Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-30 / 127. szám

if Tóth Péter: Zajlik puffogva... Zajlik puffogva a jég felettünk Jön az idő a zúzos idő Utolér minket a tél kések delelése Alszanak a szétvetett lábú székek Olyan nyugodtak mint akik már nem is élnek Nézelődöm nem szólok nem beszélek Sikoly ezüst csengése száll Feltámad a szél néma bőgése Heroin-fehér ragyogást álmodik a fákra A fagy éles siráma kaszál Ólomkoporsó némasága tenyerei a tájra Smaragd tükrök üveges harmóniája Steril borotvaélek jéghideg csillogása Kialakul az üvegen a jégvirágok artériája Csikorgó idő reszkető gallyak gótikája Hirdeti a telet falak sírkő-magánya Zajlik puffogva a jég felettünk Tóth Péter: (SSJK Figyelj esik Behúzzák leveleiket a fák is Féltik őket mint gyermekét félti az anya Hallod apró cseppek koppannak ereszünkön Kevés ez az eső Nem oldja föl a port szívünkön Esik pocsolyává növekszik a víz gondokká a szomorúság Mint tócsán a buborékok remegünk Ne félj kedves egyszer úgy is elnémulunk akár ez az eső itt mert nem szeretünk Nézd egészen elhallgattak a madarak is Esik >ilt 1 apámmal egyidős: kilencvenöt évesek T'nének az idén. Ha ifjúságomra gondo- ■ meg tudom magyarázni, miért említem /Ott őket. Nemcsak kortárs voltuk fűzi Jelékbe a világhírűvé lett székely írót s Vidékről származó édesapámat az em- ^pzetemben, hanem az a tény is, hogy Jam könyvszekrényéből emeltem ki elő- Tamási valamelyik kötetét. Az Erdélyi 2épmíves Céh tetszetős és tartalmas só- patából csaknem egy polcnyi könyv so­rozott ott, köztük néhány Tamásié. Arra pm emlékszem, melyiket vettem kezem- ? először, mert miskolci gimnazista ko- 'mban szinte valamennyi elérhető müvét olvastam; néhányat - akkor már a Révai átverek kiadásában - magam is megvá­doltam. Nehéz pontosan megmagyaráz- í mi vonzott minket - apát és fiát - Tamá- Joz. Székely humora és természetes böl- í®ssége, stílusának és nyelvének egyedi­be mindenképpen ott volt a motívumok í??ött, s talán rokonszenves volt hőseinek ibagatartása s felülemelkedése a baljós “Jűlményeken. ■hozzá kell ehhez tennem, hogy a Lévay Jsef Gimnáziumban magyartanáraim - j:?rba Zoltán és Gyárfás Imre akik az >ekes könyvtár őrei is voltak egyben, ti- hhat éves koromban a népi írók könyveit 'ék sorra kezembe, s közéjük tartozott Y^ási Áron is. Meglehetősen jól ismer- d1 írói világát, amikor nyolcadikos korom- “n a városi diákparlament egyik nagyobb Jd>ású sorozata keretében alkalmam r* a megyeháza impozáns közgyűlési Jhében előadást tartani róla. Nincs meg lY az akkor felolvasott szövegem, mint ) °9y szétszóródtak a következő években (itsaládi és diák-könyvgyűjtemény darab- l 's- Az előadásért nem kár, talán restel­lve olvasnám újra, de a Tamási-, Mó- Németh László-kötetek elvesztését 's fájlalom. Olyan darabok voltak köz- Tamási Árontól például a „Virrasz- ,, című esszé- és előadásgyűjtemény i$y Németh László Püskinél megjelent L'Sebbségben" című nagy vihart keltett |'ste amelyek azután fél évszázadon Pm jelenhettek meg. bi,ern emlékiratot írok, mégis szükséges- i látszott ez a személyes hangú kitérő. '°glalkoztat ugyanis, hogy mi határozza j 9 találkozásunkat egy-egy kortárs íróval djtűvel, illetve ezen belül az, miképp tor- i('hatott el az olvasók Tamási-képe. jSjyjuk most figyelmen kívül a szerén­él!’ a helyzeti adottságot, a környezeti Jas°kat! Azt kell mondanom: mestersé- P 9átak és torzítások játszottak közre el- Jarban abban, hogy a minket követő ^zedék számára Tamási nem lehetett é Ühatározó élmény. Politikai szempontok tP0n9atták magát az Erdélyből Budá­idé települt írót is, akit az „ifjúsági író” Pr®Pkörébe próbáltak kényszeríteni. Jhaiűvei olykor meg-megjelentek a hazai jJ'Padokon, ismételten kiadták az Ábel­ját, 1954-ben - a Nagy Imre nevéhez I Rcsolódó új törekvések egyik jeleként - ei>0ssuth-díjat is megkapta, mégsem vi- ^ hette azt az Írói rangot, amelyet Erdély- ’ P 1930-as években már elért. p9y író alkotómunkája csak teljesség­it értékelhető, beleértve közszereplését ^mindenféle szűkítés kárára van a hite- fjllPPnek. Tamási Áronhoz is csak az ke- P?1, közel, aki áttekintést szerezhet pá- -éfól, aki korlátozás nélkül hozzájuthat lakihoz. Az - úgy vélem - benne van a 51 ."űatban, hogy sajátos hangú novellák- k l ntkezett először, amelyek a székely L ak világát, az ott kialakult gondolkodás­áé magatartásmódot belülről képesek v. Smutatni. „Tündéri" világ ez, amely tele P költészettel és mítosszal, ember éí °er. ember és természet viszonyánál egyedi értelmezésével, ennek ellenére mégis realistának mondható egyéni ábrá­zolása. A regényekben és a színpadi játé­kokban is ugyanez a világ jelenik meg egy eredeti tehetség mással összetéveszthe­tetlen hangján. Tamási Áron azonban nem tündérvilág­ban élt, hanem székely népét képviselte íróként, közéleti emberként egyaránt. Elkö­telezettségét nemcsak szépirodalmi művei - így az újrakiadástól évtizedek óta eltiltott „Szűzmáriás királyfi” vagy az arisztokráci­át ábrázoló „Czímeresek" - juttatják kifeje­zésre, hanem cikkei, tanulmányai, nyilatko­zatai is. Noha a két világháború között többnyire Erdélyben élt és publikált, igen szoros kapcsolata volt a magyarországi irodalmi élettel, valamint az úgynevezett népi mozgalommal. A Duna menti népek egymásratalálását kívánta elősegíteni, . kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endre demokrata ellenzéki mozgalmával, részt­vevője a Márciusi Front küzdelmeinek, irá­nyítója a kisebbségben élő magyarok hely­zetét feltáró Vásárhelyi Találkozónak (1937), az Erdélyi Helikon vállalkozásai­nak. Nem politikusként kért szerepet, ha­nem írói hivatásához hűségesen foglalt ál­lást a magyarság, népünk kérdéseiben. A háború Budapesten találta, s itt is ma­radt 1966-ban bekövetkezett haláláig. Az 1945-ben és 1956-ban megnyílt történelmi lehetőséget felismerve gyakran hallatta szavát, s a népi írókkal együtt a Nemzeti Parasztpárt, illetve a Petőfi Párt vezető személyiségei között láthattuk. Az esélyek azonban nem reményei szerint alakultak, bármennyire tisztességes és követendő ál­láspontot képviselt is. A „fordulat éve” dol­gozószobájába szorította vissza. De 1956. október 26-án a rádió mikrofonja elé állva felolvasta „Magyar fohász" című írását az emberi és nemzeti értékek fontosságát hangoztatva, társadalmi demokráciát és nemzeti függetlenséget óhajtva. November elsején újra megszólalt, a magyarság egy­ségének fontosságát emelte ki, ezt állítva szembe a politikai és szellemi élet osztály- jellegű harcaival. 1956. december 22-én pedig a magyar írók nevében fogalmazta meg „Gond és hitvallás" című felhívását, amelyben rámutatott, hogy a változás hívei nem akarták a demokrácia és a társadalmi szocializmus vívmányait elsorvasztani, ha­nem élővé tenni inkább, „azaz a maga magyar testéhez szabni és nemzeti hagyo­mányainak szellemével is megtölteni." Ideje, hogy teljességében lássuk az írói utat, a felelős és következetes emberi ma­gatartást, Tamási tiszta emlékét. Halála után tért vissza a Székelyföldre; teste a szőke Nyikó-patak völgyében fekvő szülő­falu, Farkaslaka földjében porlad. Szép él­mény volt nemrégiben néhány tanítvá­nyommal megállni sírja, kopjafája, a Szer- vátiusz Jenő és Tibor által faragott kvarcit síremléke mellett s elhelyezni tiszteletünk virágait. S faluján végighaladva elidőzhet­tünk a szülői házban, ahol most sógora ka­lauzolja a látogatókat, s ahol a paraszti porta, a szerény s mégis annyira otthonos hajlék hozzásegít elképzelni hősei környe­zetét. Reá s Ábelére gondoltunk, amikor autóbuszunk átsegített bennünket a Hargi­tán, amikor szétpillantottunk a völgyeken, hegyeken, erdőkön, amikor ráköszöntünk a szalmakalapos férfiakra, fejkendős asz- szonyokra. Az ő tájait járva, „Szülőföldem" . című szép könyvének részleteit felidézve értjük meg igazán, milyen mesteri módon s lírai erővel gazdagította életműve által né­pünk és az általa lakott tájak ismeretét. Az író, aki egykor a „szellemi honvédelem" szolgálatában állt, ma könyveivel ahhoz segít hozzá, hogy értékeinket megtarthas­suk szellemi s lelki tulajdonunkban. Kováts Dániel Május tékozló ragyogásában élesebb a szerelem és a múlandóság örök kettőssége. A zöld-arany pompájú évszak szen­télyében a lélek fokozottabban éli át a létezés misztériumát: köznapok fölé emelkedik, fényleni. Tündöklése azonban komor­ló árnyaktól erősödik fel - mint virágzó fa a hátteréből felsötétlő égtől... A történelem terrorja - a sűrülő ember-fáklyák ko­rában - halálos fenyegetettséget, öngyilkos gondolatokat sugall, mint a román A na Blandiana-nál, vagy a lélek kettéhasadá- sát az egyéni gyászban, akár a csuvas Gennadij Ajgi-nál - holott mindkettő csak élni akar. Élni és szeretni békésen, ahogy a görög Nikoforosz Vrcttakosz és a török Ismail Uyaroglu megálmodja tenger- és hattyúringású álmaiban. S innen már rövid az út a remény „kék csillagáig - amint ezt az orosz Nyika Turbina megfogalmazza - és a létezés csodájáig: a szerelemig, melybe belefér a boroszlán-hintázású emlékezés és a talányok testet-lelket bűvölő izzása is, miképpen a svájci Silja Walter és az angol Kingsley Amis ihletett soraiban. Tenger-, hattyú- és boroszlánringású álmaik adják a reményt az ember-fáklyák pokoli lángja helyett.- cs. k. ­AZ ÉSZAK- MAGYARORSÄG IRODALMI MELLÉKLETE ^odaírni levél tamási áron emlékéről Ismail Uyaroglu BACH E-DÚR HEGEDŰVERSENYE Hattyúk úsznak el a tavon Bensőmben új versemet érzem Felfakad a nagy mélységből Dermedt lélek-tóvidéken Ezernyi hattyú úszik már Hallgatnám s lelkem fürdik fény vizében Bach E-dúr hegedűversenyében Tusnády László fordítása Nikoforosz Vrettakosz NYUGALOM Az egész világ mozgása most egy csobogás. Lemondott a tenger is vihar próbáiról és az eukaliptuszok sem békétlenek. Újságaink nem írnak harcról háborúról. Tiszta színeket kever az ég, lelkem pedig föl, magasra, az Univerzum vizei fölé emelkedik. Juhász József fordítá: Gennadij Ajgi ÉVFORDULÓ: DÉL VAN álommá csitult a bánat .kisugárzik odaátról fiad arca s befényli földi létedet köztetek már csak e túlnani fény a - gyenge - kapocs zizeg a lomb - a lélek kettéhasadt tékozló ragyogás mindenütt: csillogás hull a levelekre mint üres szavak a semmibe Cseh Károly fordítása Kingsley Amis TALÁNY A szerelem talány: a hálószobáig együtt, kéz a kézben, fel márványgrádicson, vagy csak tiszta deszkán, mi mást, mit tehetnénk magunkat átadva, tanítgatjuk egymást, ez meg az vagyunk, s ez meg az élet. Nem kell hát a lámpa fel, padlásszobába, kimerülő testek űrcsöbrei fölé; nyitott ajtók mögött öleld a másikat, kacatot ledobva, s most kell egy pillanat, fényévnyi szünet, hogy ne tudd a szót! Nagy Istvánná fordítása Nyika Turbina Kél< űSJLTykCT V. í. Nyikolajevnának Már egy pillantás elég volt ahhoz, hogy érezzük: a szavaknál több az áhítat. Egy könnycsepp sósabb, mint a sötét fájdalom, de édes is, akár a gyermeki álom. Az ég félkörívében kinyílt most egy kék csillag. Tartsd alá tenyered, ne hulljon apró szúnyogként a tűzbe. Legyen halhatatlan a hajnali fényben. jfiiíj e ifiV p Kohut Katalin fordítása •st'V Ana Blandiana VAJON Vajon, ha kint a főtéren, egy ismerős mozdulattal fölgyújtanám magam, akadna-e, ki fölriadna a nagy-nagy fénytől, vagy aki megkérdezné: honnan szivárog a füstszag? Aszfalton lüktet forrón a csönd s a béke, mit füvek pici ökle érzékin hasogat lentről. Virágzó fák illata terjeng az udvaron, s ütőereden szinte hallani, hogy növekszik virágban a serénykedő gyümölcs. A történelem gyarlóbb s érhetetlenebb a bibeszálnál, mely nem látott termést nemző virágport... Juhász József fordítása Silja Walter ‘BOKOSZLÄX. Ring a boroszlán az erdőn ide-oda, csendben. Élek magam is felejtőn, mert feledtél engem. Nem tudom, mi csüng hajamban: kökény, cipő - sárga? Éneklek furcsán, riadtan, nem figyelve másra. Tudod: nem is álmodom már, mióta feledtél. Ring az erdőn a boroszlán: halk, hintázó emlék. Kohut Katalin fordítása V-Tv' •'■ » • V'- vV vÁaT*-Af'3. '• - .. • •. -■ • ­■ m* /tolövM 1972-ben születtem Kazincbarcikán, azóta itt élek. írással komolyaíj ban két éve foglalkozom, de hivatásomul mindenképpen irodalommi vagy művészetekkel foglalkozó tevékenységet szeretnék választani. 0 évben volt alkalmam kipróbálni a pedagóguspályát is, hátrányos helyzet gyerekeket tanítottam. Világuk megerősített meggyőződésemben: a művé' szetek emberformáló és emberátmentő erővel hatnak. Azt hiszem, hogl életünknek ez az a területe, ahol vágyaink a legtisztábban szólalnak meg■ Tóth Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents