Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. július 16., csütörtök rsiaiepietesa ünnepséget tartottak tegnap a Parlamentben. Ezen Göncz Árpád', a Magyar Köztársaság elnöke posztumusz vezérőrnagyi előléptetésiben részesítette Gánzery Sándor és Pet- rássy Milklós ezredeseket, a Mdkán Komiité egylkori vezetőit. lAz ünnepségen megjelentek a Magyar Honvédség paranesnoKai es vezetői, a Ginzery Sándor >él!őlépte'té- sérőil szóló dokumentum óit a Béosben élő Ginzery Nóra vette át, imíg a Petrássy Miklósét a Magyarországon élő Petrássy György kapta meg. Az előléptetési ünnepségen ott volt Antall Ferenc, a Mókán Komité elnöke is. 1956 tisztessége, becsülete A közelmúltban bensőséges hangulatú ünnepség színhelye volt a polgármesteri hivatal tanácskozó terme Mezőkövesden. Az önkormányzat nevében Pap János polgármester adott fogadást azoknak, akik „A hazáért és a szabadságért”-,kitüntetést kapták a múlt évben Budapesten, illetve az idén májusban Miskolcon 1956-ban tanúsított magatartásukért. Jelen volt Mikulás Gábor, az akkori munkástanács elnöke, Pataki József, a volt nemzetőrség parancsnok- helyettese, Dobos János, Kalo Mihály, Nagy Károly, a POFOSz mezőkövesdi szervezetének elnöke, >Bükk- zsércről pedig Lénárt Gyu- láné és Poczlk Ernő. Zámbori József, a volt nemzetőrparancsnok és Szolo- májer Ferenc volt nemzetőr már csak posztumusz kitüntetésben részesülhetett (ez utóbbit felesége képviselte), Hajdú István pedig betegsége miatt nem jöhetett el. Részt vett a fogadáson a Független Kisgazda Párt, az MDF és az MSZP helyi szervezetének elnöke is. Polgármesterünk hangsúlyozta, hogy 36 évvel ezelőtt a nép őszinte, spontán, elemi erejű megmozdulásából forradalom és szabadságharc lett. Tiszta, más népek ellen nem irányuló, egyedül a független, szabad haza megteremtéséért harcoló küzdelem. Így a benne résztvevőket, akik életüket, személyes szabadságukat, egészségüket, maguk és családjuk nyugodt életét áldozták fel — tisztelet illeti meg. Tisztelet, mert ezerszeres túlerővel szemben vették fel a harcot, szinte a remény minden lehetősége nélkül. Akik Kövesden és környékén túlélték a börtönt, a fizikai bántalmazásokat, a maguk és hozzátartozóik életének tönkretételét, azok most összejöhettek, hogy meghallgassák a köszöntő szavakat és hogy együtt emlékezhessenek. A jelenlévők egyperces néma felállással adóztak azok emlékének, akik már nem lehetnek közöttünk, majd kötetlen beszélgetés alakult ;ki. Ennek során felidéződtek ’56 októberének ikövesdi és járásbeli eseményei, majd a jelenre terelődött a szó. A jelen politikai problémái közül — s ebben mindenki egyetértett — italán az a legfájóbb, hogy a lakosság — főleg a fiatalok — nem tudják, hogy mi volt valójában ,1956. Hatott negyven év „átnevelő munkája”. S az idősebbek is, akik már éltek akkor és megértették, hogy mi történik — mintha mára már elfásultak volna. Nem becsülik eléggé sem a forradalom emlékét, sem azokat, akik részt vettek benne. 'Nem kisebb súlyú az sem — mondták többen —, hogy a;ki;k a megtorlás idején emberéleteket oltottak ki, vagy alkalmaztak fizikai kényszert, akik részt vettek az ország tönkretételében — azok ma magas nyugdíjat élvezhetnek. „A bűn örökre bűn marad. Gyilkosság nem évülhet el!” — fogalmazta meg Pataki József. Minden jelenlévő szót kért, s álláspontja, pártállása szerint kifejtette nézetét a forradalomról. A kitüntetettek nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a megszállók és nem a másnézetű magyarok ellen voltak, hogy a megszállási akarták lerázni, és nem hogy életet oltottak volna ki, de még fizikai kényszert sem alkalmaztak, a rablást, betörést megakadályozták, fenntartották a közbiztonságot. A hosszú megbeszélést Pap János polgármester zárta le. Hangsúlyozta, hogy a jelen megemlékezést csak kezdetnek tartja az ’56-osok- kal való élőbb együttműködésben. Laboda Kálmán A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. JÚLIUS 15-ÉN Pénznem Vételi, közép, eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 146,92 148,32 149,72 Ausztrál dollár 57,15 57,77 58,39 Belga frank (100) 250,57 252,90 255,23 Dán korona 13,39 13,52 13,65 Finn márka 18,81 19,01 19,21 Francia frank 15,28 15,42 15,56 Görög drachma (100) 41,93 42,35 42,77 Holland forint 45,73 46,16 46,59 ír font 137,49 138,79 140,09 Japán yen (ÍOO) 61,13 61,73 62,33 Kanadai dollár 64,20 64,90 65,60 Kuvaiti dinár 265,45 268,20 270,95 Német márka 51,58 52,06 52,54 Norvég korona 13,113 13,25 13,37 Olasz líra (1000) 68,04 68,68 69,32 Osztrák schilling (100) 732,33 739,13 745,93 Portugál escudo (100) 60,61 61,16 61,71 Spanyol peseta (100) 81,11 81,87 82,63 Svájci frank 56,99 57,53 58,07 Svéd korona 14,22 14,35 14,48 USA dollár 76,57 77,35 78,13 ECU (Közös Piac) (MTI) 105,24 106,22 107,20 Holland delegáció megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) Az idetelepült nagyüzemek jelentős összegeket fordítanak a természet megóvására. A város fenntartására, működésére éves szinten egymilliárd forii.ntot költenek, s ennek az összegnek — országosan szinte egyedülálló példa — 60 százalékát helyi forrásokból, 40 százalékát pedig állami támogatásból biztosítják. Napjaink lényeges gondja a munkanélküliség, s ez a 20 ezres lélekszámú városban mindössze 7 százalék. Ezen beiül azonban gondot okoz a fiatalok elhelyezkedése, ami eléri a 10 százalékot. A tájékoztatót követően a delegáció rövid ismerkedő utat tett a városban. Egyebek között megtekintették a TVK Rt. tulajdonát képező Olefin Szállodát, a szabadidőközpontot, a város sportlétesítményeit, ahol ezen intézmények vezetőitől kaptak tájékoztatást a működés feltételeiről. Programon kívül kedves meglepetésben részesültek a vendégek. A helyi művelődési központban folklórból kaptak egy kis ízelítőt. A Pántlika együttes egy rövid táncszámot mutatott be abból a programból, amelyet a jövő héttől láthatnak a hollandiai Odoorn polgárai. A vízisportbázis megtekintése után hajókiránduláson vettek részt a Tiszán, ahol munkatársunk a vendégek első benyomásairól érdeklődött. George Brouwer, a tartományi végrehajtó bizottság tagja: Az az érzésem, hogy ennek a városnak nincs szive. De az a miliő, ami körülveszi, nagyon szép. Ügy tűnik ia térség ipara harmonikus a természettel. Kár, hogy a várost nem köti ösz- sze autópálya Budapesttel, mert jó lehetőséget biztosítana az idegenforgalom fellendítésére. A város vezetőinek egy nagy feladatot kell megoldani, hogy ezeket a szép létesítményeket piacra vigye. Elképzelhető, hogy ebben segíteni tudunk. — Miit jelent ez a gyakorlatban ? John P. Hopman tartományi főtitkár: Pillanatnyilag nincs kialakult véleményem. Az első, amivel tisztában kell lennünk, hogyan működik a megye és a többi város közigazgatása. Feladatunk, hogy a kapcsolatrendszert kiépítsük önökkel, s ez megalapozhatja mindnyájuk számára a jövőt, akár tőkebevonással is segítsük az itt élők fejlődését. A delegáció: George Brouwer, John P. Hopman, Hans Spobeck és Sándor Szabó Bogácson, Tibolddarócon, majd a hét további részében Sárospatakon, Szerencsen folytatja megyei körútját. Kép, szöveg: Fekete Béla Adóreform és a termelői árszínvonal (Folytatás az 1. oldalról) a nulla kulcs eltörlésének a jövőre ígért 17 százalékos inflációra. Az adóreform kidolgozói szerint a kétkulcsos áfa bevezetése durván 3 százalékkal növeli a termelői és ezen belül a fogyasztói árakat, de az ígért inflációs rátát — mivel kalkulálásakor számoltak a nulla kulcs megszüntetésével — már nem befolyásolja. Ráadásul elképzelhetőnek tartják, hogy a 25 százalékos kulcs 5 százalékkal való csökkentése némiképpen „kompenzálja” a fogyasztókat. Mindenesetre joggal feltételezhető, hogy a 'kevésbé tehetős családok és a nyugdíjasok ismét kénytelenek lesznek alakítani fogyasztási szokásaikon. E meglehetősen szakszerű meghatározás gyakorlatilag a hétköznapi élet drágulását jelenti, s .mindenki számára világossá teszi, hogy a tervezett adóreformnak komoly szociális következményei is lesznek. Még akkor is, ha valóra váltja a kormány azt az elképzelését, miszerint a leg- rászorultabbaknak pénzbeli segítséget nyújt. Túlságosan sokat azonban nem szánhatnak erre a célra sem, hiszen akkor ismét jelentősen megnőnek a költségvetés terhei, s ekkor már nem „érné” meg a kétkulcsos áfa bevezetése. Ügy tűnik tehát, hogy a kör bezárult. Jóllehet elfogadható érv, hogy egy piac- gazdaság felé menetelő országban mindenki fizesse meg az adott termék vagy szolgáltatás valódi órát, s eközben töltse meg az állampolgárok javát szolgáló kincstár üres zsebeit is. „Egérutat” már csak akkor nyerhetne a kormány, ha hozzákezdene a sokat emlegetett nagy elosztási rendszerek reformájához, és ezáltal csökkentené a költség- vetés kiadásait. Ennek azonban egyelőre nem sok jelét tapasztalni, s nagy kérdés, hogy a választásokat megelőző kampány finisébe érkező kormány végre rászánja-e magát a mindenképpen fájdalmas „műtétre”, az elosztási rendszerek átalakítására. A szabaddemokraták bukása Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról) zettségét, hangvételét ismerve nem várható, hogy elvi megállapodásokat felrúgó, rapszodikusan hullámzó magatartás válik uralkodóvá a ifóruimosolk iközött. iA polgármester kiűzése ■saját pártja szervezetéből, iké't országgyűlési képviselő kilépése a parlamenti frakcióból — osa'k tünetek. Működik egy párt Magyarországom, mely vallja, 'hogy a többségi hatalom inam mindenható, annak alkotmányos korlátái vannak, ■hogy a különböző hatalmi ágaikat tökéletesen és garanciálisán szét kell választani, hogy az állam és az egyház sem fonódhat egybe, Ihogy az állam csak olyan feladatot lásson .el, melyet nélküle léhetetlen teljesíteni, az egyén kapjon meg minden jogállami lehetőséget egzisztenciája biztosítására, hogy a sajtó szabadsága sérthetetlen. Ez a párt az ország második legnagyobb városában úgy veszített el önkormányzati kulcs- pozíciót és parlamenti helyeiket, hogy igazából egyik vetélytársa sem vonta kétségbe az imént sorolt elveket, legfeljebb az elvszerű cselekvésre várt. Arra az. ■ügyefogyott .álláspontra pedig vélhetően egyik szabaddemokrata iszemélyiség sem helyezkedne, hogy Debrecen protestáns hagyományaiban jelölje meg ,a kudarc ókait. Tanulságos az is, ahogyan iaz SZDSZ vezető körei figyelték debreceni szervezetűik és képviselők lépéseit. A Parlament folyosóin lezajlott beszélgetésekből — még a szociális otthon bot- iránya idejién, majd a debreceni frakció szakadásakor — az .derült ki, Ihogy akad olyan magas rangú pártve- zetői, akiinek még a debreceni ügyvivők nevei is újszerűén .hatnak. Ennék tudatában kétesnek tűnik a Ibu da pesti pártemberek véleménye az SZDSZ helyi csoport j á.nak küzdelmeiről: az SZDSZ demokratikus párt, nem lehet felülről vezényelni a vidéki szervezeteket. Nincsenek .aggályok, nincsen közös, nem csupán befelé forduló, s ezért szükségképpen belső eróziót ókozó meditáció a kudiarcjélek- 'ről. Vannak erőteljes nyilatkozatok, gyors ítéletek, irnegliigáló megjegyzések. INlincs .természetes szövetség. Nincs liberális többség, ■hinos ereje a liberális' minimum kiterjesztő értelmezéséért küzdő pártnak. Egyelőre csak Debrecenben nincs. Meglelhet, hogy az SZDSZ változattam működése nyomán, a párt révén országosan sem lesz. Válasz cikkünkre Június l-i lapszámunk Horgászmagazin című összeállításában, A vízfej címmel írást közöltünk, amelyben a Magyar Országos Horgász Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intéző Bizottságának az 1992. április 11-én megtartott megyei küldöttközgyűlésén készített beszámolója alapján szóvá tettük, hogy a MOHOSZ tagdíjak sorsáról rendelkező országos IB döntés következtében lehetetlen helyzetbe kerülnek a megyei intéző bizottságok, „hiszen ezentúl például az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület tagjainak tagdíjai kikerülnek a megyéből, s a pénzt Budapesten használják fel”. E döntést kérdőjelezte meg az írás, amelyre a következőket válaszolta Czakó Béla, a Magyar Országos Horgász Szövetség ügyvezető elnöke: Tisztelt Főszerkesztő Or! Június hó l-i példányuk mellékletében megjelent cikkükkel kapcsolatban a következőket tartom szükségesnek szíves tudomására hozni. Hasznosnak tartottam volna, ha a megjelenés előtt informálódnak a cikkben közölt állítás valódiságáról, mert ebben az esetben a szerző számára nyilvánvaló tett volna, hogy szervezetünk alapszabálya szerint a tagegyesületek tagdijat fizetni kötelesek a szövetség részére. Ez a gyakorlat egy közös megegyezésen alapuló etikus magatartást tükröz, amely mindkét fél számára elfogadható, mivel a tagegyesületek érdekvédelmét, képviseletét a szövetség látja el, a fizetett tagsági díj pedig biztosítja a szövetség működési feltételeit és lehetőséget nyújt arra, hogy egy kislétszámú szakemberekből álló münkaszervezetet működtessünk. A megjelent írás kategórilcu- san kijelienti, hogy a szövetség lehetetlen helyzetbe hozta a megyei horgász szervezetet és az Észak-magyarországi Horgász Egyesületet azáltal, hogy a szövetségi tagdíjat kivonta a megyéből. A cikknek ez az állítása nem felel meg a valóságnak. A szövetség az elmúlt években a megyei intéző bizottságok működéséhez jelentős összeget biztosított, melynek nagysága meghaladta a megyében képződő tagsági díj ösz- szegét. Az Országos Szövetség legutóbbi állásfoglalása alapján 1992-től kezdve az egyesületek által befizetett tagsági díjra nem tart igényt, annak egésze a megyei IB működését szolgálja. Más a helyzet az Észak-magyarországi HE esetében. Alap- szabályi jogosultságuk szerint közvetlenül az országos szövetséghez csatlakoztak. A MOHOSZ az egyesület részére a befizetett tagdíj kb. 50 százalékát szervezeti, működési költségekre, halasftási támogatásra visz- szajutattja. Tisztelt Főszerkesztő Ür! Ügy gondolom, ön is egyetért azzal, hogy a közvélemény objektív tájékoztatása fontos és felelősséggel járó feladat. Ezért vállalkoztam arra, hogy miután nem volt alkalmam a cikk megjelenése előtt szerzőjüket tájékoztatni, így utólag keresem fel soraimmal szerkesztőségüket. Tudomásom szerint az önök lapja rendszeresen foglalkozott a horgászat feltételeinek bemutatásával', népszerűsítésével, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Amikor ezt megteszem, kérem önt arra is. hogy szíveskedjen az 1992. június l-i szám mellékletében meglelem A vízfej c. írás utolsó bekezdésében leírtakat korrigáltatni a valóságnak megfelelően. Végezetül szeretném feinlán- Rmi a jövőben közreműködésünket az olvasók tájékoztatásához, bízva abban, hogy igényt tartanak rá. Tandíjak és ösztöndíjak egyensúlya (Folytatás az 1. oldalról) iszűkös lehetőségek iközött relatíve négy terület élvez iprioniitáisit: a felsőoktatás, a szociális ügyek, ia honvédelem és a közbiztonság. A ■pénzügyi államtitkár véleménye (szerint a felsőoktatás kérdésié kulcsszerepet kaphat a gazdasági talpra- ■állásuink során. Ezért a felsőoktatásba be kell ruházni. Hosszú távon ez alkár üzleteit is eredményezhet. Az alapvető átalakulás során Ihosszú távoin 35 ezer fővel ■emelni ikívánjáik a hallgatói 'létszámot, s a nagyobb városokban uni versitások jönnék létre. Meg 'kell szüntetni a 'kutatásban a párhuzamosságokat, s e téren sókkal jobban kellene támaszkodni az egyetemekre. A tandíjaik funkciójáról! vitázva a pénzügy állás-i pontja szerint ezzel maximum ia diákok költségeinek 2 százalékát fedezik. A mű- vélődósüigy államtitkára elismerte: a tandíjnak jöté-, Ikony hatása is lehet a színvonalra, a fegyelemre, de mi ndenikóppen ellensúlyozni ike® a szociális ösztöndíjrendszerrel. Kiiss Papp László ipedig azt 'hangsúlyozta,' hogy iá tandíj csaik pótlólagos forrás lehet. Alapvető kérdés, hogy az esélyegyenlőséget ibiatösítani kell az egyetemeken. Ellentétes vélemény alakult ki >a magasabb 'kvalitású egyetemi dolgozók mun- itóaviiszoinyával 'kapcsolatban. Pon.grácz Tibor szerint a tatarozott időre kötött szerződés biztosítaná a csere lehetőségét, ha valaki nem válik be, nem okozna olyan inagy nehézséget más területre való „átirányítása”. Ez a módszer megakadályozná a struktúra 'konzerválását. E tekintetben a művelődésügy a pénzügyhöz hasonló elképzeléseket képvisel, a szakszervezetek viszont alapvetően nem értenek egyet a tatarozott időre szóiló szerződéseikkel. Szerintük ez lét- 'bizonyt'alans'ágöt dkoz. Az egyetemi autonómiának önmagáinak biztosítani kellene, .hogy akitől „meg akar szabadulni”, attól meg is itud. Kiaknázatlan lehetőségek a Távol-Keleten (Folytatás az 1. oldalról) szerű, bár az üzleti utak nem olcsók. Tavasszal Tajvanba, Indonéziába, Szingapúrba szerveztek nagysikerű utakat. Tavaly 55 magánvállalkozó járt Hongkongban', egy másik délkelet-ázsiai út résztvevője pedig elmondta, hogy visszatérte után tömegével kapta a megkereséseket Dél-Ko- reából és Thaiföldről. Hogy az ellenkező irányú mozgás is élénkül, azt jól bizonyítják az ausztrálok és az új-zélandiak eddigi ma- gvarországi befektetései. Az év végén Thaiföldről is beruházási szakemberek érkeznek hozzánk, ami komoly szándékot jelezhet, hiszen ez az ország — amely a világ egyik legnagyobb gazdasági növekedését produkálta az elmúlt években — tőkekihelyezés terén még csak első lépéseit teszi. Thaiföld a legutóbbi zavargások óta a stabilitás felé halad hangsúlyozta Tölgyessy Ferenc .bangkoki 'kereskedelmi tanácsos. Czakó Zoltán sydney-i kereskedelmi titkár Ausztrália és Üj-Zé- land kapcsán a kiaknázatlan lehetőségekről beszélt, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos magyar cégek rossz üzleti etikája káros hatással lehet az ország hírnevére. (MTI) Előléptetés a Parlamentben
