Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-24 / 174. szám

BORSOD-ABA FÜGGETLEN NAPILAPJA ÉSZAK- i XLVIII. évfolyam, 174. szám 1992. július 24. Péntek Ára: 9,60 Ft r—— --------------\ R akparti események T örténelmünk nevezetes helyszínei közé, mint Muhi, Mohács, Isaszeg, Világos, meg Nagymajtény, lassan bekerül egy új név, amelyet lehet, hogy csak egyszerűen rakpartinak fognak aposztrofálni. Itt, a Belg­rad rakparton van ugyanis az a székház, amelynek megszerzéséért ádáz küzdelem fo­lyik bizonyos békétlen magyariak között, akik ősi szokás szerint ismét egymás ellen fene­kednek. Egyik pártjuk a pártütő Németh Bé­la főtitkár vezetésével indul harcba nem is oly régi vereségének színhelyén, a másik pe­dig a trón-, illetve székházbitorló fővezérrel, vagy hát ex, illetve tényleges elnök vezeté­sével védekezik. Hogy mi lesz a csata kimenetele, az még most teljesen bizonytalan. Amíg ezeket a so­rokat írom ugyanis fél óra van még hátra a szokatlan, bár ismételt küzdelem elkezdésé­ig, s előreláthatóan nem is fog befejeződni addig az ostrom, ameddig lapunk megjele­nik. Az ostrom szokatlanságához ugyanis hoz­zátartozik, hogy kezdetét előre bejelentették. Csütörtök déli egy órában jelölve meg azt az időt, amikor említett főtitkár-hadvezér kis, de lelkes és tettre kész csapatai élén felvonul a rakparti székház ellen, ahol mint tudott, furkósbotjai és botosai hegyén Torgyán Jó­zsef többször leváltott és többször megválasz­tott pártelnök védekezik. Hogy most ki, kik lesznek az utcán, azt természetesen nem lehet tudni, épp úgy, mint ahogy az eddigi ostromok alkalmával sem lehetett. Szövetségesek, segédcsapatok kilé­te, holléte titok, mint eddig is minden eset­ben. Csak a harc, a háborúság örök, még egy olyan székház miatt is, mint ama rakpar­ti, amelyről rendes, dolgos, ahogy mondani szokták, becsületes kisgazda jóformán azt sem tudja, hogy hol van. Az ilyesmire mondja a magyar paraszt év­századok óta, hogy a háborúság az urak dolga — az övék a munka, s azt nem szék­házakban végzik. A dalai láma a Parlamentben A dalai láma csütörtök délután találko­zott a Parlamentben a Fidesz és az SZDSZ tagjaival. A fiatal demokratákkal folytatott megbeszéléséről Ádár János or­szággyűlési képviselő elmondta: bemutat­ták Őszen tségének a szervezetet, majd a régióban és az egykori Szovjetunióban le­zajlott változásokról cseréltek eszmét. A fideszesek feltették a kérdést a lámának: lát-e esélyt arra, hogy hasonló átalakulá­sok történnek Kínában is? Őszentsége szerint Kína két módon változhat meg: gyors összeroppanással, mint a Szovjet­unió, vagy lassú, szerves átalakulás zaj­lik le majd az országban. A dalai láma az utóbbit találná megfelelőnek, mert ez kevesebb vérrel és szenvedéssel járna. Őszentsége hangsúlyozta, hogy célja: Tibet függetlenségének elérése, ehhez szolidari­tást szeretne a kelet-európai népektől. Az SZDSZ-szel folytatott megbeszélésen a liberális párt három parlamenti képvi­selője — Mécs Imre, Iványi Gábor és Bé- ky Gabriella — vett részt. A találkozón többek között elhangzott: fontos a „belső leszerelés”, vagyis a tolerancia kifejlesz­tése, valamint a „külső leszerelés”. A da­lai láma hangoztatta, hogy a világnak el kell jutnia a teljes leszerelésig, majd meg kell kísérelni valamilyen közös erőt lét­rehozni. Ehhez világméretű összefogásra lenne szükség. Őszentsége kifejtette: úgy tűnik, mintha a nyugati emberek szemé­ben a fegyverek és a háború dicsőséges dolgok lennének; a tibetieknek ez a men­talitás érthetetlen. Az MTI értesülése szerint a dalai láma csütörtök délután fel kívánta keresni a tököli börtönt — miután a fiatalkorú el­ítéltek levélben meghívták —, de az in­tézmény, az idő rövidsége miatt nem tu­dott felkészülni fogadására. (MTI) V (gyöngyösi) Bőséges volt az árufelhoza- tal tegnap a miskolci Búza téri piacon. A helyi, vala­mint a sátoraljaújhelyi piac árairól a szokásos összeállí­tásunkban adunk tájékozta­tást, lapunk 8. oldalán. Fotó: Farkas Maya jSM* Göncz Árpád Spanyolországba utazott A Magyar Olimpiai Bizottság meghívására, a spanyol állam vendége­ként csütörtökön Spa­nyolországba utazott Göncz Árpád. A köztár­sasági elnök a vasárna­pig tartó spanyolországi látogatása során megte­kinti a sevillai expo kiállí­tását és részt vesz a bar­celonai olimpiai játékok megnyitó ünnepségén. (MTI) Kétmilliárd forint névértékben H-kityények A londoni székhelyű Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (EBRD) körülbe­lül kétmilliárd forint névértékben bocsát ki forintkötvényeket Magyarországon az év vége felé, elsőként a nemzetközi pénz­intézetek közül — mondta csütörtökön az MTI-nek Londonban Marcus Fedder (33 éves), a bank pénzügyi kockázatkezelő osztályának vezetője. A kötvényeket valószínűleg 5—7 éves lejáratra bocsátják ki rögzített kamatú szelvényekkel. A várható hozamot Mar­cus Fedder, a mostani helyzet ismereté­ben 20 százalékosra becsülte, de hozzá­tette, hogy ez változhat, mert az ármeg­állapításig még tovább csökkenhet az infláció és a kamatszint Magyarországon, és azt is számításba kell majd venni, hogy a bank milyen feltételekkel kölcsön­zi ki forintbevételét. Az EBRD illetékese elmondta, hogy az árazással a magyar intézményi befektető­ket célozzák meg. Magánszemélyek azért sem vehetnek a kötvényből, mert a ma­gyar magánszemélyek nem kaptak fel­mentést e kötvények esetében sem a ka­matadó forrásadóként való lerovása alól, a banknak pedig nincs joga forrásadót gyűjteni befektetőktől kormányok javára. (Az intézmények nem forrásadóként, ha­nem maguk fizetik a kamatadót.) Az EBRD nem zárja ki a forintkötvények külföldi értékesítését sem. Érdeklődés vol­na, ám ez a magyar döntéstől függ —- mondta Marcus Fedder- Az EBRD egy pillanatig sem akarja tar­tani forintbevételét, hanem azonnal köl­csön akarja adni magyarországi vállalko­zások finanszírozására. Ezeket a nyilatko­zó nem nevezte meg, csak annyit mon­dott, hogy néhány magánvállalkozás és egy állami intézmény számíthat a pénzre. A forintkötvényeket akkor bocsátja ki az EBRD, amikor megállapodik a magyar il­letékesekkel a vállalkozás finanszírozásá­nak részleteiben is. (Folytatás a 2. oldalon) Mindenhez — mindent! Háztartásigép-alkatrészek boltja sehol a világon nem kap hozzá alkatrészt, pedig nem is valami nagy. drága dolog­ról van szó. Nos, nálunk kapott. De ugyanígy elámult az a bérházi lakos is, aki meglátta, hogy nálunk ame­rikai és olasz vízórák is kaphatók. Tapasztalatból tudjuk mi is: vidéken méginkább gond az alkatrészellátás. Ezért is közöljük a bolt telefonszá­mát szívesen vidéki olvasó­inkkal: 46/353-816. (Ny. I. — L. J.) Ki ne mérgelődött volna már amiatt, ha elromlott a mosógép, a villanyvasaló, a centrifuga, a bojler, s nem kapott hozzávaló alkatrészt. Nemegyszer az egész gépet meg. kellett emiatt venni, vagy jobb esetben napokat kellett várni arra/, hogy a szerviz beszerezze, megcsi­nálja az elromlott ’ gépet Mindez Miskolcon ma már múlté... Legalábbis ezt ígérik a Bajcsy-Zs. út 10. szám alatt közelmúltban nyílt alkatrészboltban. — A nyugati mintát kö­vettük a boltnyitáskor —. mondja Taksás János üzlet­vezető-helyettes. — Vagyis azt, hogy lehetőleg min­den háztartási géphez min­den alkatrész legyen a bolt­ban. S ha netán még sincs, igen rövid idő alatt besze­rezhessük. Eddig mindig megfeleltünk a vásárlók el­várásainak ... — Nyilván volt már siker­élményük is... — Igen. Bejött egy néni, hogy elromlott a varrógépe, Maradok a gyaloglásnál Biztosan feltűnt a kedves olvasónak is, hogy egyazon napilapunk első és utolsó oldalán két taxis cég verseng az uta­zóközönség kegyeiért. Forgatom az újsá­got, kétszer is megnézem, jól látok-e? Viteldíjlicit lefelé? Ezt is megértük? Elgondolkodtató. Hányszor olvastam kü­lönböző helyeken a „pilóták” panaszát; kénytelenek emelni áraikat, mert a benzin- áremelés, a kötelező biztosítás, a súlyadó, a zöldkártya és még tudj’ isten, miféle terhek miatt magas a rezsijük. Szinte előttem van, ahogy széttárt karokkal sza­badkoztak — mondván —, rá vagyunk kényszerítve erre a lépésre. Jöttek is a tarifaemelések szépen sorjában, sokszor mi, volt utasok már észre sem vettük, mert leginkább gyalog jártunk. (Legfel­jebb, ha autóbuszon.) Licit lefelé — tűnődöm. Hogy is van ez? Most, hogy néhány hete megjelent egy (viszonylag) olcsó taxitársaság, masok is felébredtek? Pedig nem változott semmi. A benzinár, minden egyéb kiadással együtt, maradt. Mégis, mintha elfeledték volna a személyszállító kisiparosok azokat az indokokat, amitől az árak eddig felfelé kúsztak. (Vagy netalántán kúsz- tatták azokat?) Mostanáig jóval húsz forint fölött is éppen hogy megérte, mára azonban 18 forintért is készséggel állnak a szolgálatunkra. Félreértés ne essék, örü­lök a csökkenésnek, de ennek ellenére itt valami nincs rendjén. Lehet, hogy minket korábban „hintába ültettek”? Mert, ha nem, tartok tőle, az engedmény csődbe viszi fuvarosainkat. (Ez utóbbi gondolatot gyorsan elhessegetem, mert hát ki az, aki ennyire nyilvánvalóan a saját maga el­lensége?) Mindenesetre meg kell mondanom, ne­kem ebben az ügyben még mindig min­den magas, ezért — Móriczcal együtt — vallom, gyalogolni jó. M. E. Piaci körséta

Next

/
Thumbnails
Contents