Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

1992. július 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 Nézz vissza harag nélkül Gina Lollobrigida 65 éves Nemcsak a rátótiak N égy ónodi ü atalemib er vasárnap a múltnak adta át a mindeddig csak a ráitóti legények nevéhez kötődő, 1 i baelituda j dón ítással szerzett hírnevet. Mert négyen ösz- szefogtak és megtámadták a ikesznyéteni vállalkozó liiba- ■tenyészeténak őrét, rövidre fogva, libalopásra adták a lejüket. Miután a szűk sza­vú közlemény a négy nevet a következőiképpen adja köz­re: Sz. István, Sz. János, K. László és K. Attila, az ember él a gyanúval, lehet, hogy testvéreik álltak itten össze kalákáiba és így vál­lalkoztak a cselekedet vég­hezvitelére. Az, hogy ennek a sajátos vállalkozásnak, mármint a libalopásnak mi lett volna a végső és ma­gasztos célja, talán a rend­őrök tudják meg leghama­rabb a kihallgatások során. Valószínűsíteni lehet azon­ban a telepen gyanútlanul topogó libáik sorsát, ameny- nyitoen a négy jövevény dönthetett volna e tárgykör­ben. Lábasban, fazékban vé­gezték volna az egyébként mindenképpen ilyen sorsra szánt szárnyasak. Ám, főleg a vállalkozónak nem mind­egy, hogy milyen áron, mert a telep, a takarmány, az őr­zés sok pénzébe van. és ab­ból ezért, ugye valamit, ő is szeretett volna viszontlátni. A libák, a munkája árát, el­lenértékét és nem a ludak hűlt helyét. De, ha a tolva­jok megvanak, a tulajt sem érhette veszteség, mert akkor a libák sem hiányoz­hatnak, legfeljebb a tolva­jok fazekából, akik átmene­tileg le kell, hogy mondja­nak az olcsó ludaskásáról, ropogós, olcsó libasültről. Mert az erőszakos fogás rosszul sült el. Így maradt mindössze ,i vigasz: az ónodi legények, libát loptak sze­gények — dúdolhatják ma­gukban.- ment valóban, az eset után is szegények ma­radtak. Ám ezt csak ők bán­ják. — nagy j — Szerencsecsillaga leáldo­zott, de ő méltósággal vi­seli ezt — leheletnyi (kese­rűség érződiik csupán szavai­ban, amikor a múltot idézi: — A producerek számára egyszerűen nem létezem többé, Lalán ment. nincs egy politikus „barátom”. Ginia Lollobrigida, 'aki szombaton, július 4-én töltötte be (i5. életévét, be­vallja, hogy bár szívesen forgatna még, az elmúlt húsz -esztendőben alig állt kamera elé. Igaz viszont, hogy fotós­ként figyelemre méltó kar­riert éri el, sőt képzőmű­vészként is megcsillogtatta tehetségét. „Gi.nia Nazionale” ma az olasz film — és részben sa­ját maga — emlékműve. Vi­lághírneve ellenére a vidé­ki Olaszország jelképeiként él emlékezetünkben, amely­nek az idők során .nyoma sem maradt. Subiacóban (az Abruzzókban) született 1927- ben, egy elszegényedett bú- lorkészí.tö leányaként. A há­ború után Rómában szobrá­szától és festészetet tanult. Kisebb statt s zitas zerepeke t kap, majd az 1947-es oltasz szépségverseny második he­lyezettje — ekkor figyel fel rá Mario Costa filmrendezői és ajánlja fel neki „Az ope­ra bolondjai” című filmje egyik szerepét. Életében döntőnek bizonyult az 1949- es esztendő: ekkor kelt egy­be Mirco Scofic jugoszláv orvossal, aki a menedzsere lett. Ugyanebben az évben aratja első nagy sikerét „Ha­rangok” című filmjével. Az ötvenes években René Clair filmjei, a „Királylány a feleségem” és „Az. éjszaka szépei” meghozták számára a (nemzetközt elismerést is, míg a „Kenyér, szerelem, fantázia" elsősorban hazájá­ban tette őt népszerűvé. 1959-ben forgatott először Hollywoodban — előzőleg Howard Hughes hollywoodi rendező követelésére szakí­tott; férjével. 1971-ben tör­vényesen is pontot tett egyetlen házassága végére, amelyből egy fia született. — Hatvannál több filmet forgattam, de távolról sem vagyok elégedett a pályám­mal — nyilatkozta Lollo­brigida néhány évvel ez­előtt. A nálánál hél évvel fiatalabb titkos vetélytárssal. Sofia Lorennel ellentétben, neki sohasem sálkerült telje­sen az évek múlásával szexszimbólumból „anyává” átlényegülnie. A kritika nem túlságosan lelkesedett az Alberto Moravia-regény, „A római lány” újalbb változa­tában nyújtott -alakításáért. Míg 27 évesen ebben a fá,Imiben naiv utcalányt ját­szott nagy sikerrel, addig 60 esztendősen nem volt. képes meggyőzően alakítani annaik társadalmi i felemelkedéséért küzdő édesanyját. „A világ legszebb asz- szonya” (ez volt egyik film­jének a címe) a fotóművé­szetiéi kárpótolta -magát a nem egészen önkéntes „visz- szavonulásért”. Jack Lang akkori francia 'kultuszmi­niszter 1985-ben „A művé­szet és tudomány tiszti 'ke­resztjét” adományozta neki művészi portréiért. Egy év­vel később ismét a 'lia-pok címoldalára került: a berli­ni filmfesztivál zsűrielmöke- íként hevesen szembeszállt a zsűri többségével, amilkor Reinhard Hauff filmjét, a „Stammheimet” akarták dí­jazni. Röviddel mostani születés­napja előtt, Gina Lollobri.gi- da — ezúttal mini képzőmű­vész — ismét a viták ke­reszttüzébe került. A politi­kusak felháborodtak egyik kisplasztikáján, a „Repülő puttón", amelyet eredetileg a sevillai világkiállítás olasz pavilonjának egyik látvá­nyosságául szántak. Ennék a szobornak semmi keresni­valója egy ilyen hírneves szemlén — vélték egyesék. A díva ezt. a kritikát is hi­degvérrel tudomásul vette. Kovács Péter wmm Boszniai képek Szarajevó: Az ENSZ-erőkhöi tartozó francia katonák humanitárius segélyt raknak ki a nemzetközi repülőtéren, miután a szerb fegyveresek elvonultak a körzetből. Szarajevó: A Boszniába vezényelt ENSZ-erők kötelékében 125 francia katona érkezik a nemzetközi repülőtér biztosítására 1992. július 1-jén. A légikikötő ellenőrzésére ezer kanadai ENSZ-katona érkezését is várják. (Telefotó - MTI Külföldi Képszerkesztöség.) Film készül Tengröl A maffia piszkos pénzei r ranoia szex az AIDS korában Miközben Európa igyek­szik kialakítani a határok nélküli egységes piacot, a maffia ugyanezt teszi. — A szervezett bűnözés azonban gyorsabban mozog a nem­zetközi integráció felé, mint a kormányok — mondta Vincenzo Scolti, aki az előző olasz kormány belügymi­nisztere voltp s most a kül­ügyminiszteri tárca váro­mányosa. Alig van olyan európai főváros, ahol a maffiának ne lenne képviselője, aki összeköttetést teremtett a helyi bűnözőkkel. Most, mondják a szakértők, a maffia ki akarja használni a nagyszerű lehetőséget, amelyet az Európai Közös­ségek teremt azáltal, hogy elhárítja az akadályokat a határokon át történő befek­tetések és az áru'k szabad áramlásának útjából. A maffia az Európai Közössé­gek ’határain túlra, a kelet­európai országok felé is te­kint, ahol nagy szükség van valutára. A maffia már régóta „szupedlikviditás'ban” szen­ved, nem képes olyan gyorsan befektetni a pén­zét, mint. amilyen gyorsan megszerzi azt. A múlt hé­ten az olasz rendőrség le­tartóztatta a Camorra, a nápolyi maffia 14 tagját, akiket azzal gyanúsít, hogy éttermeket és szupermar­keteket vásároltak kábí­tószer-árusításból származó pénzen. A maffia nagy ösz- szegeket ruházott be az olasz pornográfiái iparba is. — A maffia ma nagy multinacionális hatalom, po­litikai és gazdasági fiók­szervezetekkel a nemzetközi pénzvilágban — nyilatkoz­ta a Reuter brit hírügynök­ség tudósítójának Giatncarlo Saccoman, az olasz bank- szövetség egyik igazgatója. — Az európai tőke szaba­dabb mozgása a jövő évre tervezett egységes piac felé nehezebbé teszi a piszkos pénzek felfedezését — fűz­te hozzá. Scotti kijelentette: A nemzetközi bankszéf vezetek sokáig abból indultak ki, hogy a pénznek nincs sza­ga, és nem tettek semmit sem a piszkos pénzek tisz­tára mosása ellen. Pádig az olasz kereskedelmi kamara szerint a szicíliai maffia és szövetségesei olyan összeget forgatnak, amely az Olasz nemzeti össztermelés 15 szá­zalékának, azaz 110 milliárd dollárnak felel meg. S esd az összeget valamiképpen be kell fektetniük. — A pénzt manapság pil­lanatok alatt meg lehet for­gatni — mondta Scotti. — A piszkos pénz elhagyja Olaszországot, körüljárja a világot, s tisztán jön vissza. Ha az európai országok nem fognak szorosan együttmű­ködni a piszkos pénzek •tisztára mosása ellen, az ©gyes országok külön-külön intézkedései eredménytele­nek maradnak — figyelmez­tetett Scott i. Befolyásolja-e az AIDS veszélye a franciák szexuális szokásait? Egyebek között erre voltak kiváncsiak annak a nagyszabású felmerésnek készítői, amelyet az AIDS kutatásával foglalkozó orsza_ gos ügynökség végzett el. a statisztikai intézet közremű­ködésével az elmúlt hóna­pokban Franciaországban. Több mint 20 ezer férfi és nő volt hajlandó igen rész­letes választ adni a kérdé­sekre, a 18 évestől 70 évesig terjedő korosztályokból, és a felmérés valóban 'tudomá­nyos igénnyel készült, ala­pos elemzés tárgya, az ada­tokat három kötetben publi­kálják majd, a legfontosabb tanulságokat azonban már most közreadták. A felmérés egyik legfőbb tapasztalata: elsősorban a fiatalabb és ennek megfele­lően szexuálisan aktívabb, a partnert meglehetősen sűrűn váltogató korosztály az, amelyre hatott az eddigi fel- világosító tevékenység. Ok az átlagnál sokkal nagyobb mértékben igyekeznék Véde­kezni az AIDS-fertőzés ellen óvszerrel. A 20—24 éves kot - osztályban például a férfiak 64, a nők 50 százalléká hasz­nál rendszeresen óvszert, s főként az AIDS veszélye miatt. Az idősebb 'korosztá­lyokban fokozatosan csök­ken ez a fajta védekezés, igaz, a szexuális partnerek száma is. Franciaországban éppen húsz éve, a „szexuális forra­dalom" idején készült utol­jára hasonló nagyszabású vizsgálat a szexuális szoká­sokról. A mostani tapaszta­latok tulajdonképpen kevés eltérést mutatnak, bár érde­kesnek találják a feldolgo­zók, hogy a megkérdezettek a korábbinál nyíltabban és készségesebben válaszoltak a magánélet intim szférájá­ba tartozó, nemi szokásaikat igen alaposan vizsgáló kér­désekre. A válaszokból kiderült, hogy az első nemi kapcso­lat ideje most valamivel ko­rábbra esik, mint két évti­zeddel ezelőtt: a fiúk általá­ban valamivel 17 éves koruk, a lányok valamivel 18 éves koruk előtt léptek először nemi kapcsolatra az 1967— 1973 közötti korosztályok­ban, ez mintegy fél évvel korábban történt, mint húsz éve. Az elmúlt fél évszá­zadban egyébként a férfiak­nál jóval kevésbé változott az első nemi kapcsolat ide­je, mint a nőknél: a ma 55—69 éves nők annak ide­jén még 21 éves korukig vártak az első kapcsolattal. A fiatalok között meglehe­tősen magas a promiszkuitás aránya. A 18—19 éves kor­osztálynál a fiúk 85, a lá­nyok 75 százaléka közölte, hogy-„több partnerrel” volt, vagy éppenséggel egyidőben van kapcsolata. Az idősebb korosztályoknál ez az arány meredek ívben csökken. A felmérés persze furcsa adatokat is hozott: volt olyan, a már nem éppen fiatal korosztályba tartozó válaszoló, aki azzal büszkél­kedett, hogy ezernél több nővel volt nemi kapcsolata. A legtöbb partnerről a 35 éves korosztályú férfiak szá­moltak be: az átlag náluk, az eddigi életük során, 14 volt. A nők jóval mérsékel­tebbek, náluk a „csúcs” négy partner, ez a 25—34 év között levő lányok, asszo­nyok átlaga, s emelkedést mutat a húsz évvel ezelőtti adathoz képest. Érdekes adat, hogy az egész minta­vétel során a férfiak majd­nem négy, a nők öt százalé­ka nyilatkozott úgy. hogy sohasem élt szexuális életet. A szexuális aktivitás gyako­risága egyébként a férfiak­nál és a nőknél egyaránt 25 és 35 év között a legmaga­sabb. Ami a szorosan vett AIDS-témát illeti, biztató jelnek tekintik a felmérés készítői, hogy a megkérde­zettek 22 százaléka kérte, vagy vállalta az ellenőrző vizsgálatot. Meglepő volt vi­szont az. hogy az óvszert nem használó fiatalok nagy része azzal indokolta ezt, hogy drágállja a védekezést. Az idei nyáron ezért már számos ifjúsági táborban, szórakozóhelyen ingyen osz­tanak szét több százezer óv­szert a fiataloknak, s a kö­zépiskolák egy részeben olyan automatákat állítanak fel, amelyek a rendes árnál jóval olcsóbban szolgálják ki azt. K. Cs. Párizs, 1992. jól. 6. Kína „nagy öregjéről”. Teng Hsziao-pingről film készül, amely úgy mutatja be őt, mint azt az embert, aki meg­mentette az országot a ka­tasztrófától. Az erről szóló hivatalos közlés szerint a „Teng Hsziao-ping megjelenik 1973-ban” című film közép­pontjában azok az erőfeszí­tések állnak, amelyeket Teng tett, hogy hatálytalanítsa a „kulturális forradalom” ra­dikális baloldali politikáját, amelynek következtében milliókat gyilkoltak meg, vagy vetettek börtönbe. Egy sanghaji esti lap je­lentése szerint a pekingi kormány megadta az enge­délyt a film elkészítésére. Ez lesz egyébként a második film, amely Kínában a 87 éves vezetőről készül, aki most már visszavonult a közügyektől'. A „kulturális forradalom” időszakában, 1966 és 1967 között Tenget két ízben is eltávolították a vezetésből, amiért . szembehelyezkedett Mao Ce-tungnak a gazda­ságra nézve katasztrofális radikális baloldali politiká­jával. Mao 1976-ban bekö­vetkezett halála után visz- szatért a hatalomba és 1978- tól, Kína első számú veze­tőjeként hozzákezdett a piacgazdasági stílusú refor­mokhoz. Az 1989-es diák­megmozdulás után reform­jait „jégre tették”, idén januárban azonban Tengnek ismét döntő szava lett az ország irányításában. Poli­tikájának lényege az, hogy a kommunistauralom csak vi­rágzó gazdaságban maradhat fenn. (MTI-Panoráma)

Next

/
Thumbnails
Contents