Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

1992. június 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Határozat Ozdról A Tiszai Finomítóban a helyzet változatlan Mi történt a kormányfórumot követően? Kistérségi programok készülnek Termelnek és fejlesztenek (Folytatás az I. oldalról) UTAK ÉPÜLNEK Érdemes az Ózdra és környéké­re vonatkozó határozatot átbön­gészni, mert a további programok is hasonló szellemben készülnek. Az adott körzetek fejlődésének megindítását a kormány szakem­berei — a köztársasági megbízottal és a helyi önkormányzatokkal egyetértve - az infrastruktúra fej­lesztésétől várják. A kormány az ózdi körzet mun­kahelyteremtési, foglalkoztatási feltételeinek javítása, valamint a falusi turizmus megteremtése ér­dekében elrendelte az Ózd-Doma- háza-Zabar összekötő út hiányzó szakaszának megépítését, illetve a további szakaszok korszerűsítését. Szintén kiépítik a Center-Sajóné- meti-Sajóvelezd összekötő utal. Mindkét építkezést jövőre, azaz 1993-ban kezdik meg a kormány döntése szerint. A kél út kivitelezési költsége 125 millió forintra rúg. A kormány a területfejlesztést és munkahely- teremtést szolgáló alapból az út­építésekhez 70, míg az útalapból 20 százalékos támogatást nyújt. A kormány támogatja azt az elkép­zelést, amely szerint az ózdi kór­ház rekonstrukciójához, valamint a Városi fűtőmű beruházásához címzett támogatást nyújtsanak. Ebben konkrét döntést az Ország- gyűlés hozhat, amikor az 1993. évi címzett támogatási törvényjavas­latról dönt. A határozat alapján az említett térség mezőgazdasági területeire a környezeti károsodások megszün­tetését is magában foglaló föld­hasznosítási koncepció és a mező- gazdasági termelési szerkezet át­alakítására vonatkozó feladatterv készül. A határidő ugyancsak rö­vid: e hónap vége. A mezőgazdasági termelési szerkezet átalakításának elősegíté­sét a Minisztertanács külföldi se­gélyek, hitelek körzetbe való irá­nyításával is elősegíti. A kormány kéri a térség önkormányzatait, hogy a határozat mellékletében ta­lálható ajánlás alapján a képviselő­testületek készítsék el az egyes szakmai részprogramokat. Egyben utasítja az érintett minisztereket, hogy az önkormányzati részprog­ramok összeállításához a szüksé­ges információs, valamint szakmai segítséget adják meg. NEMZETKÖZI SEGÉLYEKKEL Most nézzük, milyen tanácsokat ad a kormány az érintett önkor­mányzatoknak a kilábalásra. Legelőször is a térség súlyos foglalkoztatási gondjainak megol­dására a szaktárca bevonásával, a megyei munkaügyi központ és te­rületi szerveinek közreműködésé­vel - figyelembe véve a szerkezet­váltás esélyeit is - programot ké­szíthetnek. Ebben elsősorban a munkanélküliek és a pályakezdők foglalkoztatási lehetőségeit vizs­gálhatják meg a képzés, az átkép­zés, a közhasznú munka megszer­vezésével. A program finanszíro­zásához az önkormányzatok álla­mi támogatást és nemzetközi segé­lyeket egyaránt igénybe vehetnek. Felmérhető a szerkezetváltási megalapozó iparfejlesztés lehető­sége. A kormány javasolja a helyi önkormányzatoknak, hogy készít­senek települési katalógust a kis­térségi és a helyi adottságokról az épületekről, az infrastruktúráról, a munkaerő-kínálatról. A képviselő- testületek közhasznú munkaprog­ramot dolgozhatnak ki. amely az új földhasznosítási koncepcióhoz, a mezőgazdasági termelési szerke­zet átalakításához, a környezeti károk megszüntetéséhez kapcso­lódhat. Az ajánlás szerint a térségben a súlyos szociális gondok mérséklé­sére a kormány közreműködésével települési válságkezelő elképzelé­seket dolgozhatnak ki, különös te­kintettel az etnikai kisebbség problémáira. Az önkormányzatok kezdeményezhetik a térség táv­közlési fejlesztésének gyorsítását, a területfejlesztési és munkahely­teremtést szolgáló pályázat be­nyújtásával. HELYI MEGOLDÁSOK Az államtitkár az eszmecserén többek között kijelentette, hogy a tavaly november 9-i kormányfóru­mot követően időt és energiát nem kímélő munka indult meg, a tenni­valók elemzésére, a javaslatok, programok kidolgozására. A Köztársasági Megbízott Hi­vatalának munkatársai ezt a fel­adatot kötelező tevékenységükön túl végezték el. Dr. Gyulai Gábor hangsúlyozta, hogy hivatala nem töltheti be egy ..kis kormány” sze­repét a régióban. A valóban égető problémák, a súlyos gondok meg­oldására nincsenek anyagi eszkö­zeik. A pártállami gyakorlattal el­lentétben arra törekedtek, hogy a helyi problémákra helyben megfo­galmazott válaszok szülessenek. A munka első fázisában megha­tározták. mely körzetekben mutat­koznak a válság jelei. Döntöttek arról, hogy az adott mikrorégió központját tekintve milyen sugarú kört húzzanak, amely magában foglalja a válság sújtotta területe­ket. Ez nem volt könnyű feladat, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén te­lepüléseinek háromnegyed része vagy halmozottan hátrányos hely­zetű. vagy pedig kritikus foglal­koztatási problémákkal küszkö­dik. Végül is a megyében hét mikro- régiót jelöltek ki, amelyek számít­hatnak a kormány aktív segítségé­re. Az ózdihoz hasonló határozatot várhatnak Edelényben, Enesen, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Tokajban, Szerencsen és Mezőkö­vesden. Információink szerint, a felsorolt kis térségek - Ózdhoz ha­sonlóan - a kiemelt fejlesztési kör­zetek sorába kerülnek, és a re­cesszió helyett végre megindulhat a fejlődés. A tiszaújvárosból Mezőcsát felé közlekedő alig érzékel moz­gást az út jobb oldalán magasba szökő kémények, lepárló tor­nyok közölt. Mindez csalóka, mert a kőolajfinomító folyama­tosan. „menetrendszerűen” üze­mel. Itt, benn, a hűvös falak mö­gött automaták sokasága rezeg alig hallhatóan, s az ezernyi szí­nes kijelzőlámpa fénye értékte­remtő munkát takar. Az igazgató szobájában a monitoron egymást követve jelennek meg az enyhén zöld színű, mennyiséget, minő­séget, termékféleséget jelző számsorok. A T1FO ez évi öt hó­napjáról kérdezzük Kónya Sán­dort.- Május végéig közel 300 ezer tonna kőolajat dolgoztunk fel, ami a Barátság 11. vezetéken ér­kezik hozzánk a FÁK államai­ból. Ennek a mennyiségnek 70 százaléka kerül fehéráruként (benzinféleségek) a továbbiel­használókhoz. de ezen belül 15 százaléknyit a dunai finomító FCC üzeme biztosít. Ez évben megállapodás született a Magyar Olajipari Rt. feldolgozási ágaza­ta és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. vezetői között, hogy a T1FO- nál feldolgozott kőolajból a ki­nyert vegyipari benzin teljes mennyiségét mi biztosítjuk a TVK számára, és további 200 ezer tonna gázolajat is átadunk vegyipari felhasználásra. Ez gyakorlatilag évi egymillió ton­na kőolaj feldolgozását jelenti. A keleti távvezetéken beérke­ző gázolaj egy részét kénmente­sítik, s így a magyar szab­ványoknak megfelelő minőségi áruvá válik, s jut a tárolókba. A TVK-val nemcsak közvet­len szomszédságban vagyunk. Számos technológiai folyamat köt össze bennünket. Csőrend­szeren keresztül a tőlük érkező, úgynevezett C^f frakcióból állí­tunk elő magas oktánszámú ben­zinkomponenst, amit a fogyasz­tók ólommentes benzinként is­mernek. Ennek egy része hely­ben, másik része Százhalombat­tán kerül felhasználásra, de egy jelentős tétel folyamatosan kerül exportértékesítésre nyugat-euró­pai országokban. A folyamatos üzem mellett lehetőségünk van fejleszteni, beruházni, s ez ma­napság nem kis dolog. A közel egy évtizede épült hulladékége­tőnk háromfázisú centrifugával egészül ki. Ez kapacitásnövelést, gazdaságosabb üzemelést bizto­sít. Terveink szerint még ebben az évben elkészül. Nyírbogdányi gyáregységünkben pedig az ott készült termékek kiszerelésének fejlesztését kezdtük meg. közel 50 millió forintos költséggel. Ennek lényege, hogy az eddig külső cégektől vásárolt csoma­goló anyagféleségeket helyben gyártjuk, s az előállított termé­kek küllemükben megújulnak, esztétikusabbá válnak a fejlesz­tés végeztével. Panaszra tehát semmi okunk, s hogy van mun­kánk, azt is jelenti, hogy más vállalatoknak is biztosítani tud­juk a fennmaradást, a megélhe­tést. - ete ­H. .1. Jelentés az alagútból A GAZDASÁG IDEI KILÁTÁSAI UJ áruszállító hajó A MAHART budapesti hajójavító üzemében június 10-én vízrebocsátották azt az önjáró teherhajót, amelyet már a kö­zeljövőben megnyíló Duna-Rajna-Majna csatornán kíván közlekedtetni a hajóstársaság. A 90 méter hosszú, 11 méter széles és 1800 tonna hordképességü hajó alkalmas konténe­rek szállítására, ömlesztett áruk és darabáruk szállítására is. A teherhajót két darab 500 lóerős motor hajtja és érdekessé­ge, hogy a hagyományos kormánylapát helyett a hajtómű el- íordításával illetőleg az orrban elhelyezett sugárkormánnyal irányítják. A Baross Gáborról elnevezett hajó vízrebocsátásá- nál Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter mondott beszédet. A hajó keresztanyaságát egy Baross le­származott, Baross Nicolette vállalta. MTI-fotó A Pénzügykutató Rt. nyil­vánosságra hozta legújabb jelentését a gazdaság ez évi prognózisáról. Röviden: 1992. valószínűleg még to­vábbra is a leépülés éve lesz, legjobb esetben talán az év végére érjük el a mélypontot. Ám ezt követően sem várható látványos konjunktúrarobba­nás, sokkal inkább egy vi­szonylag elhúzódó depresszi­ós, pangós időszakkal kell számolni. A tanulmány készítői egyáltalán nem látják az alap­ját annak, hogy növekedjen a nemzeti össztermék, a lakos­sági fogyasztás, hogy megáll­jon az életszínvonal hanyatlá­sa, a munkanélküliség növe­kedési üteme, a költségvetési hiány csökkenése. Az idei eredmények első­sorban attól függnek, hogy a mind mélyebb válságba süllyedő nagyipar milyen tar­talékokat tud még mozgósíta­ni. Annyi bizonyosnak vehe­tő, hogy nagyon felerősödnek a piacvédelmi törekvések és a forint leértékelésére való nyomás. A keleti piac össze­omlásának hatása valójában ez évben gyűrűzik végig a gazdaságon, és a fogyasztás bővülését is több tényező korlátozza. A középrétegek fokozatosan lecsúsznak, a munkanélküliség nő,’ a létbi­zonytalanság erősödik. Az idei év legnagyobb fel­adata a mezőgazdaság pénz­ügyi-finanszírozási gondjai­nak enyhítése lesz. Bár a kor­mányzat az év elején jelentős összegű tőkeinjekciót irány­zott elő az agrárszektornak, de a jelek szerint ez kevés lesz. Nem látszanak teljesülő­nek azok az elképzelések sem, hogy a honi mezőgazda- sági termelés a nyugati ked­vezményes hitelekkel finan­szírozott volt szovjetunióbeli szállításokba be tud kapcso­lódni. Idén - az előző évhez ha­sonlóan - arra számíthatunk, hogy a tulajdonosi szervezeti változások törvényes kerete, a kormányzati szabályozás változatlanul képlékeny lesz. A hangsúly a központi kézbe vett állami vagyonra helye­ződhet, amelynek névleges tömege nő, a magáncégek alapítása viszont visszaesik. A privatizációban az elosztá- sos módszerek és a dolgozói­vezetői kivásárlások nyomul­nak előtérbe. A tulajdonosi jogok érdemi központosítása nyilván megvalósíthatatlan. Ezért 1992 második felének egyik legfontosabb kérdése a vagyonkezelés intézményi rendszerének kiépítése lesz. Az önprivatizáció fontos módszere — legalábbis eddig - az alkalmazotti és mene­dzseri kivásárlás volt. A vál­lalatok vezetői tehát a va­gyonkezelési megállapodá­sok mellett e konstrukción keresztül is megőrizhetik, megerősíthetik tulajdonosi szerepüket. Amit a korábbi években nem sikerült megva­lósítaniuk, arra most éppen az állam tulajdonosi jogainak helyreállítása révén nyílik le­hetőség. Az év elején életbe lépett csődtörvény, a felszámolási eljárás lefolytatása és ezt kö­vetően a vagyoneladás névle­ges összegét hozzáférhetővé teszi a tartozásoktól megsza­badított céget. Nem kizárt, hogy így a hazai magántőke az új cégek létrehozásától az állami vagyonrészek megvá­sárlása felé orientál. Ami tehát idén biztosan gyorsul, az az állami vállala­tok társasággá alakulása, a tu­lajdonosi jogok formális köz- pontosítása...

Next

/
Thumbnails
Contents