Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

ÉSZAK-M AGYARORSZÁG 12 1992. július 2., csütörtök Nyilvános akasztás Albániában Fler, Albánia: két egykori gyilkos holtteste lóg az akasztófa kötelén 1992. június 25-én Albániában, a Tiranától 120 km-re lévő kisváros fő­terén. A 21 és 24 éves két fiatalember egy öttagú családot gyilkolt meg e hónap elején. A két kivégzett férfi 24 órán keresztül lóg a nyil­vánosság előtt. (TELEFOTÓ-MTI Külföldi Képszerkesztőség) A bűvös plasztikkártya Bécsben ezekben a napokban megemlékeztek az első pénzau­tomata üzembe helyezésének 25. évfordulójáról: a nevezetes ese­mény helyszíne persze nem az osztrák főváros, hanem a pénz­ügyekben jócskán élenjáró Lon­don volt. A Barclays egyik fiók­jában az új masina a különleges, papírból készült szelvényre 10 angol fontot bocsátott ki 1967. június végi üzembe helyezése óta. Ma úgy mondják, világszer­te 350 ezer pénzautomata műkö­dik, s használatukhoz megannyi bank bocsát ki plasztikkártyát. A bűvös kártyácskákért Ausztriában dúl a harc: a közön­ség számára kényelmesebb pénzkezelést, adott esetben pe­dig státusszimbólumot jelent, míg a kibocsátóknak busás hasz­not. Ez utóbbiak annyira elége­dettek lehetnek, hogy mostaná­ban még a használati díj csök­kentésére is rászánták magukat. Kezdődött a Visa-val: aki - Ausztriában - augusztus végéig kiváltja, fele annyit fizet érte. Már eddig 30 ezren csatlakoztak - s ezzel a Visa-kártyatulajdono- sok száma 320 ezerre nőtt. Ez már csak hajszállal kevesebb, mint amennyien az Eurocardot választják, s rémületében, hogy lemarad, ez utóbbi ugyanezt az utat választotta: kedvezményes feltételeket az újonnan csatlako­zóknak. A Diners Club a harma­dik, 80 ezres táborral. Ok nem érzik kényszerítve magukat semmiféle engedményre: elég vonzerőnek tartják a 100 ezer schillingig terjedő hitelfelvételi lehetőséget, amit a tagság jelent. Nem beszélve arról, hogy éppen emiatt kimondottan előnytelen lenne, ha nagyon felhígulna a tu­lajdonosok köre. Negyedik az American Express - 38 ezren lo­bogtatják Ausztria-szerte, s aki kicsit is járatos ilyen ügyekben, tudja: mögöttük tisztes jövede­lem áll. A bankok szeretik a pénzauto­matára jogosító kártyát: míg a csekkrendszer sok munkát jelent - egy csekk feldolgozása emiatt 20-25 schilling költséggel jár, (ez évente 4-6 milliárd), addig a kártyáért, illetve a pénzautomata használatáért havonta csak egy­szer kell a számlákhoz nyúlni. Szászi Júlia Bécs Margaret Thatcher a slágerlistán? A londoni zenei piac legújabb szenzációja: kedden kompaktleme­zen a boltokba került Aaron Copland „Lincoln portréja” című szimfonikus műve, s a narrátor nem más, mint Margaret Thatcher volt brit minisz­terelnök maga. A lángszavú volt brit kormányfő érezhetően zavarba jött néhány ízlé­séhez képest túl amerikaias angol ki­fejezéssel, de elemében érezte magát Abraham Lincoln, a polgárháborús amerikai elnök 1864-es gettysburgi beszédének előadásakor, mely a de­mokrácia credója. Thatcher asszony .szónoki teljesítménye, amely három választást nyert a brit Konzervatív Pártnak, és megannyi külföldi állam- é,s kormányfőt kergetett kétségbee- %febe a Közös Piacban, a kritikusok ■s'Zbrint oly meggyőző, hogy könnyen ifcledteti a különbséget: Lincoln férfi iv<j>|t,'ő pedig nő. .igffr művet az EMI lemeztársaság Abbey Road stúdiójában vették föl a londoni szimfonikusok előadásában, Wyn Morris vezényletével. Némi bonyodalmat okozott a jogi vita egy konkurens amerikai lemezcéggel, mely egyidejűleg Norman Schwarz­kopf tábornok, az Öböl-háborús győző előadásában mellékelte a gettysburgi beszédet a .Lincoln portréja” lemezfelvételéhez, de ez a probléma már barátságosan megol­dódott. Morris karmester így nyilat­kozott: - Hallottam a Schwarzkopf- változatot. Olyan, mintha egy unal­mas bevásárlólistát olvasna föl. Mar­garet Thatcher ellenben még egy pa­tyolatcédulát is úgy tud felolvasni, hogy az tiszteletadássá válik a de­mokrácia előtt a polgárháborús csa­tatéren. „Viharos napokat élünk, nemze­tek omlanak össze. A gettysburgi beszéd, a demokratikus szabadság messzehangzó jeladása ezért ma mindennél fontosabb olvasmány, és nincs lelkesítőbb hangszer a megszólaltatására, mint az ön hangja” - írta a karmester Margaret Thatchernek felkérő levelében. (MTI) Reagan lánya kipakol Meggyilkolt államfők Mohamed Budiaf algériai elnök meggyilkolása felidézi azoknak az állam- és kormányfőknek a listáját, akiket a legutóbbi 10 évben gyilkoltak meg: 1982. szeptember 14. - Basir Dzsemajel libanoni elnököt néhány héttel azután gyilkolják meg, hogy elnökké választották. 1984. október 31. - Indira Gandhit, India miniszterelnökét Újdel­hiben testőrségének két szikh tagja öli meg. 1986. március 1-re virradó éjszaka Stockholmban meggyilkolják Olof Palme svéd miniszterelnököt. 1987. június l.-Rasid Karami libanoni miniszterelnök helikopte­re úton Tripoliból Bejrútba, felrobban. 1987. október 16. - Thomas Sankarát, Burkina Faso államfőjét, egy államcsíny során gyilkolják meg. 1989. november 22. - René Muavad libanoni elnök robbanás ál­dozata lesz. 1989. november 26. - Ahmed Abdallahot, a Comore-szigetek el­nökét lázadó katonák ölik meg. 1990. szeptember 10. - Ugyancsak lázadók gyilkolják meg Sa­muel Doet, Libéria elnökét. 1991. május 21. - Radzsiv Gandhi, Indira Gandhi fia pokolgépes merénylet során veszti életét. A második világháború befejezése óta öt állam- és kormányfő meggyilkolása különösen emlékezetes maradt: 1948. január 30. - Mahatma Gandhit egy fanatikus öli meg Újdel­hiben. 1961. január 17. - Patrice Lumumbát Katangában gyilkolják meg. 1963. november 22. - John Kennedy életét Dallasban puskalövé­sek oltják ki. 1973. szeptember 11. - Salvador Allende chilei elnök egy állam­csíny során veszti életét. 1981. október 6. - Anvar el-Szadatot Kairóban egy katonai dísz­szemle közben lövik le. Polip 6. — a folytatást az élet diktálja? Az utolsó titok - ez a címe a magyar tv-nézők által is jól ismert sorozat, a Polip hatodik kiadásának. Már a befejezéshez közeledtek a felvételek, s a RAI, az olasz televízió a történet végleges lezárására készült, figyelemre mél­tó okokra hivatkozva. Arra, hogy a forgatókönyv írói úgy szövik a szálakat, mintha szoros kapcsolat lenne a szervezett alvilág és a politikusok között. To­vábbá eltorzítják a valóságot, az államot korruptnak és tehetetlennek tünte­tik fel. Aztán az élet közbeszól: Szicíliában a maffia felrobbantotta Giovanni Falcone vizsgálóbírót, a vele utazó feleségét és a kíséretét. Va jon a Polip is kö­veti a valóság történéseit? - kérdezték a rendezőtől. „A film nem pesszimista, de nem is sugallja az optimizmust” - hangzott a lakonikus válasz. Pcrelli ren­dező azt is hozzátette, hogy a sorozattal most is a közvéleményre akar hatni, a maffia ellen. „A folytatást drámai módon követelik az utóbbi hetek esemé­nyei, A Falcone bíró elleni merénylet, valamint az a botránysorozat, amely most pattant ki: a vezető politikusok hatalmas összegű csúszópénzeket vág­tak zsebre. Nancy és Ronald Reagan lá­nya három éve nem látta a szüle­it, s mint mondotta, nem is kí­váncsi rájuk. A volt elnök és a „first lady” föltehetően hasonlót érez, kiváltképpen azóta, hogy Patti lányuk kipakolt a világ előtt. A Családi titkok című könyv megjelenése alkalmából a Paris Match tudósítója előtt újabb intimitásokat tárt fel. „Vannak gyerekek, akik tudják, hogy akkor is szeretik őket, ha hibáznak. Velem az ellenkezője történt. Engem folyton csak bí­ráltak és az volt az érzésem, hogy én nem is lehetek jó.” Arra a kérdésre, hogy honnan szárma­zott ez a nevelési elv, a válasz: ,Anyám a mostohaapjától tanul­ta, aki nem tűrt semmiféle mu­lasztást. Apám egy alkoholistá­nak a fia. És az alkoholisták gye­rekei úgy érzik, nekik hibátlan­nak kell lenniök, hiszen nem normális körülmények között nőttek fel. Azt hiszik, hogy nekik a világ bűneiért is vezekelni kell. Ezt kaptam tőlük. Anyám meg volt győződve afelől, hogy neki mindent ellenőriznie kell, még a testemet is. Voltaképpen azt sze­rette volna, ha mindenkit az el­lenőrzése alá vonhatott volna.” Gyakran meg is verte? - Kérdez­te az újságíró. „Volt idő, amikor mindennap. Tanítás után minde­nért kikaptam. Egyszer őrült ha­ragra gerjedt, mert egy doboz rúzst talált a szobámban.” Hogyan viselkedett az édesap­ja? „Semmiről sem akart tudni. Amikor megmondtam neki, hogy anyám megvert, az volt a válasz, hogy bolond vagyok, s hogy hazudok. De ő egy Ujjal sem nyúlt hozzám. Úgy járt-kelt Carla a táskába rakta a törül­közőt, a napolajat és a cigaret­tát. Kilépett a napra és csaló­dottan vette tudomásul, hogy a tetőteraszon senki sincs rajta kívül. Legalább nyugodtan na­pozhatok, gondolta. Leterítette a törülközőjét és ekkor dühös, ám ijedt férfihangot hallott az elkerített rész felől. Tudta, hogy ott egy lakás van, dr. Hill ügy­véd és üzletember tulajdona. Bár ő személyesen nem ismeri. Közelebb ment.- Maga megőrült! Hallotta dr. Hill hangját. - Mindent megbe­szélhetünk... A lány felsikoltott, mert meg­pillantotta az ügyvédre szege­zett pisztolyt. A sikollyal szinte egyidőben eldördült a fegyver, s aki meghúzta a ravaszt, a hang irányába nézett. Tekintete találkozott a lányéval. Az ügyvéd elzuhant, Carla pedig rohanni kezdett. Halálfé­lelem fogta el. A táskáját is a te­tőn hagyta. Rendőrség! Tele­fon! Villant át az agyán a lép­csőkön lefelé rohanva. Aztán rádöbbent, hogy nem tud be­menni a szobájába, mert a kul­csot a köpeny zsebében hagy­ta. A szomszéd ajtóhoz rohant. A csengetésre senki sem vála­szolt. Verni kezdte, de hiába. A gyilkos feltűnt a lépcsőfor­dulóban. A másodpercek vég­telennek tűntek. Belenézett a hűvös, szürke szemű arcba, melyet nem feledhet, minthogy egyszer már a halálfélelmet hozta rá. Még látta a pisztoly­cső sötét nyílását, hallotta a lö­vést is, majd erős ütést érzett a gyomrán. Aztán lebegett, mint­ha felemelkedett volna és hirte­len elsötétedett körülötte min­den.- Elkövetünk mindent a kis­asszony életéért, felügyelő - mondta nyersen a sebész. - Próbáljon türelmes lenni... A felügyelő bízott benne, hogy Carla magához tér és val­lomást tesz. Az esetet már re­konstruálták: dr. Hill ügyvédet és kétes hírű üzletembert a la­kása teraszán lelőtték. Carla, a előttem, mintha nem is léteztem volna. És ez volt a legrosszabb. A szokását elnökként is megtar­totta. Jól állnak a dolgok, nyuga­lom!-Szoktamondani. Mert so­se akart szembenézni a valóság­gal.” Arra a kérdésre, hogy ez a ma­gatartás a politikai karrierjét is jellemezte-e, Patti határozott igennel válaszolt. „Ami a család­ban nem ment, az az országban sem ment. A családi illúziók az egész országra is vonatkoztak. Amikor Carter volt az elnök, az embereknek elegük volt belőle, mert azt hangoztatta, hogy min­den rossz. És ekkor jött apám. Minden rendben - mondta. - Ne nyugtalankodjanak. Megválasz­tották. És ezért még ma is fizetni kell.” Patti 24 éves korában sterili­zál tatta magát, mert nem kívánt olyan anya lenni, mint Nancy Reagan. „Elborzasztott a gondo­lat is, hogy olyan leszek, mint ő, ha gyereket szülök. Tíz év keze­lés és kemény munka kellett, hogy elhiggyem, a dolog nem folytatódik. Most megint kész vagyok a szülésre, szellemileg és fizikailag is.” Évek óta nem látta a szüleit. Hiányoznak vajon? - Kérdezte az újságíró befejezé­sül. „A hiány nem megfelelő ki­fejezés, minthogy sohasem vol­tunk közel egymáshoz. Én nem akarok tőlük semmit és nem is szándékozom találkozni velük. Ha nagyon akarnám, tulajdon­képpen felhívhatnám őket tele­fonon is, de pontosan tudom, hogy sohasem bocsátják meg, amit tettem: úgy döntöttem, hogy elmondom az igazságot.” (MTI-Press) Krimi fotómodell - valószínű véletle­nül - tanúja volt a merénylet­nek. Elmenekült, de a gyilkos utolérte és lakása ajtajában le­lőtte. Majd abban a hitben, hogy végzett vele, a folyosón hagyta. Egy szemfüles riporter lead­ta a lány halálhírét. Másnap azonban kénytelen volt cáfolni az újság, hiszen Carla él. Mi több, a harmadik napon több lapban is megjelent a manöken kórházi képe a szöveggel, hogy az állapota javul. A tévé­sek megszólaltatták a főorvost, aki közölte: „A beteg ugyan még amnéziában szenved, de biztos, hogy hamarosan visz- szanyeri emlékezőtehetségét.” Ekkor a mellette álló férfi dühö­sen félbeszakította, hogy ne fe­csegjen.- Az úr pedig Keller felügyelő- jegyezte meg a riporter. - Mindjárt meg is kérdezem...- Ne kérdezzen semmit - morogta a felügyelő - majd ak­kor beszélek, ha a szemtanú megteszi a vallomását. S erre hamarosan sor is kerül. A sajtó, a fotósok azonban nem tágítottak, képekkel is iga­zolták, hogy a lányt már el is szállították a rehabilitációs inté­zetbe. A gyilkost megdöbbentették a képek, a hír. A fene egye meg- mondta dühösen -, lett volna idő még egy lövésre. Vagy leg­alább nézte volna meg, hogy végzett-e vele. Ha visszanyeri az emlékezetét és beszélni kezd, neki vége... Micsoda pech! Bérgyilkosként azért jött a városba, hogy teljesítsen egy megrendelést és erre lebuktat­ják. S éppen az, aki ismeri. Két éve már, hogy megerőszakolta a tengerparti motelben. Ho­gyan célozhatott ennyire po­csékul... Szobát bérelt a rehabilitációs központ közelében és látogató­ként becserkészte a kórházat. Váltogatta az öltönyöket is. Meggyőződhetett róla, hogy Carla szobáját állandóan őrzik és nem is egyedül, hanem egy másik nővel feküdt egy szobá­ban. Akkor pedig mind a kettő­vel végeznie kell... Az első sötét éjszakán köny- nyedén felmászott a betegszo­ba erkélyére. Látta, hogy az aj­tót csupán behajtották. Kibizto­sította a fegyvert és belépett. Lassan emelte a kezét és eb­ben a pillanatban szinte min­den megelevenedett a szobá­ban. Látását erős lámpa vakí­totta el, a háta mögül egy férfi­hang felszólította, hogy dobja el a fegyvert, Carla ágyszom­szédja pedig két kézzel fogott pisztolyt irányított feléje.- Ezennel letartóztatom, ket­tős gyilkosság gyanújával - hallotta a felügyelő hangját. És valaki már rá is rakta a karpere­cét. - Tisztelt társulat, a darab­nak vége. Köszönöm, szép munka volt. Hiszen úgy kellett játszani, hogy a gyilkos ne ve­gye észre, hogy az egész csak kelepce. - Mondta a felügyelő és a hangja megnyugvást árult el. Megkönnyebbült a lány is, aki a főszerepet játszotta. Az­tán egész testében remegni kezdett, nem tudta visszatarta­ni a sírást. Most engedett fel benne a feszültség, melyet na­pok óta vállalnia kellett, mert meg akarta bosszulni a halott húgát, Carlát. D. H. Anster Pávián mája emberben Egy pávián máját ültették át egy haldokló férfibe, »kinek a mája tlcpati- tis-B vírusferto/.és következtében el­pusztult. Ez volt a világon az első ilyen szervátültetés. A 35 éves férfin - akinek nevét saját kérésére nem hozták nyilvánosságra - vasárnap hajtották végre all órás mű­tétet az amerikai Pittsburgh-i Egyetem Orvosi Központjában. A kórház szóvi­vője szerint hétfőn a férfi állapota vál­ságos volt. Mint Lisa Rossi, a szóvivő elmondta, emberi szervátültetés nem jöhetett szó­ba a betegnél, mert a Hepatitis-B vírus elpusztítja az átültetett emberi szerve­ket. Az orvosok meggyőződése, hogy a pávián mája nincs ennek a veszélynek kitéve. A tudósok egyébként is ügy vé­lik, hogy állati szervek átültetése embe­rekbe enyhíthet az átültetésre rendel­kezésre álló emberi szervek hiányán. A páviánok éhből a szempontból ígérete­sek, mert anatómiailag hasonlók az emberhez. Az ismert állati szervátültetések kö­zül a legutóbbi 1984-ben történt, ami­kor a dél-kaliforniai Loma Linda Egyetem Orvosi Központjában egy pá­vián szívét ültették át egy csecsemőbe. A kislány, akit Baby Fae néven ismer­tek, 20 nappal később meghalt, mert az immunrendszere antitestet termelt az állati vérrel szemben. Most Pittsburghban egy laboratóri­umban tenyésztett páviánt pusztítottak el, hogy hozzájussanak a májhoz. A be­teg férfinek egy napot adtak, hogy el­döntse, hozzájárul-e a szervátültetés­hez, vagy sem. A beleegyező válasz után a kórház szervátültetésekkel foglalko­zó tanácsa megadta az engedélyt a mű­tétre. Az Egyesült Államokban több egye­temen is foglalkoznak állati szervek emberbe történő átültetésének proble­matikájával, s hajtanak végre ilyen át­ültetéseket. Eddig a legnagyobb siker az volt, hogy 1963-ban a Colorado-i Egyetemen 98 napig sikerült életben tartani azt a beteget, akibe egy pávián veséjét ültették át. Tanulmányozzák a sertés- és páviánszívek, tüdők és has­nyálmirigyek átültetésének lehetőségét is. Az Egyesült Államokban naponta átlag egy májbeteg ember hal meg, mert kevés emberi máj áll rendelkezés­re átültetés céljára. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents