Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

1992. július 23., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 Ligaiilést tartottak Debrecenben Tegnap Debrecenben tartották meg az NB III-as labdarúgó bajnokság Tisza- csoportjának versenybizottsági, majd li­gaülését. Az előbbin a szervezésért fele­lős szakemberek, az utóbbin a pontvadá­szaton résztvevő együttesek képviselői vettek részt. Egyeztették az őszi felada­tokat, elkészítették a sorsolást. (Az ülé­sen elhangzottakra pénteki lapunkban visszatérünk.) Bódva-völgyi siker Kassán visszavágó találkozón mérte össze tudását Kassa és a Bódva-völgye romaválogatottja. A találkozót Kassa 9. kerületének pályáján 550-en tekintették meg, a megnyitót Wéber Sándor kerületi polgármester tartotta és ajándékot nyúj­tott át Hegyaljai Józsefnek, a Bódva- völgye Sporttársulás szakmai vezetőjének. A borsodi gárda 4-1 arányban diadalmas­kodott. A gólokat Bari (Borsodszirák), Rézműves (Szalonna), Újhelyi (Szalonna), Hankó (Szalonna), illetve Petránszky (Kassa) szerezték. A mezőny legjobbja Káló Béla (Szendrőlád) kapus volt. Újabb vereség —búcsú Több németországi helyszínen folytató­dott az ifjúsági (18 éven aluliak) labda­rúgó Európa-bajnokság nyolcas döntője. A magyar fiatalok, akik hétfői veresé­gükkel kiestek az érmekért zajló versen­gésből, szerdán a Független Államok Kö­zössége ellen léptek pályára, mérkőzésük tétje a világbajnoki részvétel kiharcolása voít. A magyarok szereplését nem kísérte szerencse, 1-0-ás félidő után 3-1-re ki­kaptak, így jövőre nem lehetnek ott az Ausztráliában sorra kerülő világbajnok­ságon. Vigaszküzdelmek a világbajnoki részvé­tel jogáért, Vestenbergsgreuth: Független Államok Közössége—Magyarország 3-1 (1-0). Bamberg: Németország—Lengyelor­szág 3-2 (1-0). Tehát a FÁK és Németország csapata kvalifikálta magát a jövő évi világbaj­nokságra. Kajak-kenu Országos vidékbajnokság Országos Vidékbajnokság, Velence. Eredmények, K-l férfi ifi 1000 m: 1. Bü- di, 2. Kökény, 3. Szabó. K-l férfi felnőtt 1000 m: 2. Kiska, 3. Angyal. K-l férfi ifi 500 m: 1. Kökény, ... 3. Büdi. C-l férfi ifi 1000 m: 1. Jakab. K-l férfi ifi 5000 m: 1. Kökény, ... 3. Vaskó. C-l férfi ifi 5000 m: 1. Jakab. C-l férfi ifi 500 m: 2. Jakab. K-4 férfi ifi 1000 m: 2. Kiska, Angyal, Császár, Simon. K-2 férfi ifi 1000 m: 1. Büdi, Szabó. K-l serdülő le­ány, 14 éves: 2. Jávorszki. K-2 serdülő leány, 14—15 éves 500 m: 1. Hegyi, Já­vorszki. K-2 női junior 500 m: 2. Kö­kény, Bartók. K-4 serdülő leány 14—15 éves 500 m: 3. Kiss V., Kévéi A., Szeke­res K., Fekete A. K-2 serdülő leány 44— 15 éves 2000 m: 1. Kiss-V., Bélteki A. K-l serdülő leány, 15 év 2000 m: 2. He­gyi. K-2 diák leány IV. kcs. 2000 m: 1. Batykó Zs., Bódi A. K-l női felnőtt 5000 ni: 2. Szonda. K-l női ifi 17—18 év 5000 m: 3. Makó. K-l női ifi 16 év 5000 m: 1. Szonda (valamennyi TEV SC). A diósgyőri stadionban kezd­te meg a felkészülést az őszi feladatokra a DKSK-SeM NB |-es női kosárlabdacsapata. Képünkön balról: Sitkéi, Amb­rus. (erősen takarva), Králik, Lakosa, Molnár és. Madaras fut. Fotó: Szabó István Enyhített a polgármester Elnök van, új játékos nincs, lesz-e csapat? Sándor István