Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-09 / 109. szám
1992. május 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Lelet a múzeumi polcról Az antropológusok évek óta keresik a forró, poros kelet-afrikai árokban az ősember legidősebb maradványait. Ez cv februárjában meg is találták, de nem a terepen, hanem a Kenyai Nemzeti Múzeum egyik polcán porosodva, ahol már 25 éve hevert. Amikor egy angol kutatócsoport a hatvanas évek közepén a kenyai Baringo-tó környékén megtalálta, nem fordítottak rá kellő figyelmet. Most egy amerikai kutató argonizotópos módszerrel meghatározta a 7-8 cm-es nagyságú koponyatöredék korát, s az eredményként kapott 2,4 millió év alapján elmondható: ez a ma ismert legré- gebbbi, embertől származó koponyalelet. Az eddigi rekordot egy Etiópiában talált 1,9 millió éves lelet tartotta. A Uj rendőrségi csodafegyver Kanadai rendőrök sikerrel próbáltak ki egy a bűnözők ártalmatlanná tételére kikísérletezett spray-t, amely a gáz helyett cayenne paprika-töltetet tartalmaz. A beszámolók szerint a hatás pokoli. Pillanatok alatt kezes bárányként viselkedik, akinek az arcába spriccelnek vele; eldobja kését, pisztolyát. Aki netán e fegyvert antihumánusnak tartaná, nem árt tudni: olyan esetekben alkalmazzák, amelyekben korábban a pisztoly volt az egyetlen eszköz a bűnözők elfogására, lefegyverzésére. A jövő tojása Talán mindannyian hallottunk már olyan krumpliról, amely képtelen megrothadni, hormonkezelésekkel óriásivá növesztett szarvasmarhákról, vagy olyan retekről, ami belül piros, kívül fehér. Igen, ezek valamennyien a csúcstechnológia „termékei”, a jövő század gyermekei. De milyen vajon a jövő tojása? Az ezerszer elátkozott, felelősségre vont, koleszterindús reggelire való. Bizton állíthatjuk, hogy nem fog megromlani. Nyugodtan tárolhatjuk heteken, hónapokon keresztül, akár hűtés nélkül is, mert pasztörizálva lesz. Nem is kellene erről jövő időben szólnunk, hiszen már 1987 óta ismerjük ezt az eljárást. Természetesen még elvétve sem fogunk tőle szalmonella- fertőzést kapni. A legnagyobb gond a tojássárgája magas koleszterintartalmával van. Például az Egyesült Államokban annyira félnek tőle, hogy 20 év alatt a tojásfogyasztás kb. háromnegyedére esett vissza. A tojásforgalmazók számára ez egyértelművé tette, valamit lenni kell. Lassan már 20 éve, hogy megjelentek a piacon a koleszterin- és zsírmentes, tojásfehérje-készítmények. Bár elég sokat megvesznek ezekből a fagyasztott termékekből, amelyek mesterségesen sárgára színezettek, bár ezek íze nem az igazi, olyan mintha megfestenék és lefagyasztanák a tojásfehérjét. Az igazi mégiscsak az lenne, ha sikerülne a tojássárgáját megszabadítani a koleszterintől. Ezt először nagy nyomású gázzal próbálták kivonni a porított tojássárgájából, de a véletlen szerencsének köszönhetően a fejlesztők ráakadtak a béta-ciklo- dextrinre, amit kukoricakeményítőből állítanak elő, és képes a koleszterin 80 százalékát megkötni. Az eljárás menete a következő: feltörik a tojásokat, elválasztják egymástól a fehérjét és a sárgáját. Ezután a tojássárgájához hozzáadják a béta-ciklo- dextrint, ami megköti a koleszterin 80 százalékát, majd centrifugálással elválasztják egymástól a koleszterint tartalmazó vegyszert, és a most már koleszterinszegény sárgáját. Ezt összekeverik a fehérjével, pasztörizálják, majd becsomagolják. Fél csésze „tojáslé” kb. két valódi tojásnak felel meg. Ajö- vő tojásából akár 20-at is megehet bárki, anélkül, hogy veszélyeztetné az egészségét. Vannak, akik kételkednek a jövő tojásának sikeréten, mondván, a „tojáslét” nem lehet héjában megfőzni, tükörtojást sütni belőle, vagyis erősen korlátozott a felhasználhatósága. A diétás szakemberek szerint nem is annyira a tojással van baj, mint inkább a zsiradékfogyasztással, sokkal fontosabb lenne ennek a csökkentése. Valószínűleg a piac, a vásárlók lógják eldönteni, szükség van-e a „tojáslére”. Ha igen a válasz, akkor is nagy lesz a harc a vásárlókért. A tojáslének nem kisebb ellenfelekkel kell megbirkóznia, mint az enzimkezelt tojás, amelynek koleszterintartalmát egy enzim ártalmatlan, a szervezetből azonnal kiürülő vegyületté, (koprosztanollá) alakítja, vagy a kukoricaolajjal kezelt tojások. A vasgyár Diósgyőr nevével hódította meg az iparvilág elismerését Diósgyőr történelmét kutatva találtam rá a miskolci Levéltárban arra az érdekes jegyzőkönyvre, mely arra késztetett, hogy tartalmát nyilvánosságra hozzam. A 88/Kgy 904/3277/1904 sz. közgyűlési jegyzőkönyv szerint a Vasgyár és Újdiósgyőr már 1904- ben kérte a Belügyminisztériumtól Diósgyőr községtől való elszakadását és önállósulását. A jegyzőkönyv nagy terjedelme miatt csak a fontosabb részleteket idézem. „Petrik János főjegyző bemutatja és felolvassa a Bihary György és társai által a Vasgyár, Ujdiós- győr, Nyirjes, Poczogó, Újtelep, Pereczes bányatelep, Győri oldal. Szarka hegy, Szarka alja, Lyukó völgy eleje - nevű területeknek Diós Győr község területéből való kiszakítása s új községgé alakítása iránt az m.kir. Belügyminisztériumhoz beadott kérvényt, bemutatja annak mellékletét képező adókimutatásokat, a terület térkép rajzát, épület rajzokat és a következő elöljárósági előterjesztést és javaslatot olvassa fel." „A diósgyőri m.kir.vas és acélgyár szomszédságában megtelepedett újdiósgyőri lakosságnak már korábban megindított mozgalma, hogy Diósgyőr anyaközségtől elszakadva önálló községet alakítsanak." (...) „A kérvényhez csatolt térkép szerint külön községgé alakítás czéljából kikerekített terület birtokosainak 1903. évi összes egyenes állami adója az idemellékelt s gondosan összeállított kimutatás szerint 15436 kor. 72 fillért tesz ki. A kérvényezőknek és általuk megszavaztatott s külön válni akaró egyének adója pedig 3125 k. 95 fillérre rúg. Ezen számbeli adatok világosan igazolják, miszerint folyamodók a hivatkozott törvény § a) pontjában foglalt feltételeknek meg nem felelnek.” „Az említett § b) pontja 50 állandóan megtelepedett olyan családot kíván minimumként, mely család saját birtoka vagy jövedelme után fizetett adó alapján gyakorol jogokat, s mely család a telepről saját akaratán kívül el nem távolítható. - Van ugyan a telepen illetve a községgé alakítani kért területen ■ több mint 50 megtelepedett család, ha azonban ezen megtelepedett családoknak vagyoni léte, megélhetése s teljes exisztentiája egy - ez esetben az állam magán vállalatát képező gyárnak prosperálásától ezen iparvállalat fejlődésétől függ, s midőn ezen iparvállalat üzemi forgalma csak pár év előtt is olyan rohamos hanyatlásnak indult, hogy 1090 munkásának volt kénytelen vándorbotot adni kezébe, 98 munkását pedig hosszabb időre szabadságolt, s hogy ezen elbocsájtott munkások családtagjaikkal együtt 2577 lélekszámú tettek, - hogy az új községgé alakítani kért terület összes lakója - elenyésző csekély kivétellel - a vasgyárnak hivatalnoka és alkalmazottja, kiket az állami kezelésben lévő gyárakba áthelyezni sőt elbocsájtani jogosított, midőn el nem vitatható lehetőség az, miszerint a vasgyár eladás folytán idegen kézbe kerülhet, mely esetben kulturális, szociális téren jelentkező nemzeti érdeink kellő védelmében és támogatásban részesülni nem fognak, minden elfogulatlan ember előtt nyilvánvaló, hogy a külön községgé alakítani kért terület lakossága nem rendelkezik az önnállóság azon attribútumával, melyett itt nagy horderejű kérdés jogosan igényelhet, s mely egyik legfőbb garantiáját képezi egy önálló községi élet megteremtésének. -" (...) „A törvény §-ának e) pontja megköveteli annak beigazolását, hogy az alakítandó új község - az egyesek túlterhelése nélkül - anyagilag is képes lesz a reá háruló terheket viselni. Ennek igazolására azt hozzák fel a kérvény aláírói, hogy az új községgé alakítandó terület lakossága anyagilag fejlettebb, vagyo- nilag erősebb, mely vagyoni erő a gyár üzemi pangása esetén is domináló.” (...) „Ezen terület lakosságának mint már előbb is hangoztattuk, megélhetése, teljes exisztentiája a kenyéradó vasgyár üzemi viszonyainak munkaforgalmának hullámzásától függ, s azon érdekszáltól, mely őt a vasgyárhoz fűzi, azon viszonytól, mely őt a vasgyárhoz szerződésileg köti. Ha ezen érdekszál elszakadt, ha a szerződés felbontatott, megélhetésének garantiája megszűnt. Az a 130-140 házbirtok az ő csekély 3-400 négyszögöl terjedelmű beitekével bizonyara nem nyújt elegendő biztosítékot arra, hogy egy család megélhetését lehetővé tegye.” (...) „A község mindent elkövet az ő különválási mozgalmuk elfojtására. Befejezve előterjesztésünket lehetetlen kifejezést nem adni megdöbbenésünknek azon modor fölött, melyben kérelmezők különválásuk indokait előadják, s lehetetlen megütközés nélkül olvasni indokaikat, melyekkel kérelmüket támogatják.” (...) „Az utcza sarát dobálják Diós Győr község szeme közé azok, kiknek megélhetését biztosító gyártelep ezen ősi község talajából nőtt ki, s Diósgyőri névvel hódította meg az iparvilág elismerését. A csalódás kellemetlen érzése hajtja át az embert ha látja, hogy Diós Győr község egy tekintélyes darab föld átengedésével igyekezett elősegíteni sokak boldogulását, tűzhelyeik megalapítását s azok - írásbeli Ígéreteik ellenére - az első alkalmat felhasználják arra, hogy az összetartást meglazítsák, az anyaközséget bizonytalan sorsának átadják.” (...) Az anyaközség a legnagyobb fokú anyagi érdekeltségből ellenzi a különválást, a mozgalmat ki- csinyli, s minden lehetőt elkövet a mozgalom elfojtására stb. (...) „Az anyagi szempontok tehát, mellyel a különválást indokolni vélik, nem az elszakadás mellett szólnak, hanem ellenkezőleg nagyon is hangosan követelik, hogy az összetartás, együttérzés, területi integritás forrasztó ereje egy hatalmas iparvállalat fel-fel lobbanó s munkára serkentő tüzében aczélozza meg azon érdekszálakat, melyek az anyagi és szellemi élet terén bennünket összekötnek." Eddig az idézetek a közgyűlési jegyzőkönyvből. A leírt hiteles adatokra való hivatkozással szeretném egyben azt a vitát hiteltérdemlően lezárni, melyet a Diósgyőr határánál (a volt perecesi kisvasútnál) a KPM által kihelyezett KRESZ-tábla vál- tott ki (azóta a táblát bevonták) és igazolni, hogy Diósgyőr és Újdiósgyőr létezett és van. Történelmi határokkal rendelkezett, mely nem azonos a közigazgatási határokkal. Miskolc városa a környező települések és községek összevonása által jött létre és jelenleg egy szerves közigazgatási egységet képvisel, de ezen belül a települések történelmi határai ma is léteznek. Miskolc és Újdiósgyőr között az elválasztó történelmi határt a 131/Kgy, 3474/1900 sz. közgyűlési jegyzőkönyv már 1900-ban a Gergely-hídnál jelöli meg (a Károly utcánál), mely hidat a németek 1944. dec. 3-án 21 és 22 óra között felrobbantották, és az alatta folyó lyukói patak medrét később feltöltötték és az úttestet a mai szintre süllyesztették. A település határsávja a volt perecesi kisvasútnál fejeződött be, ahonnan Diósgyőr község határa kezdődik. Ezeket a történelmi határokat kívánjuk Diósgyőr vonatkozásában a városon belül a főépítészi hivatal által tervezett szép kivitelű táblákkal jelezni, melyek teljesen eltérőek a hivatalos KRESZ-táb- láktól. A városon belül a településeknek ezen új táblával való jelölése nem ellenkezik a közigazgatás rendszerével, sőt díszítőleg hat a települések kezdeténél, melyre még az idegen is felfigyel. Nem volna érdemtelen egész Miskolc város településeinél alkalmazni ezeket a táblákat, melyek igazolják azt a ma is érvényes megállapítást, hogy „történelmünk folyamatának tárgyi emlékei, azok megóvása, átmentése, közszemlére tétele országunk nélkülözhetetlen eleme. Kulturális emlékeit elprédáló ország számára nincs gazdasági felemelkedés, múltját az enyészetnek átengedő nemzet nem reménykedhet a jövőben sem.” Balogh Sándor a diósgyőri városvédők vezetője ■”= • ; S '■ ... .'. t . ' ' :■ ■■ ' ; OS - ....... ■■ ' '. '■ '■ ! S zinva-parti „csendélet” A Szinva-patak már régen nem ékessége Miskolc városának. Mire a Bükkből ideér, megszenvedi a környezete által okozott ezernyi kínt: mocskolják, szennyezik, megrövidítik életét. Idős olvasónk hívta fel rá figyelmünket (persze ő csak egy a sok aggódó lokálpatrióta közül), hogy nézzünk szét egy kicsit a Tiszai pályaudvar közelében levő Szinva-szakaszon. Sajnos, amit mondott - igaz: nemcsak a víz piszkos, s viszi magával a sokféle hordalékot. Elhanyagolt rendezetlen, piszkos és valóban siralmas a part is, mindkét oldalon. Töredezettek a lépcsők, burjánzik rajta a gaz, eldobott csikkek és papír- hulladékok, műanyag zacskó és horpadt vödör - van itt minden, aminek a szemétgyűjtőben volna a helye. A Szinva-parti „csendélet” figyelemért, emberibb magatartásért, környezetünk védőiért kiált! Fojtán László felvételei B. K.
