Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-03 / 156. szám

ÉSZAK-: BORSOD-ABA NAPILAPJA XLVIII. évfolyam, 156. szám 1992. július 3. Péntek Ára: 9,60 F» ff -- ■ ■ ----- "• -----N A zt a szakramentomát M em tudok megegyezni önmagammol, vagy átmeneti időszakban lehetek, mert hiába turkálok a zsebemben, üres. önkormányzatom döntésképteJen, mert minduntalan keresztbe tesz valaki. Vagy a családom, mint titkos belső ellenzékem, frak­cióm, önmaga fenntartására alkalmatlan szervezet, amely csak úgy tud létezni, hogy időről időre az én zsebemre támaszkodik, vagy az adóhivatal, amely amint látom és szomorúan érzékelem, teljesen át akarja venni felettem a hatalmat, meg akar buk­tatni, ezért szakadatlanul a zsebem körül matat. Szóval óriási hiányaim keletkeztek, amelyeknek a felszámolásáért ki kellene egyeznem valakivel, egyszóval valamiféle konszenzust kellene létrehozni, csak azt nem tudom kivel. Egyetlen vigaszom, hogy nemcsak én le- ledzem ilyen helyzetben, hanem Kalifornia is. Ez az amerikai szövetségi állam állítólag a világ leggazdagabb állama lehetne, ha ki tudna egyezni önmagával, azaz saját ellen­zékével, akik most éppen a demokraták. De nem tud. A republikánus kormányzat így most éppen 10 milliárdos költségvetési hi­ánnyal kénytelen elkezdeni az új költségve­tési évet, csakúgy mint én - nem számítva ugyebár a 10 milliárdot. A mint Sacramentóból most jelentik a hírügynökségek, megtörténhet, hogy Kalifornia pénzbeli kötelezettségeit pénz helyett ígérvényekkel fogja teljesíteni. Hogy pontosan mik lehetnek azok az ígér­vények, arról persze nem szól a fáma, de ha azok, amire én gondolok, akkor nincs minden veszve sem Kaliforniában, sem ná­lam. Az ember megígéri hogy fizetni fog, mihelyt helyreáll államháztartásának, illetve zsebének az egyensúlya. Addig pedig csak szakramentumozzók nyugodtan az adósai. (gyöngyösi) k- ■■ ­.....................1 A z olcsóbb utaké a jövő Hivatalosan még nem nyitották meg Bu­dapest új látványosságát a Grand Hotel Corvinus Kempinszkit, de az IBUSZ, mint az egyik résztulajdonos e helyre hívta saj­tótájékoztatóra az újságírókat, ahol a rész­vénytársaság első számú vezetői számoltak be az idei őszi—téli, illetve az 1993. évi tavaszi kínálatukról. Tóth László, az IBUSZ marketing igazgatójának bevezetőjét köve­tően Kodaj Károly, az rt. kiutaztatási igaz­gatója ismertette cége ajánlatait, amelyet mint mondotta, széles körű felmérés elő­zött meg. (Folytatás a 2. oldalon) Megegyezett hitelezői­vel >a miskolci Decem­ber 4. Drótiművdk, így a viharfelhőik — ibár lehet, csalk ideiglenesen — el­vonultak a cég fölül. A drótgyár öncsődjét feb­ruár 27-én hirdette ki a bíróság, de már alkkor biztosnak tűnt: a •törvé­nyileg, előírt három hó­nap után még egy hó­napot (leap a gyár arra, hogy megegyezzen hite­leződ vei. Ez, végül is: sikerült. Június 27-én a bíróság kihirdette: a csődegyez­ség (létre jött, a D4D pénzügyileg tiszta. — Pontosabban, a hi­telezőik elengedték aka- maittartozásit, a tőketar­tozást pedig egy évre felfüggesztették, s utána is három részletben kell azt kielégíteni — mon­dotta az Észak-Magyar- ország érdeklődésére dr. Dósa Kálmán, a gyár privatizációs biztosa, el­ső számú vezetője. A drótgyár nem keve­sebb, mint 320 hitelező­nél?: — szállítóik, (ban­kóik, társadalombiztosí­tás, adóhatóság, vámpa­rancsnokság — tartozott, összességében több, mint egymilliáird forinttal1. Két csődegyeztető tárgyalás után világossá vált: a hitelezőik is amellett'kar­doskodtak, bogy működ­jék tovább a gyár. A „lakat a kapuikra” va­riáns ugyanis nekik sem volt szimpatikus. A December 4. Drót- művök egyébként a pri­vatizáció előtt áll, és nagy valószínűséggel mondható: az osztrák Vöest Alpin csoport egyik cége lesz a befu­tó. Bár mások is pá­lyáznak a vállalatra — olaszok, hollandok —, de az osZtrákók ajánlata tűnik a legkedvezőbb­nek. A végeredményt napokon belül kihirde­tik ... Jelenleg a drótgyár kapacitásának csak tö­redékén dolgozik, alap­anyag-ellátási inehézség- gei küzdenek, és — túl azon, hogy létrejött a csődegyezség — finan­szírozási gondokkal is. Am, az államigazgatási felügyelet alá varit vál­lalatnál azon tényked­nek, hogy legyen jövő­jük, hogy a mostani ká­tyúból kikerüljenek. Szárazság van - öntözés nincs A főtitkár szerint: Veszélyesek a monopóliumok A június éleíjei esőzést — miikor egyes (helyeiken bősé­ges csapadék hullott — is­méit nyárt Itaániilkula, száraz­ság követte. Aiz akikor hül­lőit esőt iszinte nyomtalanul elnyelte a kitikkadt föld, s az újabb esőt igencsak hiá­ny df ja a növényzet. •Mint az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság­tól tájékozódtunk, iá mes­terséges csapadékhoz, az ön­tözéshez ölegendő vízkészlet áll ,rendelkezésre. Azoknak, akik önltözni alkarnak, két­féle kedvezmény is segítsé­get ad. Az egyik, hogy a vízjogi engedéllyel rendel­kezők iá felhasznált mennyi­ségre ötvenszázalékos ked­vezményt kapnak, míg a másik, (hogy a rendszeresen vezetett és ellenőrzött üzem- napló alapján havonta visz- saaigényélihetnék köbméte- renlkénlt 2, liildetve másfél foniintot az áriból. Az igazgatóság területén mintegy 14 ezer hektárnyi terület öntözhető. A ked­vezmények ellenére azonban a lehetőségéklkel nemigen élnék a gazdaságok. Mind- összesen alig hétezer hek­tárnyi területen kap a kul- túrnövényzet mesterséges csapadékot. Nem annyira Borsodiban-, mint inkább a hevesi .részeken élnék a le­hetőséggél, így többék kö­zött a naigynédei itsz és a gyöngyösi. Megyénkben a tiszallüc— taktaiharlkányi önitözőfürt méllett a Szerencsi Állami Gazdaság, valamint a Hejő- menti ÁG él nagyabb te­rületen az öntözés adta le­hetőséggel. Több gazdaság is ad mesterséges esőt a nö- vényzetme'k, azonban inkább kisebb, mintsem kielégítő te­rületen. Ebben persze sze­repet játszik a pénztelen­ség, de az iis, hogy az öntöző­berendezésék már nem felel­nék meg a .követélménydk- nék. „Lerobbantak”, is üzem­be helyezésükre nincs meg­felelő anyagi fedezet. Így aztán csak a .természetes csapadékban bízhatnák. Tegnap délután Miskol­con tartotta soros ülését a megyei Agrárkerekasztal. Az összejövetelen élelmi­szeripari vállalatok vezető, pártok képviselői és ország- gyűlési képviselők hallgat­ták meg az Agrárszövetség főtitkárának előadását. Nagy Húszéin Tibor ezúttal az élelmiszergazdaság privati­zációját elemezte. Mint mondta, nem lehe­tünk elégedettek vele, óriá­si hiba, hogy éppen a vég­terméket előállító részt ad­ja ki kezéből az ország. Az olajipart és cukoripart ugyanaz a külföldi tulajdo­nos csoport vette meg, s az­zal, hogy csökkentették a napraforgó felvásárlási árát, bizonyságot nyert: a mono­póliumok nem kedveznek a hazai alapanyag-term élés­nek. A privatizáció során a legjobb feldolgozó üzemek keltek el, az ebből szárma­zó bevételek az államkasz­szába vándoroltak, holott kívánatos volna a pénzből feljavítani a gyengébb ága­zatokat, a tejipart, húsipart. Ehhez azonban koncepciót kell váltam. Egyelőre csak ígéret, hogy a termelőszövetkezetek kár­pótlási jegyeikkel feldolgo­zók tulajdonosaivá válnak — a jegyek ugyanis még nem érkeztek hozzájuk, a jobb gyárak pedig már ve­vőre találtak. A hazai élel­miszerkereskedelem is jó­részt elkelt; tapasztaljuk, hogy a boltokban mind több a külföldi áru. Érzé­kenyen érinti a korlátlan élelmiszer-import nemcsak a hazai termelést, hanem a külföldi tulajdonban lévő üzleteket is. Szigorú szabá­lyokat kellene hozni a ha­zad áruk védelmére — fej­tette ki többek között az Agrárszövetség főtitkára. m. sz. zs. Aratják a búzát Kedd óta aratják a búzát a mezőkövesdi Matyó Ter­melőszövetkezetben. A GK Otthalom fajtánál rajtoltak a kombájnok, a 800 hektár ko­rai búzában. Mint Magda Attila növénytermesztési fő- ágazatvezetö elmondta, az idei szezonban összesen 3 ezer hektárról takarítják be az őszi búzát Jelenleg 18 saját kombájn dolgozik o tsz földjein, a későbbiekben 10-18 bérkombájnt is igény­be vesznek. A hét elején sa­ját magtárakba tárolták be a 4,5-5 tonnás hozamot jel­ző, malmi minőségű búzát, tegnap már a megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat helyi telepére szál­lították. Ukrajna felé Mikor nyitják meg az új határátkelőket? Budapest (1SB) A nyári csúcsidőben — ha lehet —• még zsúfoltabb a záhonyi határátkelő. Pedig mindenki tudja, hogy új határátkelő- helyek megnyitásával ezt az áldatlan helyzetet el lehetne kerülni. A magyar és az uk­rán fél között már régóta folynak a tárgyalások, s — ismereteink szerint — már­ciusban aláírásra készen állt a tervezet. A határátkelők azonban azóta sem nyíltak meg, s Ki- jev egyértelműen a magyar félre hárítja a felelősséget. Mint mondják — az ukrán oldal készen áll, csak a ma­gyar Külügyminisztériumon múlik a döntés. A magyar álláspontról a Külügyminisztériumban tá­jékozódtunk. Megtudtuk, hogy a kisha- tárforgalmi egyezmény, illet­ve az új határátkelőhelyek megnyitását célzó egyezmény jelen pillanatban a Külügy­minisztériumban belső egyez­tetés alatt áll. A tervek sze­rint még júliusban sor ke­rül egy utolsó szakértői tár­gyalásra — amelyen az uk­rán fél is részt vesz — és remélhetőleg, sikerül a vitás kérdéseket megoldani. Nem született még döntés arról, hogy miként alakul­nak a gépkocsiibáztosítási dí­jak. Vitás kérdés az is, hogy egy személy határátkelései­nek számát korlátozzák-e, il­letve hogyan történik a pénzbeváltás hivatalos me­nete. A magyar oldalon szük­ség van még bizonyos inf­rastrukturális fejlesztésekre is. A Külügyminisztérium il­letékesei tisztában vannak azzal, hogy a Záhony—Csap határátkelőhely tehermente­sítése érdekében nagyon nagy szükség volna a gyors döntésre. Amint sikerül megegyezni a vitás kérdések­ben, két új határátkelőt (Ló- nya és Barabás) azonnal átadnak rendeltetésének, ké­sőbb pedig majd Berégsu- rányban és Tiszabecsen is megnyílik az út Ukrajnába. Nehéz fizetőképes partnereket találni Változnak az orosz külkereskedelmi szabályok Budapest (ISB) Július 1-től importvámot (kell fi­zetni az Oroszországba szál­lított 'termékeik után. Jelcin orosz elnök rendelete értel­mében a legtöbb árut 5 szá­zalékos vám 'terheli, né­hány termék vámtétele azon­ban ennél jóval' magasabb. Így az alkolholféleségek im­portját 20 százalékos, a sze­mélygépkocsikét 15 száza­lékos, míg a habzóborok behozatalát a legmagasabb, 25 százalékos vámmal sújt­ják ezentúl. A gyógyszer és élelmiszer (importja tovább­ra is vámmentes. Minderről Földvári András, a Magyar Gazdasági Kamara mos2ík- vái képviselője számolt be lapunlkiräalk. Eddig egyetlen Oroszor­szágba bevitt áru után sem keltett vámot fizetni. A most életbe lépő rendelke­zés egy olyan rendeletcso­mag része, amely szorosan illeszkedik Jelcin gazdasági reformintézkedéseihez. Ugyancsak ezekhez kapcso­lódik a rubel—dollár elszá­molás kettősségénék a meg­szüntetése. Az eddigi 55, il­letve 85 rubeles speciális, valamint kereskedelmi dol­lárárfolyam helyett július l-'től egységes, a híreik sze­rint (ezt eddig még nem erősítették meg) 80 rubeles árfolyamot határoz meg az orosz központi bánik. A főleg nyersanyagokra érvényes exportvámok — amit a Ikülföldre szállító oroszországi vállaltatok kö­telesek fizetni az áruik ér­téke után — ugyancsak jú­lius l-jével változnak, általá­ban csökkennék. Az expor­táló oroszországi vállalatok a valutalbevételieáknék ed­dig átlagosain 40 százalékát voltaik kötelesek felajánlani megvételre az államnak, e hónap elejétől ez aiz arány 50 százalékra módosul. Bar- terüzlet esetéiben a „bünte­tővám”, vagy -adó mértéke 30 százalékról 50 százalék­ra emelkedik. A stratégiai­lag fontos nyersanyagök (pl. _ olaj, alumínium stb.) kivi­telét eztán újból központi engedélyezési eljáráshoz kö­tik majd. Ez utóbbi min­denképpen visszalépésnek számít az eddigi, liberáli­sabb kiviteli engedélyezési eljárásokhoz képest. Vélhe­tően ezzel próbálják meg­akadályozni, hogy az orosz dömpingáru — mint példá­ul legutóbb az alumínium (Folytatás a 2. oldalon) Privatizációra várva Csőd nlí a miskolci Mnfárbw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents