Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 14 1992. június 18., csütörtök A mérai turul kapcsán Szeptembertől még tudatosabban Szendrő a települések kapcsolatáért A lapok hírül adták az elmúlt év december 15-i mé­rai „turulos emlékmű” avatásának tényét. Akkor azonban nem esett szó az emlékművet díszítő turuláb­rázolás egyediségéről. Ez a turulábrázolási mód vi­szont megérdemli, hogy ürügyén visszapillantsunk történelmünk távoli mérföldköveire, pótolva ezzel is azt az oktatási hiányt, amely miatt sok felnőtt és fiatal áll értetlenül a téma előtt. Az Álmos vezette törzs szent madara volt az akkor turulnak nevezett, ma is élő, közép-ázsiai sólyom, amely megjeleni Emese álmában, s megjövendölte, hogy sarjaiból nagy vezérek és uralkodók lesznek. Akkor, a harci zászlókon és a vezér sátrán, de haszná­lati eszközökön is a kiterjesztett szárnyú harci turult ábrázolták. Szárnyai jobbról, balról mintegy 30-30°- os szögben álltak. A kereszténység felvételével, az állam létrejöttével ez a pogány jelkép háttérbe szorult és más állami, nemzeti jelképek alakultak ki, amelyek az idők folya­mán változtak, mígnem összegződtek mai címerünk­ben. A vörös, ezüst sávok a legrégebbiek, az Árpádok színei, míg később került címerünkbe a kettős kereszt és a hármas halom. A hosszú mellőztetés alatt sem fe­lejtette el azonban a nemzet szent madarát, s az 1848- as szabadságharc relikviái között már itt, ott felbuk­kant harci állásban a turul. A szabadságharc bukása- a kiegyezés után ismét megjelent a turul, de egészen más módon. A területeit megtartó, s a császári hatalommal meg- békült nemzet, a politikai rendszernek megfelelően megalkotta a zárt szárnyú, békés, területmegtartó, erőt, fenséget és nyugalmat sugárzó ülő turulját. Ez díszíti általában az 1848-as hősi emlékműveket. Ez az ábrázolási mód 30-35 évet élt meg. Az I. világháború követelte áldozatok emlékére már 1917-ben törvény rendelte el az emlékműállítást, s az 1924. évi XIV. sz. törvénycikk pedig május utolsó vasárnapját a hősök napjává tette. A vesztes háborúk, s a nemzetre erőszakolt trianoni béke, amellyel az or­szág területének kétharmadát veszítette el, kilátásta- lanságot és elkeseredést váltott ki. Egyre- másra ala­kultak a soviniszta, iredenta szövetségek, amelyek közül a legnagyobb és a legerősebb a Magyar Turul­szövetség volt. A gondolatokban és tettekben már nyoma sem maradt a területmegtartó, békésen üldö­gélő turulnak. Ismét előkerült a turul harcias pózban történő ábrázolása, kiterjesztett szárnyakkal, amelyek szögállása a majdnem vízszintestől, a majdnem füg­gőlegesig sok variációban készült, az alkotó fantáziá­ja szerint. Ettől kezdve a turul feje sem egyenes állá­sú, hanem nyakkal együtt kissé balra hajló, csőre nem zárt, hanem nyitott, riadót rikoltó, támadásra kész. Karmai között Attila kardját hozza népe harcához, esetleg szablyával is ábrázolták. Kiegészítő díszítés a. katonának kijáró tölgyfalomb és a hőst megillető ba­bér. 1917-től 1938-ig mintegy 1100 emlékművet állí­tott a nemzet hőseinek, s ezeket jórészt turul díszítet­te. Megjelent a harci turul a bélyegeken, a pénzeken, sőt a címerpajzson is, a korona helyén. Ebben az idő­ben egész iparrá alakult a turulgyártás. Egy, egy mű­vész alkotásáról fém negatív mintát készítettek, amit kiöntötték műkőmasszával, s szériákban készültek a szobrok. A műkő pedig nem időtálló. Az akkori eljá­rással készült műkövek 40-50 év alatt elporladtak, szinte felismerhetetlenné váltak. Ilyen volt a mérai műkőből készült turul is, amelyre célbalőttek, s be­gyétől hiányzott anyaka, s a feje is. A most helyreállított turul az ülő és a kiterjesztett szárnyú, harci turul között áll. Bizonyára több pél­dány is készült belőle, sablonos eljárással, de ezenkí­vül csak a vérszerződés helyén, Pusztaszeren isme­rünk hasonló turult. Meglehet kassai mester készítet­te, s azon a környéken több is lehetett belőle, de az sem kizárt, hogy egyedülálló példányról van szó. A madár félgömbön áll, ez a földet, a magyar föl­det, a területet, a hazát szimbolizálja. Szárnya félig nyitott, talán csüggesztett, csüggedő, esetleg kitárás előtti állású, védelemre készülő. Acsüggedés feltéte­lezését erősíti, hogy karmai között nem teljes, hanem tört pengéjű szablya van, a vesztett harc, háború em­lékére, a szablyán a hősöket megillető babér. Feje egyenes állású, figyelő, komoly, szúrós tekintetű, cső­re zárt. Helyes volt a mérai döntés, amikor a régivel azonos szobrot kívántak visszaállítani, de időtálló bronzból. Lényegében az a három ábrázolási mód vonult át a magyar történelmen, mindig kifejezve a magyarság lelkületét, lelkesedését, vagy bánatát. Pácaik István Mérgező gombák a gabonában Háziállataink fényigénye Egyre nagyobb érdeklődés irányul az időszakosan vissza­térő viselkedészavarokra, mint a téli depresszió, a szénhidrát okozta elhízás (késő délután és estefelé jelentkező szénhidrát­éhség) és a. premenstruációs (hónaponként jelentkező) szindróma iránt. Ismereteink szerint ezeket a rendellenessé­geket a biokémiai viszonya­inkban beálló zavarok okoz­zák. A melatonin elnevezésű hormon hangulatunkra és ener­giaszintünkre gyakorol hatást, míg a szerotonin idegi átvivő anyag a szénhidrátdús táplálék iránti igényünket szabályozza. Mindkettőre befolyással van a naponkénti fény-sötétség vál­tozás. Német szakemberek ál­latok bioritmusát figyelték meg, és javasolták a tapasz­talatok állattenyésztésben való felhasználását. A szarvasmarha például a hosszú nappalokat és a sok fényt kedveli, míg a ser­tések reggel és este igényelnek 2-2 órai fényt. A gabonafélékben főleg hosszú táro­lás után gyakran lehet tartani a mikoto- xinok, a gombák mérgező hatású másod­lagos anyagcs(*retemékeinek felhalmo­zódásától. A veszély ismeretében számos országban igen szigorúan ellenőrzik a mikotoxinok mennyiségét a learatott ga­bonában. Általában I kg magban 2 milli­grammnál nem lehet nagyobb a miko­toxinok mennyisége. Egyelőre nem si­került ellenálló alakokat kinemesíte­ni. (MTI-Press) Plasztikai sebészet Fülműtét közben a Claudius Szálló műtőjében Plasztikai sebészeti műtőt adtak át Szombathelyen a Hotel Claudius- ban, ami egyedülálló szállodai kezdeményezés hazánkban. A szálloda ve­zetőinek, és a stílusosan Claudius plasztika nevű.kft. szakvizsgázott orvo­sainak törekvése egyrészt új típusú luxus szolgáltatások nyújtása, más­részt a fizetőképes kereslet szerint teljes plasztikai sebészeti műtétek el­végzése akár családi pihenéssel egybekötve is. Az idén éppen 20 éves négycsillagos szálloda az osztrák határtól néhány kilométerre, új hiány­szakma kínálati csomagjával, az arcránctalanítástól a mellplasztikáig, a kézkorrekcióktól a tetoválások eltüntetéséig szinte teljes körű egész­ségügyi ellátást is nyújt. MTI-fotó: Czika László Alapos okunk van szólni a te­lepülések magáramaradottságá- fól, egymástól való elszigetelő­déséről, hiszen azon kívül, hogy az utak áthaladnak falvainkon és felajánlják az elmenekülés lehe­tőségét, más kapcsolatról aligha beszélhetünk. Az utak azonban csak a tele­püléseket kötik össze. Mi köti össze a települések, kisebb-na- gyobb falucskák embereit, la­kosságát. A magáramaradottság- ban gubbasztok, hagyományai­kat, kultúrájukat még babusga­tok, kincseiket nem tudják meg­mutatni, hiszen nincsenek, akik szóra bírják a szokásokat, éne­keiket, az évszázadokon át csil­logóvá tett tárgyaikat, munka­eszközeiket. Ebben