Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZÁG 14

ék

1992. június 11., csütörtök

Egy nemlétező népről

A szovjet államhatalmi rendszer 1924- hen egyetlen tollvonással „megszabadult” a nyugat-szibériai teleut járástól, s ettől kezdve ojrotokként, majd pedig később altá- jiként kezdte feltüntetni az itt élő nemzetiséget. A teléutok ennek ellenére sem veszítették el azonosságtudatukat és anyanyelvűket, és nemzetiségi kultúrájuk számos jellegzetességét is megőrizték. A szovjet lapokban 1988 táján jelentek meg az első írások a nemlétező népcsoportról.

A teleutok Nyugat-Szibéria déli részén, a Kemerovó környéki falvakban élnek. Az 1989-es népszámlálási adatok szerint ma már csak alig két és fél ezren vannak.

A nyelvészek többségének véleménye szerint a teleutok nyelve egyike az altáji nyelvek egyik déli dialektusának és a türk nyelvek keleti hun ágához tartozó kirgiz-kipcsak nyelvcsoporthoz köthető. Külső jegyeiket tekintve a teleutok az európai és mongoloid típus keverékei.

A XVII-XVI1I. században a teleutok nomád életmódot folytattak, és főképpen állat- tenyésztéssel foglalkoztak. Lovat, szarvas- marhát, birkát és tevét tenyésztettek. A XX. század elején telepedtek le, s ettől fogva gazdálkodási módjuk megegyezett az orosz parasztokéval.

A teleutok a bőrdíszművesség utolérhetetlen mesterei. Az itteni lószerszámok a legkényesebb igényű gyűjtő igényeit is kielégítik.

Táplálkozási szokásaik nagyjából megegyeznek az oroszokéval, talán csak az ünnepi asztalra szánt húsosderelyék méretét tekintve vannak különbségek. A teleut nemTeleut anya gyermekével

zeti kultúra része a népviselet is, amelyet immár 250 éve őriznek, csakúgy, mint a hagyományos esküvői viseletét.

Még élnek olyan idős emberek is, akik tudják a régi esküvői, mulató-, altató- és siratódalokat, akik még emlékeznek az ősi mesékre, legendákra, találós kérdésekre.

A teleutok 1990 júniusában megalakították szövetségüket, amelynek célja a népi iparművészeti és egyéb hagyományok megőrzése. A nemlétező nép nagyon is létező képviselői remélik, hogy már a közeljövőben helyreáll az igazságosság és akkor majd újra büszkén nevezhetik magukat tele- utoknak.--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Légy jó...!

Gimnazista szemmel egy előadásról

Évekkel ezelőtt szívesen jártam a Városi Amatőr Színház előadásaira. Ötször-hat- szor megnéztem egy darabot, mert lenyűgözött a gyerekszínészek játéka, a díszlet, a rendezés. Csodáltam Szép Laci bácsi rendezői tevékenységét. Egy nagy varázslónak tartottam, a gyerekeket pedig a jövő színészeinek. A Pál utcai fiúk, A kis herceg, Petruska, Képzelt beteg, Liliomfi, Öz, a nagy varázsló - mind színvonalas előadás volt. Azt lehet mondani, én ezeken a darabokon nőttem fel.

Aztán kimaradt egy pár év. Nem tudom miért, de nem követtem figyelemmel az Amatőr Színház munkáját. Most megint itt volt az alkalom, elmentem a barátőmmel a Vasasba, hogy felelevenítsem a régi szép emlékeimet. Nagy izgalommal vártam az előadást. (Egyik kedvenc művem Móricz Zsigmondtól a Légy jó mindhalálig.) Az előadás délelőtt tíz órakor kezdődött. A színházteremben 35 néző foglalt helyet. Nem akartam hinni a szememnek. „Miskolcon ekkora a kereslet a kultúra iránt?” Azon töprengtem, hogy miért van ez így. Gondoltam, nem hirdették elég feltűnően szerte a városban. Több plakát kellett volna és szórólapok. Biztosan nincs rá pénz. Pedig

V

______________

h

ány felnőtt van, aki legalább gyermeknap alkalmából elhozná csemetéjét a „színházba”. A nagyobb iskolások pedig egyedül is idetalálnak. Megkezdődött az előadás. A zene fantasztikus volt. A zenészek remekül játszottak. De a zenén kívül nem sok értékelhető volt a színpadon. A csoportos énekeket nem lehetett érteni, a „szólóénekesek” hangja nem igazán színpadra illő. Néhány amatőr játéka csak ripacskodás volt. A Gyéres tanár úr szerepébe „beugrott” Szép László (a darab rendezője) a színpadon „tanulta meg?” a szöveget. Szerencsére neki énekelni nem kellett, bár lehet, hogy el tudta volna úgy fújni a „nótákat”, mint a Török Jánost alakító szép hosszúhajú fiú. Nyilas Misi játéka elfogadható volt. Ha nem lett volna ott Bányai Krisztina, aki Violát játszotta, ő lett volna a csúcs az egészben. De így be kell érnie a szerényebb második hellyel a rangsorban. Bányai Krisztina hangja egyszerűen fantasztikus. Es nem csak a hangja, de a játéka is ámulatba ejtette a közönséget. A „Guruló” Színpad legtehetségesebb tagja. A többiek nagyon megjátszották magukat.

Persze arról nem Laci bácsi tehet, hogy a régi nagyok „kiöregedtek”. Ez már egy

másik nemzedék. Ők még az általános iskola alsó tagozatában koptatták a padokat (vagy az óvodában?), amikor Laci bácsi egykori társulata profi szintű előadásokat produkált. „Szegény ember vízzel főz” - tartja a régi mondás. Hol vagytok, régi nagyok?! (Tóth Szántai Józsi, Tiszavári Jutka, Csík Csaba, Sípos Imre, Kiss Tibi...)

A musical végén kellemetlenül éreztem magam, hogy a taps hangja teljesen elveszett a nagy előadóteremben. Akárhogy is erőlködtünk, 35-en nem tudtunk tapsvihart csinálni. Sajnáltam szegény gyerekeket, hogy ők odafönn, a világot jelentő deszkákon többen vannak, mint mi lent a nézőtéren. De ez talán nemcsak a mi hibánk. Sajnos a debreceniek és a budapestiek előadását nem láttam. így nincs összehasonlítási alapom. De azt hiszem, hogy ezt mind a kettő magasan felülmúlta. Remélem, hogy hamarosan találkozni fogunk egy újabb Szép László-i próbálkozásnál, és akkor már valami értékelhető produkciót is fogunk látni Laci bácsi! Hová tűnt a régi szigor és a kemény kritika? És válogatás sincs már a szereplők között?

Orosz Ibolya

Kilián Gimnázium 4/D osztály

________________________J

\ * *«í'‘^ ' ' . . * * wír"'.} r—. ■ . s .>

háziorvos-választásról...

• ' * r • • ....

• * • _ f, ,TJVÍ;^V Ví.Of’Vj •' u.t ■ , - ; ; v.L',- :fy.; :v • ••-.. K

.. a betegbiztosítási igazolványok kiadásáról, cseréjéről és érvényesítéséről

I. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTF) tájékoztatja a lakosságot, hogy a háziorvos- (házi gyermekorvos-választáshoz) nem kell a betegbiztosítási igazolványt érvényesíteni, ugyanis 1992. július 1. napja előtt a beteg- biztosítási igazolvány célja kizárólag az orvosválasztás lehetővé tétele.

Az igazolványt azért kell érvényesíttetni, mert az igazolvány tulajdonosa 1992. július 1-jét követően érvényesített igazolvánnyal igazolja jogosultságát az egészségügyi szolgáltatások igény- bevételére.

(A társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások közül az orvosi ellátások döntő többsége térítésmentes, míg a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a gyógyfürdőellátás árához és az egészségügyi ellátás során felmerült utazási költséghez a társadalombiztosítás támogatást nyújt.)

II. Azok az állampolgárok, akik eddig még nem jutottak hozzá a betegbiztosítási igazolványhoz, annak kiadását, illetőleg a hibás adatú igazolvány cseréjét a következők szerint kérhetik:

A nyugdíjasok-a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozva, a javítandó adat pontos megjelölésével levélben vagy személyesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, címe: 1138 Budapest, Váci út 73.;- a vasutas nyugdíjasok a MÁV Nyugdíj Igazgatóságnál, címe: 1061 Budapest, Andrássy út 66. szám.

A nem nyugdíjas állampolgárok az igazolvány kiadását, illetőleg cseréjét a megyei társadalombiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség ügyfélszolgálati irodájánál személyesen vagy levélben igényelhetik. A levélben közölni kell az igazolvány kiállításához szükséges adatokat (név, leánykori név, születési hely, személyi szám, a nyugdíjas eltartott hozzátartozója esetén az eltartó nyugdíjas nyugdíjfolyósítási törzsszámát is). Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató, amennyiben rendelkezik betegbiztosítási igazolvánnyal, a biztosítottnak vagy eltartott hozzátartozójának igazolványt állítson ki, vagy cseréljen. A cseréhez szükséges tartalék igazolványt, az érvényesítő szervek képviselőjük útján személyesen vagy levélben igényelhetik a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól (kirendeltségtől).

III. 1992. július 1. után tehát az egészségügyi szolgáltatásokat a társadalombiztosítás terhére csak érvényes igazolvánnyal lehet igénybe venni.

Az érvényesítés időponthoz nincs kötve, célszerű azonban az érvényesíttetést az előbbiek miatt 1992. július 1. napja előtt kérni.

A nyugdíjasok, illetőleg nyugdíjszerű ellátásban részesülők igazolványa érvényes, azt érvényesíttetni nem kell.

A nem nyugdíjas személyek betegbiztosítási igazolványát a jogszabályban felsorolt szervek, személyek érvényesítik.

Az eltartott hozzátartozók - kiskorú gyermek, az eltartóval közös háztartásban élő gyermek,

házastárs, szülő, örökbefogadott és nevelt gyermek, örökbefogadó és nevelő szülő, és testvér, akinek havi jövedelme nem haladja meg a naptári év első napján érvényes havi minimálbér ősz- szegét (ez az idén 8000 forint) - betegbiztosítási igazolványát az a szerv vagy személy jogosult és köteles érvényesíteni, amely vagy aki az eltartó betegbiztosítási igazolványát érvényesíti.

1) munkaviszonyban (közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban) álló személyek, szövetkezeti tagok, szakmunkástanulók, mező- gazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vevő családtagja, egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végző segítő családtagja, átképzési támogatásban, munkanélküli-járadékban, pályakezdők munkanélküli-segélyében, továbbá képzési támogatásban részesülő munkanélküli személy, közkereseti társaság természetes személy tagja, betéti társaság természetes személy beltagja, illetőleg a társaság tevékenységében személyesen közreműködő kültagja, korlátolt felelősségű társaság tagja, gépjárművezető-képző munkaközösség tagja, oktatói munkaközösség tagja, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagja, bedolgozóként, megbízás, illetőleg vállalkozási jellegű jogviszony keretében, díjazás ellenében személyesen munkát végző biztosítottak; továbbá eltartott hozzátartozóik esetében a munkáltató. (A munkanélküli-ellátásban részesülő személyek esetében munkáltatón a munkanélküli-ellátást folyósító szervet kell érteni.)

2) egyéni vállalkozó és eltartott hozzátartozója esetében az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség);

3) fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb szervek hivatásos, valamint továbbszolgáló állománya tagjai és eltartott hozzátartozói esetében az illetékes testület, szerv:

4) baleseti táppénzben és bányászati keresetkiegészítésben részesülő és eltartott hozzátartozók esetében az ellátást folyósító szerv;

5) egyháztól, feiekezettől nyugdíjban részesülők, egyházi személyek és eltartott hozzátartozóik esettében az illetékes egyház;

6) rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban részesülők és eltartott hozzátartozóik, továbbá az olyan magyar állampolgárságú gyermekek esetében, akiknek eltartója nem jogosult egészségügyi ellátásra, valamint azoknak az esetében, akiknek szociális rászorultságát az önkormányzat megállapította - a települési önkormányzatjegyzője;

7) a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának (jogutódjának) tagjai és eltartott hozzátartozóik esetében az Alap, illetőleg a jogutódja;

8) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók és eltartott hozzátartozóik esetében az illetékes felsőoktatási intézmény;

9) ideiglenes hatályú beutalt, intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt gyermekek esetében az illetékes Gyermek- és Ifjúsági Intézet;

10) a szociális otthonban, szociális intézetben, egészségügyi gyermekotthonban elhelyezettek (ide nem értve a külföldi állampolgárt) esetében, ha az intézmény fenntartója az önkormányzat, akkor az önkormányzat jegyzője, egyébként az intézmény fenntartója által kijelölt szerv (személy);

11) az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő személy részére az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság;

12) a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők eltartott hozzátartozói - kivéve azokat, akik postai kézbesítés útján nyugdíjas-igazolványt kaptak -, továbbá a szociálpolitikai egyezmény alapján egészségügyi ellátásra jogosult nyugdíjas, és eltartott hozzátartozói esetében az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség);

13) a munkanélküli-ellátásban már nem részesülő és önhibájukon kívül elhelyezkedni nem tudók és eltartott hozzátartozóik esetében - az illetékes Munkaügyi Hivatal igazolása alapján - az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (ki- rendeltség).

A Magyarországon tartózkodó külföldi - deviza külföldi magyar állampolgár - részére 1992. július 1 -tői betegbiztosítási igazolványt- ha Magyarországon biztosított, a munkáltatója- ha az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megállapodás alapján szerzi meg, az a társadalombiztosítási szerv, amelyik a megállapodást kötötte

állítja ki és érvényesíti.

Az újszülött állampolgár betegbiztosítási igazolványát az annak érvényesítésére jogosult szerv adja ki, az anyakönyvi kivonat alapján.

Amennyiben a biztosított jogosult anyasági segélyre, célszerű az igazolványra vonatkozó igényt, az anyasági segély iránti igénnyel együtt bejelenteni.

Az igazolvány érvényessége az alapjául szolgáló jogosultság megszűnését követő 90. napig fennáll.

Az igazolvány érvényességének lejártát követően a biztosított és eltartott hozzátartozója, továbbá az egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosult az előzőekben felsoroltak szerint kérheti az új igazolvány kiállítását és érvényesítését.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 4-10. pontban megjelölt szerv csak akkor jogosult a beteg- biztosítási igazolvány kiadására és érvényesítésére, ha az érintett személy biztosítottként vagy eltartott hozzátartozóként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult.

Az 1-13. pontban felsorolt munkáltatók, szervek, intézmények, személyek (továbbiakban munkáltatók) az igazolvány érvényesítését- illetékességi körükben - nem tagadhatják meg, annak kötelesek eleget tenni.

A munkáltató érvényesítéskor az „Ellenőrző lap”-on a „Befizetési törzsszám” rovatba beírja a munkáltató társadalombiztosítási törzsszámát, majd kötőjelet tesz és feltünteti az érvényesítés jogcímének jelzőszámát (munkaviszonyban állók esetében pl. -1). Az „Éllenőrző lap" hátoldalán feltünteti az érvényesítés napjának dátumát, lepecsételi a lapot és az érvényesítést a munkáltató megbízottja aláírásával igazolja. Ezt követően az „Ellenőrző lap"-ot az igazolványról le kell választani, össze kell gyűjteni és mindig a tárgyhót követő hónap 15. napjáig az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz el kell juttatni.

Az igazolványon érvényesítéskor a „Befizetési törzsszám” rovatba ugyancsak be kell írni a munkáltató társadalombiztosítási törzsszámát. Az igazolványt pedig le kell pecsételni a „BETEGBIZTOSÍTÁSI IGAZOLVÁNY" feliratot tartalmazó fehér mezőben található emblémán.

A nem nyugdíjas állampolgárt neve, személyi száma azonosítja. Az igazolvány akkor érvényes, ha azt az érvényesítő lepecsételte és azon a társadalombiztosítási törzsszámát feltüntette.

A munkáltatóknak kell érvényesíteniük a hozzájuk forduló biztosítottak kiskorú gyermekeinek és eltartott hozzátartozóinak igazolványát is. Az eljárás megegyező az eddig leírtakkal. Különbség csupán annyiban van, hogy a kiskorú gyermek vagy eltartott hozzátartozó igazolványának „Ellenőrző !ap”-ján a „Származtatott jogosultság alapja” rovatba fel kell tüntetni a jogosultságot adó személy igazolványának sorszámát. Az együttélő szülők választhatnak, hogy gyermekeik igazolványát az apa vagy az anya jogán érvényesítik.

A betegbiztosítási igazolvánnyal kapcsolatos részletes szabályokat az 54/1992. (III. 21.) Korm. rendelet tartalmazza. Megtalálható a Magyar Közlöny 1992. évi 29. számában és az 1992. április havi Társadalombiztosítási Közlönyben.