Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 14 1992. július 1., szerda Uj NÁTO-parancsnok Belgium: John Shalikashvili, a NATO európai erőinek parancsnoka sajtóértekezletet tart tisztségének átvételét követően. John Galvin utóda szerint az európai nemzetiségi viszá­lyok megoldása a legnagyobb kihívás a hidegháborút követő korszakban. (Telefotó-MTI Külföldi Képszerkesztőség) A próféta marketingszakot végzett Japán, a technikai fejlő­dés éllovasa, már a 21. szá­zadban jár, és ez nem hit, hanem tény kérdése. És a hit? iNem kevésbé izgalmas a fejlődés, vagy még inkább a vállalkozás ezen a téren sem. Egy Franciországban megjelent tanulmány sze­rint Japán lakóinak a szá­ma 123 millió, a hívőké vi­szont 210 millió. iNem téve­dés, és nem is játék a sza­vakkal. A Felkelő Nap or­szágában ugyanis az ateiz­mus gyakorlatilag nem lé­tezik, a vallási bigámia — tehát az, hogy valaki két vagy több, különféle vallá­si közösségnek is tagja — mindennapos. Szellemes megfogalmazás szerint: Aki- hito császár mindenegyes alattvalója sintoistának szü­letik, jó konfuciánusként él, és buddhistaként hal meg. Az utolsó népszámlálás sze­rint Japánban 230 ezer kü­lönféle vallási csoport mű­ködött 1989-íben, a számúik azóta növekedett. A statisz­tika szerint évente, átlago­san száz új szerveződés kez­di hirdetni a maga igéjét. „Vagyis három és fél na­ponként feltűnik az isme­retlenségből egy új Qkawa, a szószékre áll, és a maga módján hirdeti a lelki bé­két és a földi boldogságot” — írja a tanulmány szerző­je. Ki ez az Okawa? Nos, a 34 esztendős „próféta” az Emberi Boldogság Tudomá­nya vallási csoportosulásba várja azokat, akik minded­dig nem találtak meg a föl­di boldogságot. Háborús képek A szlavóniai nagyvárosi, Slovenski Brodot rakétatámadás érte. A szerbek által kilőtt két darab föld-föld típusú ra­kéta, két gyermeket megölt, húsz embert megsebesített, több házat teljesen romba döntött. Ez a felvétel ugyancsak a Slovenski Brod elleni rakéta- támadás után készült. Diktátorok egymásról Jogas emberrablás? Vihar egy amerikai döntés körül „Micsoda komédiás ez a Hitler!” — mondta állítólag Mussolini német szövetsé­geséről. A ikét diktátor „ba­rátságát” új megvilágításba helyező megállapítás a nem­régiben Mondadorinál meg­jelent, a duce bizalmas kör­ben tett megjegyzéseit ösz- szegyűjtő kötetben („Parola di Benito”) olvasható. A „Parola di Benito” szerzője egy milánói ügyvéd, bizonyos Armando Cillario, A vállalkozó szellemű jo­gász nem sajnálta a fárad­ságot, hogy archívumokban és tanúvallomásokban fel­kutassa az olasz vezér ed­dig ismeretlen bizalmas köz­léseit és mondásait. A több ezerre tehető megjegyzése­ket aztán a szótárkészítés elve alapján rendszerezte: a kulcsszavakat ábécé sor­rendbe állította, így könnyen visszakereshetők a címsza­vak. Első betű „A”, mint „al­kohol”: „A német fenyege­tést csak a németek alko­holistává tételével lehet fel­tartóztatni”. Egy melankoli­kus „B”, azaz „barát”: „So­ha életemben nem voltak barátaim, nem tudom ez az én hibám-e, vagy máso­ké ...” A gyakran vitriolos meg­jegyzések néha időtállónak bizonyultak. Például a „nyo­mozás” címszó alatt a kö­vetkezőt olvashatjuk: „Olaszországban azért nyo­moznak, mert ez a szokás. Ez az egyik módja, hogy a kellemetlen dolgokra fátyolt borítsunk. Az olasz nyomo­zás nem feltárja, hanem el­temeti a felelősséget”. „összeesküvés’ ’ címszó : „Nem a cselszövés és az