Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-08 / 108. szám

1992. május 8., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A BIK VÁLLALAT VAGYONRENDEZÉSÉHEZ ... Az Észak-Magyarország 1992. április 2. és 3.-i száma foglalkozott azzal, hogy ti­zenhárom boltvezető szerző­dését jogszerűen bontotta-e fel az Északker Rt. Ennek kapcsán felszínre került a Borsodi Iparcikk Kereske­delmi Vállalat vagyonelszá­molásának kérdése. Dr. Nagydaróczi Béla ügy­véd úr állítása szerint a BIK Vállalat, a szerződéses bolto­kat üzemeltető leányvállala­ta és a boltvezetők jogi do­kumentumai alapján az Északkor Rt. a boltokkal szemben rendelkezési jogot nem gyakorolhatott, ezért felmondásba sem volt jog­alapja. A leányvállalat fe­letti rendelkezésének jogát olyan döntésekre kívánja alapozni az Északker Rt., melyeket államigazgatási ha­tározat és cégbírósági vég­zés még 1990-ben megsem­misített. Az eredeti vagyoni állapot visszaállítása a mai napig nem történt meg a je­lenleg is jogerős határoza­tok és végzések alapján. A cikkben nyilatkozó Al­bert István úr a BIK Válla­lat kinevezett vállalati biz­tosa szerint, a vagyon teljes mértékben visszarendezésre került, azzal a különbséggel, hogy ez nem összetételében, hanem értékben történt meg. A BIK Vállalathoz vissza­adott 180 millió Ft, és a BIK Vállalatnál és a szerző­déses. boltokat üzemeltető leányvállalatnál eddig is meglevő 10—10 millió Ft névértékű részvény átvételé­vel az Állami Vagyonügy­nökség tulajdonosi igényei 100 százalékban érvényesül­nek. Véleménye .szerint az APEH más aspektusa, és a BIK Vállalat könyvvi.teltech- nikai mulasztásai a vagyon- visszarendezést már nem érintő kérdések. A BIK Vál­lalat részéről az állami va­gyon könyvviteli elszámolá­sáért felelős főkönyvelőként szakmai felelősségem tuda­tában kötelességemnek ér­zem, hogy az állami biztos véleményéhez itt fűzzek meg­jegyzést. 1989-ben „spontán privatizációval” az Északker Rt.-hez és a BIK Kft.-hez került az állami vállalat szinte teljes vagyona. A té­rítésmentes vagyonátadás jogcímmel az állami válla­lat könyveiből az állami va­gyon egyszerűen „eltűnt”, mivel a társaságok üzleti könyveiben az már nem ál­lami tulajdonként szerepelt. A már említett államigaz­gatási és .törvényességi fel­ügyeleti határozatok a szám­viteli és pénzügyi elszámo­lásokra vonatkozó jogszabá­lyokkal. összhangban köte­lezték a társaságokat az ere­deti állapot helyreállítására. Az Északker Rt. és a BIK Kft. .azonban a cégbíróság végzésére, majd a megyei tanács felhívására sem tett ennek eleget. A több hónapig tartó hu­zavonát az állami vállalati biztos kinevezése volt hiva­tott lezárni, akinek az Ál­lami Vagyonügynökségtől ka­pott megbízása alapján „a konkrét törvényességi fel­ügyeleti és cégbírósági hatá­rozatok szerint végre kell hajtania az ingyenesen át­adott vállalati vagyon v.isz- szaadását a vállalat részére.” Kinevezésében meghatároz­ták, hogy „a visszarendezést követően fel kell tárni a tár­saságok privatizálásának le­hetőségeit, javaslatot kell ki­dolgozni a mielőbbi tényle­ges privatizálásukra.” Albert István úr 1990. szeptember 20-i kinevezésé­től a mai napig összesen 425 millió F,t Északker Rt. rész­vényt adott át a vállalatnak vagyonrendezés címén. Ezzel szemben az általa indított könyvvizsgálat a térítésmen­tesen átadott, és annak nö­vekményéit is tartalmazó ál­lami vagyont 885 millió Ft értékben határozta meg az 1991. január 1-i állapot sze­rint. A részvények a válla­lathoz csak többszöri kérés után kerültek. 1990. novem­ber 9-i szerződéssel a vál­lalati biztos a vállalat nevé­ben átvett 180 millió Ft rész­vényt, melyet csak 1991. áp­rilis 15-én kapott meg. Az Északker Rt. 1991. au­gusztus 30-i közgyűlésén 435 millió F.t-ira emelte az alap­tőkéjét, 235 millió Ft értékű új részvény kibocsátásával. A közgyűlési határozatban Albert úr jelentette ki, hogy az alaptőke emelésével a BIK Vállalatnál, a törvé­nyességi felügyeleti intézke­déssel összefüggésben indult vagyon-visszarendezés! eljá­rás befejeződött. A BIK Vállalathoz az új részvények csak 1992. április 1'0-én, az erre vonatkozó közgyűlési határozat, és az ezt bejegyző, többszöri mó­dosító, tit. érvényes cégbírósá­gi végzés csak április 15-én jutottak. A fentiek alapján egyér­telműen a vállalat könyvei­ben összesen 425 millió Ft értékű részvény van nyil­vántartva a már meglevő 10 millió Ft részvénnyel együtt. Az 1990. I—III. negyedév utam 28,5 millió Ft osztalék beszámításával együtt is csak 453,5 millió Ft a visz- iszarendezett összes állami vagyon, szemben a vissza­rendezendő 885 milílió Ft-tal. A felsoroltak alapján ösz- szefoglalom a vállalat részé­ről fennálló problémát: 1. Az rt, közgyűlése által meghatározott, összesen 435 millió Ft értékű részvényéi’- tékbőa még nem kapta meg a; vállalat éppen a szerződé­ses boltokat üzemeltető le­ányvállalat 10 millió Ft név­értékű részvényben megtes­tesülő vagyonát. . 2; A váIlalati biztos azon állítását, mely szerint az Északker Rt. 435 millió ”f,í értékű részvénycsomagja nem összetételében, hanem értékben, teljes mértékben lefedi a régi állami vagyont növekményével együtt”, vé­leményem szerint sérti a va­gyon mérlegelv alapján való elszámolását. Nem tisztázott, hogy mi­lyen vagyonértéket fed le mivel a váHallatnál csak a már említett részvénycsomag jelenik meg, ez az érvényes számviteli előírások szerint azonban nem értékelhető fel tetszés .szerinti összegre. 3. A részvényeknek a név- érték mögötti „piaci” érté­ke, és az állami vagyon könyv szerinti értéke csak külön-külön vezethető az üz­leti könyvekben, a számvi­teli törvényben előírt bruttó elszámolási elvnek megfele lően. A vállalati biztos __a á llami vállalat költségére — újra értékeltette az állam vállalat Északker Rt-nél le vő vagyonát, ezt az értéke azonban nem közli, így ei€ ve lehetetlenné teszi ánnal könyvelését, hogy milyen va gyonértéket takar a 435 mii lió Ft részvénycsomag. A vállalati biztos úr sze rint az állami vállalatná könyvviteli mulasztások tör fentek. Ezen állítását kóré sünk ellenére sem bizonyít ja. A vállalat vagyona 1991 szeptemberében nem 10 mii lió Ft volt, hanem 33 milli< Ft. Ezt az adatot a vállalat biztosnak már 1990 szeptem herében rendelkezésére bo csátottuk. Befejezésként réméiért hogy a vállalati és így a: állami vagyon teljeskörű ki mutatása és nyilvántartás; érdekében, minél előbb si­kerül egyeztetnünk a mér­legelv alapján a vagyon ésf részvények kapcsolatát. Csököné Matisz Márta főkönyvelő A IV. megyei közgazdásznapok elé A hagyományitercmtés rö­gös útját járva a Magyar Közgazdasági Társaság Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete május utolsó he­tében újfent megyei közgaz­dásznapokat szervez. Az új­kori magyar történelem tár­sadalmi, politikai, gazdasági összefüggéseit, lehetőségeit és ileküzdhetetlennek tűnő korlátáit mérlegelve a köz- gazdásznapok szervezésé­nek legfontosabb indítékai röviden a következők: 1. Az a rendszer, vagy gaz­dasági modellváltás, ami Magyarországon ezekben az években van folyamatban-, történelmi példa nélküli. Nincs tehát lemásolható mo­dell csupán kreatív adaptá­ciót jelentő pálya. Lehet, hogy csak a vájt fülűek szá­mára érthető, de nagyon lé­nyeges, hogy a közgazdaság­tudomány egzaktsági foká­nak mai szintje alapján az adaptáció során érett, tudo­mányos diszciplínák helyett csupán a világtendenciák je- lentenek/jelenthetnek valósá­gos kapaszkodókat. 2. Századunk végén a vi­lág jelentős átalakulások kü­szöbére érkezett. Az átala­kulások mélyén zsákutcás fejlődési pályák kiútkeresé­se, többségben azonban. — és ez az emberiség szeren­cséje — egyszerűen a szer­ves fejlődés elágazási pont­jai húzódnak meg. Mit hoz a jövő? Ideológiák, kormá­nyok és pártok keresik erre a választ. A hagyományos közgazdasági gondolkodás vi­szont éppen e küszöb előtt, e kihívások közepette, vagy talán épp miatta jutott vál­ságba. A paradigmaváltás ezért mind Keleten, mind Nyugaton elodázhatatlan. A paradigmaváltás szükséges­sége a köztudatban mégis csupán a keleti térségre vo­natkoztatva nyilvánvaló. 3. A magyar gazdaság, s a megye gazdaságának en­nél is mélyebb válsága szük­ségszerű és igen összetett, tudományos igényességgel en­nek ellenére mind a mai na­pig nem teljesen feltárt je­lenség. A korábbi rendszer- rnodell válságához ui. ese­tünkben egy elhúzódó struk­turális válság piacváltással súlyosbított vonulata is hoz­zátartozik, a szubjektív jel­legű gazdaságpolitikai hibák­ról nem is szólva. 4. iA közgazdaságtudomány és a közgazdász-társadalom szerepét és felelősségét eb­ben. a modellváltásban alig­ha lehet túlbecsülni. A köz- gazdásznapok keretében er­re az összefüggésre különös nyomatékkai szeretnénk a kollégák figyelmét felhívni. A struccpolitika, a napi gon­doktól elszakadó eliteskedés soha sem volt igazolható. napjainkban pedig egyszerű­en bűn, az országgal, a nem­zettel szemben. A megyei közgazdászna- poknak a hagyományterem- tésen és az előbbieken túl­menően természetesen prag- matikusabb, hétköznapibb in­dítékai is vannak. Távirati stílusban ilyenek: informá­ciók szerzése, vélemények ki­cserélése ; régebbi barátok, kollégák találkozása, ^ azaz az emberi kapcsolatok ápolásá­hoz keretfeltételek biztosítá­sa, a társasághoz való tar­tozás — nekünk, közgazdá­szoknak is van. egy politi­kák felett álló szakmai szer­vezetünk — tudat vagy ér­zés erősítése, végül a megye közvéleménye számára de­monstrálása annak, hogy va­gyunk, s hogy felelősségér­zetünk, tenniakarásunk, a régió gazdasági gondjai irá­nyában való nyitottságunk csonbulatlan. Ha tehát ren­dezvényeinken a gondokról egyenlőre több szó esik, mint az eredményekről, kedves hallgatóink, vendégeink szí­ves elnézését kérjük. Ügy véljük ui., hogy a tisztánlá­tás a tenniakarás egyik igen fontos forrása. Dr. Barta Imre A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének elnöke Mennyit ér a magyar bor? Hegyalján maximum 30— 35 forintot. Ugyanis ennyit ígérnek érte a kóklerek. Azonban a Magyar .Borke­reskedők Egyesülésének je­lentős forgalmat bonyolító 32 tagjánál (pincegazdasá­gok, állami gazdaságok, szövetkezetek) kimutatott ágazati veszteség megha­ladja az 1,6 milliárd forin­tot .a 7,1 millió forint nye­reséggel szemben. Más adatbázison 11 boripari szervezet (két állami válla­lat, 9 gazdasági társaság) 1991. évi előzetes eredmé­nye és főbb pénzügyi ada­tai szerint 335 millió forint veszteség áll szemben 57 millió forint nyereséggel. Ezeknél a boripari szer­vezeteknél 1990. első és har­madik negyedévéhez viszo­nyítva 1991 első és harma­dik negyedévében a terme­lés értéke 40 százalékkal, a termelés volumene 53 .szá­zalékkal esett vissza. Ugyanakkor a borpiaci ter­mékek 1992. évi piaci kor­látozásai azt mutatják, hogy a tárgyévben sem számít­hatunk .a boripari termé­kek exportjának jelentős növelésére. (Realitás + 150—200 ezer hektoliter). A belföldi fogyasztás 1991. évi szintjének számottevő nö­velésére szintén nem szá­míthatunk (realitás + 100— 200 ezer hektoliter). Tehát, ha ez évben 3,2—3,4 millió hektoliter belső fogyasztás­sal és 0,7-—0,8 millió hek­toliter exporttal számolunk, akkor is 2,0—2,5 millió hek­toliter évzáró óborkészlettel kell .számolni az újbor ter­melés mellett. A készlet- gazdálkodás .szakmai szem­pontjai ezt az átmenő kész- ietszintet indokolnák, a készletfinanszírozás feszült­ségei azonban várhatóan nem enyhülnek majd. (bekecsi) Növeljük a kukorica vetésterületét! Megyénkben ez évben ke­vesebb az őszibúza vetés- területe, ezért célszerű a felszabadult vetésterülete­ket kukoricával bevetni. Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló .Bizottság pá­lyázatot hirdetett a kukori­ca. vetésterület növelése és az ehhez szükséges pótlóla­gos források termelőkhöz juttatása érdekében. A fel­tételeknek eleget tevő pá­lyázók export-engedélyhez is juthatnak a pályázat elnye­résével. Az idő rövid, a kukoricát vetni kell! Ügy látszik, érdemes i,s, és nem­es, alk ,a bizottság pályázatá­ért, hanem, mert Nyugaton is és Keleten is egyaránt jól eladható exportcikk a kukorica. Ezt bizonyítja — egyebek között — a kazah miniszterelnök-helyettes magyarországi tárgyalásai­ról szóló hír is. A nagy termés sem jelentene gon­dot az országnak, de ,a me­gyének sem, hiszen akkor, feltételezhetően, a sertés - és baromfiágazat juthatna olcsóbban takarmányhoz. Ennek pedig a borsodi fo­gyasztók is hasznát látnák. B. Sz. L. Ciiiplártfás telefonkészülékek Tizenkétezer chipkártyá- val működő, nyilvános 'te­lefonikészülék szállítására írt ala szerződést az Elektro- ímpex és a Magyar Táv­közlési Rt. a francia iMoné- £iLC6ggel — tájékoztatta az lMTI-t a Matáv illetékese A világbanki hitelkeret­ből megvalósuló beszerzés­re nemzetközi tendert írtak ki, melyre összesen hét gyártó adta be ajánlatát. Az Élet könyve az iskolákban Termovill BT.-nél vállaljuk a legkedvezőbb áron! + Hűtőberendezések, + kávégépek,, + kávéőrlők GYORS ÉS SZAKSZERŰ JAVÍTÁSÁT, TOVÁBBÁ:-f- új hűtőkamrák ÉPÍTÉSÉT, + régi hűtőkamrák FELÚJÍTÁSÁT ÉS KARBANTARTASAT, VALAMINT: + belső terek ÁTALAKÍTÁSÁT, felújítását, komplett épületgépészeti szereléssel, + új üzlethelyiségek, vagy egyéb építmények ÉPÍTÉSÉT (asztalos, üveges, lakatos, villanyszer., víz-központi fűtés) SZERELÉSÉT. CÍM: Miskolc, Szputnyik u. 1. Telefon: 362-302 (körzetszám: 46). Nem tudni pontosan, hogy hány példányban, de bizo­nyos, hogy több tízezerben jelent meg egy csodálatos kis könyvecske az Élet Ki­adó magyarországi képvise­letének gondozásában. Az Élet könyvét a szabad egy­házaik terjesztik az iskolák­ban. Ingyenesen. A gyere­kek nagy örömmel fogad­ják és forgatják. De mindennél többet mond a könyv előszava. „Örömmel és Isten iránti hálával bocsátjuk útjára az Élet Kiadó -spanyol nyelvű könyvének magyar fordítá­sát. Jóleső érzés arra gon­dolni, hogy több millió amerikai, dél-amerikai, -nyu­gat-európai diák után ha­zánk tanuló ifjúsága is ke­zébe veheti az Élet könyvét. Magyarországon az utóbbi -négy évtizedben már a má­sodik nemzedék is felnőtt anélkül, hogy a .Bibliáról, Jézus Krisztus személyé­Az „érem harmadik oldala" ről hallott volna. A gyer­mekek és fiatalok közül csak nagyon kicsi azon sze­rencsések száma, akik a vallásos nagyszülőktől hall­hattak e dolog felől. Rend­kívüli hiányt pótol most ez a könyv különösen azért, mert az egyre növekvő — de még mindig szűk körön a- 'bibliaterjesztők éshitbuz- galmi iratterjesztők által elért viszonylag kevésszá­mú honfitársunkon túl _ s zinte a teljes tanuló ifjú­ságunk számára hozzáfér­hetővé válik. Ebben külö­nösen sokat jelent nagy példányszáma és ingyenes­sége. Az evangéliumi "törté­netek kronológiai feldolgo­zása, a közérthető fordítású bibliai szöveg olvasmányos­sá, érthetővé teszi az üze­net mondanivalóját. Kivá­lóan alkalmas hitoktatási célokra és evangélizációs al­kalmakkor ajándékozásra.”

Next

/
Thumbnails
Contents