Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-04 / 131. szám
Csillagászati obszervatóriumok a Mauna Kea vulkánján Buborék a. vslácf Rádiótávcső sor az Egyesült Államokban A csillagászat rendelkezésére álló újabb és újabb észlelőberendezések - távcsövek, rádióteleszkópok - az univerzum szerkezetének megdöbbentő lehetőségét vetették fel. Eszerint a galaxisok nem véletlenszerűen szóródtak szét a térben, hanem fürtökben gyűltek össze. A Tejút és az And- roméda például a kisebb galaxisok gravitációs „horgonya”. Úgy húszán jártak társastáncot, amint a csoport az űrben halad. A gala- xisfürtök túlnyomó többségére jellemző ez. A galaxisok sz- halmazai úgy oszlanak el, n1 óriási buborékok felszínét r nák ki. Az univerzum afféle hahó máz, gömbszerű üresség amelyekben az anyag a gö1 felületeken foglal helyet.; ürességek száz- és százfl fényévre terjednek ki a moszban. Ahol pedig öss nek, ott vannak a legeli fürtök. A csillagászok vélj nye szerint a buborékjel leg fedezése, melyben amerikai kollégái mellett igen jelentős szerepe volt Szalay Sándor magyar fizikusnak is, a legnagyobb előrelépés a tudományágban, amióta Hubble a maga készítette távcsőóriás segítségével kimutatta: a Tejút nem több a milliárd galaxis egyikénél. A felfedezésekben ma már olyan nagyteljesítményű távcsövek szolgáltatnak mérési eredményeket, mint a hawaii Mauna Kea kihúnyt vulkáni kúpján elhelyezkedő berendezések, ahol nem kevesebb, mint nyolc csillagvizsgáló működik, vagy az amerikai rádiótávcső sor, amelyik a világűrből érkező rádiósugárzást észleli. E műszerrendszerek szinte valamennyi elektromágneses sugárzástartományban működve egyre messzebb látnak, s így idő-ben is a Világegyetem korai állapotá-nak megfigyelését teszik lehetővé. (MTI-Press) AZ AÍÉK KÉPÍRÓ KIADTA TITKAIT TUDOMÁNYOS KISHÍREK Műhold pórázon A NASA júniusban különös kísérletet tervez. Az űrsikló rakteréból kiemelkedő árboctoronyról egy műholdat engednek majd ki egy 90 kilométer hosszú dróton néhány órára, majd visszahúzzák. A Föld mágneses erővonalait metsző vezetékben elektromos áram indukálódik. Ezenkívül érzékeny műszerekkel vizsgálhatják bolygónk elektromos és mágneses terét, távol az űr sikló zavaró hatásától. Műanyag krumpli A PHB nevű elbomló műanyagot baktériumok állítják elő, költséges módon, mivel minden kilogrammjához 3 kg cukrot fogyasztanak el. Amerikai kutatók ezért a PHB-t gyártó gént növénybe ültették, ami a cukrot maga készíti, napfényből és széndioxidból. Jelenleg zsázsa levelén kísérleteznek, de céljuk a burgonyanövény átalakítása, hogy ezzel műanyagban gazdag gumókat nyerjenek. Hidegfűzés Hidegen is készíthetünk „főtt” tojást egy I tonna súlyú berendezéssel, amely 8000 atmoszféra nyomás alá helyezi a vízzel körülvett tojást. Ez kb. tízszerese a legmélyebb óceánok fenekén uralkodó nyomásnak. A héj nem törik szét, mert a pórusain átjut a víz. A tojásban a főzéshez hasonló folyamatok játszódnak le, a fehérje kicsapódik. Az eljárás jól alkalmazható nyers ételek tartósítására (például a japánok nyershala esetén), mert megőrzi az ízeket, és elpusztítja a baktériumokat. Az első termék, egy zselészerű ananászkészítmény Tokióban kerüli piacra. Nehézfémek a kiskertekben Gyöngyösoroszi térségében nem csak az akkumulátor feldolgozó üzem okoz gondot. A Toka-patak mentén lévő kiskertekben feltűnően magas nehézfém-koncentrációt mértek. A megengedhető maximális koncentrációhoz képest az ólom 8-10, a cink 10-15, a réz 1-7, az arzén 10-25- szörös mennyiségben fordul elő. A nyomok minden valószínűség szerint az Országos Érc- és Ásványbányák Mátrai üzeméhez vezetnek. Az ércbánya a savas bányavizet mésszel semlegesítette, a keletkezett iszapot tározóban gyűjtötte. A tározó gátja az évek során kétszer is átszakadt, szabad folyást engedve a nehézfémnek. A május végére elkészülő analitikai vizsgálatok eredménye alapján lesz megállapítható a szennyező felelőssége. Mindenesetre célszerű a Toka-patak mentén lévő területeket kivonni a mezőgazdasági művelésből. Környezetbarát erőmű Japánban? A japán villamosenergia-fejlesztési társaság százmillió dolláros beruházással olyan kísérleti környezetbarát erőművet épít fel, amely háztartási hulladékot használ fel fűtőanyagként. Egyáltalán nem szennyezi a levegőt, és nem káros az egészségre. A BIBLIA s)t az emberek tornyot építettek, hogy'zonyítsák isteni hatalmukat. A toroihyelvzavar miatt sohasem készült el..hogy milyen lehetett ez a soknyelvűség'1 képet alkothatunk, ha elfogadjuk, hop 5621 nyelvet, illetve dialektust beszdlág. A már kihalt nyelvek számát 14(1 is többre becsülik. És vannak nyelve helyeknek emlékeivel nem tudnak mit'eni. Ilyen az aztL a mexikói indiánok nyelve. Pontost, ilyen volt, mert Joaquin Galarza, nimbusz előtti Amerika kutatója bejeiéi: megszerkesztette az azték nyelvtantfhondatfűzést, és ezzel megadta a kulc mindeddig csak rajzos látványként csofódexek megfejtéséhez. Galarza több* 30 esztendőt fordított erre a munkára,Pég nem tekinti befejezettnek. A legflhbbat azonban már elérte: sikerült fdfie a kódex titkát azzal, hogy részletekifedte a képeket alkotó elemeket. Elégi pillantás az ábrára, és meggyőződhetifhól, hogy az „íráson” nincs két egyfonigura vágy jék A kutató hár<Hvasatban értelmezte a jeleket. Piktogi'fon, vagyis amikor például egy virág falóban a virágot jelenti . Ideo grafikusai kor egy valós alakzat rajza elvont foht közöl. Fonetikusan, amikor az ábra N fejez ki, de nem kapcsolódik az ábráíárgyhoz, dologhoz. (Az „atl” a piktográPszerben a vizet jelenti, fonetikusan azofc „a” betűt jelöli.) A tudós szeri íVanaz a szín a különböző ábráknál lelíótagjelölő, vagy szimbolikus jelentői Nagyon nehéz írásról van tehát szó, P az egymás mellé helyezett, több elpi összeállított rajzból kell megfejteni,p az egykori író melyik nyelvezetet hasjű. a különféle megoldások - s anAet már régóta tanulmányoznak a rnp kutatók - első pillantásra azt a véieip erősítik, hogy a rendszert senki semphette, csak az, aki írta. Galarza azonb^Pja, hogy ez a káosz csak látszólagoíNlexrajzoló következetesen alkalmaz^aga rendszerét - tehát a piktografikus.Reografikus és a fonetikus módot—, íg „írást” tökéletesen kódolt nyelvtani, f^szeri szabályok betarAzték képírás tása jellemzi. Ezeket a szabályokat a kutatónak úgy sikerült feltárni, hogy többszáz, különböző korból származó és különböző helyeken megőrzött, olykor értéktelennek minősített iratot vetett össze. A legfontosabb forrása az úgynevezett Mendoza-kó- dex volt. A 72 lapból álló könyv a készíttetőjéről, Antonio Mendoza alkirályról kapta a nevét, s három korábbi kézirat volt az alapja. Az „írás” az azték történelmet ismerteti, a háborúkat, a szokásokat, egészen a spanyol hódítók érkezéséig. A másolat ajándék lett volna az új hatalom fejének, a spanyol királynak. Galarza kiderítette, hogy a kódex „nahu- atl” nyelven íródott. Ezt még ma is mintegy 3 milliónyian beszélik, de szavaikat már nem tudják a régi módon lejegyezni. (A kutató talált a falvakban olyan szövegeket, amelyeknek tartalmát szájról-szájra adják, de elolvasni már nem képesek.) Ezeknek az írásoknak ugyanis hányatott sorsot juttatott a történelem: a konkvisztádorok módszeresen pusztították őket, az ördög műveinek tekintették. Közülük csupán 30 kerülte el a máglyát... Közülük is háromról állítják bizonyosan, hogy része a nagyhírű maja kultúrának. Galarza felfedezése mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy - Kolumbusz után 500 évvel - többet ismerhessünk meg a mexikói bennszülöttek egyetemes kultúrájából. (MTI-Press) Elhagyott asszonyok bosszúja A képtelen ötletek