a nagy csendben halnak az emberek, vi­szik magukkal a kincseket, érté­keket, hiszen nem hagyhatják itt, mert azok bennük vannak, így hát velük pusztulnak. Ezen csak a hagyományok mentésére, őrzésére, átörökítésé­re hivatott közművelődési intéz­mények, és az erre felkészített művelődés-szervezők képesek változtatni, segíteni. Egyetlen eszköze ez ma a kultúra, a műve­lődés tartalmi erősödésének, tisztulásának, a műveltség eme­lésének. (Az e térségben élő ala­csony műveltségűek nagy száma ezt kötelezővé is teszi!) A telepü­lések kapcsolatának erősítése, a közművelődési tevékenység tár­sulási rendszerben való végzése ezt könnyítené meg, s helyezné életképes alapokra. A Bódva-völgyi Közművelő­dési Társulás kilenc települése ezt az utat választotta. A nyáron, a közművelődési munkához se­gítséget adó továbbképzésen is­merkednek meg a művelődés- szervezők egy újszerű közműve­lődési tervező munkával. Egy „öröknaptár” szerű, blokkrend­szerben útmutatást, lehetősége­ket adó közművelődési prog­ramtervezettel - amelynek adap­tálásához, annak saját települé­sükön való alkalmazásához kap­nak megfelelő módszereket a tanfolyamon résztvevők. Tehát ne csak az utak kössék össze a településeket, vagy táj­egységeket. hanem a jó kapcso­latok, az együttdolgozás, az egy­mást segítő tevékenységek, a kö­zös rendezvények, a rendszeres rendezvénycserék: a SZOM­SZÉDOLÁS. Erre már van pél­da. A szendrői Közművelődési Központ az elmúlt évben bódva- völgyi napok keretében mutat­kozott be Gömörszőlősön, a Gö- möri Nyár rendezvénysorozat nyitó napján. Ebben az évben, pontosabban május 31-én, a Bódva-völgyi Tavasz rendez­vénysorozat záróprogramjaként gömöri-nap keretében mutat­koztak be a gömöriek. Tizen­nyolc alkotó, festő, grafikus, népművész, fafaragó, kerami­kus, a Gömöri Műhely tagjai hozták el alkotásaikat a szendrői Pedagógus Galériába. Nagyszabású külön kiállítá­son, és É. Kovács László előadá­sával mutatták be Tompa Mi­hályt és munkásságát, de megis­merhettük a híres gömöri fákat, a szentsimoni plébániatemplomot is Ráczi Győző és Nagy Károly előadásából. Nagy segítséget ad­tak továbbá mindkét térség köz- művelődési dolgozóinak, alko­tóinak a kötetlen, baráti beszél­getések. Egyik legfontosabb felada­tunk itt Szendrőben, hogy köz- művelődési munkánk tartalmi erősödésének érdekében még tu­datosabban végezzük a kapcso­laterősítő tevékenységünket a Bódva-völgy településeivel és más tájegységekkel. Dr. Deny én István Közművelődési Központ igazgató Korunk betegsége: AVISSZERGYULLADAS Beszélgetés dr. Jámbor Gyula kandidátussal- A felnőtt lakosság 20-30 százaléka visszérbeteg, ezért tu­lajdonképpen népbetegségnek is tekinthetjük. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy ma több lenne a visszérbetegek száma, mint ré­gen, csupán többet kezelünk. Manapság ugyanis jobban adnak magukra az emberek, kevésbé hanyagolják el magukat - kezdte beszélgetésünket dr. Jámbor Gyula egyetemi docens, az or­vostudományok kandidátusa, a SOTE II. Sebészeti Klinika se­bész és érsebész szakorvosa.- Mi az oka a betegség kiala­kulásának?- Alapvetően kötőszöveti gyöngeség. Ehhez jönnek még az életmód, a munkakörülmé­nyek, a napi fizikai megterhelé­sek.- A nőknél vagy a férfiaknál fordul elő gyakrabban?- A nőknél. Ugyanis a terhes­ség és a szülés erőteljesen hozzá­járul a visszérbetegség kialaku­lásához. A terhesség ideje alatt a kötőszövetek ellazulnak, a vég­tagokra, lábakra nagyobb súly nehezedik. Tehát több terhelés, több szülés fokozza a visszérbe­tegséget.- Milyen fajtái vannak a vissz­érbetegségnek?- A visszértágulásos betegség a felszínes visszerek betegsége. Kevésbé okoznak keringési za­varokat. Elsősorban kozmetikai panaszokat jelentenek a bete­geknek, hiszen a vastag visszere- ket már messziről lehet látni. Természetesen ha bizonyos fo­kot elér e betegség, akkor kerin­gési zavarok is felléphetnek. A trombózis - amely a mély­vénák betegsége - a végtagok keringésében már komoly zavart okozhat, sőt életveszélyes is le­het. A vérkeringésbe kerülő vér­rög embóliához vezethet, s halált okozhat. A trombózis az életvi­telt sokkal inkább befolyásolja, mint a visszértágulásos beteg­ség. Külső jelei: a végtag feszü­lése, a láb megdagadása, a bőr kékes elszíneződése, ödéma. A visszértágulásos betegség­nek vannak szövődményei. Elő­fordulhat, hogy a visszeres cso­mó nyomja a bőrt, az kipattan és erősen vérzik. Ilyen esetben fel­tétlenül le kell feküdni, a lábakat felpócolni, és sürgősen orvost hívni. A visszértágulásos beteg­ség és a trombózis szövődménye a lábszárfekély. Sajnos, a felnőtt lakosság egy százalékának van ez a kellemetlen és súlyos baja.-A visszérbetegség örökletes?- Egyes állapotok, műtétek, vérképzőrendszeri betegségek, hosszú fekvés, rosszindulatú da­ganat mélyvénás trombózisra hajlamosítanak. Amennyiben ezek a hajlamosító tényezők örökletesek, annyiban örökletes­nek mondható a visszértágulat is. A mélyvénás trombózis kiala­kulásában az életmódnak döntő szerepe van.- Milyen tünetek esetén for­duljon a beteg orvoshoz?- Visszértágulásos betegség­nél, amennyiben a beteg a látha­tó külső jelek mellett csomóso­dási észlel, ha fáj a lába, ha járási nehézség jelentkezik, akkor for­duljon orvoshoz. Trombózissal különösen a vádli szokott fájni, nyugalomban éppúgy, mint ta­pintásra.- Mi a gyógyszerek, kenőcsök szerepe?- A visszértágulat okozta kel­lemetlen érzéseken - végtagne­hézség-, égő- és fáradtság-érzés — segíthet, csökkentheti a fájdal­mat, átmeneti könnyebséget eredményezhet. A betegség meggyógyítására azonban nem alkalmasak.- És mi a helyzet a gyógyha- risnyákkal?- A betegek 1991. óta hozzá­juthatnak a Budapesten gyár­tott Flebomed kompresszoros gyógyharisnyákhoz. A harisnya egyenletes kompressziót hoz lét­re, a bokától a comb felé fokoza­tosan csökkenő nyomásértekkel, ezáltal ötven százalékkal fokoz­za a vérvisszaáramlást a szívhez. Akkor célszerű rendszeresen hordani, ha valaki álló munkát végez, ha kisbabát vár, ha hajla­mos a visszértágulatra, ha estére bedagad a láb, és „nehéz láb” ér­zése van, ha cl akarja kerülni a már meglévő visszértágulat sú­lyosabb következményeit. Da­gadt, ödémás lábra azonban nem szabad gyógyharisnyát húzni. A duzzanat megszüntetése érdeké­ben szakorvoshoz kell fordulni.- Hol leltet hozzájutni a gyógyharisnyákhoz?- Budapest és néhány vidéki város gyógyászati intézményei­ben. így Budapesten a II. kér. Ér­beteggondozó Intézetben, a BM Kórház Érsebészetén és-a SOTE Szív- és Érsebészeti Klinika Ér­sebészeti szakrendelésen, Ajkán a Magyar Imre Kórházban, Deb­recenben a DOTE I. sz. Sebé­szet, Érsebészeti részlegében, Győrben a Pecz Aladár Kórház Sebészet, Érsebészeti részlegé­ben, Miskolcon a Borsod megyei Kórház Érsebészetén és Pécsett a POTE 1. sz. Sebészeti Klinikán is kapható.-Arra, hogy a visszérbetegsé­gek során jelentkező fájdalom hogyan csökkenthető, illetőleg a betegség karbantartására mi­lyen eszközök állnak rendelke­zésre, már kaptunk hasznos ta­nácsot. De mi a helyzet a meg­előzéssel?- Biztonsággal megelőzni nem lehet. De a sportolás, az egészséges, aktív életmód sokat tehet a betegségek kialakulásá­nak és kiteljesedésének megaka­dályozásában. A jellegzetes tü­netek észlelésekor, panasz ese­tén azonban feltétlenül fordulja­nak szakorvoshoz, mert az idő­ben történő operáció elháríthatja a szövődményeket. (MTI-Press) Mérő Éva

Next

/
Thumbnails
Contents