Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18 / 169. szám

1992. július 18., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Négy év alatt kinőtte a 1ráros Mustra a Búza téri nagybanin A piac emberemlékezet óta mindig a tele­pülés egyik fontos központja. Ott kínálja friss áruját a termelő, portékáját a kereskedő. Oda visz az útja naponta, vagy hetente a leendő vásárlónak, aki aztán vagy lel kedvére való zöldséget, gyümölcsöt, tojást és aprójószágot -, vagy csak gusztálja az árut és az árcédu­lákat. Az őstermelőknél lehet — sőt, kell is — alkudni, a kereskedőnél szabott az ár. Ám az is változhat óránként, hiszen egyre inkább a piachoz igazodik. A piacon lehet még lángost enni és seritalt inni, ott készül a friss patto­gatott kukorica, s kapható mindig friss vi­rág. Hívatlanul, tilosban járva, de lépten-nyo- mon találkozol a csempészárusokkal is, akiknél zokni és konyak garantáltan kapható. Miskolcon nem véletlenül a négy irányból érkező főútvonalak találkozásánál alakult ki a Búza téri piac. Pár lépésnyire a belváros, kö­zel van a vasútállomás, s csomópontja a tér, a városi közlekedésnek is. Innen indulnak a tá­volsági buszok is -, bár a pályaudvar idete­lepítése nem éppen a legszerencsésebb meg­oldás volt. Négy éve még híre sem volt a nagybani piacnak, néhány termelő, kereskedő állt meg jobb híján a piac szélén egy-egy te­herautóval, s hajnalonként kínálta áruját. Az eltelt, aránylag rövid idő alatt megváltozott a Búza tér képe, s egyre nagyobb terel kopottá nagybani. Tavasztól őszig ide járnak a kör­nyékről és a szomszédos megyékből, az or­szág déli részéből a termelők, s igyekeznek jó áron eladni a megtermelt árut. A leghűsége­sebb vevők a kiskereskedők. A napokban mustrán jártunk a Búza téri nagybanin. Hajnali „csendélet” a piac kapujában Szerda és a péntek az „erősebb” nap — különösen nyáron — a nagybanin. Egy­más után érnek be a zöld­áruk, a gyümölcsök, melye­iket minél hamarabb a vevő­höz kell juttatni, hiszen árt nekik a törődés, a hossza­sabb tárolás. Ilyenkor hamar virrad!, s éppen ezért már három óra tájékán érkeznek a vásárolni szándékozó ke­reskedők. No, és azok a ter­melők, kereskedők, tóik még reménykednek, hogy jut számukra hely az egyre szű­kösebbnek tűnő területen. öt órától azután már nem csak a nagybani telik meg járműveikkel, s a jövő-menő, helyzetfelmérő emberekkel, hanem elkezdődik a nagy csúcsforgalmi időszak a Sze­les utcán is. Az erre járó 11-es, 24-es, valamint a 32- es autóbuszjáratok utasai — és persze la vezetők — a po­kolba kívánják ezt az álla­potot. Előfordul, hogy az amúgy is szűk utcában — noha tilos! — parkolnak a gépkocsik, foglalják a helyet Az érkezők szinte egymás sarkába érnek, s nemegyszer lépésben haladhatnak csak előre. Aki itt hat óra tájban sze­retne gépkocsival befordulni A hajnali órákban a nagybani piacot körülvevő utcákat ellepik a parkírozó autók. A Szeles utcában reggel 5—7 óra között egy­mást érik a jármüvek, s időnként valóságos forgalmi dugó ke­letkezik. a Szeles utca felől a nagy­banira, illetve néhány mé­terrel odébb, kijutni onnan, és besorolni — nos, az bi­zonyosan csalk művész le­het. Ráadásul a környékbeli kis utcákon is várakoznak az út mentén a személyautók, így azután kijutni laz áruval e bűvös körletből kora reg­gel rendkívül nehéz. A legegyszerűbb megoldás­nak az tűnik, ha — mint a mi esetünkben is — akad egy ügyes és határozott em­ber, aki megpróbálja terelni, irányítani, egy kicsit a for­galmat, s megszüntetni a közlekedési dugót... Több száz mázsa áru érkezik naponta az ország több tájáról a miskolci Búza téri nagybani piacra. A város, valamint a környék kiskereskedői töltik fel innen készleteiket. Ma már egyre több család is itt vásárol, hiszen aránylag kisebb tételekben - 10 kilón felüli mennyiséget be­szerezhetnek olcsóbban. Naponta milliós forgalom Olyan a Búza téren a napi­heti piac, meg a nagybani, mint a sziámi ikrek. Egy ponton összenőttek, ám mindkettő éli a maga külön életét. A nagybani négy esz­tendeje pkezdett igazán fej­lődni, s a napi forgalma a felügyelőségen végzett gyors számítások szerint — ma már elérte a milliós nagyságrendet. — Este 10 ótárói másnap délután 2-ig állunk a terme­lők és a kereskedők, vásár­lók rendelkezésére. Arra tö­rekszünk, s ezt a célt szol­gálták ia város eddigi intéz­kedései is —, hogy minél több termelő juthasson el ide árujával — halljuk a piacfelügyelőség intézmény- vezetőjétől, Petri Jánosné- tól. Az 1990-ben életbe lépett vállalkozási törvény mind több család számára teszi le­hetővé, hogy a megtermelt áruval kereskedjen lis. Ez adatt egy nagyobb lökést a nagybani forgalmának. A 'ko­rábbi kiskereskedőkből az utóbbi időszakban egyre többen lettek nagyvállalko­zók. E tény hatása egyébként érződik a nagybani piac na­pi forgalmán is. Napjainkban már többszáz gépkocsi érkezik a miskolci nagybanira, az ország külön­böző tájairól. Különösen a tavasztól őszig tartó időszak a legforgalmasabb, ilyenkor azok a termelőik is ide hoz­zák árujukat, aki a téli, ko­ra tavaszi hónapokban in­kább a fővárosi Lehel teret részesítik előnyben. — A júniusi, júliusi idő­szakban naponta többszáz tonna áru cserél itt gazdát. A napi forgalomról nem ké­szül statisztika, de a becs­lések bizonyára nem túloz­nak, amikor milliós érték­ről beszélünk — mondja az áruforgalmi vezető. S ez a tény igazolja azt a következtetést, amelyet Edőcs József, a polgármeste­ri hivatal városüzemeltetési és -ellátási osztályának veze­tője is megerősített beszél­getésünkkor. Nevezetesen azt, hogy mára már kinőtte a város nagybani piaca a rendelkezésre álló területet. Terjeszkedni a jelenlegi helyen csak a meglevő kor­látok között lehet. Igazán egészséges az len­ne — s ezt megerősíti vala­mennyi szakértő —, hogy ha a két piac elválna egymás­tól, s a nagybaninak valahol a nagyváros szélén, az ideveze­tő utak valamelyikénél talál­nának helyet. — Az önfcormányziat egyéb­ként bírja az erről szóló ter­vet. Az már más kérdés, hogy a megvalósításához szükséges pénzügyi eszközök­kel — legalább is belátható időn belül — nem rendelke­zik Miskolc. Addig tehát marad a Búza téri nagybani. ja van a miskolci nagyba­ninak. A 'Lehel téri árak után a miénk következik. Éppen ezért kedvelik a kis­kereskedők, s persze, a pi­acra érkező vásárlóközönség is, hiszen újabban már nem csak nagy tételekben, hanem tíz kilón felül lehet itt vá­sárolni — halljuk Bak Ist­vántól, a felügyelőség áru­forgalmi vezetőjétől. A képhez persze az is hoz­zátartozik, hogy szép szám­mal vannak itt nap mint nap nagykereskedők, akik bizonyára kiterjedt hálózat­tal rendelkeznek. hiszen nagy területen, -széles válasz­tékot, sokféle árut kínálnak. Amint a kép mutatja: bizo­nyára nem lehet ez rossz biznisz ... Vannak visszatérő, régi termelők, akik arra rendez­kedtek be, hogy az év egy bizonyos időszakában heten­te egy-két alkalommal Mis­kolcra hozzák a frissen le­szedett, szezonális árut. Most éppen a paprika, a paradi­csom, az eltenni való ubor­Most van a szezonja a paprikának. Hatalmas teherautókkal hoz­zák a termelők az ország déli területeiről a több mázsás kész­leteket. Kiskereskedők, vásárlók gépkocsival, zsákban a hátukon, vagy kiskocsival viszik a friss árut. Termelők és kereskedők randevúja A nagy Y-álakú terület jelenleg vagy 4-6 ezer négy­zetméternyi. (Fokozatosan nőtt ekkorára, ahogy növe­kedett a kiskereskedői igény, s jelentkeztek árujukkal a termelők. A korábbi, szűkös körülményeken — a helyzet­hez képest — igyekezett lé­pésről lépésre változtatni a város. Eltűntek korábbi épü­letek, melyek nem csak a helyet foglalták, hanem vá­rosrendezési szempontból is útban voltak. Megszűnt az ócskavastelep, s most már csak idő kérdése, hogy mi­kor jut újabb területhez a nagybani. — Este !10 órakor nyitunk. A szemfülesebbek, az ügye­sebbek már ekkortól érkez­nek, kifizetik a napi hely­pénzt, s aztán a járműben pihennek, alszanak pár órát — mondja hajnali körsétánk kalauza, (Péter János, aki a piacfelügyelőség ellenőrei­nek csoportvezetője. ka a sláger. Varga Imréné például Gyuláról érkezett az éjszaka 35 mázsás szállít­mányával. A Volkswagen mikrobuszból éppen most kerülnek elő a fóliazsákok, tele szebbnél szebb tölteni való paprikával, friss para­dicsommal. — Szeretünk a miskolci nagybanira járni. Higgye el, érdemes utazni, s megtérül a benzinköltség is. hiszen vannak állandó vevőink. A városból és környékéről ér­keznek a kiskereskedők, s a randevú vége általában min­dig a gyors alku, s az üzlet létrejön. Tóth iMihályék éjfél után gördültek be hatalmas jár­műveikkel. Sarkadról _ hoz­ták a családi vállalkozásban termelt, cecei paprikát, a gyönyörű uborkát. A 33 má­zsás szállítmányba belefért még a frissen leszedett pa­radicsom is. A hajnali órák­tól kezdve sokan keresték fel őket, kelendő is az áru­juk. A kiskereskedők egy­másnak is adják az infor­mációt, s egyik vevő vonzza a másikat ... Van itt nagykőrösi és gá- vavencsellői burgonya, Tel- kibányáról érkezett uborka, kisgyőri sárgabarack és Lé- ta-Vértesen termelt zöldárú. lEgy biztos: amióta env- nyire „felfutott” a forgal­munk, országos híre és rang­r All még i a ház... i A Szeles utca 34. számú i portán áll még a ház, mely- i nck sorsa tulajdonképpen 1 már megpecsételődött. A J nagybani piac Y-alakú te- I rületén beékelődve nem- s csak a helyet foglalja, ha- f nem míg állnak falai, nem i kerülhet sor a terület egy » részének csatornázására, J rendezésére és aszfaltozd- . sára. , — A korábban mellette 1 levő, régi, korszerűtlen * épületekből sikerült kikfíl- j löztetni a lakókat, s azt g hittük, ennél a háznál is t megy majd minden szépen t a maga útján — mutatja a ; terület helyszínrajzán Petri i Jánosné, a piacfelügyelöség s vezetője. i A baj ott kezdődött, hogy } a nevezetes épületet eddig \ már kilenc (!) család el- s hagyta, elfogadván az ön- l kormányzat által felkínált 1 cserelehetőséget, két lakó ! viszont csökönyös, várat f magára. A jogszerűséget be j kell tartani — ezért aztán i a terület rendezésére, köz- ! müvesítésére az önkor- j mányzat által megszava- 1 zott költségvetési összeg is * felhasználásra vár. Sajnos, általában nem t fial meg az a pénz . . . Az oldalt készítette: Gyárfás Katalin és Farkas Maya

Next

/
Thumbnails
Contents