Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. június 18., csütörtök Szövegelés (Spoleto olasz város elemi iskolájának egyik tanítónője összegyűjtötte azokat a mondásokat, fogalmazásrészleteket, melyeket diákjai bibliaóráján hallott. A kötetből a La Repubblica nyomán idézünk.) Kezdetben vala „Istennek nincs mamája, ő önmagát teremtette meg.” Kilencéves, 1990 „A Bibliát Noé írta. Volt egy lúdtoll, meg a tinta. Noé olaszul írt. Aztán lefénymásolták.” Nyolcéves, 1990 A teremtés „Isten teremtette a földet, a fákat, a virágokat, a gyümölcsöket, az örege­ket, a gyerekeket, az eget, a felhőket, a világot, a betegségeket, a legyeket, a szúnyogokat, a cápát, a vulkánkitörést, a földrengést. Ezért mozognak a he­gyek, és ezért vannak a földrengések. Mindenki hibázhat. Most már nem tudja jóvátenni.” Hétéves, 1990 „Isten betegségeket is teremtett, ki tudja, milyen céllal. Mikrobákat, víru­sokat teremtett, még az is lehet, hogy jó dolgot akart csinálni, de a teremtés rosszul sikerült neki.” Tízéves, 1991 „Ha lezuhan egy repülő, Isten nem menti meg. Vannak fontosabb dolgai is. De ha a repülőn kétszázan vannak...” Hétéves, 1990 Bűnbeesés „Ha mindenki jó lett volna, akkor az újság se létezne, hiszen soha, sem­mise történt.” Tízéves, 1991 „Néha Isten is hibázik. Szerintem amikor az emberek háborúznak, Isten­nek közbe kell lépnie. Az emberek olyanok, mint a gyerekek. Amikor a gyerekek veszekednek, a papájuk közbelép.” Tízéves, 1991 „De Istennek nincs ám hangosbeszélője, amibe belekiabál az égből, hogy: állj!” Tízéves, 1991 Isten adománya „Az emberek megteremtették a vázákat, az ablakokat, a cipőket, a hintá­kat, a házakat. Isten nem teremtett házakat és vázákat, mert azt mondta: Én megteremtettem az agyukat. Már így is túl sokat tettem.” Nyolcéves, 1990 „Isten kerekre csinálta a világot. Ha kocka alakúra csinálja, akkor le­esik.” Hétéves, 1990 „Szerintem azért csinálta a világot, mert egy kicsit egyedül volt, és hogy másokat is tudjon szeretni, csinált még embereket.” Kilencéves, 1991 Hány Isten van? „Ezer és ezer Isten van. A kínaiakat Buddha óvja. Pekingben van egy ko­lostorban, ez egy aranyszobor. A protestáns Isten Magyarországon van. Ezek az Istenek lelkek, ámyékemberek. A mi Istenünk egy szent lélek. Nem ismerik egymást, nem törődnek egymással, elkerülik egymást, mert nem jönnek ki egymással.” Nyolcéves, 1990 Madonna „A Madonna jó volt, és mindig imádkozott. Nem azt mondta, hogy Mi­atyánk, mert Isten nem az apja volt, maximum a férje. Talán a maga mód­ján imádkozott. Azt mondta: Kérlek, segíts jó férjet találnom. Add, hogy az a ruha, ami annyira tetszik, kevésbe kerüljön.” Kilencéves, 1991 „Szűz a vezetékneve, Mária a keresztneve.” Kilencéves, 1991 Szentcsalád .Jézusnak Isten volt a vezetékneve.” Hétéves, 1991 „Egyke volt. Nem volt vezetékneve, mert Józsefnek sem volt vezetékne­ve. Nyolcéves, 1991 Jézusnak két apja és két anyja van: József és Isten, Mária és a Madonna. Jobb, ha két apja van, az egyik meg is halhat.” Ötéves, 1991 „Ha Isten Jézus apja, és Mária az anyja, akkor ki az a József?”. Kilencéves, 1991 „A József talán Isten második neve volt.” Nyolcéves, 1990 .Jézusnak csak egy unokatestvére volt, a Judás.” Nyolcéves, 1990 A nőkről „A nők apácának mennek. Egy nő nem mehet papnak, mert ha egy nő papnak öltözik, az nevetséges.” Tízéves, 1989 „Jézus nagyon jó volt, csak férfi.” Nyolcéves, 1989 .Jézus idejében a nők nem követhették, mint a tanítványok, mert főzni kellett rá és az apostolokra.” Kilencéves, 1990 (MTI-Press) Greta Garbo hamvaira licitálnak Két évvel a halála után teret neveztek el Stockholmban Greta Garbóról, nem messze attól a vá­rosrésztől, ahol született és fel­nőtt. A sírját azonban hiába ke­resnék a tisztelői, a híres filmszí­nésznő urnája ugyanis az Egyesült Államok egyik temetke­zési vállalatának raktárában várja, hogy végső