Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-16 / 141. szám

XLVIII. évfolyam, 141. szám 1992. június 16. Kedd Ara: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Torgyán-nap a parlamentben? : A tanulmányi séta a környezet védelmét is jelenti Diákok a Bükkben Hivatásukra készülnek Kevés diáknak adatik meg, hogy nyári szakmai gyakorlatát a város zajától távol, nyugodt és szép ter­mészeti környezetben vé­gezhesse. Nos, a miskolci Gábor Áron Műszalki Kö­zépiskola másodévesei közül huszonnégyen a múlt héten elindultak, s Lillafüredtől gyalogszerrel tették meg az utat táborhelyükre, a Róka­farmra. Már útközben meg­kezdték a gyakorlatot, hi­szen tisztították a környeze­tet, rendbe tették a Szinva- f orrás környékét. Majdani szakmájukra, hivatásukra ké­szülnek, hiszen három év (Folytatás a 2. oldalon) Jeszenszky Géza, a ma­gyar diplomácia irányítója és Maciej Kozminsiky buda­pesti lengyel nagykövet hét­főn a Külügyminisztérium­ban ünnepélyesen kicserélte a magyar—lengyel alapszer­ződés ratifikációs okmánya­it. A megerősítő Okiratot át­nyújtva, Jeszenszky Géza rövid méltatásában kiemelte: a szerződés a szenvedések­kel, vérrel megszentelt ma­gyar—lengyel történelmi ba­rátság hagyományainak foly­tatása. Olyan történelmi mo­dellre épült, amely jelzi: a baráti viszony fenntartható, és nem törvényszerű, hogy a kommunista rezsimék össze­omlását az ellentétek élező­dése kövesse. Maciej Kozminsky a kül­ügyminiszter szavaival egy­becsengve méltatta az év­százados lengyel—magyar ba­rátságot, amely ma is irány­mutató lehet Európa népei számára. Azt jellai, hogy a változások közepette is tar­tós maradhat a jóviszony. Mint ismeretes, a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság közötti. baráti és jószomszédsági együttmű­ködési szerződést tjúnius ©le­jén erősítette meg a ma­gyar törvényhozás. Az Or­szággyűlés ellenszavazat nél­kül, egyhangúlag adta áldá­sát az alapszerződés ratifi­kációjára, (MTI) Emlékmííavatás a 301-es parcellában Ünnepélyes külsőségek közepette felavatták az 1956-os forra­dalom vértanúinak emlékművét a rákoskeresztúri köztemető 301- es parcellájában hétfőn. Az emlékmű avatásán felolvasták a Rio de Janeiro-i környezetvédelmi csúcstalálkozón tartózkodó Göncz Árpád levelét, majd a kormányfő mondott beszédet. A köztársasági elnök üzenetében aláhúzta: „adózzunk tiszte­lettel mindazoknak, akik ötvenhatban, vagy a rákövetkező meg­torlás során életüket, szabadságukat áltozták hazánk független­ségéért, s társadalmi igazságáért, akiknek az élete kettétört, mert a forradalom részesei voltak, s mert több mint három év­tizedet kellett várniuk, hogy az immár fölszabadult ország, ha méltó elégtétellel nem is, legalább tetteik elismerésével tiszte­legjen hűségük, áldozatuk előtt". Göncz Árpád szerint a magyar nép megőrzi emlékezetében a hősöket, akik „aranybetűkke! ír­ták be nevüket hazánk történetébe, s nélkülük, a tetteik nélkül nemcsak Magyarország, de Európa, sőt a világ történelme sem igy alakul". A levél emlékeztetett a .forradalom idején kialakult — 'hazánk történelmében egyedülálló — nemzeti egy­ségre, amikor „népünk egé­sze fejjel volt nagyobb hét­köznapi önmagánál”. Üzene­tében a Iköztánsasági elnök reményét fejezte Ital, hogy a forradalom — súlyos gond­jaink 'közit — fakuló emlé­ke ismét megfényesediik, s ha Olyan időik járnak, hogy áblból Ikelil imajd erőt merí­tenünk, „megint egy lesz mliinliiszterelinök, diák, mun­kás, író. katona és pa­raszt”. Göncz Árpád levelének felolvasása után Antall Jó­zsef miniszterelnök mondta el avató beszédét. — Különböző politikai irányzaitakat képviselő, kü­lönböző eligondolású embe­rek egyéni tragédiájából kell összeraknunk a nemzet tragédiáját — hangoztatta beszédében Antall József. A kormányfő hangsúlyozta: a forradalom felénk fordította a világ .jobbik felének” figyelmét és megbecsülését; Nyugaton 1956-ban döbben­ték rá a diktatúra szörnyű­ségére, és megértették, hogy ez a „kis nemzet” nem csak önmagáért harcol. Antall Jó­zsef utalt a forradalom ide­jén kialakult nemzeti egy­ségre, amely az összetartás szimbólumává vált. Hozzátette: azonban egy pillanatig se higgye senki, ha a forradalom győzelem­mel — és nem a szovjet ■tankok november negyedi­kéi megindulásával — vég­ződik, a hónapok múlása inam hozta volna élő az el­lentéteket. Nem állíthatjuk, (Folytatás a 2. oldalon) „A kormány szerzett előnyt az alkotmányos vitában” A független képviselő jogi és politikai véleménye Folytatódott hétfőn Ró­mában, a Külügyminisz­térium épületében a ka- rabahi békékonfarencia elő­készítő ülése. A konferenci­át az EBEÉ 'keretében tart­ják tizenegy ország képvi­selőinek a részvételével — Mario Raffaelli, ollasz kül­ügyi államtitkár-helyettes elnökletével — .azzal a cél­lal, hogy előkészítsék a Minszkben tartandó érdemi békeér tekezlefet és rende­zést. Olasz diplomáciai források szerint az ülés a hét köze­péig tarthat. Karabahból to­vábbra is csak az .azeri kö­zösség képviselői vannak je­len, az örmények ismét tá­vol maradtak, mint ahogy a két hete megtartott első elő­készítő ülésen is történt. Mario Raffaelli sajnálko­zásának és mélységes1 nyug­talanságának adott hangot, hogy Karabah területén, meg­élénkültek a fegyveres har­cok. A tanácskozás .résztve­vői pedig határozott és sür­gető felszólítást intéztek a harcoló felekhez, hogy azon­nal szüntessenek be .mindien harci cselekményt és ellen­ségeskedést. Zárt ajtók mögött kezdő­dött meg hétfőn Budapesten az a kétnapos biztonságpoli­tikai .tanácskozás, .amelyet a HM védelmi kutatóintézete, a Magyar Külügyi Intézet és az Egyesült Államok vé­delmi minisztériuma egye­temének szakértői hívtak össze. A tanácskozáson lengyel, cseh és szlovák meghívot­Az Országgyűlés hétfő dél­utáni plenáris ülésén napi­rend előtt kért szót Boross Péter belügyminiszter, aki a százhalombattai baleset kö­rülményeiről, valamint a Kisgazdapárt székházánál, múlt csütörtökön lezajlott eseményekről tájékoztatta a t. Házat. Torgyán József nyilatko­zataival ellentétben a nem­zetbiztonsági és a katonai biztonsági hivatal egyetlen munkatársa sem jelent meg június 11-én a Belgrád-rak- parti kisgazda-székházban és környékén — .szögezte le Bo- ross Péter belügyminiszter a múlt csütörtöki események kapcsán. Napirend előtti fel­szólalásában tájékoztatta ar­ról a házat, hogy csütörtö­kön 16 óra 40 perc után több jelzés érkezett a párt­székházból a rendőrség kü­lönböző egységeihez: az ott tartózkodók biztonságos eltá­vozásukhoz és személyes ép­ségük védelmére kértek se­gítséget. Torgyán József sze­mélyesen 17 óra 35 perckor hívta a BRFK ügyeletét, ezek nyomán minden rend­őri intézkedést kizárólag ké­résre hoztak; a .rendőrség el­tak .részvételével áttetfcimitik térségünk .biztonsági és vé­delmi helyzetének alktuális kérdéseit, főként az egykori Szovjetunió részekre szaka­dásának. a független Ukraj­na kialakulásának hatását. Szó esik majd az Egyesült Államok iszerepváUllalásánák lehetőségeiről .légiónkban. Bár a tudományos konfe­rencia napirendjén hivatalo­járása törvényes és szaksze­rű volt — hangsúlyozta a miniszter. Majd bejelentet­te: Für Lajos honvédelmi miniszterrel közösen felje-' lentést tett az ügyészségen Torgyán József ellen nagy nyilvánosság előtt elkövetett hatóság megsértésének ala­pos gyanúja miatt. '* Valóban fegyveres katonai támadás történt múlt csütör­tökön 17 óra 35 perckor a Belgrád-rakparti kisgazda­székházban ; erre bizonyíté­kaim vannak — jelentette be Torgyán József napirend előtti felszólalásában. Beszá­molt arról a képviselőknek, hogy az épületbe behatoló kommandósok közül több ember személyazonosságát sikerült azonosítani, így egy­értelmű, hogy a nemzetbiz­tonsági, illetve a katonai biztonsági hivatal ügynökei is megjelentek a helyszínen. A puccs idején az épület előtt felsorakozott gépkocsik­ból golyóálló mellényeket osztogattak. Torgyán az ese­san nem szerepel a Cseh és Szlovák Köztársaság! esetle­ges szétszakadása ikövetkezi- ményeinék elemzése, vala­mint a délszláv poiligárhá- ború hatása a térségre, il­letve a kontinensre, való­színűleg ezékről >a veszély­forrásokról is hangsúlyozot­tan szó lesz a tanácskozá­son. (MTI) ményeket a többpárti parla­mentarizmus elleni táma­dásnak minősítette, majd be­jelentette, hogy június 19-én 18 órakor a Testnevelési Egyetemen az összes bizo­nyítékot — köztük hangfel­vételeket — az ország nyil­vánossága elé tárja. Vége­zetül felkérte Antall József miniszterelnököt, hogy von­ja le az ügy konzekvenciáit, azaz mondjon le. Szabad György házelnök azzal zárta le a témát, hogy az ügyben indított vizsgála­tok alkalmat adnak majd az Országgyűlés illetékes bizott­ságainak is a történtek pon­tos feltárására. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap újabb fordulat kö­vetkezett be a nyomtalanul eltűnt Arnóczki Gyuláné kál­váriájában. Sajnos nem azt a hírt adhatjuk tovább, hogy rábukkantak volna a két­gyermekes családanyára. A hölgy férje tegnap nálunk járt, és kérte szerkesztősé­günket, tegyülk közzé: száz­ezer forintot fizet a nyomra­vezetőnek. Arnóczki Gyula többször hangsúlyozta, csak annak fizet, aki pontos in­formációkkal rendelkezik, s elvezeti őt feleségéhez, .akár él, akár már halott az asz- ' szony. Arnóczki úr meglehetősen zaklatott állapotban volt. Június 16-a számára neve­Budapest (ISB) Egy hét telt el az Alkotmánybíróság legutóbbi határozata óta. A rádió és a televízió ügyében, a kormány és az államfő hatásköréről kialakult vitá­ban szemben álló felek mindegyike úgy véli, hogy a döntés és indoklása az ő ál­láspontját támasztja alá. Miként vélekedik az alkot­zetes nap. Már tizedik hete kutatnak eltűnt felesége után, s mindeddig egy morzsányi hiteles értesüléshez sem ju­tottak az asszony tartózkodá­si helyéről. A rendőrség át­kutatta a Szalvai Mihály ut­cában található lakást, majd az egész portát. A nyomozók átfésülték a környéket, egy rendőrkutyát is bevetettek, ám eredménytelenül. Sikertelen volt mindeddig Arnóczki Gyula magánnyo­mozása is. Végigjárta a szó­ba jöhető ismerősöket, tu­dakozódott a legtávolabbi ro­konoknál is, de csak széttárt kezekkel és sajnálkozással találta magát szemben. (Folytatás a 8. oldalon) .mánybírósági döntésekről, azok értelmezéséről megyénk egyik független országgyű­lési képviselője, a jogi kép­zettségű Gáli Ákos? — A Dörnbach Alajos in­dítványára született döntés értelmezése — a kormány­felügyeletet kimondó 1974- es kormányhatározati sza­kasz alkotmányellenesnek bélyegzése — egységesnek mondható. November 30-ig végül is alkalmazni lehet még a szabályt, addig kell törvényt alkotni helyette. Sakknyelven szólva félpon­tot szerzett az előterjesztő ellenzéki képviselő. Az Al­kotmánybíróság másik, a köztársasági elnök felmen­téskori és kinevezéskori mér­legelési lehetőségéről szóló határozata viszont egy egész pontot ér a kormány szá­mára. Az elvi síkú határo­zat és annak indoklása igen szűk mozgásteret szab az ál­lamfő számára, amikor ki­mondja: az elnök csak a személyre tett javaslatot vizsgálhatja, nem foglalkoz­hat egyéb körülményekkel, nem támaszthat a személy­hez kapcsolódó feltételeken túl más feltételeket. így pél­dául egy törvény megalko­tását. — Ismert az egyik alkot­mánybíró különvéleménye, aki a felelősségi alakzatokat elemezve rámutatott: a köz- társasági elnököt kemény (Folytatás a 2. oldalon) Biztonságpolitikai tanácskozás Keresik az eltűnt asszonyt Százezer ül a nyomravezetőnek! MM békekonferencia Map-lengyel alaoszerződés

Next

/
Thumbnails
Contents