ül a kispadra Tegnap délelőtt meglepő bejelentéssel kezdte rögtön­zött sajtótájékoztatóját Mis­kolc város polgármestere. Csoba Tamás ugyanis így vezette be mondandóját: — Enyhítek a Diósgyőri FC felé támasztott követel­ményeken. Sok-sok beszélge­tés, tapasztalatszerző infor­mációcsere után ugyanis ar­ra a végkövetkeztetésre fu­tottam, hogy egyaránt nehéz edzőt és játékost szerződtet­ni, kevés a pénz, márpedig ezt célszerű a feltételek ja­vítására költeni. Miskolc közgyűlése megszavazott 15 millió forint támogatási, amelyet három napon belül átutalunk. Ehhez mindössze annyi szükségeltetik, hogy a klub vezetői aláirásukkal hi­telesítsék a Városházán meg­fogalmazott levelet. Nem ra­gaszkodunk az első 10 közé kerüléshez, azt várjuk, hogy az együttes osztályozó nél­kül biztosítsa bentmaradását az NB l-ben. Az általunk biztosított összeget a DFC nem használhatja fel a fel­halmozott adósságállomány csökkentésére. Eltekintek a klubtitkár, valamint a vezető edző premizálásának „sza­bályozásától", ennek módjá­ról döntsön az egyesület. A megyeszékhely ennyit tud tenni, gondolom, hogy a ko­rábbi, évi 3 millió forint után a jelenlegi 15 millió számottevő előrelépés. Van­nak persze más klubok, sa­nyarú sorsú szakosztályok is Miskolcon, akik ugyancsak kérnek, de tudomásul vesz- szük, hogy a labdarúgás mennyire népszerű és milyen nagy tömegeket érdekel. Fentiekhez aligha szüksé­ges kommentár, a tények önmagukért beszélnek, s bármit mondanak egyesek: eddig kizárólag a város tett konkrét lépést a DFC meg­mentése érdekében! A Városháza után a Di- mag Rt. felé vették az út­irányt a zsurnaliszták. Kit­es« András a DFC elnöke­ként mondott rövid székfog­lalót, amelyből azt hámoz­hattuk ki, hogy a cég eddig is sokat tett a diósgyőri fut­ball érdekében, s erről a szerepéről az egyre nehezedő körülmények között sem kí­ván lemondani. Vázolta, hogy Tornyi a Győrbe ke­rülését „rákente” a polgár- mester „teljesíthetetlen fel­tételeire”, de igazából két- kulacsos játékot űzött, s a labdarúgókat is hangol­ta. (???) — A DFC két évre szerződ­tette Sándor Istvánt, aki ko­rábban Nyíregyházán műkö­dött, azt megelőzően pedig Lobanovszkij segítője volt. (???) A csapatot erősíteni kell, kapusra, középpályásra és csatárra van leginkább szükség. Sajnos, Tóth György nem jön vissza, ebben az ügyben a debreceniek in­korrekt magatartást tanúsí­tottak, ezért az MLSZ-hez fordulunk. Örömmel nyugtá­zom, hogy Miskolc kiállt az együttes mellett, s Tornyival ellentétben azt vallom, hogy igenis köszönet illeti a pol­gármestert, valamint a köz­gyűlést a jelentős támoga­tásért. Három fős elnöksé­günk gőzerővel munkálkodik, két román labdarúgó van ná­lunk próbajátékon, jönnek majd mások is, előbb lát­nunk kell őket, aztán követ­kezhet a szerződtetés. Ha erősítéseink sikerülnek, sze­rintem igenis teljesíthető az első 10 közé kerülés, s azt sem tartom kizártnak, hogy a mércét esetleg emel­jük. (???) Az új ‘elnök által elmon­dottak nem nyugtattak meg kellő mértékben, hiányérze­tünk alig csökkent, így né­hány kérdést intéztünk Kli- csu Andráshoz. _ Hogyan lett a DFC el­nöke? _ A közgyűlés után erre k értek a játékosok, s a ve­zetők is ösztönöztek. Végül beadtam a derekamat. _A többi élvonalbeli csa­pat lényegesen több pénzből gazdálkodik, mint a Diós­győr. Ám a DFC-nek szük­séges 60 millióból is csak az a 15 van (lesz), meg, amelyet a város biztosít. Honnan, milyen forrásokból jön ösz- sze a többi? — Konkrét elképzelésekkel láttam munkához, s van is már néhány szerződésünk. További tárgyalásokat foly­tatok, semmiképpen sem a Dimagból akarom életben tartani a futballt. Várjuk és hívjuk azokat, akik támo­gatni akarják a DFC-t. — Számunkra ez így kis­sé homályos, de legyen a pénzszerzés más gondja ... Árulja el, kikkel tárgyaltak és hogyan esett a választás Sándor Istvánra? — Több edzővel beszél­tünk, utólag fölösleges, hogy neveket soroljak. Sándor István mellett szakmai fel- készültsége döntött, s kivá­lasztását egy szűk, de hozzá­értő réteg határozta el. Egyetértettem a javaslatot tevőkkel. — Befejezésül árulja el, hogy a jelenlegi vezetés mi­ért követi el ugyanazt a hi­bát, mint az elődök? Diós­győrött a szurkolósereg rendre fenntartással fogadja a máshonnan érkező, nem is­mert trénereket, gyorsan ki­kezdik őket, s rossz bajnoki nyitány után már a klub élén állók is sorrakerül- ilek . .. — Tisztában vagyok azzal, hogy kockázatos cselekedet­re vállalkoztunk. Sándor hozzáértése, ambíciója, bi­zonyítani akarása azonban elegendő garancia lehet a si~ kerre. Leültünk, megbeszél­tük, vállalta. Alakulhatnak a dolgok másképpen is, akkor­át kell adni a helyünket... Erre azonban nem gondo­lunk, igyekszünk a rajtra ütőképes együttest formálni. Kételyeink egyáltalán nem apadtak, ám jósok és vész­madarak sem akartunk len­ni. Távozáskor mindeneset­re azt a tényt rögzíthettük: immáron van elnöke (és hi­vatalból megerősített edzője) a DFC-nek; szépek, talán túlságosan is merészek, nagy- ratörőek a tervek; új szerze­mény nevét nem vethetjük papírra. Huszonkét nappal az idény kezdete előtt — mindez ke­vésnek tűnik. Különösen úgy, hogy ágas­kodik a kérdés: lesz ebből CSAPAT? És főleg: hogyan? Doros László Újabb küldöttség utazott el Kora reggel volt még csak, amikor szerdán az olimpiai csarnoknál mind több „barcelonai-formaru­hás” magyar sportoló, veze­tő, edző, és újságíró tűnt fel. Sokan rutinos utazóként, mások kissé lámpalázasan várták az indulás pillanatát, hogy az itteni gyülekező után külön buszok vigyék őket a Ferihegyi repülőtér­re, onnan pedig, a Malév kü- löngépe ia katalán főváros­ba, a nyári olimpia váro­sába. Sokan voltak, akik elkí­sérték hozzátartozóikat, hogy még egyszer jó utat, sok sikert kívánjanak ne­kik. Ott volt dr. Jakabházy László, az OTSH elnök- helyettese is, aki elmondta: természetesen ő is boldogan lett volna a küldöttség tag­ja, de itthon is tartani kell a „frontot” valakinek. Az­után hozzátette: „Budapest­ről ugyanúgy szurkolok majd a 23 sportágban induló ver­senyzőinknek, mintha a helyszínen lennék. Nem tar­tom elérhetetlennek a 12— 13 bajnoki cím megszerzé­sét sem.” A szerdai géppel utazott el Gallov Rezső államtit­kár, az OTSH elnöke, a MOB alelnöke. A sportágak képviselői közül birkózók, teniszezők, evezősök, íjá­szok,^ kerékpárosok, kézi­labdázók, lovasok, ökölví­vók, sportlövők, súlyemelők (köztük bolgár vendégek), vitorlázók és tollaslabdázók keltek útra. Menetel a DuisburgH Nincs megállás a labdarúgó Bundesliga 2-ben folytatódik az erőltetett menetelés.. Kedden este már a negyedik forduló kez­dődött el, különösebb meglepetések azon­ban nem akadtak. Az valószínűsíthető, hogy az újonc Unterhaching nem zavar majd sok vizet, lévén, hogy a 4X90 perc is kevésnek bizonyult a pontszerzéshez. Harmadik döntetlenét érte el a Fortuna Köln, második vereségét szenvedte el a Rostock. Hamburgban nem bírtak egy­mással a felek, igaz, ott két erős csapat találkozott. Eredmények, Bundesliga 2., negyedik forduló: St. Pauli—Leipzig 0-0. Meppen- Fortuna Köln 1-1. Mainz—Hansa Rostock 1-0. Duisburg—Unterhaching 4-0. (A to­vábbi mérkőzéseket szerdán este játszot­ták.) 1 Találkozás Aprópénz vagy a jövő? Remekül szerepelt a németországi Roth- ban az Ironman Világ Kupa-futamon Kropkó Péter, a miskolci Trike hármas- próbázója, aki a 3. helyet szerezte meg. — Elégedett? — Örök elégedetlen vagyok, mert min­dig többet és jobbat akarok elérni. Most azonban azt mondom, hogy jóleső érzés­sel léptem fel a dobogóra. A kerékpáro­zás után ugyanis a 15. helyre estem visz- sza, és a futásban nagyon rá kellett kap­csolnom. Az időeredménnyel — 8:20.37 — az abszolút kategóriában bekerültem a világ tíz legjobbja közé. — Roth előtt Belgiumban is csatasorba állt... — Egy rövid távú viadalon szerepeltem. Azt az eseményt csak erőfelmérésnek tartottam, ugyanis a rövid táv nem az én műfajom. Abban nincs üzlet. Szóval, ezentúl is a teljes távra készülök. — Minden a pénzen múlik? — A profi világban igen. Aki az anya­giakat biztosítja, feltételeket is szabhat. — Saját szempontjai alapján beszélne erről bővebben? — Készséggel. Titkaim nem voltak és ezután sem lesznek. Nyugaton megtanul­tam, hogy nincs tabutéma és mindenre nyíltan felelni kell. Támogatóim dönte­nek például arról, hogy kiküldenek-e ok­tóberben a Hawaii-szigetekre, a világbaj­nokságra, avagy nem. Ha úgy ítélik meg, hogy ezt a rothi eredményt aprópénzre kell váltani, akkor elindítanak. Ugyanis minden nagyképűség nélkül: a nevemmel el lehet adni a cipőket, sisakokat, bicik­liket, felszereléseket. Vagyis a szponzo­raim „dirigálnak”. — A hírek szerint ön a német közön­ség kedvence. — Ez megfelel a valóságnak, de azért nem vagyok egyedül. Négyünket-ötünket tényleg kedvelnek, szurkolnak értünk. Rothban például 100 ezren tekintették meg az eseményeket. Óriási ünneplésben volt nekem is részem. Csodálatosan érez­tem magam. — Saját elképzeléseibe egyébként bele­fér-e a VB? — Ha megyek a szigeteki-e, akkor csak decemberben kezdhetem el az alapozást, márciusban pedig már Világ Kupa-futam lesz Űj-Zélandon. Ha távol maradok a hawaii küzdelmektől, akkor egy rövid pi­henés után augusztusban magyar verse­nyeken veszek részt, aztán Németország­ban készülök, majd északi szomszédaink­nál és Kolumbiában edzőtáborozom. — Mikor határoznak? Hamarosan. A döntést minden bi­zonnyal a szponzoraim és a németországi edzőm hozzák meg. De nyilván figyelem­be veszik a véleményemet is. K. T. Kropkó Péter és ai ünneplők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents