Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

is • *ttgr-<srr' T ársadalom és erkölcs 111 és bűnhodés • Hogy egy adott társa­dalomban milyen tett minősül bűncselekménynek, és arra milyen büntetést szab ki a közösség, jogi szabályozás kérdése. A jogalkotás viszont általában kapcsolódik a köz­vélemény erkölcsi felfogásá­hoz. Mindkettő a kultúrában gyökerezik. Más-más korok­ban és társadalmakban más­más viselkedésformák szá­mítanak megengedettnek, il­letve elítélendőnek. Az erkölcsi elvek ismerete és követése a kisgyermek- kortól kezdve fokozatosan alakul ki az emberben. Min­tája a felnőttek viselkedése és tanításai, mozgatórugója a szülők iránti ragaszkodás, az elvárásoknak megfelelni akarás. Az a folyamat, mely­ben a kisgyermek megtanul­ja a társadalmi együttélés szabályait, követelményeit és tiltásait, a „helyes” visel­kedést: a szocializáció. A fel­nőtti létben is elengedhetet­len a szabálytisztelő, mások­ra tekintettel lévő, alkalmaz­kodó magatartás. Ha az em­berek ennek ellenkezőjét ta­pasztalják, erkölcsi érzékük veszélyt jelez. A büntetés lé­lektanilag a tanulást szolgál­ja: azt célozza, hogy a bün­tetett viselkedésmód abba­maradjon (és helyette a jutal­mazott magatartásforma is­métlődjön). Mások is okul­hatnak belőle. Ha a mélyebb mozgatórugókat elemezzük: a szabályok szerint élő, a kö­zösségért cselekvő (proszo- ciális) személyek a társa­dalomellenes (antiszociális) elemek megbüntetésével ál Irtják magukban helyre az „erkölcsi világrendet”, alap­vető igazságérzetük ezt kí­vánja. Ha a bűn felderítetlen marad, vagy a büntetés el­marad, az emberek többsé­gében veszélyérzet, szoron­gás és elégedetlenség tá­mad. Ez a bűncselekmény áldozataiban természetsze­rűleg erősebb, mégsem egyenlő a bosszúvággyal. (A bosszú azt jelenti, hogy tör­vénytelenül, önhatalmúlag torolja meg valaki a sérelme­it, vagy pedig ártatlanokon, például a bűnelkövető hoz­zátartozóin éli ki haragját.) Megindulhat a társada­lomban egy elbizonytalano- dási folyamat, meginog az emberek értékrendje. A tö­meges értékvesztés pedig bűnözési hullám elindítója lesz. Érdekes,' hogy a bűn bün­tetését nemcsak az áldozat vagy a vétlen kívülálló kíván­ja, hanem legtöbbször maga a „bűnös” is. A bűntudat a legkülönfélébb szabálysze­géseknek a velejárója. Bűn­tudatot érezhet a gyilkos, a csaló, de a közlekedési kihá­gás elkövetője is. A bűntudat igen kellemet­len lelki élmény, erős szoron­gással és lehangoltsággal jár. Aki benne él, sokat szen­ved. Az ilyen ember öntudat­lanul is a büntetést kívánja. Ezért is jelentkezik a rendőr­ségen, vagy - kisebb ügyek­ben - legalább szidja saját magát, és hagyja, hogy má­sok megszégyenítsék. A büntetés enyhíti a belső szo­rongást. Csak az nem érez soha bűntudatot, akinek nem ala­kult ki az igazi erkölcsi érzé­ke, felelősségérzete. Tehát, aki önhitt módon bűntelen- nek, hibátlannak kiáltja ki magát, annál van meg a leg­nagyobb esély arra, hogy igazán bűnös lehet. A bűnt is egyszerűbb len­ne megelőzni, mint felderíte­ni és büntetni. Gyermekkor­ban különösen fontos a meg­felelő és következetes erköl­csi modell nyújtása, és az azonosulást elősegítő szere­tetteljes szülő-gyermek kap­csolat. A káros cselekedet előtt vagy annak megkezdé­sekor alkalmazott figyelmez­tetés, illetve büntetés az iga­zán hatásos, lényegében ez segíti az önkritika fejlődését. A szilárd erkölcsi értékrend és a hatékony önkontroll akadályozza meg a valóság­ban a „rossz” és segíti a „jó” viselkedést. Dr. Ignácz Piroska Hegyek között, völgyek között.., ... zakatol a vonat. A lillafüredi kisvasút - a miskolciak és az ide érkező turisták ked­vence is hűségesen szállítja az utasokat - a természetet, s a hagyományokat kedve­lőket. Májustól már a nyári menetrend szerint közlekednek a járatok. Ez azt jelenti, hogy szép, napos időben, zuhogó esőben, hét­köznaponként ötször indul útjára a kisvas­út. A hét végeken - szombaton és vasár­nap - reggel 8 óra után 10 perccel hangzik el a sípszó, s indul el Miskolcról Lillafüre­den át a Garadnáig közlekedő kisvonat. Utána óránként indulnak a szerelvények - hol zsúfoltan, hol meg csak néhány utas­sal. Az idő csak nem lesz mindig szomorkás, kezdődik a vakáció is - remélhetően egyre több család, gyermekcsapat szánja rá ma­gát, hogy egy kicsit zakatoljon a Bükk cso­dálatos hegy-völgyei között... gy. k.-f. I. Az alacsony koleszterinszint öngyilkossághoz vezet? Rosszból is megárt a kevés! Lassan megtanultuk, hogy szívünk legnagyobb ellensége a koleszterin, abból is az úgy­nevezett „ártó" koleszterin. Azok, akiknek magas az ártó koleszterinszintjük, sokkal na­gyobb valószínűséggel kapnak infarktust, mint mások. Ho­gyan védekezzünk az infarktus ellen? Kézenfekvő a válasz: csökkenteni kell a koleszterin- szintet! Ezt legegyszerűbben megfelelő diétával érhetjük el. Kerüljük a zsíros húsokat, a tojást (különösen a sárgáját), a belsőségeket. Gyógyszeres úton is csök­kenthetjük a ’koleszterinszintet, hiszen a 80-as évek végétől több ilyen szer is forgalomban van. Nemrégiben ezek a gyógyszerek kerültek a tudo­mányos viták középpontjába. Angol és finn orvosok megál­lapítása szerint igaz, hogy ki­sebb az infarktust kapottak száma a gyógyszert szedők kö­zött, de a halálozási arányuk nem csökken. A gyógyszert szedők közül többen haltak meg rákban, balesetek követ­keztében, többen lettek öngyil­kosok (sőt: gyilkosok!), mint a pirulát nem szedők közül. A gyógyszer a koleszterinszinté­zist már egészen az elején „blokkolja”, alapvetően vál­toztatva meg ezzel a sejt anyagcsere-folyamatait, a sejtmembrán-képződést, a he­moglobin és a szteroid hormo­nok szintézisét. így elképzel­hető, hogy sok előre nem lá­tott mellékhatása van. Az orvosok másik része sze­rint: ezek az aggodalmak alaptalanok, a tapasztalt elté­rések statisztikailag nem je­lentősek, valószínűleg a vélet­lenek szerencsétlen összeját­szásának .az eredménye. A kérdés tisztázására most egy nagy - 6500 embert érintő - kísérletet terveznek Nyugat- Skóciában. Ennek során egé­szen 1994-ig követnék nyomon a 6500 ember sorsát, betegsé­geit, esetleges halálát, és ösz- szehasonlítják egy ugyanekko­ra csoport megfelelő adatai­val, akik nem szedtek koleszte­rinszintet csökkentő gyógy­szert. Addig - sajnos - várnunk kell a válaszra. De, hogy ne teljen haszontalanul az idő, addig is diétázhatunk. Abból nem lehet haj! Virágom, virágom... Egyik legszebb és manapság nagyon divatos vágott virágunk a gerbera. Szeretjük- kapni, s szívesen ajándékozzuk szerette­inknek, kedves ismerőseinknek. Ám amilyen szép az első napon a virág, olyan hamar hervad el a vázában. Sokkal tovább eláll, ha óva­tosan, gondosan kezeljük. Ami a legfontosabb: nem kell telj tölteni vízzel a vázát, elég, ha 5- 8 centinyi magasan áll a vízben a virág szára. A szára lyukas ré­szébe illesszünk egy letört végű gyufaszálat. Elég két-három na­ponta cserélni a vizet. Időnként tovább vágjuk a gerbera szárát, s következik egy újabb gyufa­szál, s megintcsak 5-8 centis vízréteg. Nem bánjuk meg, ha ezt a kis időt rászánjuk, hiszen tovább díszíti lakásunkat a dekoratív hatású gerbera. | Szerkeszti: Gyárfás Katn Jó tudni... Mióta divat a „front”? Vajon csak napjaink divatja a „front”? Helyte­len ez a feltevés. Már Hippokratész, a két és fél évezreddel ezelőtt élt kiváló görög orvos megál­lapította, hogy a járványos fültőmirigy-gyulladás összefügg az időjárással. Manapság egyre több ember panaszkodik a különféle meteorológiai frontokra. Mi ennek az oka? Szervezetünk szoros, dina­mikus kapcsolatban van környezetével. Ennek bármilyen változása alkalmazkodásra készteti az embert. Például, ha hideg van, akkor didereg­ni kezdünk - izommozgással termelünk energiát és fűtjük testünket. Az időjárás-érzékenység is alkalmazkodás, hiszen a természeti környezet egyik legfontosabb része a levegő, a légkör. Ne­héz az alkalmazkodás a nagy, jelentős időjárás­változásokhoz, mert több szervünket, sejtünket érinti. Az edzett, egészséges ember ezt nem ér­zi meg, a beteg, fáradt, kevésbé edzett viszont sokkal inkább. Az egészségi állapot szempontjából is jelen­tős időváltozásoknak az a lényege, hogy az egyik nagyobb légtömeg helyébe egy másik lég­tömeg kerül. Ilyenkor <ss betegségek fokozot­tan fordulnak elő. A hidegfront a sarclékről jövő hidegebb, tiszta levegő beáraml • Hőmérséklete és pá­ratartalma alacsony. I lkor gyakoribbá válnak a görcsös fájdalmak, I ul a vérkeringés, csök­ken a vérnyomás. A melegfront trópueredetű, hőmérséklete magas, páratartalomb gazdag. Ennél a front­nál ingerlékenyebbetfszünk, élénkülnek ref­lexeink, szaporább le^ pulzusunk. Növekszik a vérnyomás, gyorsul' anyagcsere. Általában csökken a szervezet &nállóképessége, ezért ilyenkor sok a felső lépi, hurutos megbetege­dés. Ha a szervezet elleróképessége, alkalmaz­kodóképessége csökk. frontvonuláskor meg­jelennek az úgynevezi lappangó betegségek, az idült, de megnyug^tt elváltozások kiújul­nak. Gondoljanak csalÁeumás, az asztmás és a migrénre hajlamos berekre. Ők nemcsak a frontokat érzik meg, ftem előre jelzik, hogy frontváltozás lesz. Dr. Katona Edit ...hogy ha még új a cserépedény, két- három óráig főzzünk benne ecetes vizet, hogy a benne levő, még nem kötött ólomsó kiváljon a mázból. * ...hogy ha egy tortát vagy süteményt dióval díszítünk, sütés előtt a diót márt­suk tejbe. így jobban megbámul és a sütésnél ropogós lesz. ¥ ...hogy a dugót úgy vehetjük kisebbre, ha egy éket vágunk a közepébe. így összenyomódik, s nem sérül meg, mint a farigcsálásnál. * ...hogy ha a rántott hús panírozásánál kevésnek tűnik a tojás és nem akarunk egy újat feltörni, pótoljuk egy kis tejjel. * A vitaminokról D-vítamin A D-vitaminból különösen sok van a halmájban (például a csukamájolajban), más állatok májában, a tojássárgájában, a tejben, a vajban, a gombában, a kakaóban. Ma már közismert, hogy a nap hatására D-vitamin képződhet bizonyos előanya­' gokból. A nap fényével azonos hatást érhetünk el kvarcfény- nyel; azaz az ibolyántúli suga­rakkal. A D-vitaminnak nagy a jelentősége a csontok normális növekedése szempontjából, és szerepet játszik a bőr egész­ségében is. Itt filézzük meg, hogy míg e vitífol természetes formá­ban ti^nő bőséges fogyasztá­sa va? a természetest pótló, adage1' mesterséges D-vita- minfefasztás megbetegedést nem d°2, a D-vitamin túlada- golásí* szervezetre káros le­het. ...hogy ha elsóztuk az ételt, főzzünk meg a levében egy-két hámozott burgo­nyát. Tálalás előtt dobjuk ki, mert ma­gába szívta a sót. Javítható még a sós étel egy késhegynyi szódabikarbónával, vagy egy nyers tojásfehérje habjával. * Többféle módszert használnak a besö­tétedett ezüsttárgyak tisztítására. Az egyik, talán kevéssé ismert: főtt, hámo­zott burgonya levében átfőzzük, vagy áztatjuk az ezüsttárgyat. Strandolni de Jó! Voltak már kánikulai napok, igazi nyári hét végék az idén. Most ugyan Medárd közbeszólt, s na­ponta jön a kiadós, szinte menet- rendszerű zápor, zivatar. Ám ha­marosan kisüt a nap, s akkor bi­zony jó megmártózni a medence vizében, pancsolni és úszkálni egy kicsit, vagy csak pihenni, s süttetni magunkat a napfénnyel. Miskolctapolcán is nap mint nap megfordulnak jó néhányan, még ha nincs is mindig telt ház a strandon. Fotó: L. J. Testi-lelki egészség

Next

/
Thumbnails
Contents