Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-09 / 161. szám
ÉSZAK-M AGYARORSZÁG 14 1992. július 9., csütörtök Vaclav Havel csehszlovák elnök (középen) megbeszélést folytatott a föderáció sorsáról Vladimir Meciar szlovák (bal oldalon) és Vaclav Klaus cseh miniszterelnökkel. Környezetvédő kereskedelem Környezetvédelmi témájú megállapodást kötött az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó a tervezett észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet tervezetének keretében - írta keddi számában a The Wall Street Journal című gazdasági napilap fehér házi illetékesekre hivatkozva. Az egyezmény értelmében az övezet létrejötte után a három országnak joga lesz megakadályozni olyan termékek vagy technológiák importját, amelyek nem felelnek meg a szigorú környezetvédelmi normáknak. Például az Egyesült Államoknak, vagy bármelyik tagállamának jogában áll visz- szamondani olyan mexikói zöldségek importját, amelyekről bebizonyosodik, hogy káros permetezőszerrel kezelték. A környezetvédelem kulcsfontosságú része lehet a szabadkereskedelmi övezet létrehozásának. A zónáról szóló szerződést ugyanis Washington már a nyáron szeretne aláírni, ám ehhez még kongresz- szusának jóváhagyása is kell. Szakértők szerint viszont a szigorú környezetvédelmi szabályozással leszerelhetik a tervezet ellenzőit. Az első reagálások mégsem túl biztatóak. Egyes vezetők szerint ugyanis a megállapodás nem akadályozza meg, hogy az amerikai vállalatok a kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályokkal rendelkező Mexikóba települjenek át a szabadkereskedelmi övezet létrejötte után, és aztán onnan exportálják vissza termékeiket az Egyesült Államokba. A megállapodás tárgyalása során egyébként az illetékesek számos javaslatot elvetettek, így például egy úgynevezett zöld adó tervét is. Ehelyett inkább abban egyeztek meg, hogy Washington tőle telhetőén segít a mexikói környezet védelmében. (MTI) Jv\ memóriám... A Doni Bajtársi Szövetség miskolci csoportja meghívást kapott a volt egri Dobó István, jelenleg Bornemissza Gergely laktanyában tartandó emlékmű felavatására. Részt vettünk, a már sok helyen elismerést és csodálatot kiérdemlő csapatzászlónkkal. A laktanyában valamikor a 14. honvéd gyalogezred állomásozott a VII. miskolci hadtest szervezetében. Ez az ezred adta a 19. és 20. könnyű hadosztály gerincét. Az ezred utódja, a Bornemisz- sza Gergely felderítő zászlóalj, az előd, a 14. honvéd gyalogezred hőseinek emlékére a laktanya udvarán nagyon szép emlékművet állított. Hatalmas részvétel mellett, egykori harcostársak, hozzátartozók, meghívottak és érdeklődők megemlékezésével zajlott az ünnepség. Megnyitóbeszédet a zászlóalj parancsnoka tartott. Meghatot- tan emlékezett az innen, ebből a laktanyából elindult, de vissza már nem tért bajtársakra. Ezután egy volt 14-es zászlóaljparancsnok - aki anyagilag is hozzájárult az emlékmű felállításához - tartott visszaemlékezést, majd Kéri Kálmán vezérezredes leplezte le az emlékművet, amelyet Seregély István egri érsek szentelt fel. A díszszázadok katonaindulók hangjai mellett csapatzászlókkal vonultak el az emlékmű előtt. Az ünnepség végeztével a felállított hosszú sátor „tábori étte- rem"-ben vendégül látták a népes vendégsereget. A régi időkre emlékeztető „babgulyás” volt a fő sláger. Vajon itt Miskolcon teljesen kihalt a hagyománytisztelet? Egy ekkora valamikori „laktanyavárosban” már el sem képzelhető a honvéd-összetartozás érzése? Hol vannak pl. a volt Rudolf laktanya 13. gyalogezredének harcban, golyózáporban edzett harcosai? Nincs, aki összetartsa őket? Kérünk mindenkit, a miskolci helyőrséghez tartozó volt harcostársainkat, hogy az alábbi címen jelentkezzenek levelezőlapon: a Doni Bajtársi Szövetség Miskolc, Baross G. u. 18. sz. alatti kisgazdapárt címén. Személyes jelentkezés: minden hónap első és harmadik szerdáján 14 h-kor a fenti címen. Bajtársak jelentkezzetek! Hiszen oly kevesen vagyunk már. Nagy Béla, a Doni Bajtársi Szövetség miskolci csoportjának elnöke Kubai nehézségek Castro szerint önfeláldozásra van szükség Kubának az eddigieknél is nagyobb „feszültségekkel és nehézségekkel kell szembenéznie” a jövőben - jelentette, ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára a párt központi bizottságának legutóbbi, július 3-án tartott ülésén. A beszédről a Trabajado- res című havannai hetilap közölt beszámolót. A kubai párt- és állami vezető e szavakkal idén először célzott az élet- színvonal további romlásának közeli lehetőségére - egy olyan folyamatra utalva ezzel, amelynek jelei az ellátás, a szolgáltatások zuhanásszerű visszaesésében, a szigetország mindennapjaiban már most megmutatkoznak. Megfigyelők szerint Castro hasonló megjegyzései általában újabb megszorító intézkedések propaganda-előkészítésére adnak startjelet. Ugyanakkor a közelmúltban több más vezető, így például Carlos Lage KB-titkár ezzel ellentétesen nyilatkozott, amikor arról beszélt, hogy az idei a szigetország legrosszabb éve, amelyben már megkezdődik a válságból való kilábalás szakasza. Castro mindazonáltal azt a meggyőződést hangoztatta, hogy „a nép ön- feláldozása és hősiessége kifogyhatatlan erőt ad a nehézségek legyőzéséhez”. A KB-ülésen egyébként áttekintették a parlament pénteken kezdődő ülése elé terjesztendő alkotmány módosítási javaslatot. A közvetlen parlamenti képviselő- választás bevezetéséről szólva az államfő kijelentette, hogy a jelenlegi (a néptanácsok küldöttei közül felmenő rendszerben delegált) rendszer is alapvetően demokratikus, hiszen „valójában a nép bízza meg képviseletével a kiválasztottakat, s nincsenek demagóg politikai (választási) kampányok”. E bevált szisztémát fogják tovább gazdagítani a tervezett módosítások - szögezte le Castro. (MTI) Varsó Waldemar Pawlak miniszterelnök bejelentette, visszaadja kormányalakítási megbízását az államfőnek. De Lech Walesa lengyel államfő nem fogadta el Pawlak lemondását, véleménye szerint még van esélye a kormányalakításra. Ellenségkép vagyunk? A Nyugat szemlélete: Ha már ég a ház? Horn Gyula cikke a Der Spiegelben A szlovákok új ellenségképe Magyarország - írja egész oldalas keddi riportjában a bécsi Kurier, s e véleményéhez csatlakozik a Der Standard komáromi riportja is. A helyszínen járt osztrák újságírók tapasztalataikat összegezve azon a véleményen vannak, hogy Csehszlovákia kettéválása, a független Szlovákia az ott élő 600-700 ezer magyar számára sötét jövőt ígér. A Der Standard Komárom magyar polgármesterének bátor harcáról ír, amelyet már a szobájára kitett kétnyelvű névtábla is jelez. A polgármester „behívója” az ügyészségre - azt követően, hogy a Sunday Telegraphnak nyilatkozva a magyarok autonómiájáért indítandó harcot helyezett kilátásba - önmagában is jelzi, hogy a helyzet komoly. Idézi a polgármester szavait arról, hogy a lakosság nem szeretne Magyarországhoz csatlakozni, de azt nagyon szeretné, ha a kettéosztott város magyarországi felébe minden hercehurca nélkül átjárhatna. Pásztor István polgár- mester szavai szerint a területi autonómia sem lehet cél, hiszen ebből földrajzi okokból kirekeszte- nék a közép-szlovákiai magyarokat. Nem akarnak mást, mint igazi kulturális autonómiát, amely magában foglalja az iskolarendszert is - idézi az osztrák lap a komáromi vezetőt. (MTI) A Der Spiegel című hamburgi hetilap legfrissebb számában megjelent esszéjében Horn Gyula volt külügyminiszter, az MSZP elnöke élesen bírálja a közép- és kelet-európai államokban mutatkozó „türelmetlen. antidemokratikus jelenségeket, amelyeket a nyugati politikusok -a korábbiaktól eltérően - szó nélkül tudomásul vesznek”, míg az adott országok „társadalma (amely közelebb áll a nyugati demokráciákhoz, mint a legtöbb kormányzó elit) egészséges ösztönnel elutasítja