Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

Bálnák a levegőben Sydney. Az állatvédőknek sikerült hetven, az éjszakai da­gállyal a partok közelébe került, majd ott rekedt bálnát meg­menteniük Ausztrália keleti részén. A képen: helikopterrel szállítják a bálnákat a mélyebb vizekre. (MTI-telefotó) Zempléni művészeti napok Nem sok fiija van hazánknak, amely annyi történelmi, műve­lődéstörténeti emlékkel, intéz­ménnyel, műemlék épülettel di­csekedhetne, mint megyénk ha­társzéli területe - Zemplén. Ezeknek az értékeknek idegen- forgalmi szempontból való ki­használása eddig csák kismér­tékben történt meg. Ezen kíván változtatni a Liszt Ferenc Ka­marazenekar Alapítvány és Sá­rospatak Város Önkormányzata, amikor mint rendezők, zemplé­ni művészeti napok elnevezés­sel olyan magas színvonalú mű­vészeti programot állítottak össze, amelyhez hasonlót még sohasem kínáltak Zemplénben a művészetszerető közönségnek. Az augusztus 21-30. között történő művészeti események színhelyei Sárospatakon, Sátor­aljaújhelyben, Szerencsen és a bodrogközi Karcsa községben lesznek. Sárospatakon a Rákó- czi-vár udvarán, a vártemplom­ban, a Művelődés Házában, a képtárban, a Református Kollé­gium imatermében és a kollégi­um udvarában, Sátoraljaújhely­ben a Kossuth Művelődési Köz­pontban, a piarista és a reformá­tus templomban, Szerencsen a Rákóczi-vár udvarán, Karcsún pedig az Árpád-kori alapítású református templomban mutat­ják be műsoraikat a kiváló ha­zai, külföldi együttesek és mű­vészek. A gazdag, változatos progra­mok szereplői, előadói: a Liszt Ferenc Kamarazenekar Natalia Gutman (gordonka) és Yuri Bashmet (mélyhegedű) közre­működésével, továbbá a Szlo­vák Kamarazenekar, a Magyar Kamarakórus, a Lassus Ének­együttes, az Erkel Ferenc Ka­marazenekar, a Budapesti Éne­kes Iskola, a Keller Kvartett Kocsis Zoltán (zongora) közre­működésével, az Arbeau Histo­rikus Táncszínház, a 8+8 Ének- együttes, a Budapest Ragtime Band, a Trió Stendhal Jazz­együttes. A tíznapos művészeti esemé­nyeknek olyan jelentős előadó- művészei lesznek mint Darvas Iván, Sebestyén János (orgona), Kistétényi Melinda (orgona) és Sárközy Gergely (gitár). A zempléni művészeti napok kö­zönsége megtekintheti a vár, a kollégium, a képtárak állandó kiállításait, és a Rákóczi Múze­umnak erre az alkalomra orosz népi ikonokból rendezett kiállí­tását. (h.j.) Falusi környezet drogosoknak Bajorországban két éve dolgoz­nak egy olyan újszerű terápiás modellen, melynek értelmében a szenvedélybetegeket nem a szok­ványos egészségügyi intézmény­ben ápolnák, hanem egy évre fa­lun, közönséges parasztházban, igazi falusi környezetben helyezik el. Az első kísérletek kedvező eredménnyel jártak, több, drog- függőségben élő beteg gyógyultan távozott faluról egy év elteltével. Eddig 14 parasztház kapcsolódott be a terápiás kezelésbe úgy, hogy házanként csak egy beteget he­lyeznek el. A „dingó-baba” drámája Egy asszony áll a bíróság előtt. Súlyos a vád ellene: ki- lenchetes csecsemőjének a meggyilkolása. Az anya kitar­tóan tagad. Nincs bizonyíték ellene. Mégis bűnösnek talál­ják. Elítélik. 1980-ban a Chamberlain család a legendás Ayers-szik- lánál kempingezett. Az auszt­rál őslakosok a különös formá­jú óriás sziklatömböt szent helynek tekintik. Linda a sátor­ban lefektette kisbabáját, s ki­ment a férjéhez és két fiához, barbecue (roston sült) vacso­rát készítettek. Azaria, a kis­lány keserves sírását hallva az anya berohant a sátorba. A baba hűlt helyét találta. Majd meglátta, hogy egy dingo (vad­kutya) ragadta el és hurcolta magával a csecsemőt. Azon­nal kutatást szerveztek, átfé­sülték a környéket, de semmit sem találtak. Azariának nyoma veszett. A sajtó tovább misztifi­kálta a szörnyű történetet, óri­ási szenzációt kreáltak, nem adtak hitelt annak, hogy a ba­bát egy vadállat ragadta el. A közvélemény a média hatásá­ra - a helybéli rendőrség sem tudott mit kezdeni a szokatlan tragédiával - már a tárgyalás előtt elítélte az anyát, Linda Ausztrália leggyűlöltebb asz- szonyává, áldozati bárányává vált. A drámát fokozta, hogy a házaspár a Hetednapi Adven­tista Egyház híve, s az alig is­mert egyházról különféle hie­delmek keltek szárnyra, rituális gyilkosságról szóló híreket rebesgettek. Lindát és férjét, Michaelt vallásosságuk késztette arra, hogy kislá­nyuk el­veszté­sét Linda Chamberlainre négyévi börtönbüntetést szabtak ki. Az ausztráliai drámát Kiáltás a sötétben címen megfilmesí­tették. Az anyát Meryl Streep, Amerika legkiválóbbnak tartott színésznője személyesítette meg. A hollywoody sztár meg­rendítő alakítása világszerte is­mertté tette a szerencsétlen ausztráliai nő tragédiáját. Streep elcsúfította magát, szürke, jelentéktelen nővé lé­nyegült, ezzel is bizonyítani kí­vánta, hogy az emberek általá­ban a külső után ítélkeznek, az ilyen asszonyról el lehet hitet­ni, hogy gyilkos. Streep a bíró­sági jelenetekben nem akart könnyeket fakasztani, Lindá­ból, ha az igazságszolgáltatás áldozataként ábrázolja, szen­tet is formálhatott volna. Sche- pisi, a film híres rendezője és hősnője az előítéletekre, a közvélemény manipulálására, a megalapozatlan híresztelé­sek hatására, a realitások neg­ligálására helyezte a hang­súlyt. Színésznő Streepnél visszafogottabban még nem játszott áldozatot - állítják a kritikusok. Végtelen egyszerű­ség, természetesség jellemez­te játékát, a nézőket gondolko­dásra késztette: ne ítélkezze­nek elhamarkodottan! Mérle­geljék a dolgokat, mérjék fel higgadtan a helyzetet. A Kiál­tás a sötétben - Cannes-ból kezdve messzire hangzott... . A történetnek vége. Bár az ötödik földrész bizarr drámája nem merült feledésbe, de pont kerül a végére. Nemrégiben - 12 évvel az események után!- Sydneyben keltezett rövid hír került a lapok hasábjaira: Lin­da és Michael Chamberlaint igazságtalanul ítélték el. Ki- lenchetes lányuk eltűnése után- Mrs. Chamberlaint gyilkossá­gért ítélték el - férjét bűntársa­ként tekintették. 980 ezer dol­lár kártérítést adnak Chamber- lainéknek. A meghurcolt há­zaspár idegeit természetesen megviselte a kegyetlen proce­dúra, a hajsza. Házasságuk zátonyra futott. Elváltak... (szilágyi) Isten akaratának tekintsék. Az anya a média 22-es csapdájá­ba esett, sokan modern bo­szorkánynak tartották őt. Linda Chamberlain megjele­nése a bíróság előtt nem kel­tett rokonszenvet az emberek­ben. Az asszony sohasem adott magára, elég slamposan járt, nem zokogott, nem rende­zett hisztérikus jelenetet, nem védekezett, keményen és kö­vetkezetesen küzdött igazáért. Mivel nem vállalta a megtört anya hagyományos szerepét, magatartását rosszallották. A Chamberlain-ügy nagy vihart kavart. Meghozták az ítéletet. Meryl Streep az anya szerepében A Szathmárürály család A Sárospataki Rmátus Kollégium Repozitóriumábaidezett kiállítás elé Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1992-es nyári kulturális rendezvé­nyei közül kiemelkedik a „kuruc ve­zérlő fejedelem” _ naplóírójának, Szathmáry Király Ádám emlékeze­tének szentelt ünnepségsorozat. Nem véletlen, hogy ezek egyikének helyszíne éppen a Sárospataki Re­formátus Kollégium, amely évszá­zadokon át „szellemi édesanyja" volt a családnak. Az 1990 júliusától ismét létező Református Kollégium ezzel a kiállí­tással rója le háláját és tiszteletét nemcsak Szathmáry Király Ádám- nak, hanem az egész Szathmáry Király családnak. Akik évszázado­kon keresztül patrónusai, megbíz­ható támaszai voltak a pataki isko­lának. így lesz ez a kiállítás ékes bizo­nyítéka, hogy milyen szoros és élő kapcsolat alakulhat ki egy felső-ma­gyarországi református nemesi család és a táj szellemi központja, a kollégium között, apáról fiúra ha­gyományozva a nemes családi kö­telességet. A Szathmáry Király család jele­sebb alakjainak felidézésével meg­elevenedik előttünk egy roppant iz­galmas kor, a túlélés évszázada, a 18. század; s benne az eddig mél­tatlanul elfeledett és alig ismert fel­ső-magyarországi protestáns birto­kos nemesi családok „nemzetfor­máló" szerepe. Mert nemcsak a vagyon, a birtok gyarapításában; a gazdálkodás és gazdaság szervezésében, hanem a vidék Magyarországán, a közigaz­gatási és politikai élet formálásá­ban; mi több, a racionálisan bőkezű oktatási és kulturális mecenatú­rában; a református anya- szentegyház támogatásában és a kálvini hit puritán megvallásában; s a haza és némzet szeretetében - máig hatóan - adtak példát az utó­kor számára: a Vayak, Patayak, Ló- nyaiak, Fáyiak, Boronkayak és még sorolhatnám tovább. Ebbe a sorba tartozik jelesül a Szathmáry Király család is. Erről szólnak a család 19. száza­di dokumentumai is. Tagjai közül sokan megfordulnak Bécsben. A császári udvarban némelyikük fe­lelős állást vállal. Például Szath­máry Király Albert I. Ferenc József testőrtisztje lett. A család mégsem vált a Habsburg önkény és akarat kiszolgálójává. Legszebb példa er­re a család egyik legnagyobb mél­tóságot nyert tagjának a viselkedé­se, Szathmáry Király Józsefé, aki 1799-ben megkapta a királyi taná­csosi tisztet. Annak ellenére nyerte Szathmáry Király família politi- :salád volt. Gömör és Borsod egyékben a 17. századtól re formálták a vidék Magyaror- ínak közigazgatási és politikai t. Közülük is I. Miklós gömöri in (1635-36.) nyitja a sort. tét megyében számos alis- országgyűlési követet, illetve selöt adott a család. Ez azt je­tte, hogy évtizedeken keresz- rták a megyék lakosságának nát. Szathmáry Király család jól álkodó, az örökölt és szerzett kai jól sáfárkodó közösség Ezt tanúsítják a korabeli gaz- gi feljegyzések csakúgy, mint [Iád gömöri és borsodi birtoká­éit (Hangács, Boldva, Nyomár, a) udvarházak, kastélyok. Szathmáry Király család ezek tt irodalmat, történelmet és izeteket szerető és pártoló kát nevelt a társadalomnak. ;ént Szathmáry Király Ádámról zólni, aki a fejedelem bujdosá- (1711 és 1717 között) készí- náig nélkülözhetetlen irodalmi 'ténelmi forrásértékű naplót. , Szathmáry Király Pál nem sbé volt tehetséges a festészet mérnöki tudományok terüle­tem véletlen, hogy a 19. szá- ^ghíresebb magyar ötvösmes- Szentpéteri József nála kezdi mányait, aki ezt írja róla: !mekművek kerültek ki a keze mint például... a család szá- a készült, változatos gazdag­ul díszített kecses formájú ká- tészlet, amelynél egyetlen kora­francia ötvöstárgy sem becse- b." *athmáry Király György, a kollé- 11 főgondnoka elsőként - ma mondanánk úttörő módon - 9-70-ben írta meg kétkötetes égium történetét ékes latinság- Tíz évvel korábban pedig lefor- tta és kiadta Gedde János mun- lt „Az angliai méheskert” cím- ■ három kiadásban méltán lett s könyv. 1780-ban pedig Szath- V Király Miklós tette át franciáról ivarra „A nemes születésű sze­gekre tartozó polgári rendtartás­igaz erkölcsi tudománya” című 'kát. református egyházhoz való tő* !,b ragaszkodásuk egyik szép ája a sárospataki kiállításon is ató: Szathmáry Király Ádámné, etett Máriássy Krisztina 1726- .készített úrihímzéses úrasztali eje, amit a hangácsi református iekezetnek ajándékozott. De er­ről tanúskodik a hangácsi reformá­tus templom belső falán 1885-ben állított márvány emléktábla hosszú szövege Szathmáry Király György, Pál és az ifj. György emlékére. Szathmáry Király György alakja nemcsak a család, hanem a 18. századi protestáns nemesség jel­legzetes figurája, aki a 18. századi ún. vértelen ellenreformáció alatt tevékenyen részt vállalt a felső-ma­gyarországi reformátusság életé­ben. Mint a Tiszáninneni Reformá­tus Egyházkerület főgondnoka te­kintélyével roppant energiát áldo­zott az iskolák és gyülekezetek megerősítésében. Mégis a legtöb­bet a Sárospataki Református Kol­légium megújításában tevékenyke­dett, mint az iskola főgondnoka 1765 és 1773 között. Európai kitekintése és a hazai politikai élet elismert alakja friss lendületet hozott a kollégium életé­be. Fáradozott a tantervek megújí­tásán. Beiktatása első két évében felépítteti a könyvtárat és a gond­noki házat. 1765-ben a Csengety- tyű-sort (ahol később Kossuth és Szemere is tanult), 1769-ben a „pomposkutat” és életműve befeje­zéseképpen 1771 -72-ben a ma is látható impozáns Berna-sort. Kü­lönleges ízlésére vall, hogy ez utóbbi kivitelezésére a híres Lieb Tamás mestert nyerte meg (Mun­kácsy Mihály nagyapja). A források tanúsítják, hogy amikor az építke­zés menete megakadt pénzhiány miatt, sajátjából folytatta azt. Han­gácsról személyesen irányította az építkezés minden részletét. Levele­iben egyébként nagyformátumú po­litikus, egyházáért aggódó és áldo­zatokat hozó férfi alakja rajzolódik ki. Történetírásunk máig adós éle­tének feldolgozásával. Egy felső-magyarországi nemesi család 300 éves története pereg le szemünk előtt a kiállítás jól elrende­zett dokumentumait szemlélve. Mindez nem jöhetetett volna létre Világhy Andrásné, született Szath­máry Király Erzsébet ny. tanárnő áldozatos gyűjtőmunkája nélkül, aki ma is ápolja a család történelmét. Köszönet illeti Szutor Katalin és König Frigyes restaurátorokat, akik a 70-es évektől kezdve keltették is­mét életre az itt látható festménye­ket. S végül köszönet jár P; Eperje­si Eszternek a kiállítás megrende­zéséért. Dr. Hörcsik Richárd történész országgyűlési képviselő Madárriasztás léggÖmbbí°nálférgek ellen kaucsuktej A varjak, seregélyek, mint min­denült, így a távoli Japánban is sok gondot okoznak a mezőgaz­daságban kártételükkel. Riasztá­sukra elmés megoldással rukkol­tak elő a szigetország kutatói. Különböző méretű és figurájú a latextartalmú Ficus, Euphor­bia, Artocarpus stb. növénye­ket érdemes feldarabolás után a talajba dolgozni, mivel a be­lőlük kiáramló kaucsuktej a káros fonálférgek populációit visszaszorítja. el ezt, hogy az udvarban sűr golódván, mint II. József I embere, a király halálakor iz zafiságtól lángoló beszédéb vetelte az Országgyűlés öss2 sát és a sérelmek orvoslását. A család 20. századi dokui mai, fényképei már a közel vezetnek bennünket. A hábo gyetlensége, az ötvenes éve bertelen és féktelen terrorja tette” a családot múltja miatt sadalom perifériájára. Szatl Király Ádám katonatisztet bői börtönre hurcolták, Gézát, a n ci jogászt kitelepítették és szappanfőző és zsírbontó mi tőt nyugdíjazták 1977-ben. Me pusztítást végzett a „hatalom” a nemzet „derékhadát”: felk mérnököket, közigazgatási h nokokat, jogászokat, katonák; pusztán származásuk miatt, és idegen érdekek miatt lelkil sokszor fizikailag megsemm Intő és figyelmeztető jel az i számára. A család első közismeri György, váradi kapitány, aki a gén elnyomók elleni harcban el a 16. század végén. így sz< a család nemesi címét és ele tokait. A Szathmáry Király c fegyverforgató nemzetség vo 1 századokon át jeles katonák; tak a nemzetnek. Szathmáry Albert Báthory Zsigmond feje; seregében küzdött a török I. Pál Mária Terézia seregébe colt és testőrségi kapitányság te. IV. Pál (1849-ben szülét monarchia seregében Kees bornagy huszárparancsnok szerzett dicsőséget. V. Pál a lágháborúban századosi rang pott. léggömbökre félelmet kelte meket festettek fel, és azok; bocsátották, hogy a madarí ülését megakadályozzák. P;í is elegendő volt ahhoz, he megriadt madarak máshov; tudjanak éjszakázni. ‘-«mos latex- (KaucsuKiej) növényről derült ki, IV vagy maga a növényi la- vagy pedig annak vizes ki- 'ata károsító hatású szá- s növénypusztító fonálfé- re' Ez az oka annak, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents