Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-16 / 141. szám
1992. június 16., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mégiscsak szövetkezetek? Nincs átfogó program . a válsághelyzetek kezelésére Minden a kormány szerepvállalásán múlik Hogyan legyen új téesz? Budapest (ISB — S. Z.) Elmaradt az Érdekegyeztető Tanács péntekre tervezett plenáris ülése, imént a kor- miányizalti oldalnak még nem sikerült IklalalkítaeSa az ái- iláispontját az 1092. évii iparpolitika és az ipari válság- helyzetek kezelése című előterjesztésről. A Szabó Iván ipari és Ikereslkedelimi miniszter által jegyzett anyag várhatóan június 18-án kerül -a kormányülés napirendijére, s csalk ezt követően terjeszthetik az ÉT elé — tájékoztatott Gulyás Kálmán, a iko-rmányzati oldal titkára. Az elő nem terjesztett előterjesztés szerint az ipari itermalés idei alakulását ima még nehéz prognosztizálni. -Rosszabb esetben 3—5 százalékos csökkenést vár az ipari tárca >a tavalyi évhez képest, míg az optimistább beoslléisdk szerint sikerül szliintan tartani a termelést. Minden attól függ — fogalmaz a -dokumentum —, hogy ia kormány miilyen mértékben 'tud és alkar szerepet 'váliMini ,a legfontosabb feszültségpontok oldásában. Olyan válságkezelő programcsomag kidolgozására van szükség, amely a •terimelésvli.ss.zaesést az ipari szerkezetváltás dinamikus folytatása mellett képes mérsékelni. Az ap'fiimiistább változat megvalllós utasa esetén sem kerülhető el azonban a gépipar, az alumíniumipar és a vaskohászat • visszafejlesztése — olvadható az ipari tárca előterjesztésében. A vaskohászatot „hazai méretekhez” kell igazítani, a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve. Tovább .folytatódik a háztartási és kozmetikai vegyipar, a könnyűipar — azon belül elsősorban a textilipar és a cipőipar —. a bútoripar, vall'amimt aiz építőipar termelésének a visszaesése. A veszteségfinaniszíirozó, átmeneti jellegű válságkezelés rövid távon sem hozhat erediményéket. Egyetlen reményünk a .szerkezeti átalakulás folytatódása, amelynek alapfeltétele, .hogy az egyes térségekben stabil tulajdonosi kör alakuljon ki. A válságkezelésnek párhuzamosan kellene haladnia a termelő és humán infrastruktúra, a környezetjaví- itás .regionális fejlesztési programjainak a megvalósításával. Hazánkban jelenleg mines ilyen .komplex jellegű, Az első lépések az önálló élet felé Ú{ szociális gondozóház Puttón A címben szerencsésebb lett volna talán a felújított szót alkalmazni, hiszen a Putnoki Szociális Foglalkoztató Intézel területén a napokban nem egy vadonatúj, „csak” egy felújított épületet adtak á.t, melynek falain belül néhány nap múlva tizennégy godozott teheti meg első önálló lépéseit. Az avatáson többek között megjelent Herményii Pál né, a Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai Főosztályának képviselője, Szabó György, a B.-A.-Z. megyei közgyűlés elnöke és Antal László, Put- nok polgármestere. A rövid ünnepséget követően Sepreg.i András, az intézmény igazgatója kalauzol végig az épületben: — Többszöri próbálkozás után sikerült végre pályázat útján pénzt szerezni a Népjóléti Minisztériumtól a •kísérleti jelleggel 'működő épület számára. A kezdeményezés nem teljesen újkeletű, hiszen Andornaktályán. Dunakeszin és Darvason már működnek hasonló jellegű intézmények. Arról van szó. hogy lehetőséget adunk gondozottjainknak az önálló életvitel megteremtésére. Rendkívül szigorú követelményeket támasztó szerződéseket kötöttünk az ide költözőkkel, amiért cserébe az intézet falain belül ugyan, de mindenképpen félúton a kinti élet felé, önálló életet kezdhetnék. Saját bútoraikkal rendezhetik be a szobákat, magúiknak vásárolnak, takarítanak, főznek, vagy ha mégis az intézettől akarják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, csalk térítési díj ellenében tehetik. Egyelőre a kétsizázöt gondozottunk közül csak tizennégyen tehetik meg az első lépéseket, de a házban van még néhány férőhely, reményeink szerint ezek sem maradnak üresen. Tüske Mihály vette át a gondozattak nevében az épületet : — Valamikor ez a ház lóistálló volt, most pedig meg lehet nézni, hogy néz ki! A mi .kezünk munkája is benne volt az építésen kívül- belül. Körülbelül egy fél évvel ezelőtt szóltak, hogy figyelnek majd bennünket, és Kilábal a válságból a Oodolloi Oepgyar Kedvező fordulat jelei mutatkoznak a Gödöllői Gépgyárban. Az üzem korábban főként, a hadiipar szolgálatában állt., ám piacának nagy részét elvesztette, s a termékváltás ellenére csődbe jutott. A vállalat vezetői azonban a felszámolással megbízott pénzintézeti központtal közösen megtalálták a kiutat. Először az öntvénymegmunkálás részlegére egy német céggel alakítottak kít.-t, most pedig egy tengerentúli multinacionális céggel készülnék részvénytársaságot életre hívni. A szándéknyilatkozatot már aláírták, jelenleg a cégbejegyzés előkészületei folynak. A külföldi vállalat 2 millió dollár értékben fejleszti az üzemet, korszerű technikát telepít Gödöllőre, föld-munkagép elemek hegesztésére. E lépéssel a száz dolgozót foglalkoztató üzembe további 400—150 munkást vehetnek fel. A terv szerint rövid időn belül évi 1 milliárd forint termelési értéket állít majd elő az rt.; a kész terméket a multinacionális vállalat saját hálózatában értékesíti. (MTI) szakmailag megalapozott program, s nem i.s várhaitó, hogy .még iaz idén megszülte tik. iA válságjelenségek a csődtörvény életbe lépésével tovább erősödhetnek — vélekedik az ipari tárca. A likviditási gondokkal küzdő, de hosszú távon piacképes vállalatok megmentésére kormányzati beavatkozásra van szükség. Az ilyen vállalatok esetében az előterjesztés javasolja az álltam mail- szembeni hosszúlejáratú hitelek elengedését, tőkerésszé történő átalakítását, a banki itartozásdk átütemezését, esetemként felfüggesztését, kedvezményes kamatfeltételeik kialakítását. Az ipari szerkezet-átalakítás és a ip.r íva t i záció felgyorsítás a ér - dekében szükséges egy — az inflációs prognózisokat is lligyelembe vevő — kedvezményes ’kamatozású hitelkonstrukció létrehozása is. A •válságövezetek .problémái inaik a megoldására komplex térségi válságkezelő, programokat ‘kell kialák-ítam amelyeket az erre a célra létrehozandó új intézményrendszer — regionális gazdaság- fejlesztési társaságok rendszere — koordinál majd. két hónappal ezelőtt választották ki atzolkiat, akik ide •költözhetnek. Havonta 2200 forintot fizetünk, ennyi a lakbér, minden mást nekünk kell előteremtenünk. Minél hamarább szeretnénk venni egy automata mosógépet, mert igaz, hogy drága, de ha az intézetnél mosatunk, az is nagyon sóikba kerül, így mindemképpen megéri, ha ezt is magunk oldjuk meg. Hogy mikor költözünk be? Még nem tudjuk pontosan, lehet, hogy a héten, de a jövő héten már biztos Amikor kifélé megyünk. Sepregi András már arról beszélt, hogy számukra ezzel az élet. nem állt meg ezt a tervet sikerült megvalósítani, most szeretnének egy konditermet létrehozni, az intézet másik épületét is fel kellene újítani. A pályázatot beadták, válasz még nincs. —be— Kezdetben (úgy 1090 táján) volt a nagy szétverés híre... Erre sorozatosan jelentették ki a szövetkezetek, hogy ők mégis együtt maradnak. Aztán jött az évszázad éve, legnagyobb eredményét produkálta a mezőgazdaság (bele is rokkant). És egyre több, egyre nagyobb hangzavar hallatszott a kistermelők, az új tulajdonosok, a kárpótoltak körül. Ez évben a kormánykoalíció egyik pártvezére népes hallgatósága előtt (önmagától is) megkérdezte: „Miért kellene szétvernünk a jól működő szövetkezeteket?”. Mára pedig a kárpótlás fő embere, dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár azt javasolja a földre .licitálóknak, hogy fogjanak össze minél többen, ha eljön a kárpótlás gyakorlati megvalósítása, mivel így köny- nyebb lesz az árverés. A szövetkezésnek viszont egy nagyon eredeti formáját kínálja megyénk mező- gazdasági érdekvédelmi szövetsége. Ezt a szövetkezés! formát .pedig úgy hívják, hogy Raiffeisen szövetkezés. De mi is ez a szövetkezési forma? — A mezőgazdasági szövetkezésnek az a formája, amelyet Friedrich Wilhelm Raiffeisen mint egy kis község polgármestere alapított a múlt század közepén Németországban. A földreform során földhöz juttatott egyéni gazdálkodók széles tömegei nem tudtak a tőke és felszerelés hiányában gazdaságokat létrehozni, így a piaci nagytőke ki- zsákmányoltjaivá váltak. Ezt látva Raiffeisen mint polgármester a saját községében lévő gazdák helyzetéből kiindulva, az önsegélyen alapuló, a gazdákat segítő szervezeti formával kísérelte meg az új gazdaságok egzisztenciájának. a meglévők fennmaradásának és továbbfejlesztésének előmozdítását. így alakította meg első önsegély szövetkezetét, amely az idők folyamán széles körű mozgalommá vált Németországban, Ausztriában. A századforduló táján e gondolatok •Magyarországra is bekerültek és a háború előtti mezőgazdasági értékesítő és hitelszövetkezeti mozgalom lényegében ezen elvekre épült. — Melyek a Raiffeisen szövetkezés elvei? — A szövetkezeti önsegélyezés, amely azt jelenti, hogy a hasonló vagy azonos gazdasági helyzetben lévő emberék tömörülnek, közös szövetkezeti vállalkozást hoznak létre anyagi ——s. A drágán telepített szeder is elárvult .. . Fotó: Fojtán L. eszközeik révén és készek is egymást segíteni, egymásért kezességet vállalni. Mindez abból az elvárásból történik, hogy a szövetkezeti tagság révén a gazdálkodók igyekeznek a verseny hátrányait kiegyenlíteni, javítva ezzel saját piaci pozíciójukat és elősegítve szükségleteik jobb kielégítését. A másik fontos elv az önigazgatás, ami azt jelenti, hogy a szövetkezetek a belső viszonyaikat maguk rendezik és ezáltal védik is magukat a külső befolyások ellen. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet a maga belső életébe harmadik fél részéről semmiféle beleszólásnak nincs alávetve, (sem az állam. sem a hatóságok részéről, kivéve az általános, mindenkire vonatkozó szabályokat). A tagok tehát magúk döntenek alapszabályukról, szövetkezetük szerveiről és a szövetkezet gazdasági tevékenységéről, a közgyűlés, az igazgatóság, felügyelőbizottsag útján, amelyeknek elhatározói és végrehajtói, ellenőrző funkciói vannak. Ez mind „egy tag egy szavazat” elve érvényesülése mellett valósul meg. Ez a belső demokrácia a Raiffeisen szövetkezés lényege. A szövetkezés harmadik elve az önmagával szemben érvényesített felelősség. Ez közvetlenül az önigazgatás elvéből következik. Ez azt jelenti, hogy a tagok a szövetkezetnek, mint vállalakozásnak a létéért és fennmaradásáért magúk felelősek és ezért jótállnak külső személyekkel, intézményekkel szemben. Ez a kölcsönös, szolidáris jótállás bizalmat teremt a gazdasági élet más szervezeteivel szemben is. Eredetileg az úgynevezett korlátlan felelősség elve érvényesült, azaz minden tag az összes vagyonával felelt a szövetkezetért. Később mindinkább a korlátolt felelősség váltotta fel azt, ami azt jelentette, hogy a tagok az általuk bevitt tőke mértékéig feleltek a szövetkezet gazdálkodásáért. Erre az nyújtott lehetőséget, hogy a szövetkezetek az idő folyamán saját tőkefedezetüket és a tartalékokat a vállalat- szerű működésük eredményéből folyamatosan meg tudták teremteni. Az első csata eldőlt % Szendrőn és ‘környékén az utóbbi időben már .nem azt számolják .az emberek, hogy ‘hányán vannak munka nélkül, hanem azt, hányán dolgoznák. Ez utóbbi ugyanis kisebb szám, és könnyebb észben tartami. Érthető tehát, hogy a múlt év végén futótűzként terjedt; .a hír: a budapesti székihelyű Alumíniumáru- igyár 2. Számú, Sze.ndrői Gyáregységét az anyavállalat be fogja zárni, a későbbiekben pedig értékesíteni kívánja. Ezzel a döntéssel több, mint száz dolgozó munkahelye került veszélybe. Két választás maradt az „alusok” számára: elfogadni a pestiek akaratát, vagy megpróbálni saját lábra állni. Mint már korábbi lap's zárna inkb an is beszámoltunk róla, a gyáregység elszakadási, önállósodási törekvéseinek .képviseletét a helyi munkástanács vállalta fel. Kezdetben, — ahogy Pórizs András, a munkástanács elnöke fogalmaz — .amíg „aimator” szinten lehetett az eseményék menetét irányítani, nem kértünk szakértőiket. Később azonban minid a .megyei, mind az országos munkástanács- szövetség szakembereinek segítségére szükségünk volt. Az önállósodás körüli több, mint féléves huzavona, harc végére most június 12-én került pont. Ez a •pénteki nap várhatóan emlékezetes marad az Itteni •kollektíva számára, hiszen ekkor jelentette be Fórizs András — munkásgyűlés keretében — az ipari és Kereskedelmi Minisztérium alapító határozatát, melynek értelmében a gyáregység június 1-től önálló cégiként működik tovább: Szendrői- Alumínium- és Fémipari Vállalat néven. Ez a csata tehát eldőlt, de a háborúnak még koránt sincs vége. Most kezdődik az igazi, a piacért folytatott harc, mely rengeteg, nem várt akadályt is tartogat. Kívánjuk, hogy a szend- rőiek győzzenek. Fial a marhának Egy fiatal farmer az angliai somerseti grófság területén igen nemes cselekedetre szánta el magát: szaxofonozik a teheneiknek. Valószínű, hogy keveselte a derék kérődzők által adott napi tejadagot, hát gondolta, a fülbemászó dallamokkal segíti a marhák tejelését. Állítólag a tejfolyást szabályozó hormonok felhalmozódására kedvezően hatnak a melódiák. A magyar gazda azonban ne rohanjon a fúvós hangszer után, mert. egyrészt felesleges több tejet termelnie, másrészt meg a mi marháinknak már régen fújtak. Hisz’ fejükre vérdíjat tűztek ki, húsuk nem kell, tejükért, nem fizetnek a gazdának, takarmány alig van. a tejelő tápot nem tudják megfizetni, úgyhogy mii már fújhatjuk. (bekecsi) 1^atWArfh^f1 n liffr#» fi m'ffrórf iüik“jfcdddiivi d odi d pid%r“rT
