Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 14 1992. július 15., szerda Az egyik Madonna anyja Moszkvában koldul Moszkvában, a Szavelovszkij pályaudvar újságosbódéja közelé­ben kolduló öregasszonyt minden helybéli alkoholista, mozgóárus, újságos és bejáró dolgozó ismeri. Pása néninek hívják. Mindig itt van, akár esik, akár fúj. „Pása né­ni, menj le az aluljáróba, mele­gedj meg!” — mondogatják neki a járókelők, de hiába. O marad. „A nép között nem fázom” — szokta mondogatni és széles mosolyra húzza fémfogakkal teli száját. A meghatározhatatlan korú koldus­asszony életünk része. — Peiageja Sztyepanovnának hívnak — mondja, amikor beszél­getni kezdek vele. - Csikina a ve­zetéknevem. A Marja-ligetben la­kom és azért járok ide, mert éle­temben sok minden kötődik a Szavelovszkij pályaudvarhoz. In­nen vitték el az uramat a Kolimá- ra, s amikor 1956-ban visszajött, itt helyezkedett el sarusnak. Per­sze, ivott, össze is nyomta munka közben két vagon. Pedig franciául is tudott, megtanult a lágerben. Nagyon szeretett olvasni, különö­sen a Szegény Lizát kedvelte, úgy, hogy amikor megszületett a lányunk, Lizának neveztük el. Arról ábrándoztak, hogy Lizá­nak boldog életet teremtenek. Pá­sa néni még a porszemecskét is lefújta kedvenc leánykájáról, tisz­tán, rendesen járatta iskolába. A kislány jól tanult, úttörő is volt. Egészen a hatodik osztályig. Az­tán a barátnők, a bájaikat három rubelért áruló pályaudvari lányok letérítették Lizát a jó útról. Egy­szer aztán a nebáncsvirág, az úttö­rő Liza elment velük, és reggel sírva hozta haza első, megkeresett pénzét - tizenöt rubelt. Nem maradt azonban sokáig a pályaudvaron, hanem beljebb ment a központba, és hamarosan kezdett neki jól menni az üzlet. Jöttek az új ruhák, a szép fehérne­műk... Antikor Pása néni megtud­ta, hogy Liza külföldiekkel „szó­rakozik”, életében először kezet emelt rá. Aztán egyszer csak meg­jelent Ngamba, a Lumumba Egyetem fekete-afrikai hallgatója, a kapitalista.- Lenéz bennünket - mondta Pása néni a lányának, amikor a vendég fintorogva emelt ki egy hajszálat a teáscsészéből, de Lizá­val akkor már nem lehetett bírni. Mindegy volt neki, hová és kivel, csak elmehessen külföldre. „Akár az Antarktiszra, egy pingvinhez, de elmegyek innen” - mondta az anyjának. Ngamba tehát elvitte Lizát, aki eltűnt valahol Afrikában.- A barátnőjét, Rajkát már ko­rábban magával vitte egy fekete - mondja Pása néni. - Egyszer írt az anyjának, megírta, hogy a fe­hér lányoknak rossz a sorsa Afri­kában, mert ha a férjeik megunják őket, egyszerűen eladják a bor­délyházba. Rajka szerint sok orosz lány volt a bordélyban, oda került Liza is, de neki talán sike­rül kitörnie, mert jó vendégei van­nak. Sok közöttük az amerikai, aki dollárral fizet. Ez volt az egyetlen levél, töb­bet Rajka sem írt s úgy tudni, hogy belehalt egy afrikai légy csí­pésébe. Az utóbbi időben Pása néni so­kat betegeskedett, pedig egy kol­dus ne legyen beteg, neki ugyanis nem jár táppénz. Ha összekoldul valamit jó, ha nem, a csapos hitel­be is ad egy pohár vöröset... Egy nap hiába kerestem az öreg­asszonyt, aztán a csaposnál ér­deklődtem.- Nagyon kivan az öregasz- szony. Reggel hitelbe adtam neki „orvosságot”, aztán lement az aluljáróba és ott ül. Nagyon ki­Jobb félni, mint megijedni Kullancs ellen: oltás és önvizsgálat Aki erdei kirándulásra indul, jól teszi, ha zoknit, hosszúnadrá­got húz, és testének lehető legna­gyobb felületét ruhával fedi. Ha­zatérve első gondja legyen min­denkinek, hogy alaposan vizsgálja meg a bőrét. A kullancs viszony­lag lassan szánja rá magát a' táma­dásra: hosszan keresi a megfelelő helyet a megkapaszkodáshoz. S ha már befúrta magát, akkor se lát azonnal vérszívó munkájához. Te­hát gondos odafigyeléssel még mindig megelőzhetjük a bajt: azonnal távolítsuk el körömmel, csipesszel az eleinte apró állatot. Ne húzzuk az időt azzal, hogy légzőnyílásait olajjal, szesszel, zsírral eltömve, megfullasztjuk. Ez a korábban ajánlott eljárás ki­fejezetten káros, amióta a Lyme- kórt okozó fertőzésről tudunk. Sajnos, még ma is van orvos, aki nem módosított ezen a téves és veszélyes nézeten: az egyik újság­ban ugyanis ezt tanácsolja a neve előtt dr.-jelzést használó cikkíró az olvasóknak. Ha a kitépett kul­lancs feje esetleg a bőrben marad, még begyulladva is kisebb bajt okoz, mint az, ha haláltusája köz­ben potrohúból belövelli az ember szervezetébe a Lyme-kórt előidé­ző kórokozókat. Ez esetben szinte életbe vágó a gyorsaság: minél később távolítják el a kullancsot, minél később fedezik föl a fertő­zést, és kezdik el a kezelést, annál veszélyesebb következményekkel kell számolni. Amikor lementem az aluljáró­ba, megláttam az öregasszonyt, térden állva az erotikus lapokkal teli újságosstand előtt. Le nem vette a szemét a meztelen nőt áb­rázoló egészoldalas poszterről. Az újságárus felülről nézte a spicces, csúszó-mászó öregasszonyt. Megvettem neki az újságot, a szovjet filmlap idei első számát.- Az én Lizkám! - mutatott büszkén és szeretettel a képre. - Megtaláltam! Igen, ő az, csak most Luisa Ve­ronica Cicchonénak hívják. Még mindig nagyon csinos, és orosz szépsége annyira megbabonázta az amerikaiakat, hogy elnevezték Madonnának. Elolvastam Pása néninek a leghíresebb szexbom­bával készült interjút, aki szerint Liza „tiszta apja”.- Rólam nem mond semmit? - kérdezte Pása néni.- De igen, íme: „Fiatalon veszí­tettem el az anyámat. Számomra a film legmegindítóbb pillanata, amikor ellátogatok anyám sírjá­hoz...” Pása néni sírva fakadt: „De hi­szen még élek”. Az öregasszony olyan rosszul lett, hogy haza kel­lett kísérni, ahol felhajtott egy újabb adag „orvosságot”, aztán előszedte a családi fényképalbu­mot. Megláttam a gyermek Lizát. Fia tudná Pása néni, mennyi pénzt adnának ezért az albumért Nyuga­ton! Nem akartam tovább izgatni az öregasszonyt, és nem mondtam neki semmit. A világhírnévben fürdő sztártól viszont szeretném megkérdezni: „Tudod-e, Liza Csi­kina, hogy a távoli FÁK-ban, a Szavelovszkij pályaudvaron kére­getésre nyújtott kézzel álldogál öreg édesanyád?” (AN) Csíhos és pöttyös Csíkos és pettyes együtt Tulajdonképpen a csíkos és a pöttyös évtizedek óta tartja magát a minták divatjában. Megértük a tű­pöttyös és az óriási, feltűnő pöttyök egyeduralmát. Miként divat volt a hajszálcsík és a pizsamacsík, meg az egészen széles, s majd fél test­méretű csíkozás. Keresztben és hosszában, ferdén és átlósan, és mindezek variációja is kedvelt volt (és lesz). Tulajdonképpen ma sem lehet divatjamúltnak nevezni egy csíkos vagy pöttyös öltözéket. De semmi­képpen nem akkor, ha ezek együtt, szervesen összehangolva jelennek meg egy-egy ruhán vagy kosztü­mön. Tulajdonképpen az az igazság, hogy a mértani minták közül a kü­lönböző léptékű csíkok és pettyek együttes alkalmazása az idei módi. Azonos alapanyagú, azonos színál­lású csak más mintázatú textilekből kell szabni-varrni öltözékünk fon­tos darabjait. Vegyünk egy egyszerű esetet, mondjuk egy blúzt. Ennek egyik ujja csíkos, a másik pöttyös, a háta lehet tetszés szerinti, de az eleje az ujjakkal ellentétes mintázatú. Ilyen lehet a gallér is, vagyis ahol az egyik mellrész csíkos, ott pöttyös a gallér, a másik éppen fordítva. Szoknyában legjobban a hat- nyolcrészes szabású variálható. Itt mindössze c szélek váltogatása a feladat. De elvágható keresztben is a csíközön. hogy pöttyössel folyta­tódjon alul vagy felül. Aki nem akar új holmit venni, csináltatni, megunt csíkos vagy pöttyös holmiját némi átszabással szuperdivatossá teheti. Elég csak itt-ott kicserélni a kézelőt, a gallért, a plasztront, és így tovább. Legsze­rencsésebb, ha fekete-fehér színál­lású holmival van dolgunk. Ehhez ugyanis könnyen beszerezhetünk kiegészítő kelmét. Csíkos és pöttyös összeállítás­hoz hasonló kiegészítő dukál. Na­gyon kedvelt az idén a pöttyös ba­lerinacipő, a csíkos szandál. Ugyanilyen válltáskát házilag is készíthetünk. Egyszerű négyzetek­ből vagy téglalapokból kell össze­varrni a szatyorszerű táskát, amely­nek a végébe gumit fűzünk, és hosszú vállpántot illesztünk hozzá. Aki ezt körülményesnek találja, meglévő fazonú retiküljél csíkosít- hatja, pöttyösíthet i, akár úgy. hogy bevonja ilyen anyaggal, akár úgy, hogy egyik oldalára ráragasztja a textilanyagot. (MTI-Press) Diana - elbocsátott alkalmazott A brit trónörökös felesége, Diana her­cegnő elbocsátotta eddigi masszőrjét. A Buckingham-palota nem indokolta meg a döntést, de a Reuter ezt összefüg­gésbe hozza azzal, hogy Stephen Twigg a múlt hét végén interjút adott a Sunday Express című újságnak. A masszőr ebben beszámolt Diana egyik korábbi betegsé­géről, az úgynevezett farkaséhségről, valamint arról. hogy. a trónörökös felesé­gének miként sikerült lekiizdenie a ma­gánéleti gondok okozta kórt. (MTI) Olykor kapni a kereskedelem­ben kenőcsöt és spray-t, amely ál­lítólag távol tartja a kullancsot (például a Szuku). Létezik kul­lancs elleni védőoltás is. A körzeti orvos kérésére bárkinek fölírja és beadja ezt a három szúrást igény­lő injekciót. Az elsőt 2-4 hét után kell, hogy kövesse a második, amely után már megszerezte a gyermek vagy a felnőtt az alapim­munitást. Tudni kell azonban: ez csak a kullancs okozta agyhártya­gyulladás, a kullancs encefalitisz ellen véd meg, a Lyme-kór meg­előzésére nem alkalmas. (Testünk liizetes átvizsgálását tehát ezután sem mellőzhetjük egy-egy kirán­dulás után!) A sorozat utolsó, em­lékeztető injekcióját egy év múlva adja be az orvos. A védőoltás há­romévenként megismételhető. Aki tehát még most tervezi nyári programját, vagy gyermekét táborba küldi, kérheti a védőol­tást. Hasznos tudni: a Dunántúl, különösen a Balatontól északra eső terület, az Északi-középhegy­ség - ha foltokban is — igen fertő­zött. Talán a tudatlansággal, az óva­tosság hiányával, a diagnosztizá­lás nehézségeivel is magyarázha­tó: sajnos, már számos Lyme-kór- ban szenvedő embert tart számon az egészségügy. E lényekkel nem riogatni akarunk, de jobb félni, mint megijedni! Ez esetben is leg­jobb „orvosság”: a megelőzés. Erotika, szerelőn, egészség Újszerű kiállításra invitálták a minap a kemero- vóiakat a Jubileumi Filmszínházba. Az Erotika, szerelem, egészség kiállítás szervezői az 50 ru­beles belépőjegy fejében közel száz erotikus fénykép megtekintését, az alkalmi Szex-shop be­mutatóját, s a helyszínen megvásárolható áruit kí­nálták. A naiv és tájékozatlan szibériai publikum rácsodálkozott a zömmel nyugati importból szár­mazó szexuális segédeszközök gazdag választé­kára. A kezdeti zavaron hamar túltették magukat, csakhamar vevőre találtak a férfipotenciát fokozó készítmények és a különféle vibrátorok. A kiállításra meghívott orvos-szexológus türel­mesen magyarázta a látogatóknak, hogy a szex nemcsak kellemes szórakozás, hanem fontos egészségjavító tényező is. A nőknél az orgazmus például gátolja a különféle daganatok, miómák ki­alakulását. A rendezvényen „lélegzetelállító” szexfilmet ve­títettek, záróakkordként pedig - sokan talán éle­tükben először - sztriptízt mutattak be az érdeklő­dőknek. Mindez megvehető, illetve ha elfogyott, megrendelhető Papi nőtlenség és nyílt levél Hatvanötezer svájci, oszt­rák, német, holland és belga hivő aláírásával nyílt levelet adott át a Vatikánban egy kül­döttség II. János Pál pápának címezve. Az aláírók kifejezés­re juttatják azon meggyőződé­süket. hogy a papi szolgálatra nemcsak a nőtlenek, hanem házasságban élők is hivatot­tak, emlékeztetve arra, hogy az Újtestamentum nem tartal­maz semmiféle megkötést e téren, és sürgetik a papi nőt­lenség kánonjogi előírásba foglalt követelményének meg­szüntetését a katolikus egy­házban. A papi nőtlenség követel­ményét a II. laterani zsinaton írták elő 1139-ben. A levél szerint az utóbbi időben nagyon sokakat - száz­ezreket - távolít el az. egyház­tól és a papi hivatástól ez az előírás. „Nagyon sok parókia áll üresen, sürgető szükség a változtatás” - írja a levél, amelynek szövegét a vatikáni sajtóhivatalban átadták az új­ságíróknak. Az akció kezdeményezője egy Péter Oberholzer nevű svájci katolikus hívő és „papi segéderő” a st. galleni egyház­megyéből!. A levelet Joseph Ratzinger bíborosnak, a hittani kongregáció nagyhatalmú ve­zetőjének adták át. A Vatikán és II. János Pál pápa minden alkalommal szigorúan betar­tandónak és „változtathatat- lannak” minősítette eddig a papi nőtlenség követelményét. A pápa a legutóbbi püspöki szinóduson keményen megrót­ta azokat, akik megkérdőjelez­ték ezt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents