Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-15 / 140. szám

XLVIII. évfolyam, 140. szám 1992. június 15. Hétfő Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Hiányzik a higgadt párbeszéd Félidei MDF-fórum Miskolcon Nem lesz egy kicsit sok? Sok helyen még mindig kell Tízmilliárdnyi termés megmenekült Ezentúl minden évben Filozófiai konferencia Miskolcon Mindenképpen használt a csapadék a kapás növények­nek, így a kukonica eseté­ben még jó termésre számít­hatnak a termesztők. A ta­vaszi szárazság miatt már károsodott a búza is — ha az időjárás a továbbiakban kedvező lesz — megadhatja a tervezett 5,5—6,5 tonnás hektáronkénti hozam 60 szá­zalékát. A növényeken kí­vüli a gazdálkodóknak is jól jött a csapadék, hiszen a legtöbb helyen nem, vagy csak nehézségek árán tudtak öntözni. Az időjárástól füg­getlenül az ez év szeptem­ber 30-ig felhasznált öntö­zővízre, a korábbi kormány- döntés értelmében, állami tá­mogatás igényelhető. — Az elmúlt napok csak­nem országos méretű esőzé­se igazi égi áldásnak bizo­nyult, mert az FM becslése szerint, 8—10 milliárd forint értékű termést mentett meg a pusztulástól. Az ország szí­vében — Pest megyében — a pontos felmérések már el­készültek, s az összesítés sze­rint, hozzávetőleg 1 milliárd forintnyi terméssel többet takaríthatnak be az esőzés miatt. Megmenekült a pusz­tulástól a Cegléd—Nagykő­rös környéki őszi kalászos, és. a kókadozó, de most fel­éledt napraforgó. A sok he­lyen már leírt búza is lábra kapott, hektáronként 5—6 mázsával adhat majd töb­bet, ami összességében 250 millió forintot jelent a gaz­daságoknak. Meggyorsult a kukorica, a cukorrépa és a zöldségek, elsősorban a pa­radicsom, a paprika és az uborka növekedése. Viszont nem használt már a csapa­dék a konzerv-zöldborsónak, amely így is kisült, és a ta­vaszi árpának sem. A mos­tani esőzés felébresztette a mezőgazdászok reményeit is, a kevésbé óvatos becslések szerint, előreláthatóan köze­pes termés ígérkezik ebben az évben. Szemmel láthatóan jól fej­lődnek a tavaszi vetésű nö­vények és palánták a Duna— Tisza közepén is az elmúlt napok záporai nyomán: az országosnál jóval nagyobb mértékű aszálykárt szenve­dett Bács-Kiskunban, vala­mit még a búzának is hasz­nálnak. A Medárd-nap kö­rül végre beköszöntött ki­adós, harminc millimétert mór mindenütt meghaladó csapadéknak a növényter­mesztők mellett az állattar­tók is örülnek, hiszen száz- ötvenezer hektárnyi legelő már igen siralmas állapot­ban volt. A réteg május vé­gén, június elején az au­gusztusi felperzselődött, ki­száradt gyepek képét mu­tatták, most viszont min­denfelé újra kizöldültek a legelők is. Megalakult az SZDSZ szociálliberális szárnya Az SZDSZ szociálliberális szárnya elsősorban a. mun­kások, a bérből, fizetésből élők képviseletét, politikai érdekartikulációját akarja felvállalni — hangzott el a szabad demokraták új — im­már harmadik — platform­jának szombati alakuló ülé­sén. Podkoniczky István és Mécs Imre szabad demokra­ta ügyvivők, a pflatform lét- rehívói egyértelműen azon a véleményen voltak, hogy a platform, illetőleg az SZDSZ- en belüli, különböző irány­zathoz kötődő csoportok nem veszélyeztetik a párt egysé­gét. Mint elmondták: az SZDSZ-t éppen a platfor­mok között létrejövő belső koalíciók tehetik erős, a kö­vetkező választásokon esély- lyel induló párttá. (MTI) A Magyar Demokrata Fó­rum miskolci szervezetének rendezésében fórumot tar­tottak pénteken délután négy MDF-s országgyűlési képvi­selő részvételével a miskol­ci Kamaraszínházban. Rész­ben a rossz időnek, részben a városban zajló ballagá­sokkal való időbeni egybe­esésnek tudható be, hogy vi­szonylag kevesen vettek részt a fórumon, amelyen Balázsi Tibor, dr. Balás Ist­ván, dr. Kiss György és Mile Lajos arról beszélt a hallga­tóság előtt, hogy mit végez­tek az elmúlt két év alatt a parlamentben, hogy hogyan látják az ország, ezen belül a megye helyzetét, és amint Háromnapos konferenciát rendezett a múlt hét végén a Magyar Filozófiai Társa­ság és a Miskolci Egyetem filozófia tanszéke a Miskol­ci Akadémiai Bizottság szék­házában. A nemzetközinek hirdetett tanácskozás az „Elő­adások a magyarországi fi­lozófia történetéből” címet viselte. De vajon mennyire ér deleli a külföldi tudósokat a magyarországi filozófia? — Elsősorban a határain­kon túl élő, de magyar szár­mazású filozófusokról van szó — felelte Veres Ildikó, a rendezvény szervezője, egye­temi docens. — Ebbe a kör­be bele tartoznak a kisebb­ségi magyarság képviselői, és az várható volt, nem kerül­ték meg az aktuális belpo­litikai kérdések megválaszo­lását sem. Parlamenti munkájáról szólva Balázsi Tibor elmond­ta, hogy kulturális bizottsá­gi tagsága, az ebből adódó feladatainak ellátása, megle­hetősen behatárolja politi­kusi mozgásterét, ami kevés szabad ideje marad, azt ar­ra fordítja, hogy igyekszik választóival kiépített kap­csolatait ápolni. Visszatekint­ve az elmúlt két évre arról szólt, hogy mit jelentett az országnak, az Országgyűlés­nek az a kényszerpálya, ame­lyik nem most alakult ki, az emigránsok is. Közülük például itt volt, és előadást is tartott Heller Ágnes. Az ő neve, azt hiszem sokak előtt ismert. — Kovács Ferenc, az egye­tem rektora megnyitó beszé­dében azt mondta: fontos esemény ez a szerveződő bölcsészkar életében is. Mi­ben segíthet a konferencia? — Nemcsak a filozófia szaknak, de minden, szep­tembertől az egyetemen is oktatandó diszciplínának se­gíthet egy-egy rendezvény. Figyelemfelhívó. Rangos, sőt mondhatjuk, a legjobb szak­emberek előtt mutathatjuk fel, mi az ami van, ami vár­ható, amit mi tudunk itt hanem még 1990 májusában az úgynevezett paktum lét­rejöttekor. Véleménye sze­rint ugyanis a politikai vi­harok mind a mai napig azok körül a kérdések körül forgolódnak, amelyekről az akkori helyzetben az MDF lemondott a másik legerő­sebb párt, az SZDSZ javára. Nevezetesen, hogy nem az MDF adja az ország első közjogi méltóságát, hogy le­mond a hadsereg irányítá­sáról és arról, hogy legalább olyan befolyást gyakorolhas­son a sajtóra, mint az el­lenzék, ami a nyugati orszá­gokban és Amerikában is (Folytatás a 2. oldalon) Miskolcon, az egyetemen nyújtani. — A mostani ötödévesek még a marxizmuson nőttek fel. Nem kell ennek hatását most „lebontani”? — Már mióta én itt va­gyok — tehát 5—6 éve — az egyetemen Hársing László programja alapján nem az „ortodox” marxizmust ok­tattuk a hallgatóknak. A marxista filozófiát problé­mákra lebontva tárgyaltuk. Az egyik variáció a lukácsi ontológia alapján megtartott program. A másik pedig a filozófiai problémák tárgya­lása a filozófiatörténet fé­nyében. Nagyon fontos, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Gólok, pontok, ereilfények DFC: fontos pont Veszprémből % Kiestek a magyar sa­lakmotorosok # Az Eger SE nyerte a Gonda-emléktornát • NB II.: 11. KVSE % Jól járt a Maccabi a a borsodi öklö- zőkkel • Szezonzárás a férfi kézilabdázóknál. (Sportösszeállításunk a 13., 14. és 15. oldalon) A porfelhőt ezúttal esöfüggöny helyettesítette... Miskolcon, a Népkerti sporttelepen tegnap csaknem 4 és fél órás versenyt követően kaptunk választ arra a kérdésre, hogy kik jutnak tovább az egyéni világbajnoki sorozaton. Négy cseh és szlovák, vala­mint három lengyel örülhetett a végén, mig a hazai színeket képviselő négy magyar elköszönt a folytatástól. Lep garantált ál a mezíjazÉsájtan! Nem elfogadhatóak a mai mezőgazdasági árak. Ezek alapján szinte semmit sem lehet termelni gazdaságosan. Ez derült ki a Gabo­natermelők Országos Választmányának múlt heti ülésén, ahol elmondták: — Már az 1993. év búzatermesztése is el­kezdődött, hiszen már megkezdték a vető­magnak szánt búzatáblák kijelölését, az Ag­rárpiaci Rendtartás törvénytervezete pedig még csak nyáron kerülhet a Parlament elé. Szétzilálódtak az integrációs kapcsolatok a termesztésben, elbizonytalanodott az agrár­értelmiség, s milliók helyzete vált kétségessé vidéken. Az, hogy ki fog vetni a kárpótlásra kijelölt földeken, még mindig bizonytalan. A szövetkezetek vezetőinek nincs joga tárgyal­ni a kárpótlásra jogosultakkal, és nem is ismerik őket. Az esetek nagy részében a benyújtott kárpótlási igények jóval megha­ladják a jogos méreteket. A Földművelés- ügyi Minisztérium szakmai hozzáállása sem megfelelő. Az aszálysújtotta területeknek nyújtott segítség elkésve érkezett, és csak gesztusértékű. Az 1992. év tavaszi munkái­ra nyújtott 10 százalékos kedvezményes hi­telt a szövetkezetek csak úgy kaphatták meg, ha egy részét 38 százalékos kamatú állami garantált hitelként vették fel. Így va­lójában nem 28 százalékos kamatra — a mezőgazdaság számára még ez is magas —, hanem a 28 és 38 százalék átlagának ka­matával kaphatták meg a hiteleket. Ha az idei betakarításhoz a szövetkezetek nem kapnak kedvező támogatást, a betakarítás és a vetés is bizonytalanná válik. (Folytatás a 2. oldalon) Szűrös Mátyás írországi tárgyalásai Fellendülés tapasztalható a magyar—ír gazdasági kapcsolatokban, a két ország kö­zötti kereskedelmi forgalom tavaly 60 szá­zalékkal növekedett — mondotta szombaton hazaérkezése után a Ferihegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, aki a héten négypárti parlamenti küldöttség élén Dublinban járt. (MTI) Hans Engeil dán igazságügyminiszter (Interjúnk a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents