Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-02 / 155. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. július 2., csütörtök Az államfő levele a miniszterelnökhöz A köztársasági elnök sajtóirodája szerdán eljuttatta a hírügynökséghez Göncz Árpád levelét, amelyet Antall József kormányfőhöz intézett. Tisztelt Miniszterelnök Ür! Tájékoztatom, hogy a köz- szolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezése rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény 1. paragrafus (1) bekezdése alapján, a 0159-XXIII/1992. és a 0172-XXIII/1992. számú előterjesztésére dr. Gombár Csabát a Magyar Rádió, illetve dr. Hankiss Elemért, a Magyar Televízió elnöki tisztéből nem mentem fel. I. 1992. június 23-án érkezett hivatalomhoz a 0159-XXIII/1992. számú, a Magyar Rádió elnöke felmentésére irányuló előterjesztés. Az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB 8/1991. (I. 30.) AB és 36/1992. (VI. 10.) AB-határo- zatának iránymutatása szerint és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés feladatából adódóan az előterjesztést elsőként abból a szempontból kellett megvizsgálnom, hogy az megfelel-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek. Ennek során megállapítottam, hogy a 0159-XIII/1992. számú előterjesztés mellékleteként a bizottsági meghallgatás tényét igazoló okirat nem szerepel. 1. Az 1990. évi LVII. törvény előírja a rádió elnöke felmentésére irányuló előterjesztéshez a felmentendő személynek az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatását. Dr. Gombár Csaba felmentésére irányuló korábbi előterjesztés elutasítását követően a bizottság ilyen tárgyi meghallgatást nem tartott. A miniszterelnök úrnak az előterjesztésen kívül hozzám eljuttatott levele olyan utalásokat tartalmaz, melyekből arra lehet következtetni, hogy a miniszterelnök úr a bizottsági meghallgatást teljesítettnek véli dr. Gombár Csaba 1992. május 7-én eszközölt meghallgatásával. Az Alkotmánybíróság 36/1992. (VI. 10.) AB határozatából azonban világosan kitűnik, hogy minden felmentési javaslat — még a hiánypótlásra visszaadott javaslat újbóli benyújtása is — új előterjesztésnek minősül. Dr. Gombár Csaba 1992. május 7-i meghallgatása egy már elbírált előterjesztés elbírált kelléke volt, így értelemszerűen sem lehet a jelenlegi javaslat érvényességi kelléke. 2. Figyelemmel arra, hogy a miniszterelnök úr 1992. június 22-én kelt javaslata kapcsán dr. Gombár Csaba bizottsági meghallgatása nem történt meg, az előterjesztés nem felel meg a hatályos törvényi rendelkezéseknek. Mivel a miniszterelnök úr utalása olyan korábbi dokumentumra vonatkozik, amely mint formai követelmény korábban már elbírálásra került, az előterjesztés hiánya nem volt pótolható. Az előterjesztést tehát, mivel a hatályos törvényi rendelkezéseknek nem felel meg — az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB határozatának irány- mutatása szerint —, kötelező elutasítanom. Tekintettel arra,' hogy az Alkotmánybíróság álláspontja szerint felmentési javaslat esetén az előterjesztés teljesíthetőségét nem a felmentendő személyre, hanem az érintett intézmény működőképességére vonatkozóan kell mérlegelni, a Magyar Rádió elnökének felmentésére irányuló előterjesztés az alább, a Magyar Televízió elnökének felmentésével kapcsolatban mérlegelt szempontok alapján tartalmi okból sem volna teljesíthető. II. Hivatalomhoz a Magyar Rádió elnöke felmentésének újbóli kezdeményezésével együtt érkezett a Magyar Televízió elnökének 1992. szeptember 15-i hatályú felmentésére irányuló 0172-XXIII/1992. számú miniszterelnöki előterjesztés. 1. Az előterjesztés mellékleteként a bizottsági meghallgatás tényét igazoló okiratot nem csatolták. Az Alkotmánybíróság által előírt eljárási kötelezettségem értelmében a bizottság 13 tagjának állásfoglalását és az ahhoz csatolt 10 bizottsági tag által aláírt különvéleményt beszereztem, ily módon az előterjesztés hiányait pótoltam. 2., Az ,, előterjesztés érdemi vizsgálatát az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB., 8/1992. (I. 30.) AB és 36/1992. (VI. 10.) AB határozatai által adott kereteken belül maradva annak figyelembevételével végeztem, hogy a kinevezés tartalmi okból való megtagadásának alkotmányos feltétele a felmentésre értelmezhetetlen. A sajtószabadság — az Alkotmánybíróság 37/1992. (VI. 10.) AB-határozatában írt értelmezés szerint sem valósulhat meg teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatás nélkül. Az ilyen tájékoztatás a közszolgálati média alapvető feladata, s ha a jelenleg még monopolhelyzetben lévő Magyar Televízió esetleg képtelenné válnék e feladata ellátására, abban működésképtelensége nyilvánulna meg. A véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van minden demokratikus államban, az alkotmányos alapjogok között. A véleménynyilvánítás vonatkozásában kifejtette az Alkotmánybíróság a 30/ 1992. (V. 26.) AB, valamint a 37/1992. (VI. 10.) AB határozatában, hogy az államot ebben a körben intézményvédelmi kötelezettség is terheli. így az alkotmány 61. paragrafusából következik a véleménynyilvánításhoz való alanyi alapjog, és a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítására irányuló állami kötelezettség. Teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatást — az Alkotmánybíróság iránymutatása értelmében — csak az olyan megoldás tud biztosítani, amely „kizárja azt a lehetőséget, hogy állami szervek, vagy bármely társadalmi csoport a műsor tartalmát döntően befolyásolja”. A tartalmi befolyásolás tilalma — az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint — a közvetett befolyásolásra és a befolyásolás lehetőségére is vonatkozik. A rádió és a televízió szabadságának sajátos garanciái — mint ahogy azt az Alkotmány- bíróság 37/1992. (VI. 10.) AB határozata rögzíti — „nincsenek eleve sem szervezési megoldáshoz, sem jogi formához kötve”, a szervezeti megoldásokat azonban feltétlenül ki kell alakítani, és jogilag részletesen kell szabályozni. A hatályos jogi szabályozás szerint a Magyar Televízió élén egyszemélyi felelős vezető — az elnök —■ áll, és egyelőre az elnöki tisztség megszerzésének (és elvesztésének) jogilag szabályozott rendje adja az Alkotmánybíróság által megkívánt garanciát. A Magyar Televízió elnökének javasolt felmentését követően — míg utódlása a törvény által megkívánt eljárási rendnek megfelelően meg nem oldódik — az elnöki hatáskört vagy feladatot újabb kinevezési aktus nélkül, az adott funkció megürcsedésére irányadó előírások hiányában a miniszterelnök úr többször kifejtett álláspontja értelmében a mindenkori alelnök gyakorolná. A Magyar Televízió kinevezett alelnökével, dr. Nahlik Gáborral szeipben — bár alelnöki kinevezésének nem volt akadálya — fennállnak a Magyar Televízió elnökévé kinevezése megtagadásának feltételei. Értékelésem szerint dr. Nahlik Gábor vezetése alatt az intézmény (az elnöki kontroll nélkül) nem képes biztosítani a társadalomban meglévő vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésére juttatását, valamint a közérdeklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való elfogulatlan tájékoztatást, így megyőződésem, hogy fennáll annak lehetősége, hogy dr. Nahlik Gábor nem képes ellenállni a közmédia területén jelenleg tapasztalható különböző irányú külső és belső