Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. július 9., csütörtök n kormány (él a munkásoktól Áz MSZP kongresszusa után Vargáné Kerékgyártó Il­dikó Diósgyőrből már ott volt a Magyar Szocialista Párt bölcsőjénél is. Kezde­ményezésére, szervező mun­kája révén született meg a párton belül a munkástago­zat, amelynek vezetője, s az országos elnökségnek is 'tag­ja lett. — Mikért, miért az MSZP- nek lett a tagja? — Diósgyőrben születtem, az ottani munkáskolónián nőttem fel, minden ősöm a kohászatban, vagy a gép­gyárban dolgozott. Tizenhat éve, zsebemben a gépész­technikusi oklevéllel rend­kívül büszkén kezdtem el dolgozni a Diósgyőri Gép­gyárban. Az MSZP alakuló kongresz- szusán, amely még MSZMP- kongresszusként kezdődött, megdöbbenve tapasztaltam, hogy a küldötteknek mind­össze 3,6 százaléka volt munkás. Ekkor határoztuk el munkatársaimmal együtt a nagy platformháborúktól távol tartva magunkat, hogy létrehozzuk a munkástago­zatot. Kezdetben a munkahelye­ken létrejött szocialista alap­szervezetekre építettünk, de később rájöttünk, hogy nem szabad befelé fordulni. Ezért a tagozatok között először nyi­tottunk a párton kívül is. Mára az országban 72 tele­pülésen működnek tagoza­taink. Van, ahol csak né­hány fővel, de főleg iparvi­dékeken, bányásztelepülése­ken nő a létszámunk. — Milyen tapasztalatok­kal tért haza a kongresszus­ról? — Mindenki, aki régóta éhezi a politikai kultúrát, az észérveket, a felelős gondol­kodást, a viselkedés európai­ságát, az jó érzéssel, sok út- ravalóval tért haza Szeged­ről. A városi sportcsarnok közepén közel ötszáz küldött és meghívott igyekezett meg­birkózni a politikai felada­tokkal. A lelátókon több, mint ezer érdeklődő biztat­ta tapsaival az ellenzéki po­litikusokat. A nagylétszámú érdeklődő és az elmúlt időszakban a pártba belépők száma is azt bizonyítja, hogy • ma Ma­gyarországon egyetlen bal­oldali parlamenti pártként a szocialisták következetesen képviselik azok érdekeit, akik szellemi és fizikai munkájukkal egyre nehe­zebb körülmények között a vállukon hordják az orszá­Legközelebb 1994-ben Szentpétervárott rendezik meg a Jóakarat Játékokat. Az egykoron :az olimpiai bojkottok ellensúlyozására kitalált amerikai—szovjet kezdeményezés folytatása a legutóbbi, seattle-i rendezvény anyagi balsikere után némi­képpen kérdésessé vált, egy most aláírt megállapodás szerint azonban iriSmár sem­mi akadálya a játékok meg­tartásának. Az ITAR-TASZSZ jelenté­se arról számol be ugyanis, hogy a végleges egyezményt írták alá az egykori Leniin- grádban az orosz sportszö­vetség, illetve a Goodwill Games Incorporated társaság képviselői. A dokumentum­ban rögzítették azokat a sportágakat, amelyek a szentpétervári sport-csúcsta­lálkozó programjában helyet got. Ennek felismerése mind több fiatalt, csalódott kis­vállalkozót, aggódó munka- vállalót, pályakezdőt, nyug­díjast és munkanélkülit vonz a Szocialista Párt kö­zelébe. Jól mutatja ezt az a sokszínűség, amelyet a párt­ban és a párt mellett mű­ködő munkás-, agrár-, nő-, ifjúsági, hívő-, önkormány­zati, szociális-, pedagógus- és cigánytagozat jelent. Mi már túljutottunk belső válságainkon és a tagozatok számának növekedése, mun­kájuk eredménye azt igazol­ja, hogy konstruktív ellen­zéki magatartásunk, szélső­ségektől és demagógiától mentes állásfoglalásaink az egész társadalom előtt vilá­gossá tették őszinte, nyílt programunkat, szándékain­kat. — Hogyan ítéli, ítélik meg az ország mai helyzetét? — Nagyon sok fiatalt és munkást láttam a kongresz- szuson, akik szenvedélyes szavakkal bírálták a törté­nelemhamisítást, amellyel a jelenlegi koalíció gyakran él. A szocialisták álláspontja szerint hazugság azt állíta­ni, hogy a békés rendszer- váltást követően nulláról in­dult az ország. A Németh- kormány három évre szóló gazdasági programmal egy működőképes országot „adott át a választási ígéretekkel nem fukarkodó koalíciónak. Az új elit viszont szakem­berek tömegét „herdálta el” és szakbarbár módjára ke­zeli a magygr ipart és me­zőgazdaságot. Kizárólagossá­got hirdetni a nemzet meg­mentésében, mindenkit ki- rekeszteni, állandóan ellen­séget keresni, mindenkit kárpótolni, csak a munka­kapnak. Nem kevesebb, mint 24 „ágazatban” vetélkednek a meghívott résztvevők, köz­tük atléták, labdarúgók és más labdajátékok képvise­lői, ökölvívók, kajak-kenu­sok, cselgáncsozók, úszók, vízilabdázók, súlyemelők, de a téli sportok művelői, mű- és gyorskorcsolyázók sem hiányoznak majd a műsor­ból. Valamennyi sportágban ott lesznek a legjobb orosz és amerikai versenyzők, hozzájuk csatlakozik — mind egyéniben, mind csapatvia­dalok esetében — a világ hat másik legjobb sportoló­ja, illetve együttese. A szentpétervári Jóakarat Játékok 16 napig tartanak és az eseményekről az előzetes igények szerint a világ leg­különbözőbb tévétársaságai mintegy ötszáz órányit fog­nak közvetíteni. vállalót nem — ez több, mint hiba! Sajnos, az új elit túl sokat tanult az általuk „átkosnak” minősített évti­zedekben, de igen keveset felejtett. Az ország népe tudja, gaz­dasági-társadalmi feszültsé­geink leküzdése rendkívüli erőfeszítések nélkül elkép­zelhetetlen. Vállalja is a ter­heket, amennyiben azok vi­seléséből valamennyi társa­dalmi csoport egyaránt ki­venné a részét, amennyiben érvényesülne a terhek igaz­ságos elosztása, a kölcsönös szolidaritás és világos lenne a progresszív cél elérésének útja. — Mikért vélekednek a megyénkben kialakult álla­potokról? — Különösen itt lenne fontos egy kiérlelt iparpoli­tika. Szerettük volna, ha válságövezetnek ismeri el a megyét a kormányzat, de sajnos nem értették meg, mennyire súlyos a helyze­tünk. Legszívesebben azt kí­vánnám á tisztelt képviselő uraknak, hogy egyszer a ma­gukra maradt, kiüresedett, kísérteties látványt nyújtó üzemcsarnokban tartsák meg a parlamenti ülésnapot és itt szavazzanak. Akkor ta­lán rádöbbennének végre, hogy a magyar kohászat, gépipar, vegyipar, elektroni­kaipar, mezőgazdaság ... csak annyiban volt lemaradva a világszínvonaltól, amennyire a keleti piac befolyásolta és a nyugati piac „kokomlis- tái” kényszerítették. Ez a kormány fél a mun­kásoktól, fél a műszaki és mezőgazdasági közösségektől. Azokat veri szét, akiket sok­kal nehezebb lesz újra ösz- szehozni, mint egy vadonat­új szerelőcsarnokot. Ki védi meg, ki őrzi meg egység­ben az alkotóközösségeket"; Ki képes észrevenni, hogy „Még kér a nép ...” Ha va­lamikor, most igazán szük­ség van szociálisan érzékeny pártokra, erős szakszerveze­tekre. A nép nem játékszer. Nem lehet dolgos 40 évüket egyet­len parlamenti kijelentéssel kiradírozni. Különösen azok­nak nem, akik „üldözteté­sükben” (tisztelet a kivétel­nek) magasabb életszínvona­lon éltek, mint az emberek többsége. Meggyőződésem, hogy az 1994-es választáso­kon az a párt győz, amelyik megérti végre: kétszer ad, aki munkát ad! faragó Csökkenő olajár Londonban a kőolaj hor­dónkénti ára kedden 40 cent­tel esett, ami azt jelenti, hogy egy hét leforgása alatt a nyersanyag valamivel több, mint egy dollárt veszí­tett árából a gyenge kereslet miatt. Az augusztusi lekötésű, irányadónak számító északi­tengeri Brent kőolajfajta hordónkénti ára 20,15 dollár volt kedden, ami, 42 centtel marad el a hétfői záróárfo­lyamhoz képest. A Nemzetközi Energia­ügynökség (IEA) most köz­zétett havi jelentésében arra mutat rá, hogiy a volt Szov­jetunió államai, amelyek együttesen a világ legna­gyobb termelőjét alkotják, többet exportálnak Nyugat­ra. Közölte azt is, hogy becs­lései szerint az OECD-ben, azaz a világ 24 legfejlettebb országában az idén csökken az olaj iránti kereslet. (MTI) „Jóakaratú" program Ködbe burkolt anyagiak Á törvény kísértető Első látásra tetszetős a köztisztviselők jogállását szabá­lyozó törvény, amely július 1-jén lépett életbe. Olyan helyzetet akar ugyanis