összeesküvés nyugtalanít en­gem, hanem az amerikai harckocsik” — és a duce rossz előérzete nemsokára beigazolódott, hiszen 1943. július 25-én, nemsakkal a szövetségesek szicíliai part­raszállása után, megfosztják hatalmától. A hangnem a durvaság és a líra között ingadozik, a kíméletlen megjegyzések és a kiuplók egyaránt megfér­nek egymással. A foglalko­zására nézve eredetileg ta­nító Mussolini cinikusan ígv nyilatkozik az írástudatlan­ságról: „Kevesebb oktatásra van szükség. Az írástudat­lanok bátrabbak a tudósok­nál.” iDe nem áll tőle messze a szerelmes dalocskák világa sem: „Kicsikém, ne nézz rám, bár lehet, te csak­ugyan szeretsz — de a szív, mit kívánsz, ám méreggel van tele. Mint férj, bevallja fele­ségének, Rachelnek: még nem tudott rájönni arra. vajon a rendőröket azért fi­zetik-e, hogy őrizzék őt, vagy hogy kémkedjenek utána. Mussolini a „hülyék véle­ménye ellenére” is azt jó­solja, hogy „Németország győzni fog”. Az „angolszász” gondolkodásmódot, pedig „egyetemes dögvésznek” tart­ja. Forradalmi szocialista múltja a monarchiával is szembeállítja őt. Viktor Emánuel királyról megje­gyezte: „Ugyan miért fizes­sünk 16 millió lírát egy szinte láthatatlan lénynek?” (MTI) Az amerikai kontinens csaknem egészére kiterjedő vihart kavart a washingto­ni Legfelsőbb Bíróság e hét elejei döntésével, amellyel jogszerűnek miinősítette, hogy a szövetségi igazság­szolgáltatási szervek más országok területén elfogja­nak és az Egyesült Álla­mokba kényszerítsenek gya­núsítottakat, s ott állítsák törvényszék elé őket. A Latin-Amerika-szerte — hol mérsékeltebben, hol élesebben, de szinte egyön­tetűen — megfogalmazott tiltakozás érthető: az elvi határozat egy olyan konk­rét ügyben született, amely­nek főszereplője mexiikói. Humberto Alvarez Machain mexikói állampolgárt 1990 áprilisában Guadalajarában vették őrizetbe iaz amerikai Kábítószerellenes Ügynökség nyomozói, s vitték maguk­kal az Egyesült Államokba, ahol most folyik ellene bí­rósági eljárás. Az ügynök­ség egyik Mexikóban tevé­kenykedett tagjának meg­gyilkolásában való részvé­tellel vádolják. Mexikó az elfogadhatat­lannak minősített döntésre válaszul azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a drogel­lenes küzdelem összehango­lására hivatott amerikai kor­mányhivatal képviselői az országban tevékenykedjenek, s hazahívta a hasonló fel­adattal Amerikában műkö­dő ügynökeit. A kormány felfüggesztette a két ország között 1978 óta érvényben lévő kölcsönös kiadatási egyezmény hatályát is, ad­dig, amíg a történtek fé­nyében „felül nem vizsgál­ják a szerződést”. Mindennek végső soron a kábítószer-csempészet elle­ni harc látja kárát, hiszen az Egyesült Államokat La- tin-Amerikával összekötő déli határán át vezet a iszá- razföldön érkező drogszállít­mányok egyetlen útja, ezért különösen fontos a két or­szág bűnüldözésének össze­hangolt fellépése. Ám mi­ként Carlos Salinas mexikói elnök kijelentette: „szükség van az együttműködésre, de nem a függetlenségünk sé­relme árán”. Vezető dél-amerikai poli­tikusok pedig az ügy veszé­lyes, precedens-értékű nem­zetiközi jogi következményei­re mutatnak rá. Carűos And­res Perez venezuelai és Guil­lermo Endara panamai ál­lamelnök egyaránt a „nem­zetközi jogi normák súlyos megsértésének” minősítette a washingtoni Legfelsőbb Bí­rósági döntést. Patricio Ayl- win chilei elnök szerint „egyetlen állam sem alkal­mazhat erőszakot és követ­het al bűnt — márpedig az emberrablás bűn — az igaz­ságszolgáltatás érdekében”. A brazil igazságügy-minisz­ter a nemzetközi közösség alapvető elvei elleni lépés­ként jellemezte a döntést, és kormánya nevében védelmet ígért azoknak a brazil ál­lampolgároknak, akik hason­ló helyzetbe kerülnének. Carlos Menem argentin el­A franciák beszéljenek franciául több mint hiiba, ez bűn”. A washingtoni kormányzat, enyhíteni próbálván a két­oldalú kapcsolatokban tá­Friss sírok Boszniában, Szarajevóban, a város Oroszlánok parkja temetőjében. „A Francia Köztársaság nyelve a francia” — hang­zik egy törvénycikk, ame­lyet a napokban Iktattak be az alkotmányba. Miért kel­lett ezt az alaptörvénybe ik­tatni, hiszen ez természetes­nek tűnik? Vezető francia értelmiségieket azonban any- nyira aggasztja az angol nyelv beépülése Victor Hu­go és Jean-Paul Sartre or­szágába,, hogy szükségesnek látták törvényes védelmi vo­nalat húzni az anyanyelv köré. — Több angol szó van forgalomban Párizsban, mint amennyi német volt a náci megszállás idején, — nyilat­kozta Michel Serres filozó­fus a Reuter brit hírügy­nökség munkatársának. Turisták milliói, az ame­rikai és a japán technoló­gia, amerikai filmek és tele­víziósorozatok segítik az angol nyelv invázióját a mindennapi élet területén. Megszegve a tilalmat, egy nagy műszaki üzlethálózat csupán angol nyelvű hasz­nálati utasítást ad számító­gépein. Kéretik a „te hot line”-t falhivnii, ha valaki nem érti a szöveget. A legnagyobb áruházak is angol nyelven hirdetnek a nyári idényben, hogy így csalogassák a külföldi tu­ristákat. Egy száz százalé­kig francia tulajdonban le­vő légitársaság, a Transport Aerien Interregional átke­resztelte magát TAT-Euro­pean Airlines névre. A fran­cia tudósok gyakran angol nyelven publikálnak és Fran- oiaországban rendezett orvo­si konferenciák hivatalos nyelve is az angol. A mun­kanélküliek „ün job” után néznek. A La Mianche-csa- tornán működő legnagyobb francia komptársaságot „Britanny Ferries”-nek hív­ják. — Az angol nyelv túl gyors terjedése szörnyűsé­ges, — panaszkodik Jean Dutourd író, a tekintélyes Francia Akadémia tagja. A kormány már korábban bizottságokat létesített a francia nyelv védelmére és tanulmányok készítését fi­nanszírozta. Debray, Mitter­rand elnök volt tanácsadója azonban erélyesebb tetteket követelt. Tagja a Groupe du Manifeste nevű csoportnak, amelyet a legkülönbözőbb pártokhoz tartozó neves ér­telmiségiekből áll. E csoport első sikere volt a francia nyelvről szóló cikkelynek az alkotmányba történt beikta­tása. A cikkelyt a képviselőház és a szenátus június 23-i együttes ülésén hagyták jó­vá, azon az ülésen, amelyen kimondták Franciaország csatlakozását az Európai Kö­zösségek maastrichi egyez­ményéhez. Konzervatív po­litikusok szerint ez a tör­vényszakasz megvédi majd a francia nyelvet akkor is, ha az EK később valamifé­le közös nyelv használatát határozná el. (MTI) madt feszültséget, már egy nappal a döntés után ígére­tet tett Mexikónak arra, hogy hasonló „hivatalos” emberrablás a jövőben nem fordul elő. A legutóbbi hí­rek szerint pediiig hamarosan magas rangú washingtoni küldöttség érkezik Mexikóvá­rosba, hogy a kiadatási egyezmény további sorsáról tárgyaljanak. Kérdés azonban, hogyan tud majd a Bush-kormány- zat tekintélyveszteség nél­kül kilábalni a számára is kényelmetlenné vált ügy­ből . . . Császár Tibor Havanna

Next

/
Thumbnails
Contents