nyughelyre kísérjék. A művésznő végrendeletének ke­zelője, egy ügyvéd, több alkalom­mal is hangot adott az általános örökösként megjelölt leszárma­zott, Gray Reisfield - akinek jo­gosultságát egy másik rokon, Ake Fredriksson kétségbe vonja - rosszallásának, amiért a svéd ál­lam még mindig nem rendezett a hírnévhez méltó temetést egykori, híres polgárának. Igaz, egy éve a végrendelet intézője közölte, hogy Svédországból három javas­lat is érkezett a temetési helyet il­letően. Egy Stockholmból, egy Hoegsby városából, ahonnan a Gustafsson család - ez volt Garbo eredeti neve - származott. És je­lentkezett az a tóparti község is, hogy szívesen eltemettetné, ahol villája volt Garbónak. Az Expressen című svéd lap mindezek ismeretében utánajárt, hogy miért rekedt meg az ügy? A riporter szerint a New York-i Frank Campbell temetkezési vál­lalatnál azért „parkol” a világhírű művész urnája, mert a hamvak áruvá váltak. „Az Egyesült Álla­mokban' létezik a híres személyi­ségek földi maradványaival üzle­telő titkos kereskedelem. Az örö­kösök ugyanis igényt tarthatnak a temetői turistaforgalom meghatá­rozott részére. S minthogy Garbo sírja ezrével vonzaná a látogató­kat, az örökösök nyilván a leg­kedvezőbb ajánlatra várnak” - ál­lapítja meg a svéd újság. (MTI- Press) Császi Ferenc fejfái A Hajdúszoboszlón élő Császi Ferenc iparművész és népművé­szet mestere 1954 óta farag sírjeleket - fejfákat és kopjafákat. Egy-egy 2,5-3 méteres darab három-négy nap alatt készül el keményfából, hogy 50-60 évet is.kibírhasson. A mester fejfái és kopjafái a feliratok tartalma mellett formájuk­kal - a műfaj jelkészletével is - mutatják a megboldogult vallá­sát, nemét és korát. MTI-fotó: Oláh Tibor Donyeci bányák Egymillió tonna szén - négy ember életéért A XIX. századra emlékeztető munkafeltételek közepette dol­goznak a bányászok a donyeci szénmedencében - állapította meg a Reuter helyszíni jelentése a súlyos ukrajnai bányaszeren­csétlenséggel összefüggésben. A 250 ukrajnai szénbánya közül több mint százat még a második világháború előtt nyi­tottak meg, s mintegy ölvenben még 1917 előtt kezdődött meg a termelés. A bányákban rend­szeresen megsértik a biztonsági előírásokat, kezdetleges mód­szereket alkalmaznak a szellőz­tetésre. Ukrajnában minden második nap egy bányász életét követeli - mondta a Reuternek az egyik donyeci sztrájkbizottság képvi­selője. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy egymillió tonna szén felszínre hozatala négy vagy akár öt emberéletbe kerül. Ez az arány messze felülmúlja a többi szovjet utódköztársaság hasonló mutatóit. Az Ugol Ukraini című folyói­ratban két éve megjelent össze­állítás szerint a bányák három­negyedét legalább 20 éve nem korszerűsítették. A felújításra nincs anyagi fedezet. Ukrajnának ugyanakkor a ko­rábbi évtizedeknél is jobban kell támaszkodnia szénkészlete­ire, hiszen olaj- és gázszükség­letének döntő részét Oroszor­szágból importálja, s az árucse­rében rövidesen világpiaci árakat vezetnek be. A köztársaságban bányasze­rencsétlenség során 1989-ben 278-an haltak meg, 566 ember súlyos sérüléseket szenvedett. Csaknem a bányák felében tör­tént halállal végződő baleset. Az államilag elrendelt vizs­gálatok szinte valamennyi eset­ben emberi mulasztással és a biztonsági előírások megszegé­sével magyarázták a tragédiá­kat. Számos esetben kőomlás, illetve felszín alatti, vagy feletti közlekedési baleset volt a halál­esetek kiváltó oka. (MTI) Nem ügynök a lengyel titkos ügynök Az első, a bukott lengyel kor­mány pártjaiból származó kiszi­várogtatások után egyre több len­gyel honatya jelenti be önként, hogy neve szerepelt azon a listán, amelyet az elmúlt rendszer tit­kosszolgálati ügynökeinek névso­raként adott át a volt belügymi­niszter a szejmnek. Az eddigi pél­dák egyértelműen azokat látszanak igazolni, akik kétségbe vonták e lista megbízhatóságát, bár egyelőre csak egy Szolidari­tás-szenátorról derült ki, hogy összetévesztették névrokonával. Ennél azonban súlyosabb vádak is felmerültek az Antoni Maciere- wicz által a titkos ügynökök fel­derítésére létrehozott úgynevezett tanulmányi csoport huszonéves fiataljaival és főnökeikkel szem­ben. Lech Walesa államfő nemrég személyesn látogatott el az Ál­lamvédelmi Hivatalba, hogy meg­nézze azokat a dokumentumokat, amelyek alapján ő is bekerült e hírhedt névsorba. A többszáz ol­dalas anyag 1970 végétől 1973 elejéig tartalmazott jelentéseket, az ezt követő 16 év eltűnt. Külö­nös tekintettel arra, hogy a lapok állításai szerint az Olszewski kor­mány bukása, és a belügyminisz­térium vezetésével megbízott Andrzej Milczanowskinak az épületbe érkezéséig eltelt 30 óra alatt állítólag mázsaszám semmi­sítettek meg iratokat, illetve vittek ki a belügyminisztériumból, az ál­lamfő felkérte az illetékeseket, derítsék fel, hogy kinek a kezébe kerültek a személyével foglalkozó dokumentumok. A „tamulmányi csoportot” azonnali hatállyal feloszlatták, minden iratot, amely a minisztéri­um vezetőinek és a csoport tagjai­nak szobáiban található, több tanú jelenlétében jegyzőkönyvbe vesz­nek, szobáikat, amelyeket lezár­tak, állandóan fegyveresek őrzik. A minisztérium harmadik emele­tét antiterrorista kommandósok tartják felügyeletük alatt. Mint Walesa és szakértői meg­állapították, a két évet felölelő többszáz oldalnyi dokumentum több mint 95 százaléka a Walesát megfigyelés alatt tartók jelen­téseit, illetve kihallgatásainak jegyzőkönyveit tartalmazta. Egyetlen olyan irat sem található a kölegben, amely indokolta vol­na, hogy titkos ügynöknek, vagy akár a titkosszolgálatokkal együttműködőnek minősítsék a köztársasági elnököt. Jerzy Osiatynski, a Demokrati­kus Unió képviselője, aki Mazo­wiecki kormányában a Központi Tervhivatal vezetője volt. nyilvá­nosságra hozta, hogy milyen ala­pon került ő a listára. Aktájában mindössze három dokumentum található. Az első 1970-ből egy jelentés arról, hogy kétéves camb- ridge-i egyetemi tanulmányai be­fejeztével hazatérve ellenzéki kö­rökkel kötött barátságot. A másik 1982-ből származik, és arról szá­mol be, hogy a Biztonsági Szol­gálat funkcionáriusai megkeres­ték Osiatynskit és felkérték, hogy működjön-együtt velük, ő azon­ban ezt mereven visszautasította. A harmadik, nem sokkal későbbi dátumú jelentés egy értékelés, amely szerint személyével nem érdemes tovább foglalkozni, mi­vel lehetetlen rákényszeríteni a titkosrendőrséggel való együtt­működésre. Ezek után nehéz nem egyetér­teni a megvádolt Osiatynskivel, aki szerint ezen dokumentumok alapján őt titkos ügynöknek mi­nősíteni nem egyszerűen tévedés, hanem tudatos politikai manipulá­ció. Az aktákkal való manipulálás tényét mutatja varsói megfigyelők szerint az is, hogy az egyetlen párt, amelynek egyeben képvise­lője sem szerepelt a listán, a le­mondatott miniszterelnöké, Jan Olszewski Egyetértés Centruma volt. (MTI-Press) B. T. .1. Varsó Menedzserasszonyok titkaiból A bankárnő A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. - közismert nevén Ta­karékbank - élén asszony áll, dr. Majoros Anna elnök-igazgató. A jól prosperáló, az egész országot behálózó bank viszonylag rövid idő alatt megtalálta helyét a ma­gyar pénzpiacon, beilleszkedett a hazai bankrendszerbe, sőt kiépül­tek nemzetközi kapcsolatai is. Az év elején a Párizsban székelő, 14 ország bankját tömörítő CICP - a Népbankok Nemzetközi Szövet­sége - felvette a tagjai közé. Ezál­tal a világ bankjaihoz is kapcsola­tokat nyertek, mindez a bank ügy­felei részére igen előnyös. A sikerekben nem kis része van az elnök-igazgatónőnek és csapatá­nak. A pesti Duna-parton, közel a Parlamenthez, a bank székházá­ban beszélgettünk dr. Majoros Annával. Őszintén szólva másként kép­zeltem el a bankvezért. Kedves, közvetlen, csinos, fiatal nő kínál hellyel, arca smink nélküli. Nyu­galom és aktivitás árad belőle és egyfajta tisztaság, amit nemcsak patyolatfehérre mosott, keményí­tett, vasalt blúza, hanem az egész lénye tükröz.- Nem gondoltam, hogy ilyen fiatal! Sietve meggyőz: - Ez csak látszat. Nevetve mesél egy epizódot. A minap járt nála egy ügyfél, a ve­zérigazgatóval akart beszélni, ő fogadta, annak rendje-módja sze­rint megállapodtak abban amiben kellett. Az ügyfél megelégedéssel távozott, de előtte megkérte refe­ráljon azért az elnök-vezér- igazgatónőnek. Hál ilyen a látszat. Nem titkol­ja, hogy a közgazdász doktori ok­levelét is csaknem két évtizede ál­lították ki részére. A siker titkáról kérdezem és arról, hogy milyen plusz kell ahhoz, hogy egy nőből sikeres menedzser, vezető váljék.- Azt hiszem - mondja kissé elgondolkozva - nehéz lenne, ta­lán nem is lehet különválasztani azokat a személyiségjegyeket, tu­lajdonságokat. amelyekkel a nők, illetve a férfiak sikeres vezetők lehetnek. Egyébként sem szere­tem, ha a munkahelyeken különb­ségeket tesznek nő és férfi között. Vannak tehetséges, jól dolgozó, sikeres emberek és fordítva. Ezek lehetnek éppen úgy nők, mint fér­fiak.- Tehát a nők esetében nincs valamiféle pluszra szükség?- Szerintem nincs, hanem pont azokra a képességekre, adottsá­gokra és ha úgy tetszik tehetségre van szükségünk, ami a férfiaknál is feltételezi a sikeres vezetőt, menedzsert. Ezek a tulajdonságok nem egyszerűen a több tudásban jutnak kifejezésre, mert a jó veze­tő nem polihisztor. Lehet, sőt szükséges, hogy a maga területén az előadó többet tudjon, mint a főnöke. Én is többet várok tőle, ám a vezetőtől elvárom, hogy szintetikus látásmódja legyen, szélesebb áttekintő képessége ré­vén lássa a lényeget, az összefüg­géseket, a dolgok hátterét. Ne vesszen el a részletekben, de ne legyen felületes, felszínes. Az át­fogó gondolkodás, a széles látó­kör a vezetői kvalitás magja.- A bankéletben milyen speciá­lis tulajdonságok adhatják a siker garanciáit?- Meghatározónak tartom az üzleti érzéket, ami nagyon össze­tett tulajdonsága az embernek. Van azonban egy lényeges része: a döntésképesség. Ahhoz, hogy eladjak, vennem kell. Ám,-hogy vegyek - dönteni kell, mégpedig többnyire gyorsan. És nemcsak gyorsan, hanem jól. Ez a követel­mény további személyes képessé­geket rejt magában mint például: lényeglátást, előrelátást, intelli­genciát, a szellemi erők gyors mobilizálását. A bankszakmában nélkülözhetetlen a megbízható­ság, korrektség, szavahihetőség. Itt gyakran az üzleteket telefonon kötjük, tehát a szónak pénzben mérhető súlya van. Az adott szó kötelez, ha csak egyszer is vét ez ellen valaki, azt kiközösítik, elve­szett ember lesz. Itt nem lehet mellébeszélni sem, nincs „talán” meg „esetleg”, határozott, egyér­telmű választ várunk és adunk. A bankvilág speciális igénye a titoktartás is. Talán az üzleti élet­ben másutt sem lenne haszontalan ezt betartani. A felelőtlenül locso­gó emberek, a jópofáskodók álta­lában nem sokat érnek az üzleti szférában. Nálunk pedig egyene­sen alkalmatlan az, aki oktalanul, meggondolatlanul beszél, üzleti titkokat fecseg ki. Az üzleti titok megőrzése nem tévesztendő össze őszintétlenséggel, hazudozással, blöfföléssel. Arról van szó, hogy mindent ott kell közölni, ahol szükséges és azzal, aki illetékes. Végül a kompromisszumokra való hajlandóságot és képességet említem meg. A bankszakmában e nélkül aligha lehetne eredmé­nyesen vezetni. Tudjuk az elkép­zeléseink a gyakorlatban soha nem valósulnak meg a maguk tel­jességében, ezért eleve nem ra­gaszkodhatunk hozzájuk mere­ven. Engedni kell, hogy nekünk is adjanak engedményt. Híve va­gyok minden ésszerű kompro­misszumnak ezek viszik előre a dolgokat és mozdítják ki a holt­pontról az ügyeket. (MTI-Press) Takács Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents