Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-10 / 136. szám
1992. június 10., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 r —■————~—~\ leniások mentsvára? Allergiásnak lenni roppant kellemetlen. A beteg kiütéseket kap, viszket, könnyezik a szeme, gondot okoz neki levegőt venni az orrán át. Az sem gond nélküli, akinél már kimutatták, mire túlérzékeny, s szedi az orvos által rendelt gyógyszert. Mert az allergiaellenes szerek, az úgynevezett antihisztaminok meglehetősen sok mellékhatással rendelkeznek. Van, akinél kábultságot okoznak, szájszárazságot, emésztési nehézségeket, vagy éppen heves szívdobogást. Az is tudott „gyakorló allergiások” körében, hogy a gyógyszer fogyasztásának ideje alatt még egy csepp szeszes italt sem ihatnak, mert az antihisztaminok erősítik az alkohol hatását. Úgy tűnik, a felsorolt kellemetlenségeknek búcsút mondhat az allergiások mind népesebb tábora egy új gyógyszer, a szép nevű Claritine segítségével. A készítmény tavaly decemberben kapta meg a forgalomba hozatali engedélyt hazánkban, ez év márciusában jelent meg a patikákban. Hirtelen elfogyott, de a szállítók ígérik, ezentúl mindenütt megvásárolható lesz. Mint Kutas Ágnestől, a gyártó Schering-Plough (USA) magyarországi képviselőjétől megtudtuk, a Claritine nem idézi elő a betegben a felsorolt mellékhatásokat. A beteg fél órával a bevétel után érzi a jótékony hatását, szája nem szárad ki, nem szédül, szeszes italt ihat rá. Naponta egy szemet elég bevenni belőle, kis mennyiségben is tartós hatású. ATársada- lombiztosítás a gyógyszer árának 80 százalékát téríti. A Claritine-t a Miskolctapolcán közelmúltban megtartott immunológiai vándorgyűlésen mutatták be azért, hogy szélesebb körben terjedjen el. Tudjuk persze, hogy a gyógyszer is áru, hogy egy bemutató keretében minden gyár „a maga lovát dicséri”, éppen ezért volt érdekes meghallgatni, mit mondanak a nálunk még új készítményre azok, akik már alkalmazták, akik tapasztalatokat szereztek vele. Négy neves szakember osztotta meg a hallgatósággal ez irányú észrevételeit. Dr. Molnár László, a miskolci Semmelweis Kórház igazgató főorvosa, bőrgyógyász kandidátus, dr. Nékám Kristóf kandidátus, az ORFI Autoimmun Osztályának vezetője, prof. dr. Schweiger Ottó, (Országos Korányi TBC és Pulmo- nológiai Intézet) és dr. Nagy Lajos egyetemi docens számolt be arról, mit tapasztaltak a Claritine-vel kezelt betegek gyógyításakor. Egyhangúlag megállapították, hogy van minek örülni, hiszen hatásos fegyver került a kezükbe. A gyógyszeradagok tekintetében észleltek némi különbséget a gyártó által javasoltakkal szembe. Úgy találták, hogy kedvező, ha először úgymond „feltöltik" a szervezetet egy nagy dózis hatóanyaggal, a továbbiakban pedig napi egy-egy szem elég a szintentartás- hoz. A Claritine tehát szép jövő előtt áll - hazánkban is. m. sz. zs. v_ ________________J i Wi'ii í .'ii 111» )i i vili11 iyiii>^ii'iHt.aywiyiU»tiiwifhiiwi>w^'iWTHí<fiv'WiiiHiv>'iíiini'rjriipiii» <í>ííi»~w A Rákoskeresztúri köztemetőben nemrég engedély nélkül felépített Székely-kaput napokon belül, még az '56-os emlékmű június 16-i avatása előtt áthelyezik a 297-298-as parcella közé. Erről állapodtak meg a fővárosi önkormányzat által kezdeményezett a Mártírok Igazságtévő Bizottságának és a Magyarok Nemzeti Szövetségének, valamint a Pofosz elnökének részvételével tartott megbeszélésen. A szobrászszakértők bevonásával tartott megbeszélésen megfogalmazódott: a négy parcellát érintő kegyeleti helyet egységesen, komplex terv alapján kell kialakítani. (MTI) A nagy vezér múzeuma (MTI-Panoráma) Nehogy az észak-koreaiak kételkedni merjenek nagy vezérük világhírnevében, Kim ír Szén egy száz teremből álló múzeumot töltött meg azokkal az ajándékokkal, amelyeket más országok vezetőitől kapott. Egy elektronikus tábla, térképpel kiegészítve, tájékoztatja a látogatókat. Jelenleg 155 országból küldött 67 831 ajándék található a múzeumban - írja az AP amerikai hírügynökség. Köztük van egy Kimirszengiának elnevezett virág, amelyet egy indonéziai laboratóriumban állítottak elő a nagy vezér tiszteletére. E virág fényképe könyvekben, újságokban és plakátokon is látható országszerte. A 80 éves Kim ír Szén fia, Kim Jong II, akit Szeretett Vezér néven ismernek, 20 szobát kapott a múzeumban, 138 országból származó 22 386 ajándék elhelyezésére. Az ajándékok többségét megdöntött, vagy már nem élő diktátorok küldték. Ceausescu egy kitömött medvét, Honcc- ker egy pisztolyt, Sztálin egy golyóálló gépkocsit, Mao Ceding egy egész vonatot, Li Peng egy zenegépet, Castro egy krokodilbőr aktatáskát, Ho Si Minh egy pár elefántagyart, a Közép-Afrikai Köztársaság elnöke egy lepkegyűjteményt ajándékozott Kim ír Szénnek. Láthatók továbbá AK-47 típusú géppisztolyok a szandinisták, kardok a libanoni gerillák, puskák és pisztolyok vietnami és laoszi felkelők jókívánságaival. Kadhafi ezüst lovacskákból álló készletet, Arafat fegyvergyűjteményt küldött. Korábbi szovjet, csehszlovák, lengyel és magyar vezetők is eljuttatták ajándékaikat a legrégebben hatalmon lévő államfőnek. Van-e pedagógusmunkanélküliség? Félezer pedagógus-állásajánlat jelent meg a Művelődési Közlöny ez évi 8. számában. Sok ez, vagy kevés? Dr. Kálmán Attila politikai államtitkár válaszol a kérdésekre.- A munkanélküliek számáról egészen pontos adatunk nincs. Sok a gyeses, a helyettes és az alkalmi helyettes. Sok a képesítés nélküli, de nem biztos, hogy a munkanélküli szaktanár az aprófalvak bármelyikébe elmenne dolgozni. Tudjuk, hogy óvónők és tanítók számára egyes helyeken nincs elhelyezkedési lehetőség, ugyanakkor nagyon sok nyelvtanár hiányzik. Úgy próbálunk segíteni a nyelvtanár-hiányon, hogy az erre vállalkozó orosztanárokat központi támogatásból átképezzük. Körülbelül hatezer nyelvtanár vesz részt az átképzésben, amely 450 millió forintjába kerül az államnak. Ezren közülük főiskolai, illetve egyetemi képzésben vesznek részt, második vagy harmadik szakjukat kívánják így megszerezni. Ezzel két gondot igyekszünk megoldani. Az állásnélküliség határán lévő orosztanároknak reménytelibb jövőt biztosítunk, ugyanakkor nyelvtanár kerülhet oda, ahol igény van rá. Az új oktatási törvény rendezni kívánja a tanárok terhelését és tehervállalását. A javaslat szerint a kötelező tanítási órák száma - mind az általános, mind a középiskolában - heti 18 óra lenne. Terveink szerint 18 lenne a kötelező, 24 az órafelosztás szerint (díjazás ellenében) beosztható és 27 a vállalható heti órák száma. Azzal, hogy valaki másfélszeres óraszámnál többet nem vállalhat, álláshelyek szabadulnak fel. Most nagyon sok a túlóra, aminek a tanítás minősége látja kárát, még akkor is, ha ez keresetkiegészítés. Az önkormányzatok számára is kényelmes megoldás ez, egyszerűbb, ha túlórát fizet, mintha új embert vesz föl. aki után kötelező a társadalombiztosítási járulék. Eddig nyolc osztályos volt az általános iskola. A kilencedik és a tizedik osztályok indításával azokon a gyerekeken kívánunk segíteni, akik nem jutottak be egyetlenegy középiskolába sem, illetve- elsősorban az ipari tanulók közül- az első évben lemorzsolódnak. Itt is szükség lesz pedagógusokra. Bár anyagi lehetőségeink korlátozottak, szeretnénk törvényben meghatározni az osztálylétszám maximumát. A legkisebb településen öt-nyolc gyerek is alkothat egy osztályt. Az önkormányzaton és az iskola vezetésén múlik, él-e ezzel a lehetőséggel. Az állam az ötszáz lakos feletti kistelepülések számára nyújt segítséget központi támogatásból, hogy iskolát létesítsenek. Az ötszáz lakosnál nagyobb településen, ha az ottaniak vállalják az iskolalétesítéshez szükséges összeg hatvan százalékát, akkor az állam köteles számukra letenni a hiányzó negyvenet. Az önkormányzatoknak arra is rá kell ébredniük, ha nem építenek pedagóguslakást, nem kapnak megfelelő tanítót, tanárt. Azt gondolom, hogy országos szinten minden szakképzett tanítónak, tanárnak lenne helye. Az Oktatáskutató Intézetet bíztuk meg azzal a feladattal, hogy készítsenek prognózisokat a várható gyereklétszámról, a pedagógusok korösszetételéről, a szakmai felkészültségről és területi elosztásról, vagyis arról, hogy mi várható. milyen intézménytípusnál, és milyen szakokon. Ugyanakkorfel- mérés készül az iskolák, a tantermek állapotáról, befogadóképességéről. felszereltségéről. Természetesen szeretnénk ezeket az adatokat majd nyilvánosságra hozni. Sok a teendőnk az alsóbb fokú oktatásban, de nem feledkezünk meg azokról a fiatalokról sem, akik kikerülve az iskolából - főleg az érettségizettek - nem tudnak elhelyezkedni. Közülük sokan nem kívánnak főiskolára, vagy egyetemre menni, de egy ötödik gimnáziumi évfolyamban szívesen tanulnának tovább: nyelvet, szöveg- szerkesztést, könyvelést, titkárnői, szervezési, ügyintézői ismereteket, vagy egyetemi, főiskolai előkészítésben vennének részt. Már tárgyalásokat folytatunk a Munkaügyi, valamint a Pénzügyminisztériummal. mert kívánatosabb lenne a munkanélküli érettségizetteknek kifizetett segélyt képzésükre fordítani. Itt is szükség lesz tanárokra. (MTI-Press) Amikor a néző visszaköveteli a jegy árát.. (MTI-Panoráma) - A Scotland Yard London belvárosi őrseiről nagyszámú rendőrt kellett vasárnap este a Queen ’s Theatre-hoz vezényelni, amikor mintegy 500 feldühödött néző az előadás után nem volt hajlandó távozni az épületből és visszakövetelte a 20 font összegű jegy árát azzal az indoklással, hogy a műsor túl rövid volt. A csalódott nézők valósággal megostromolták a pénztárakat Joan Rivers showműsorának befejeztével. Az este 8 órakor kezdett előadásnak eredetileg két óra hosszat kellett volna eltartania, de 45 perc után végétért, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a műsort felvették a televízió számára. Sokan arra is panaszkodtak, hogy a tévések Jupiter-lámpái a szemükbe világítottak előadás közben. Úgy tudni, hogy a televíziós felvétel tényét nem közölték előre a nézőkkel, de állítólag a jegypénztárak sem tudtak róla. Az este fél tizenegykor kezdődött második előadást nem vették videóra, de az jóval később kezdődött, mert a nézők nem tudtak bejutni a színházba az előző előadás elégedetlen és tiltakozó nézőinek rendzavarása miatt. A Scotland Yard szóvivője szerint a tiltakozó nézők visszakapták a jegy árát. Egy pénztári alkalmazott viszont az állította, hogy az igazgatóság csak hétfőn dönt arról, visszakapják-e pénzüket. Célunk Lenin Kabul: Fazleh Hoda 70 éves muzulmán felkelő egy korábban dróttal felakasztott Lenin-szoborra emeli AK-47 típusú automata fegyverét a külügyminisztérium előtt. Telefotó - MTI Külföldi Képszerkesztöség A privatizáció mellékhatásai A politikai és gazdasági viták felforrósodott légkörében csupán kevés kérdésben tapasztalható egyetértés a kormány hívei és tevékenységének bírálói között. Ezek egyike az állami vállalatok mielőbbi privatizációjának szükségessége. Privatizáció nélkül ugyanis nem lehetséges a gazdaságot elmozdítani a mélypontról, a termelést hatékony- nyá, versenyképessé tenni, vagyis előbb-utóbb a nemzeti jövedelem növekedésének útjára térni. Ugyanakkor a közvélemény, de némely szakember is túl gyors eredményeket vár a vállalatok magánkézbe adásától. Az illúziók azonban veszélyesek lehetnek, hiszen figyelmen kívül hagyják azt a közismert tényt, hogy noha a gyógyszerek káros mellékhatásokkal is A magántulajdonosnak közismerten az az első dolga, hogy vállalatát racionalizálja, „gatyába rázza”. Ezt azzal kezdi, hogy a fölösleges dolgozókat elbocsátja. Emiatt gyors ütemben nő a munkanélküliek tábora. Az állás nélkül maradók száma ezért az év végére - különböző becslések szerint - elérheti a nyolcszázezer-egymillió főtt. Róluk pedig alapvetően az államnak kell gondoskodnia. A leromlott állami vállalatok feljavítása emellett időigéjámak, nélkülük nincs gyógyulás. így van ez a privatizációval is. Számos jel mutat arra, hogy a pénzügyi vezetés nem vett tudomást a privatizáció élénkülésének néhány előre is felmérhető kellemetlen következményéről. S ez az egyik döntő oka a költségvetés vártnál nagyobb hiányának. Az ipari privatizáció, vagyis az, ha az állami vállalatok valóban magánkézbe kerülnek - legalábbis rövid távon - egyfelől csökkenti az államháztartás bevételét, másfelől növeli annak kiadásait. nyes folyamat, jó néhány évig elhúzódhat. Addig viszont nincs, vagy csak alig van nyereség, tehát nem folyik be elegendő vállalati nyereségadó az államkasszába. Ha viszont az állam emiatt még jobban szorítja az adóprést, a vállalatok szanálása, „meggyógyítása” még jobban elhúzódik, és amit nyernek a réven, azt elvesztik a vámon. Van itt még más is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a magánvállalatok - közülük elsősorban a kis- és középvállalkozások, meg azok is, amelyek a korábbi nagyvállalatok „fel- darabolásával” jöttek létre - könnyebben bújnak ki az adózás alól. Megtalálják a kis- és nagykapukat; szabályosan vagy szabálytalanul nem mutatnak ki nyereséget, tehát nyereségadót sem fizetnek. Különösen Ezzel szemben a kormányzat szociális kiadásai tovább növekednek, aminek fedezetéről gondoskodni kell. Ez áll a Szolidaritási Alap gyors kimerülése mögött is; a hiány az év végére már megközelítheti a 40 milliárd forintot. Ezek a terhek azonban nem háríthatok át sem az állampolgárokra, sem a vállalkozókra. Igaz, mindezt részben ellensúlyozhatja az állam privatizációs bevétele, ami — bár az év eleji eredmények nem rosszak - inkább cseppen, mint csur- ran. (Ez év február végéig 14,23 milliárd forint folyt be privatizációs bevételként, s ebből 10 milliárd forintot fordítottak a költségvetés hiányának pótlására.) így van ez a gyorsan - bár most már kissé lassabban - szaporodó kisvállalkozások, kft.-k esetében. A kiszélesedő szürke, sőt feketegazdaság, amely a munkanélküliek egy részét - jórészt illegálisan - képes felszívni, szintén nem a jó adófizetői moráljáról híres. Ha viszont állás nélkül marad több százezer állampolgár, akiknek kieső keresete miatt családok tömege kénytelen nélkülözni, csökken a kereskedelmi forgalom, és a vártnál kevesebb lehet a fogyasztási adókból származó bevétel is. • Tetszik, nem tetszik, mindezek a hatások elkerülhetetlenek egy depresszióval küzdő gazdaságban. Mindebből azonban nem következik az, hogy ne alkalmazzuk magát a gyógyszert, vagyis, hogy lassítsuk a privatizációt, vagy látszatmegoldásokat válasszunk, és privatizációnak tekintsük azt, ha egy állami vállalat részvénytársasággá alakul át. Azzal ugyanis, hogy a részvények tulajdonosa időlegesen, vagy tartósan egy állami szerv lesz, még csak az első lépést tettük meg, de a probléma megoldatlan marad. Az igazi tulajdonos továbbra is hiányozni fog. (MTI-Press) K.D. A váltás veszteségei Igazi tulajdonost!