befolyásoknak. Az ilyen befolyás pedig —• az Alkotmánybíróság iránymutatása, és az én értékelésem szerint is — veszélyezteti a közmédia szabadságát, a sajtó szabadságát, a véleménynyilvánítás szabadságát, az információk szabad áramlásának szabadságát. Ezen jogok érvényesítésére, vagy védelmére képtelenségben (illetve annak lehetőségében) a szerv alapvető feladatának lehetetlenülése (működőképtelensége) nyilvánul meg. Ha pedig alapos okkai arra lehet következtetni, hogy a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel (felmentéssel) érintett szerv alapfeladatainak ellátására — beleértve a szerv működésével kapcsolatos alapvető jogok intézményes védelmét is — képtelenné válik — az Alkotmánybíróság 36/1992. (VI. 10.) AB határozata szerint — megállapítható az államszervezet demokratikus működésének közvetlen és súlyos zavara, amely jelen esetben más jogkörön gyakorlásával nem hárítható el. Ezért szükségesnek láttam, hogy az alkotmány 29. paragrafus (1) bekezdésében írt kötelességemet teljesítve dr. Hankiss Elemér felmentésében irányuló előterjesztést tartalmi okból utasítsam el. Budapest, 1992. június 30-án. Üdvözli: Göncz Árpád Á költségvetés finanszírozása A Magyar Nemzeti Bank tervezi, hogy amennyiben a kamatok jelentős mértékben csökkennek, úgy lehetővé teszi külföldiek számára államkötvények megvásárlását. Az MN'B-ben ezzel kapcsolatban az MTI-nek elmondották: jelenleg a külföldiek elsősorban azért nem fektethetik pénzüket miagyar állampapírokba, mert az államkötvénynek és a kincstárjegynek igen (kedvező a kamatozása. Ezért is nagy az érdeklődés a külföldi befektetők körében a magyar állampapírok iránt. Ameny- nyiben azonban az állampapírok kamatai évi 20 százalékra, vagy iaz ialá csökkennek, úgy a jegybank már egyre kevésbé llátja akadályát annak, hogy ezt a korlátozást feloldja. Mindez azért lenne fontos, mert várhatóan egyre nagyobb tömegben jelennek meg a belföldi pénzpiacon állampapírok. Az idén ia költségvetés újratervezett hiánya már 160—180 milliárd forint között alakúd, s jövőre a deficit még ezt a szintet is meg fogja haladni. A Pénzügyminisztérium képviselői a közelmúltban bejelentették: a szakemberek jelenleg két költségvetési változaton dolgoznak. A kedvezőtlenebb változat szerint a hiány elérheti a 250 milliárd forintot, de kedvezőbb esetben is legalább 200 milliárd forint (körül alakul. A deficit finanszírozását a Pénzügyminisztérium teljes egészében a pénzpiacról akarja megoldani. Abban azonban jelenleg bizonytalanok: a belföldi pénzpiacról meg lehet-e ezt úgy oldani,, hogy közben a vállalkozásoknak is maradjon elég hitel. Ezért olyan elképzelést fontolgatnak: a költségvetés finanszírozására külföldön bocsátanak ki állampapírokat. A Magyar Nemzeti Bankban ezt teljes egészében szükségtelennek tartják, részben azért, mert az állampa(Folytatás az 1. oldalról) díjak visszaadása) közel 52 millió tiszta (bevételhez jut az értékesítéseikkel. Lényegesen .több ez a pénz, mint ami korábban a bérbeadásokkal a város (kasszájába folyt, több mint tizennégy- szerese. Az értékesítés inem érinti a belvárosi gépkocsipírokhoz hamarosan a külföldiek is hozzájuthatnak a magyar piacon, másrészt pedig, mert a hazai megtakarítások továbbra is növekednek. Az MNB-ben, azért sem tartják megfelelőnek ezt az elképzelést, mert az a korábbi gazdaságpolitika visz- szatérését eredményezné: a ’80-as években ugyanis az egyre inkább deficitessé váló költségjvetés növelte az ország külső eladósodását is. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az elmúlt években sikerült megszüntetni, azáltal, hogy a belső megtakarítások növekedtek, s azok fedezetet nyújtottak a hiányra. (MTI) tárolók egiy részéit. Az eladások konkrét lebonyolítását a közgyűlés majdan .rendeletben szabályozza., ennek előkészítési határideje október vége. A lényeg, .hogy a döntés megszületett, lehet gyűjteni a garázsokra! m. sz. zs. Eladják a garázsokat Mi vagyunk a kisgazdák! A Független Kisgazda- párt Borsod megyei elnöksége mélységes megdöbbenésének ad hangot amiatt, hogy lapjuk tegnapi számának „Szólástér” rovatában, „A Kisgazdapárt közleménye” címen közölnek cikket a Független Kisgazdapártból kizárt Németh (Béla tollából, illetve nevével. Kérjük, szíveskedjenek nyilatkozatunkon túlmenően a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt Országos Fegyelmi Bizottságának és Országos 'Elnökségének alábbiakban általam megküldött közleményét lapjukban leközölni. Komjáti Miklós •megyei elnök közlemény Az FKgP Országos Fegyelmi Bizottsága tájékoztatja a közvéleményt arról, hogy a pártból kizárt Németh Béla még funkcionálásának időpontjában sem volt jogosult semmiféle fegyelmi bizottságot összehívni, miután ez a jog a pártalkotmány értelmében az országos fegyelmi bizottság elnökét illeti meg. A fegyelmi bizottság egyébként is a nagyválasztmány által választott tisztségviselőkből áll, így Németh Béla még főtitkár korában .sem lett volna jogosult az FKgP-ből kizárt személyekkel közösen „fegyelmi bizottság”-ot alakítani, de különösképpen nem illetheti meg már most ez a jog a pártból való kizárása után. Kelt: Budapest, 1(992. június 30. * A FKgP .Országos Elnöksége 1992. június 30-án ülést tartott és megállapította, hogy 1992. VI. 2. napján 1992. VI. '2;6. napjára összehívott kibővített országos elnökség, az FKgP ország- gyűlési képviselőcsoportja, az FKgP Országos Vezetősége, továbbá az 1992. VI. 27. napjára összehívott és megtartott országos nagygyűlés, valamint az 1992. VI. 28. napjára összehívott és megtartott Országos Nagyválasztmány döntései ellenére egyes médiumok továbbra is a kisgazdapárt tagjaiként, sőt legális vezetőségeként tüntetik fel a pancser-puccs szervezőit és semmibe véve az alkotmányos testületi döntéseket a fegyveres támadókat és azok felbujtóit próbálják a legalitás látszatával felruházni. Az országos elnökség mélységes megdöbbenésének ad hangot amiatt, hogy Magyarországon az alkotmányos jogokat ilyen durva módon sáriba tiporják és felhívja a közvéleményt, lépjenek fel a többpárti demokrácia és a jogállamiság védelme érdekében. Kelt: 'Budapesten, 1992. június 30. napján. FKgP Országos Elnöksége Egyéves a megyei vállalkozói központ A vállalkozóknak elsősorban hitelgaranciára van szükségük Budapest (1SB) A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) egy évvel ezelőtt alakította meg hat megyében — ‘köztük Borsodban is — a regionális vállalkozói (központjait. Az alapítvány és a Fhare pénzügyi segítségévéi létrejött megyei központok célja a kis- és 'középvállalkozások támogatása hiteleikkel, hitelgaranciáik vállalásával, szaktanácsadással. Az évforduló aillk, a, Imából rendezett budaipesti találkozón. Sloisár Gábor, az alapítvány kuratóriumának elnöke, az Állami Vagyonügynökség igazgatója az M:VA céljai roll, az .egy év alatt elért .eredimiényelkrőit adott tájékoztatást. Kiét éve, laimikor az alapítványt életire hívták, a magyar vállalkozók többsége forráislhiiláininyail Iküszikö- d ött — emlékeztetett a múltra Slo'sár Gábor. Az alapítvány legfontosabb feladatának okikor a hdteliMhelyezé- .s'dket tartotta. Mára azonban jelentősen változott a helyzet, (hiszen számtalan hitelkonstrukció áll a vállalkozók rendelkezésére, így az MVA céljai, teendői is megváltoztak. A rendelkezésre álló források igényibevételéhez ma a vállalkozóknak elsősorban garanciára, hitelfedezetre van szükségük, ebben várnáik segítséget az alapítványtól. Az MVA fő tevékenységi köre ennek .megfelelően ,a garanciavállalásokká! 'kapcsolatos. Ezen túlmenően természetesen a vállliaikozói ismereteik átadását is fontosnak tartják, mert — amint azt a kuratórium elnöke mondotta — rögös út vezet egy-agy jó ötlettől a megvalósulásig, s a .kellő ismereteik, liinfonmá- c'ióik hiányában a silk,eresnek ígérkező vállalkozások is könnyen elbukhatnak. 'Bármennyire is igyekeznek kedvezményes hitelekkel támogatni a váLlalkoiZóik munkáját, a jelenlegi .gazdasági helyzetben legtöbbjüknek g,ondóikat okoz a hitelkamatok és .a tőiké törlesztése — hangsúlyozta Slosáir Gábor. Ezért az alapítvány keresi ia megegyezés lehetőségét a bankokkal. bizonyos hitelek átütemezésére, a vállalkozások likviditási zavarainak a leküzdésére. Kamattámogatási rendszer teszi lehetővé a küllső okok miatt fizetésképtelenné vált, de ,szépreményű vállalkozások továbbélését. Működtetnek egy úgynevezett mikrokredit- rendszert, melynek .lényege, hogy a pillanatnyi pénzzavarral küzdő vállalkozásokat '.maximum 500 ezer forint erejéig rövid lejáratú és kedvezményes kamatozású hitelekkel segítik ki. A kuratórium elnöke 'szerint .a garanciavállalás, az oktatás és 'képzés területén is jelentős szerep hárul a regionális központokra. Az alapítvány célja, hogy 'minden megyében létrejöjjön egy, a már .meglevőkhöz hasonló intézmény, amely a régió vállalkozásait segítheti. Az országos hálózat kiépítése már folyamatban van. S. Z. Világpolitika sorokban ÚJ KORMÁNYFŐ A háború befejezését, Moldova politikai és gazdasági helyzetének stabilizálását jelölte meg legfőbb feladatként az új moldovai) kormányfő, Andrei, Sange- lit szerdán délelőtt választotta meg miniszterelnöknek a moldovai törvény- hozás Mircea Snegur elnök javaslatára. ÚJABB HARCOK KABULBAN Hat napig tartó viszonylagos nyugalom után tegnap ismét kiújultak a harcok az afgán főváros utcáin. Füstfelhő terjengett az elnöki negyed fölött is, de a környéket őrző mo- dzsahed vezetők lezárták az utat az újságírók előtt. Szemtanúk szerint az ösz- szecsapások az üzbég milícia és a Hizb-i—Iszlámi egy kisebb egysége között történt — jelentette az AFP. A két ellenséges fél gránátokkal és kis kaliberű fegyverekkel támadt egymásra. KONGÓ - VÁLASZTÁSOK Kongó jelenlegi miniszterelnöke, André (Milongo súlyos vereséget szenvedett az országban harminc év óta most, először megtartott többpárti parlamenti választásokon. A szerdáin a fővárosban közzétett eredmények szerint, a harminc különböző párt jelöltjei közül a legtöbb szavazatot Pascalé Lissou- ba, a Pánafnikai Szövetség a Demokráciáért elnevezésű szervezet vezetője kapta. A MENTELMI JOG FELFÜGGESZTÉSE A képviselőház mentelmi bizottsága egyhangúlag úgy döntött, hogy felfüggeszti a milánói korrupciós botrányban érintett és gyanúsított képviselők mentelmi jogát, és engedélyezi a bírósági eljárás lefolytatását ellenük. FRANCIA TENGERÉSZGYALOGOSOK BOSZNIÁBA 120 francia tengerészgyalogos indult szerdán délelőtt a nantes-i légitámaszpontról repülőgéppel Szarajevóba, a repülőtér biztosítására. Az egység csak az dlső: Párizs összesen négyszáz katonát vezényel néhány napon belül az ENSZ békefenntartó erőihez a boszniai fővárosba. (MTI) Képviselői fogadóóra % A miskolci polgármesteri .hivatal értesíti az 1. számú választókerület lakosságát ((Besenyői u. és környéke, Szandi-telep, Baross G. u., József Attila u. és környéke, Sellyemrét). hoigy Huszár Sándor önkormányzati képviselő július 2-án (icsüítörtüköm) 17 órától fogadóórát tart az Éder Gy. ,u. II. sz. alatti általános 'iskolában.