szülőföldjén, Amerikában is bizarr ötlet fordulatokban gazdag megvalósítását követhetik a tv-nézők: elhagyott asszonyok vetélkedőjét. „Az első feleség” - ez a műsor címe is - nem tesz egyebet, mint ország-világ előtt kipakol. A hetente jelentkező showműsor tekintélyes nézőszámmal büszkélkedik, kár, hogy a statisztikából nem tűnik ki, hogy gyógyír, bosszúvágy vagy tanulási szándék ülteti képernyő elé a hölgyeket, urakat... A műsor előzménye egy könyv volt, melyet „Az első feleségek klubja” adott ki. Az ötlet egyébként bosszúvágyban fogant. A szerkesztőasszony ugyanis olvasta egy hölgymagazin sorozatának cikkeit, ezekben a második feleségek, az úgynevezett „trófeaasszonyok” - a kifejezés a szexis ifjú asszony-idősebb férj kapcsolatra utal vitriolos tárgyilagossággal - nos, az új asszonyok festenek idilli képet boldogságukról. „Teszik ezt azt követően, hogy férjük, mint valami ócska cipőt, kidobta az első feleségét!” írta a dühös szerkesztőnő, és meghirdette versenyét, melynek döntőjébe 150 Idős japánok, akiket a modem élet rohanó tempója elválaszt gyermekeitől, most bérelhetnek „családot”, amellyel együtt ebédelhetnek. vagy néhány órán át társaloghatnak. Tárcsázz egy tokiói telefonszámot - írja a Reuter brit hírügynökség tudósítója - és kérj, mondjuk egy leányt, vöt és unokát. Hamarosan megjelennek, és oly lelkesen fognak üdvözölni, mintha évek óta nem láttak volna. Három eltöltött óra a „bérelt családdal” 150 ezer jenbe (1130 dollárba) kerül, plusz a közlekedési költség. Ez csupán egyike azoknak a szolgáltatásoknak. amelyeket a Nippon Kokasei Honbu (A Japán Eredményesség Főhadiszállása) nyújt. Bérelni lehet ügyintézőt, aki félénk üzletemberek helyett erélyesen lép fel a tárgyalásokon, és természetesen tárasszony jutott, természetesen a maga sajnálatra méltó történetével. És a hölgyek kiteregették a szennyest. Volt, akit egy héttel azután dobott ki a férj, hogy az megmentette az életét. Egy másik „áldozat” feltárta, hogy milyen trükkel adta ki lakásuk földszintjét a szeretőjének a férj. Egy volt orvosfeleség így zárta monológját: „És azt mondta, hogy a legszívesebben egyenként szedné ki a csontjaimat.” A fődíjat, sajnos nem vehette át a nyertes, nem engedték ki a börtönből. sakat is a szerelemben bal- szerencsés férfiak számára. Satsuki Ohiva, a társaság elnöke szerint jelenleg 80- an vannak a családot bérelni akarók várólistáján. Általában idős emberekről van szó, akik szomjazzák a szeretetet. „Segítjük őket álmaik valóra váltásában” - mondja. Ez a szolgáltatás jól jellemzi a modern Japán problémáit. Idős emberek elszakadnak családjuktól, mert gyermekeiket munkáltatójuk más városba, vagy külföldre küldi, vagy mert a családtagoknak egyszerűen nincs idejük meglátogatni szüleiket. A magány azonban nem egyirányú utca. Egy fiatal anya nagyszülőket kívánt bérelni — mesélte az elnök. - Egy üzletember, aki erélyes ügyintézőket bérel, olyan embereket, akik kiabálni is tudnak, jó szolgálatot tehet vállalatának - fűzte hozzá. De a nagyérde- \ mű tv-néző nyilván méltányolta az objektív akadályról adott ma- \ gyarázatot: „Jelenleg \ egyéves börtönbüntetésemet töltöm, ám ez sok-^ kai kellemesebb, mint az a 18 esztendő, amit a férjem mellett leéltem.” Azt már a műsorvezető tette hozzá, hogy a hölgy távolmaradásának közvetlen oka: pénzt ígért a szeretőjének azért, hogy tegye el a férjét láb alól. És az úr inkább a rendőrségre ment.- Ez növelheti saját magának és vállalatának megbecsülését, nem beszélve arról. hogy segít félénkségének leküzdésében. Az első „családbérlet” két évvel ezelőtt jött létre, egy elfoglalt üzletember kérésére, akinek nem volt ideje meglátogatni édesanyját. A bérelt „család” látogatása sikeresnek bizonyult és azóta a szolgáltatás állandósult. Amikor a felkérés beérkezik, a vállalat embere megkérdezi, hogy milyen jellegű „családra” van szükség és miként akarják eltölteni az együttlétet. A szereplők egyéves pszichológiai, színészi és beszéd- készségi gyakorlaton esnek át. Persze nem mindenkinek tetszik a családbérlés ötlete. Ahogyan egy középkorú kétkedő kérdezte: „Nem illúzió-e, hogy a boldogság érzését pénzzel meg lehet vásárolni?” (MTI) Családot bérelhet Japánban Itt van a színek ideje! Ezen a nyáron nyugodtan sutba dobhatjuk halovány. pasztellszínű, szolid holmijainkat. Merthogy eljött a színek ideje. Méghozzá a vad, határozott és szokatlan színeké. S ezek -is a legkülönlegesebb összeállításokban jelennek meg. Mindenekelőtt a divatszínek: a fekete, a fehér, a cinóberpiros, az enciánkék, az égő napsárga, a levélzöld. Kiegészítő színként a püspöklila, az ibolyalila, a narancssárga, a ciklámen és a türkizjöhet számításba. Namármost, ezek a színek nem egyenként, hanem a leggyakrabban együtt, egy öltözéken belül tűnnek fel. Akár úgy is, hogy az alapszínek mindegyike szerepel a textil mintázatában. A mintázat nem hagyományos csík, pötty, vagy kocka, nem virág, nem ismétlődő mértani dísz, hanem kis- és nagyméretű szabálytalan alakzatok halmaza. Amolyan kaleidoszkóp minta. Egészen kicsiben és jó nagyban. Szabálytalan négyszögek, ellipszisek, három- és sokszögek, folyondárok, amorf alakzatok. Olymódon, hogy szinte meg sem különböztethető a textília alapszíne a mintákétól. Ha netalántán' mégis egyszínű az öltözéken belül mondjuk a szoknya, akkor a blúz, a mostanság nagyon divatos blézer is egyszínű, de tűzpiros szoknyához encián felsőrész, és sárga vagy zöld kabátka dukál. Ha csak egy darabból áll az öltözékünk - vagyis ha ruháról van szó -, akkor a ruha gallérja, zsebpántja, öve és a gombjai vagy a szegőzése, tűzése készül más, igen élénk színből, azaz színekből. Mert három színnél nem adják alább a divattervezők az összhangot. Hol rátett foltok, zsebek, elszórt, applikált pöty- työk, sokszögek élénkítik az egyszínű ruhát, hol pedig a fölé vett mellény, kiskabát teszi színessé. És ennek a színességnek még nincs vége. Megismétlődik a lábbeliken. Nem nagyon járnak már egyszínű, pláne nem fekete, fehér, drapp cipőkben a manökenek a kifutón. Legfeljebb ciklámenbe, enciánkékbe, sárgába bújnak. De nagyon mutatósak a piros-sárga-kék-zöld kombinációjára építő, többnyire velúr, vagy vászon cipők, szandá- / lók. Aki mégis a szolídab- / hat kedveli, az szürke- / fehérpettyes, fekete- / piros kockás, fe- / hér-lila díszíté- / sű szandált / választhat. / kádár / Divatos fazonok - a színeket mindenkinek saját fantáziájára bízzuk Szabadságot Ülő Bikának! Kevin Costner, az indiánbarát filmszínész és rendező — a Farkasokkal táncoló című filmje világsikert aratott - követőre talált egy másik amerikai filmművész személyében. Robert Redford is az indiánügy mellé állt. Ő azonban nem játékfilm témájául választotta az indiánok helyzetét, hanem dokumentumfilmet készített egyetlen eset kapcsán. A közvélemény, no és természetesen a Kongresszus elé tárta egy börtönben lévő indián sorsát, a felmentését követelve. Leonard Peltier — törzsi nevén Ülő Bika - szerinte „fehér összeesküvés áldozata”, nem követte el, amiért elítélték; a sziú törzs tagja nem ölte meg azt a két FBl-iigy- nököt, amiért a börtönben sínylődik. , Lapjelentések szerint a dokumentumfilm nagy visszhangot keltett az Egyesült Államokban, „felrázta Amerika öntudatát". Az Indiánügyek Bizottságának vezetője, egy Háborús veterán kijelentette: „Felkértem Bush elnököt, hogy rendeljen el új vizsgálatot az ügyben.” A JFK, a Kennedy-gyilkosság- ról készített film után Redford kezdeményezése már a második eset. hogy Hollywood gyors egymásutánban kinyittat olyan dosz- sziékat, amelyeket Washington, vagyis a politika végleg lezártnak tekintett.