teremteni, amelyben a köztisztvi­selő pártoktól és anyagiaktól függetlenül, nagy szakmai tudással és méltósággal intézi a közigazgatási ügyeket. Legalábbis ezt sugallja a törvény szellemisége, amely közelről bizony nem más, mint satnya kisértet. Az elején nem árt tisztáz­ni, kik is a köztisztviselők. Az 1992. évi XXIII. törvény szerint: kizárólag a közigaz­gatásban (önkormányzati hi­vatalok, köztársasági megbí­zotti hivatalok, országos ha­táskörű szervek, miniszté­riumok), dolgozó hivatalno­kok tartoznak ide. Akik döntéseikkel, ügyintézésük­kel nap, mint nap kapcso­latba kerülnek az állampol­gárral, meghatározzák köz­érzetünket. Az új törvény szigorúan meghatározza, ki lehet köz- tisztviselő, milyen iskolai végzettség kell hozzá, s azt is, milyen előmeneteli lehe­tőségei vannak a hivatalno­koknak. A közszolgálati jog­viszony idejének meghatáro­zása már több furcsaságot rejt magában. A törvény ugyanis köz- tisztviselői jogviszonyként is­meri el azokat az éveket, amelyeket a hivatalnok ko­rábban termelőüzemben töl­tött. Kivéve a hat hónapnál nagyobb megszakítások hat hónap feletti részét. Ha pél­dául valakit tisztviselőskö- désének ideje alatt behívtak katonának, szolgálati idejé­ből csak hat hónap ismer­hető el, a többi nem. Ugyan­ez a helyzet a nappali tago­zatos felsőfokú végzettségű­eknél. Már-már embertelen az -a passzus, mi szerint a hat hónapnál hosszabb táp­pénz sem számít be a szol­gálati időbe, amely alapja a kategóriába sorolásnak és a bérezésnek. A bérezés is megérdemel egy-két mondatot. A tör­vény szelleme azt sugallja: ne számítson, ki és hol dol­gozik, csak az, milyen a vég­zettsége, munkaköre, mun­kája. Tehát egy vidéki pol­gármesteri hivatal tisztvise­lője keressen ugyanannyit, mint az azonos beosztású városi kollégája. Ezt szol­gálja az illetményalap, amely most egységesen 15 ezer fo­rint és a besorolástól függő­en különböző szorzókulcsok­kal alkalmazzák. Az illet­ményalap azonban nem kö­telező, a munkaadó anyagi helyzetétől függően csök­kenthető is; félő, hogy pénz­ügyi fedezet híján sok ön- kormányzat ezt teszi. Pedig a különböző pótlékok ehhez az alaphoz viszonyulnak. Ha magas az alap, a nyelv és — mondjuk — az autóveze­tési pótlék is nagyobb. Anya­giak híján praktikusabb a besorolási szorzószámokat az adott önkormányzat helyze­téhez igazítani, mert ez ke­vésbé csökkenti a béreket — vélik a szakemberek. * Az 1992. XXIII. törvény feladata lenne elismerni azt; hogy a hivatalnok olyan fontos az államnak, mint a hasonló végzettségű dolgozó a termelőnek. Az elismerés közismert módja az ösztön­zés: jobb munkáért több bért adni. Erről mintha nem is hallottak volna a tör­vényalkotók, nem szerepel a sorokban. A hivatalnoktól ellenben elvárják, hogy min­den erejét a köz javára for­dítsa: külön munkát bizo­nyos posztokon senki, ala­csonyabb beosztásban pedig csak külön engedéllyel vál­lalhat. Mindez azért van, hogy a dolgozó minden te­kintetben megőrizhesse tisz­taságát, függetlenségét. Kap­ja cserébe a 13. havi illet­ményt. Feltéve, ha munkál­tatójának telik rá ... Ügy hírlik, nem igen te­lik. önkormányzati dolgo­zókkal beszélgetve sikerült megtudni, hogy új besorolá­sukra féléves türelmi időt kaptak. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a köztiszt­viselő nyilatkozatot ad, hány év a közszolgálat munkaide­je, levonva ebből a fentebb említetteket, a gyed és gyes kivételével. Információim szerint, különösen a férfiak sajnálják a haza szolgálatá­ban eltöltött, korábban mun­kaviszonynak számított éve­ket. Rosszul járnak a nap­pali tagozaton tanultak és azok is, akik hat hónapon túl „mertek” betegeskedni... A lényeg, hogy az új szol­gálati idő megállapítása után jön az új, sok esetben a ko­rábbinál hátrányosabb kate­gorizálás és — a korábbi­val azonos bér megállapítá­sa. A törvény életbe lépteté­sének hevében ugyanis va­lakik elfelejtettek anyagi fe­dezetet biztosítani a végre­hajtáshoz. Sőt: elrejtettek egy bombát is benne. Azt, hogy csak 1995 (!) januári­tól kötelező valóban megfi­zetni a hivatalnokot. Akitől mindezek ellenére már most, július 1-től elvárják, Jißgy megvesztegethetetlen, udva­rias és pártatlan legyen. M. Szabó Zsuzsa Ha szabad pénzünk van... Mit „tud” a Hunnia Befektetési Jegy? A második félév elején várható banki betéti ka­matcsökkenések miatt szin­te teljes egészében eltűntek a banki értékpapírok. Az elmúlt napokban hiába ér­deklődtünk több pénzinté­zetnél is, nemleges választ kaptunk. Kivéve a Konzum­bank Rt. Miskolci Fiókját. — Fn is ismerem a hely­zetet — mondta Dabasi Ha­lász Zsigmondné fiókvezető. — Nálunk azonban igen jó befektetési lehetőséget ta­lálhatnak az érdeklődők a Hunnia Befektetési Jegy formájában. — 'Mi is ez az értékpapír? — Az Europool Befekteté­si Alapkezelő Kft. az 1991. évi LXIII. törvény alapján 3 éves futamidejű, zárt vé­gű értékpapír -befektetési alap létrehozására kapott engedélyt, az Állami Érték­papír Felügyelettől. A Kon­zumbank Rt. letétkezelőként vesz részt ebben a folya­matban. Az értékpapírokat ia New York Bróker Budapest Kft. forgalmazza. A befek­tetési jegy névértékű érték­papír, amely jegyzési idő­szaka 1992. december 16-ig tart. Újdonság a jegyzés módszere. Minél előbb jegv- zi valaki az értékpapírt, an­nál kevesebbet kell érte fi­zetnie. Például az induló jegyzési ár június 8-i héten 8710 Ft volt, mondjuk szep­tember 7—41. között ez az ár 9340 Ft lesz. November 2—6. között már 9810 Ft az ár. A névértéket 1992. no­vember 30—december 16. között éri el az értékpapír jegyzése. Közben a diszkont kamatláb 29 százalékról 15 százalékra csökken. Vagyis: aki már az első héten vá­sárolt befektetési jegyet, ak­kor olyan áron jutott hozzá, mintha pénzét legalább évi bruttó 36 százalékos kama­tozású befektetési • formában tartaná. Június 29—július 3. között a jegyzési ár 8860 Ft, a kamatláb pedig 28,5 szá­zalék. — Milyen adókedvezmé­nyekkel jár együtt a Hun nia Befektetési Jegy? ... — Az alap által kifizetett hozam után az értékpapí­rok általános adózási isza- bályai szerint kell adózni. (iHozamikifizetés mindig a •tárgyévet követő február 4- től.) .Magánszemélyék eseté­ben a hozamfizetéskor 20 százalék forrásadó .kerül .le­vonásra. De: a befektetési jegyre költött pénzt a vá­sárlás évében az éves jöve­delem 30 százalékáig az adóalapból le lehet vonni, ha a befektetési jegyet a ki­bocsátás során vásároltuk, s az év végén még tulajdo­nunkban van. Amennyiben valaki három évig megtart­ja a befektetési jegyet, va­gyis a futamidő végéig, ami ugyebár 1996. január 1.. ak­kor a befektetésként az összjövedelemből korábban leírt összeg után már nem kell adózni. A jövedelem­adó-megtakarítás a hoza­mot növeli, mértéke prog­resszívon változik. — Mondana erre egy pél­dát? — Ha valakinek mondjuk az éves jövedelme 250 000 Ft, s 75 000 Ft-ért vásárol befektetési jegyet, 23.750 Ft adóvisszatérítésre számíthat. Más oldalról, más számmal: ha az éves jövedelem 500 000 Ft, amiből valaki 150 000 Ft-ot költ befektetési jegy­re, s mondjuk, hogy az alap éves hozama 25 száza­lék, akkor az adókedvez­ménnyel együtt bruttó 42,3 százalékos hozamot érhet el. — Mennyiben biztonságos befektetés ez? — Az alapot szakértők kezelik, s az alapkezelő csak olyan értékpapírokba fekte­ti az alap vagyonát, amely­nek kamataira és a a tőke visszafizetésére az állam ga­ranciát vállalt. A Hunnia Befektetési Jegy szabadon átruházható értékpapír. S talán még annyit: mivel a befektetési jegyeket az alap­kezelő csak a lejáratkor váltja vissza, a likviditás növelése érdekében tőzsdei bevezetést is kérelmezett a Budapesti Értéktőzsde for­galmazott kategóriájában. — Milyen az érdeklődés? — Nem kicsi. Igaz, még nem sokan tudják hogy fió­kunk a Széchenyi u. 99. szám alatt, az udvarban ta­lálható. Ny. I.

Next

/
Thumbnails
Contents