e szélsőségeket és a demokratikus rendszerektől vár bátorítást-egyelőre hiába”. A lap kiemeli Hornnak azt a megállapítását, amely szerint „Jugoszlávia a mindenütt fenyegető veszélyek eddigi legrosszabb példája csupán”. A kezdeti eufória után a Nyugatot félelem tölti el a közép- és kelet-európai térségben felszínre törő, szinte leküzdhetetlennek tetsző problémák láttán. A legnagyobb kihívás az egész térséget átható társadalmi-gazdasági válság marad. A gazdaság teljesítménye lélegzetelállító ütemben zuhan. Az állam eddigi, legalább minimális létbiztonságot szavatoló társadalmi és kulturális kötelezettség vállalása eltűnik. A térség népei még a XX. század végén is a tekintélyelv, a des- potizmus hatása alatt állnak. Az újkeletű szabadság és a társadalmi kötöttségek oldódása nyílt egzisztenciális félelmeket, sőt az élet eddigi közegének teljes felbomlásától való rettegést vált ki. Adenlok- ratikus baloldal e légkörben sehol sem válhatott hatalmi tényezővé. A sztál inizmus bűne és a szocializmus nevével való visszaélés minden formában kompromittálták a szocializmus-fogalmat - írta Honi. Az MSZP-einök szerint Magyarországon a hatalom új, konzervatív birtokosai törekednek a gazdaság modernizálására, mert felismerték, hogy különben nem maradhatnak meg az új környezetben; ám a reformok terheit egyoldalú módon a hagyományosan hátrányos helyzetű rétegekre kívánják hárítani, s a javak elosztásánál klientélájuk részesül előnyben. Az ebből a megosztásból fakadó társadalmi veszélyekre az új urak az állam hatalmával, a konzervatív papság aktivizálásával, egy rég meghaladottnak hitt, reakciós iskolarendszer föltámasztásával, nem utolsósorban pedig nép- nemzeti jelszavakkal reagálnak - vélekedik a volt külügyminiszter. A társadalom megosztását a múlt bűneivel való elszámolást szorgalmazó felhívásokkal is mélyítik. Ezt sajátos módon javarészt azon új elit erőlteti, amely valaha megfért a régi rendszerrel, s elég jól elboldogult benne, míg az tik- kori harcos rendszerbírálók ma inkább megbékélést szorgalmaznak. E konzervatív politika anakronisztikus; képtelen a demokratikus Európa értékeit eszméibe és cselekvésébe átültetni. Ennélfogva a társadalmat mindinkább elidegeníti a hatalomtól, súlyos kommunikációs zavarok keletkeznek, a különböző csoportok között minden józan párbeszéd elapad, s az alulról jövő üzenetek süket fülekre találnak - fejtegeti Horn. Kelet- és Közép-Európában a demokratikus gondolatot szívükön viselő baloldali és liberális erők egyelőre nem elég erősek ahhoz, hogy gátat vethessenek e veszedelmes áramlatoknak - állapítja meg az MSZP-elnök, s hozzáfűzi: fennáll a térségbeli konfliktusok további éleződésének veszélye, ám a Nyugat csak akkor lép közbe, ha már ég a ház. Állítólagos útiokmányok Enrique Silva Ciinma chilei külügyminiszter hétfőn Santiago de Chilében cá folta, hogy a dél-amerikai ország moszkvai nagykövetségén tartózkodó Honec- ker-házaspárnak érvényes útiokmányai lennének, amelyek birtokában elhagyhatják Oroszországot. Az úliokmányok létéről nem tudnak Honcckerék orosz védőügyvédéi sem. A volt NDK egykori első számú vezetőjének felesége, Margot Honecker vasárnap közölte, hogy egy meg nem nevezett országtól útlevelet kaptak. A chilei külügyminiszter az üggyel kapcsolatban közölte: a chilei illetékesek határozottan felkérték Margót Honcckert. hogy ne adjon nyilatkozatokat férje helyzetéről. Erie Honecker tavaly decemberben menekült Chile moszkvai nagykövetségére, ahol feleségével együtt „vendégként” várja sorsa rendeződését. Honecker ügyvédei hétfőn az orosz lévé vezető hírműsorában közölték, hogy nincs tudomásuk Honcckerék állítólagos útiokmányairól. Az orosz, tévé kommentárja szerint Borisz. Jelein orosz elnök feltehetően tartani fogja magát ahhoz, az ígéretéhez. hogy kiadják Németországnak Honcckert, aki ellen a német hatóságok vádat emellek. Pozsony Formák
