Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-17 / 142. szám
ÉSZAK fD XLVIII. évfolyam, 142. szám 1992. június 17. Szerda Ara : 9,60 Ft BORSOD-AB AU J-ZEMPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA Az ipafai papi pipa Harapós férj az Udvarban Bizony, az ipafai papnak van egy lapipája, — és van neki egy fia is. Ami ugyebár papoknál... (Hagyjuk!) A fiú megnősül, harapós férjjé válik, — majd válik. Bonyodalmak, szerelem, zene, móka és kacagás. Ernőd— Török—Eisemann: A harapós férj, zenés vígjáték, két részben. A darabot ma este láthatja először Miskolcon a Muzsikáló Udvarban (Kossuth u. 11.) a közönség. Aztán még három estén át. Eső nem gond, hisz’ helyben a színházterem is. De azért mégsem kellene ... — Hányszor játszottuk már? Nem is tudom hirtelen — mondja Böröndi Tamás, akit tavaly a tapolcai Akropolisz Színpadon a Potyautasban láthattunk. — A Vidám Színpadon legalább negyvenszer, s ennyi vidéki előadás is volt. Turnéztunk vele például Csehszlovákiában. *» — Szerette a közönség? — Nagyon. És mi is. Előfordult például, hogy Tahi Tóthnak Bánk bánt kellett volna játszania, mikor ez az előadás is ment. Ide jött inkább. A társulat egyébként több színház tagjaiból alakult. A darab nagyon-na- gyon aranyos. Mindig teltházakkal ment. (Folytatás a 2. oldalon) Tanévzáró a kórházi iskolában Külügyi szóvivői tájékoztató Magyar-romái kapcsolatok Lehetőség van az együttműködés javítására Magyarország és Románia egyetért abban, hogy egy sor területen lehetőség van a kapcsolatok javítására. így például támogatják új határ- átkelőhelyek megnyitását, a történész vegyesbizottság, illetve az úgynevezett tankönyv vegyesbizottság munkájának felújítását, egy új levéltári vegyesbizottság felállítását, a sajtótermékek forgalmát, a történelmi és kulturális emlékhelyek védelmét, az egyházak közötti kapcsolatokat, a határmenti együttműködés fellendítését. A többi között ezt tartalmazza az az emlékeztető, amely írásban rögzíti Katona Tamás magyar és Teodor Me- lescanu román külügyi államtitkár májusi budapesti tárgyalásainak eredményeit. A dokumentum megállapításairól Herman János külügyi szóvivő adott tájékoztatást szokásos, keddi sajtókonferenciáján. A pozitívumok mellett a szóvivő eredményként könyvelte el azt is, hogy ezúttal sikerült írásban is rögzíteni azokat a kérdéseket, amelyekben eltér Budapest és (Folytatás a 2. oldalon) Ök, huszonnégyen Mint bárhol. A jázminokkal feldíszített táblán színes krétákkal írt örömhírek, úgymint „gumibaba, gumibébi, nem tanulunk tanár néni". Megérkeznek a gyerekek, fehérbe-sötétkékbe öltözve, arcukon izgalom. A szülők kézéSzázezer vágósertés exportálására nyílik lehetőség A termelők újabb válságtól tartanak ben sok-sok virág. Amikor elfoglalják a helyüket a tanárok és az orvosok, kezdetét veszi az ünnepélyes tanévzáró a miskolci Gyermekegészségügyi Központban. (Folytatás a 3. oldalon.) Budapest (ISB). Nyolc évvel ezelőtt még tízmilliós sertésállomány volt hazánkban, mára azonban hatmillióra apadt az állatok száma. Az elmúlt egy évben 2,5 millióval csökkent az álloAz államtitkár azt mondja, mérget vehetünk rá Híd épül Cigándnál Ez már nem kortesfogás Sok száz kilométert !ka- nyarog megyénkben a Tisza, s csak :két híd ével át rajta: az egyik Tokajnál, a másik Polgárnál. Ezérit aztán ha egy Zemplén agárdi, dámóci, karcsai, lácacséki, vagy éppen algándi polgárnak a szomszédos Szabolcs miegyében akad dolga, az ,le is autózhat, buszozhat, vonatozhat Tokajig, ahol aztán átkelhet a Tiszán. Ezért a Tiszán építendő híd mindig is igénye, vágya volt a 'külső Bodrogiköz, illetve Nyugat-Szabolcs népének, hiszen az összeköttetés feloldhatta volna az elzártságot, fellendíthette volna a kiét országrész iparát, kereskedelmét. Tervezték is, ígérték is a hidat rendületlenül egy-lkét évszázad óta. Akik ígérték, azok .rendszerint országgyűlési képviselők, illetve a választások idején a polgárok voksaira számító képviselőjelölteik voltaik. Alkottak is szép számmal hidat ígérő rigmusokat, hidat viszont senki nem alkotott. Ezért aztán érthető, hogy az1 elmúlt évszázad vége felé a lácaosé- kiék csinos kis rigmussal fogadták választási kortes- körútjó'n az újraválasztásra pályázó képviselőt: „Négy esztendő hosszú idő, mit csináltál Mózer Ernő? ígérgettél Tisza-hidat, kövies utat, .nagy vasutat”. Egy évszázad múlt el azóta. Híd nélkül... Nincs is falugyűlés imostanábam a Bodrogköziben, hogy ne esne néhány csiiggiedt, vágyakozó szó a hídról, .hiszen a reményt azért soha nem szabad feladni. Erről a reményről, illetve a bodrogközi vasútról váltottunk .szót Rajkai Zsolttal, a Közlekedési, Hírközlést és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkárával, a Kisgazda- párt megyéi országgyűlési képviselőjével, aki bár nem bodrogközi (képviselő, de a térség gondjainak ismerője- ként hivatalból iis szorgalmazza például a bodrogközi vasút építését. — Amikor a hajdani bodrogközi kisvasúit felszámolásáról döntötték, semmibe vették Bodrogköz népéneik érdekéit — mondja. — A következmények ismérték és szomorúak. A vasút ezen a vidéken az életet jelentette. s hiányával felgyorsult a térség gazdaságának leépülése. Fontos tehát, hogy új vasút: épüljön. Ezért tett a Kisgazdapárt megyei vezetése — reményeink szerint — a bodrogközi vasút építését segítő .alapítványt. Jómagam tagja vagyok .az alapítvány kuratóriumának, s teszem a dolgom hivatalomban is. A vasútépítés minden tekintetben, de elsősorban pénzügyi vonzata miatt kemény dolog, de semmiképpen nem szabad .lemondani róla. .Közvetlen, realitás viszont,, á híd megépítése Cigándnál, — Államtitkár úr! Ne haragudjon, de ia mai bodrogközi embereknek már a déd-, vagy ükapja is hallott a nem létező cigándi hídról... — Jómagam is ismerek jó néhány erről szóló kortes rigmust, de amiről most beszélek, abban már döntés 'Született: felépül a Tisza- hid Cigándnál. A tervek július végére elkészülnek, és az idén, kora ősszel megkezdődik az építés. — Az esztendő elején a hiányzó anyagiak miatt még szó sem volt erről. Honnan a lehetőség? — Az segített, hogy a polgári Tisza-hid a statikai, szilárdságtani vizsgálatok alapjára allkálmas rá, hogy felújítsák, megerősítsék, is egy hat méter széles útpályával átadják a forgalomnak. Így tehát nem kell új hidat építeni. Felépülhet hát a cigándi. :És nagyon fontos, hogy felépüljön ez a híd, egyrészt azért, mert az építés munkaalkalmat teremt, a későbbiekben pedig megteremtődik a gazdaságot pezsdítő, az életfeltételeket javító 'kapcsolat Bodrogköz és Nyugat-Szabolcs között. De a pácini, és később a lácacséki határátkelő megnyitásával Szlovákia felé is nyitottabbá válik a Bodrogköz. — Akkor hát ősszel találkozhatunk a cigándi hídfő alapkőletételénél ? — Mérgét vehet rá! Találkozunk. Szarvas iDezső Véget ért a kényszerintézkedés Rendes munkaidő a vasútnál A válságban levő magyar gazdaság sorsát a Magyar Államvasutak sem tudta elkerülni. Tömeges létszámleépítések után, május 11- töl június 15-ig a vasutasok csökkentett munkaidőben dolgoztak, elsősorban azért, hogy a jövőben is legyen munkájuk, valamennyiüknek. Dudás József, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője érdeklődésünkre elmondotta, ezt a kényszerű intézkedést két ok váltotta ki. Egyrészt: a MÁV kintlevőségei az utóbbi hónapokban nem csökkentek, sőt nőttek, immár meghaladja a 15 milliárd forintot az az összeg, amivel tartoznak a fuvaroztatók a vasútnak. Ez egyben azt is jelenti: likviditá- (Folytatás a 2, oldalon) Nagygyűlés a Kossuth téren Alapítvány a gilisztázókért? Niem is tudom mennyi anyag, d'e mintegy kilányi jegyzőkönyv, peranyag, em- fekeatetö, ítélet, petíció gyűlt össze az elmúlt két év alatt ia biogiliisztáról. Vagyis e te- Ikergő jószággal kapcsolatos témáról. Így is fel lehet fogni, mieg úgy is, .hogy mi lenne, ha egy szép napon én is .arra ébrednék, hogy a lakásomra árverési időpontot tűznék ki, vagy azonnal kifizetem azt a maradék kétszázötven-, háromszáz- hetvenezer forint adósasá- 'got, amit a humusatenyész- ■tésre vettem fiel banktól, OTP-itől., vagy takarékszövetkezettől. Pedig 'az országban több ezer v.á'Haí.lkozó (és még mennyi kezes) ilyen rémálmokból ébred fel, de nekik az adósság ébrenlétük után is megmarad. Mindenki tudja már, hogy itt legtöbben rászedett, bepailizott emberék a giliszta- ügy kárvallottjai, és mindenki tudja, hogy akinek bevétele ebből nem származott, az fizetni se tud, ha csák el nem adja lakását, vagy egyéb földi javait. Ügy tűnik, a giliszta-hitelt adó pénzintézeték is futhatnak a pénzük után, egy — a gllisztafenyésztő- ket országosan is koordináló — szervezet vezetője elmondta. hogy csak az OTP- inék 1,2 milliárd forintja lett oda. A Pénzügyminisztériumban dr. Vitális János, a kabinetirodában az osztályvezető Pápai Zoltán, az ÖTP- ből a vállalkozási igazgató, Hajdú Csabáné is szinte állandóan foglalkozik e gilisztáiéin aval. Talán ezen a szinten végre elmozdul a holtpontról ez az ügy. (Folytatás a 3. oldalon) mány, s az emlékezetes nyári krízis után sokan az anyakocákat is kivágták. Az ágazat, ezen bélül a termelők, a feldolgozók és a kereskedők helyzete azonban napjainkig sem stabilizálódott. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), valamint a terméktanács tagjainak véleménye szerint, az idén az elmúlt évihez hasonló válsággal kell szembenézni. „A termelők ezreinek tönkremenését mindenképpen meg kell akadályozni” — válaszolta lapunk kérdésére Feil József, a sertésválasztmány elnöke. — Ennek érdekében válságmegelőző tervet készítünk, s ezt hamarosan letesszük a kormány asztalára.” A tenyésztők legnagyobb gondját a felvásárlási arak csökkenése okozza. A korábban korlátozott keretek között mozgó, 72—82 forintos ár ismét csökkenni kezdett, és ma már több feldolgozó 70 forint alá szorította az égj' kiló élő sertésért fizetendő összeget. Ráadásul harminc napnál hamarabb szinte senki sem utalja át a pénzt, míg jó néhány feldolgozó többszáz millióval tartozik a kistermelőknek. A feldolgozók helyzetét mutatja, hogy eddig öt állami cég, a tatabányai, a miskolci, a kiskunfélegyházi, a kaposvári és a szekszárdi állította le, vagy csökkentette minimálisra termelését. Az állandóan emelkedő költségek — például a takarmány- és energiaárak növekedése —, illetve a belső kereslet több mint 20 százalékos visszaesése különösen nehéz helyzetbe hozta a termelőket. Áremelést viszont nem mernek kikényszeríteni, mert tudják, hogy ez újabb drasztikus fogyasztáscsökkenéshez vezetne. „Mivel a belső kereslet növekedésére nem számíthatunk, csak a malac- és a süldőexport húzóereje mentheti meg az * ágazatot az újabb csődhullámtól” — állítja Tóth István. A MOSZ főtanácsosa szerint a keleti piacokon — fizetőképes kereslet híján — egyelőre (Folytatás a 2. oldalon) Bizonyítvány mellé zárójelentés
