállapítja, _ hogy a privatizációs bevételek május végén meghaladták a 35 milliárd forintot. A pri­vatizációs tranzakciók során eddig mintegy 81 milliárd forint külföldi .tőkebevonás történt, melyből 22 milliárd esik az idiei évre. A külföl­di részesedés a vegyes vál­lalatok esetében átlagosam 40—44 százalékos. (MTI) ról faggatom — majd télen. Nekünk ilyenkor se szomba­tunk, se vasárnapunk. * Éppen kisült egy adag aranybarna, illatos kenyér Nyékládházán, a Kirizsovensz- iky-ipékségben, amikor meg­érkezünk. Kint a hőmérő hi- .ganyszála túllépte a 30 fo­kot, itt, a kemencék közelé­ben. a még forró kenyerek mellett .majdnem szaunái a hőség. Pedig működik a ven­tilátor és nyitva van ajtó, ablak. A pékek arcán csillog ,a verejték. Hiába, ez a szak­ma ezzel jár. — A termékeink már 21 településre jutnak el, és ha meg akarunk maradni, a vá­sárlók bizalmáért nap mint nap meg ikell dolgoznunk.— mondja Krizsovenszky Ist­ván, miközben az irodába invitál. Ilyenkor, nyáron rengeteg a sátorozó is a ta­vaknál, szóval nekünk ez a szezon. A családdal évek óta (Folytatás a 2. oldalon) Aratás idején nincs szombat és vasárnap XXV. nyári olimpia Egerszegi Krisztina szerezte első aranyérmünket A magyar csapat zászlaját Komáromi Tibor vitte Aligha bánt egyet­len sportembert is, hogy elmaradt a világcsúcs . . . Egy olimpián mindig a győzelem a fontos, és ezt Egerszegi Krisztina hozta! Hát megkezdődött... Az első aranyérmet koreai spor­toló nyerte, mégpedig a női sportlövők vetélkedésében. Vasárnap már bekapcsolt az olimpiai gépezet, az em­ber nem győzte kapkodni a fejét. Figyelni kellett a bir- kózócsarnokra, ahol Repka és Növényi győzelemmel adta le névjegyét; sportlövőink egy hatodik, illetve eqy he- redik helyezéssel mutatkoztak be; megbizhatóan * rajtol­tak öttusázóink, különösen Fábián vívott remekül, s ez biztató a folytatásra; valamivel a várakozás alatt ma­radtak a női tornászok, akik a kötelezőben nem reme­keltek; köztársasági elnökünk utolsó barcelonai napján meglátogatta a magyar együttest az olimpiai faluban. Maradt persze csalódás is, de hát az olimpia már csak ilyen ... A délelőtti úszó előfutamok során Güttfer Károly csak a kilencedik legjobb időt úszta 100 mellen, s ez kevés volt a szöuli olimpia ezüstérmesének a finá­léba kerüléshez. Nem sok hiányzott Rózsa Norbert kipoty- tyanásához sem, szerencsére a surranó, nyolcas palyara elegendő volt o pancsolás produkció. Azzal az erzessel álltunk fel helyünkről, hogy lehet ez meg jobb is. Ami­kor viszont Egerszegi Krisztina kiszállt a medencéből, va­lamennyien úgy gondoltuk, ez o pozíció megfelelne c későbbiekben is. A magyar villámlány a legjobb idővel került a döntőbe. Vasárnap megszületett az első magyar érem, amelyet Rózsa .Norbert vehetett át, s a délelőtti lubickolása után ez igazán figyelmet érdemel, bár nem igazán látszó» arcán az öröm felhőtlen mosolya. A világcsúcstartó több­re számított. Halkan jegyezzük meg: mi is. Szerencsére Egerszegi Krisztina el tudta' viselni az esé- lyesseg terhet, s hatalmas küzdelemben megszerezte el­ső aranyérmünket. Krisztina többször is rosszul fordult, ezzel mindig szorossá tette a vetélkedést, ám végül ö csapott elsőként a célba. Ennél jobban igazán nem kez­dődhetett volna számunkra, s miután lapzárta előtt hírt kaptunk a diósgyőri Repka második sikeréről, elégedet­ten készíthettük el a mieink nyitányán mutatott mérlegét. WBzWBm

Next

/
Thumbnails
Contents