Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02 / 103. szám

1992. május 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 A Pax Rontana üzenete Segíteni a magyarság magáratalálását A Pax Romana kongresszusára, amit a lillafüredi Palota Szálló­ban tartottak, a világ 26 országából érkeztek a résztvevők Közép-Európa önmagára találá­sának fontos katalizátora leltet az itt élők rendszeres találkozása. Ezen belül is a legjobban a nemze­tiségek szószólói tölthetik be az oly nagyon fontos híd szerepét. Ez az egyik tanulsága a Pax Rontana kongresszusoknak, amelyek a ko­rábbi évtizedekben nagy jelentő­séggel bírtak a katolikus magyar értelmiségi mozgalom és a hatá­rainkon kívül élő, a hazájukért mindig szívesen fáradozó embe­rek összefogásában. Történelmi helyzetünk alakulása azt mutatja, hogy erre most is nagy szükség van. Hiszen mint azt többször és sokféle megközelítésben is megfo­galmazódott már, a magyarság csak akkor tud felemelkedni és igazán felzárkózni Európa népei­hez, ha újra önmagára ismer, ha szellemi és erkölcsi egységével úr­rá tud lenni állami és belső tagolt­ságán. Népünk csak így lehet jó szomszéd és szövetséges a kör­nyező népekkel, ha rátalálva saját értékeire, határainkon túl is emelt fővel vállalhatja azokat. Ezekhez komoly kapcsolódási pontokat nyújtott a Pax Romana Lillafüre­den, a Palota Szállóban megtartott kongresszusa. A „keresztények és a szabadság” leszűkítve is igen tá­gas kérdésköre színvonalas elő­adások megtartására kínál lehető­séget a hazai filozófusok, pszicho­lógusok, egyházi vezetők, szocio­lógusok. politikusok és 26 ország­ból érkezett kollégáik számára. A kongresszus utolsó napján e fórum munkájának lényegéről, a megőrzésre feltétlenül érdemes gondolatokról, divatos szóval él­ve, üzenetéről beszélgettünk né­hány résztvevővel. Ősz Eróss Péter sepsiszentgyör­gyi lapszerkesztő élénk figyelem­mel kísért, tapsokkal sokszor fél­beszakított előadást tartott a csán- gé> magyarság helyzetéről, kilátá­saitól, a hit nyújtotta reményről.- Az volt a célom ezzel a felszó­lalással, hogy felébresszem a hall­gatóságban a moldovai magyarság iránti érdeklődést. Ezt a népcso­portot ugyanis bűnös módon nem nagyon tartotta szánton sem a ro­mán. sem a magyar közvélemény és a hivatalos politika sem. Kivéve az utóbbi időben a folkloristák, a történészek, a kutatók alkalomsze­rűjelenlétét. Ez csak segítette a hi­vatalos román szándékot, a csángó magyarság mielőbbi és tel jes asz- szimilálását. Először a valláson keresztül kezdték meg a rotnánosí- tást. A helyi római katolikus püs­pökség a román nyelvet választot­ta a terület hivatalos nyelvéül. Ami az egyházi oktatást illeti, az iskolá­ba került magyar gyerekek tizen­két év alatt teljesen románná vál­tak pappá szentelésük idejére. Azért, hogy hazatérve a falujukba, már tűzzel-vassal irtsák a magyar nyelvet, a magyar kultúrát. Robu Mihail (azaz Rab Mihály, aki a legnagyobb csángó magyar köz­ség szülötte volt) Moldova római katolikus püspöke egyik körleve­lében azt adta tudtára a papjainak, hogy a magyar az ördög nyelve és aki ezen a nyelven beszél, az elkár- hozik. Ám ezek is csak apró adalé­kok a csángó magyarok körében végzett nemzeti tudatrombolás­hoz. Többször megtörtént már. hogy a moldovai magyar falvak la­kói kérték a pápától, a főpapoktól, küldjenek magyar anyanyelvű ka­tolikus papot, mert úgy érezték a hit nyújtotta remény, a vallási kö­tődés még segíthet a huszonnegye­dik órában is, amiben a csángó magyarság él. A múlt nyáron a pusztinaiak is erre kérték a jási püspökséget, annak vezetőjét Pet­ra Geigelt, azaz Gergely Pétert, ám kérésükre még válasz nem ér­kezett.- Most az előadás után hogyan találja, milyen mélységben érezte át a hallgatóság mindazt, ami el­hangzott?- Itt most alkalom nyílt arra, hogy a 26 országból jelen lévők alaposan megismerjék a csángó magyarság sorsát. Azt nem mond­hatom, hogy ismeretlen volt előt­tük, de valójában most érezték át, mit is tehetnek azzal, hogy e kér­désnek mindenütt nyilvánosságot szereznek a világban. A Pax Ro­mana vezetősége — mint azt a záró­nyilatkozat is tartalmazza - eljut­tatja kérésünket a Vatikánhoz. Hátha a felséges pápa segít e kére­lem orvoslásában. De ez is csak egy út lehet. Hiszen ez a nép anal­fabéta a saját nyelvében, mert itt nem lehetett szó magyar nyelvű is­kolai oktatásról. Anyanyelvűk csak a generációkon át megőrzött szókincsben él, amit százötven­kétszázezer ember beszél. Minden csángó magyar keresztény kato­likus és így elsősorban nekünk a vallás lehel a segítségünkre, hogy megmentse a gazdag népdalkin­cset és ballada világot, a hagyomá­nyokat. Megőrizni e nép múltját és egyengetni a jövőjét. Ám ehhez most az említett okok miatt bármi­lyen sok magyar nyelvű könyv és kiadvány is kevés. Ennek a népnek a lelkét kell felemelni, megtanítani a betűvetésre az anyanyelvén, amihez elsősorban kevés szöveg és sok illusztráció segíthetné hoz­zá az erre rászorulókat. Az egy héten át tartó kong­resszus egyik legfiatalabb résztve­vője Kiss Ibolya volt, aki Ungvár­iéi érkezett a Pa.x Romana rendez­vényére. Beszélgetésünk során nem titkolta, számára meglepeté­sek sorát jelentette a kongresszus, ahol több híres tudóssal beszélget­hetett a Kárpátalján élő magyarok sorsáról.- Zenetanár vagyok és mint ilyen a saját szakmámban vagyok járatos. így számomra néhány igen elmélyült szakmai előadás monda­nivalója csak vázlatosan maradt meg. Mindent összevetve mégis azt viszem haza innen Lillafüred­ről, hogy a vallás segítségével kö­zelebb" kerülhetünk egymáshoz ebben a válságos időszakban, ami­kor a felborult értékrendszerek he­lyébe adni kell valamit. Az elhang­zott előadások alapján megvilágo­sodott előttem, milyen tág is a sza­badság fogalma és milyen hatal­mas erőt jelent a keresztényi hit. ami sohasem korlátozza a máso­kén élő. felelősen gondolkodó em­ber szabadságát. Képletesen be­szélt étről dr. Surján László, a KDNP elnöke, aki szerint a gyó­gyításra szoruló kart be kell kötöz­ni, ha szükséges gipszbe kell kényszeríteni. Enélkiil hiába lenne szabad, nem láthatná el funkcióját. A kötés, a gipsz kell ahhoz, hogy újra tökéletessé, szabaddá váljon, és ez most igazán érvényes az ezernyi gonddal küszködő társa­dalomra itthon is, otthon is. Őrsy László professzor (egyház- jogász) Washingtonban tanít és mint korábban, most is szívesen vállalkozott rá, hogy megossza is­mereteit. tapasztalatait a világ kü­lönböző pontjairól a kongresszus­ra érkezettekkel. Most az egyház és az állam viszonyáról beszelt a ka­tolikus társadalom tanítása sze­rint.- Ez a kongresszus kifejezte a magyarok útkeresését egy új élet­forma után. A szabadságot meg kell teremteni, meg kell alapozni a törvényekkel, az emberi gondol­kodásban. Ez a kongresszus sze­rintem most azzal küszködött, hogy megtalálja a helyes utat a ki­teljesedő szabadsághoz. Azért jól­eső érzés ezt tapasztalni, mert en­nek értelmezése a valóban szabad­dá lett ország számára nemrégiben még sokkal egyszerűbbnek tűnt. En egy egészen más világban élek, sokáig távol voltam a hazám­tól, de mindig élénk figyelemmel kísértem a történéseket. Most azt tapasztalom, hogy nagyon őszin­tén és elszántan keresi az utat a magyarság a teljes szabadsághoz, a kibontakozáshoz. Lenyűgözött az a feltáró szándék, ami a nehéz­ségek taglalásában volt jelen. Azért vállalkoztam előadás tartá­sára. hogy itt Magyarországon mi ­nél több alternatívát ismerjenek meg az állam és az egyház viszo­nyáról a másolás, az átültetés kényszere nélkül, viszont ne kell­jen felesleges köröket megtenni annak megnyugtató kialakítására. Gondolom, hogy a Svájcból. Spa­nyolországból. Németországból és a világ többi államából érkezettek is ilyen szándékkal mondták el észrevételeiket az óhazában és a környező kelet-európai országok­ban élő magyarság boldogulásá­nak elősegítésére. Nagy József Fotó: Laczó József Bozsik István rajza SZÖVEGELÉS TYSON, /t TULIPÁN „Mike Tyson, az erőszakos nemi közösülésért elítélt profibokszoló voltaképpen érzelemgazdag, töprengő, előzékeny ember. Tulipán a gyo­mok között.” V. Fuller, az elítélt ügyvédje KINEVEZÉS A Likud párt némely tagja szerint én az a majom vagyok, aki csak most szállt le a fáról.” D. Lévy, izraeli külügyminiszter ELNÖKI PROGRAM „Én mostanáig udvarias és illedelmes voltam. Szándékom szerint to­vábbra is udvarias maradok, de gondolkozom azon. hogy vajon meddig lehetek illedelmes.” G. Bush, amerikai elnök TILTOTT JÁTÉKOK „Mi olyannyira erőszakmentesek vagyunk, hogy még az ökölvívást és a birkózást is betiltottuk országunkban.” M. Kadhafi, líbiai vezető SIMA ÜGY „Nekünk Szenegálban, sajnos nincs kifejezésünk arra, hogy ’lejtő", mivelhogy nincsenek hegyeink.” L. Geye, a szenegáli síszövetség alapítója BÉRELT PÁLYA „A politikai aréna az egyetlen küzdőtér, ahol bárki nyugodtan folytat­hatja a mérkőzést akkor is, ha már diszkvalifikálták.” P. Bouvard, francia publicista Helikon-ünnepély Keszthelyen 175 esztendővel ezelőtt A keszthelyi gótikus székesegyház Kettőt se tud lépni a vendég Keszthely pannon levegőjű ut­cáin. hogy a lenyűgöző Helikon Kastélymúzeumon és a magyar mezőgazdaság történetének gazdag írásos és tárgyi emlékeit őr­ző Georgikon Majormúzeumon kívül más, domborművekkel és márványtáblákkal ékes épületek egész sorával ne találkozna. A sétálóutcában egy középkori eredetű, kétszintes ház bolt­íves bejáratának falán ezt olvashatjuk: itt született Goldmark Ká­roly zeneszerző. Egy zöld ablakkeretes, alacsony, földszintes épület a modem magyar újságírónak tartott Nagy Ignác szülőhá­za. Közelében van az egykori uradalmi intézői ház, amelyben Asbóth Sándor, Kossuth számysegédje született, s a szabad­ságharc bukása után az Egyesült Államokba emigrált, és a pol­gárháborúban az amerikaiak egyik kiemelkedő katonai vezetője volt. Nem messze innen az Amazon Szálloda arra büszke, hogy benne szálil meg 1798-ban Csokonai Vitéz Mihály. S ha ebben az utcában továbbmegyünk, süppedő, tömör barokk épületet ta­lálunk. márványtábláján ezzel a szöveggel: ..Itt szántotta a ma­gyar mezőgazdasági tudományok első mezsgyéjét 1797-ben Tolnai Festetics György gróf a Georgicon megalapításával. Állj meg gazdász ez emlék előtt és tiszteld a nagy ős alkotását! Meg is állunk, hiszen a Georgikon az első mezőgazdasági főiskola volt Európában. A megyénkből érkező látogatók annál is inkább megállnak, mivel köztudott, hogy Festetics György jószágkor- mányzójának, a miskolci születésű egykori pataki diáknak, Nagyváthy Jánosnak a tanácsára alapította a keszthelyi Geotgi- kont. amelynek ő volt az első igazgatója. A Fő téren magasba nyúló tornyával a gótikus székesegyház: alapjait 1386-ban rakták le. mai alakját a 18. századi újjáépítés­kor nyerte el. Vele egybe van építve a 18. századi ferences rend­ház és gimnázium, amelynek a magyar felvilágosodás jeles köl­tője, Batsányi János is diákja volt. Helikon, Georgikon... Irodalmi, tudományos, társadalmi, gazdasági intézmények, egyesületek viselik Keszthelyen ezeket a klasszikus kori neveket. Helikon, ez az 1748 méter magas kö­zép-görögországi hegy a mitológia szerint a múzsák lakóhelye volt. Ezért az európai szóhasználatban a tudomány és a művésze­tek fogalmát jelölik vele. Mint ahogy Csokonai is az új Helikon eljövetelét, azaz a mű­veltség terjesztését remélte a 18. század végi elmaradott So­mogybán. Ennek az eszmének a megvalósítására két évtizeddel később nagyszabású irodalmi ünnepségeket rendezett Keszthe­lyen korának tudománykedvelő, nagy műveltségű földesura. Festetics György gróf. Ezek voltak az irodalomtörténetünkből ismert helikoni napok. Az elsőt 175 évvel ezelőtt. 1817-ben rendezték a gyönyörű A Festetics-kastély Festetics-kastélyban. A fényes ünnepségen négy dunántúli költő vett részt: Berzsenyi Dániel, Pálóczi Horváth' Ádám, Kisfaludy Sándor és Dukai Takách Judit. Később még négy alkalommal tartottak helikoni irodalom! összejövetelt, s azokra más költőkét, írókat is meghívtak, köztük Széphalomról Kazinczy Ferencet. A költőkön kívül a Georgikon tanárai és diákjai is megjelentek a helikoni napokon. A költők felolvasták legújabb verseiket, és vitákat folytattak a nemzeti irodalom kérdéseiről. A Helikon-ünnepségek jelentősé­gét az adja, hogy míg más főúri kastélyokban németül, franciául folyt a társalgás, és a meghívott vendégeket a bécsi színházak művészei németül szórakoztatták, addig Keszthelyen a kor jeles magyar költői saját verseiket szavalták és a magyar nyelv, a ma­gyar irodalom fejlesztéséről cserélték ki gondolataikat. A vendéglátó gróf pályadíjakkal jutalmazta a kiemelkedő irodalmi műveket. A helikoni összejövetelek befejezéséül fákat ültetlek a város páratlan értékű ligetében, a Helikon-kertben. Az első alkalommal a részt vevő négy költő a maga nevére és a jeles barokk költő. Gyöngyösi István emlékére ültetett fát. Később Csokonai. Kazinczy, a költő Zrínyi Miklós és Kis János kapott „emlékfát" az „irodalmi" kertben. Az ötödik s egyben utolsó találkozót 1819-ben tartották. Más­tél hónap múlva ugyanis meghalt Festetics György, így az össze­jövetelek abbamaradtak. Csak a mi korunkban újították fel a he­likoni napokat az irodalmat, művészeteket kedvelő dunántúli kö­zépiskolás fiatalok. Az emlékfák ültetését folytatták Keszthely lokálpatriótái. A régiek mellett Kisfaludy Károly, Vörösmarty. Jókai, Liszt Ferenc. Kodály Zoltán. Egry József, Szigeti József, Kitaibel Pál, Cholnoky Jenő emlékét megörökítő hársfával is ta­lálkozhatnak a Helikon-kertben sétáló látogatók. Hegyi József Országjárás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents