Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

1992. május 28., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Egy hónappal a Föld napja után A településeken keletkező nagymennyisé­gű szemét elhelyezése mindenütt — így a szűkebb pátriánkban is — nagy gond. Alig Van alkalmas hely a tárolásukra, másrészt nehezíti a (körülményeket, hogy mind több olyan szemét, hulladék kerül 'ki a háztar­tásokból, amely intenzíven szennyezi a ta­lajt, a vizeket. E gondok megoldására — a Föld napja adta az apropót — a budapesti önkormány­zat öt napon át folytatott kampányt a ház­tartási veszélyes hulladékgyűjtés fontossá-, gáról. Céljuk az volt, hogy országos akció­vá terebélyesedjék a szelektív hulladék- gyűjtés. A természetvédők szeretnék elérni, hogy az olyan veszélyes anyagok, mint pl. a lejárt szavatosságú gyógyszerek, a nö­vényvédő és rovarölő szerek, a lakk- és festékmaradványok, a fáradt olaj, a kiégett fénycsövek, villanyégők, a gépkocsi akku­mulátorok, vagy a kimerült gombakkumu­látorok, és szárazelemek az ezeket megsem­misítő helyre kerüljenek. Azt szokták mondani, hogy mindén kez­deményezés annyit ér, amennyi megvaló­sul belőle. Jó néhány nyugat-európai or­szágban már nem gond a hulladék kezelé­se. Lehet, hogy azért, mert már óvodás korban megkezdik a gyerekeik ilyen irányú nevelését? Nem vagyok pesszimista alkat, de hazánkban aligha várható rövid idő alatt látványos eredmény, szemléletbeli vál­tozás. Viszont addig is jobban kellene be­csülni, értékelni az olyan ötletet is, mint amely a közelmúltban hangzott el a „Nap­közben" című rádióműsorban. Vagyis azt, hogy az elhasznált gombakkumulátorokat és szárazelemeket az árusító üzletek vissza­váltanák (némi ellenszolgáltatásért), mint Például az üvegeket. így azután nagyobb Valószínűséggel kerülnének ki a forgalom­ból e mérgező anyagok. Mondhatnánk: nem érdemes mindennek ilyen nagy feneket keríteni. Viszont ha jól belegondolunk: hány óra, rádió, zseblámpa, és egyéb elektronikus szerkezet működik gombakkumulátorral és szárazelemmel, ak­kor már csöppet sem elhanyagolandó az a tömeg, amely többé nem szennyezné kör­nyezetünket. És már ez is valami.... Pásztor György Miskolc Mezicsúl város remekelt Véradónapot rendezett május 7-én, Mező- esáton a Vöröskereszt. A vért adó donorok száma — immár sokadszor — nagymérték­ben meghaladta a tervezett létszámot, hi­szen 129 fő jelent meg, s közülük 117-en adhattak vért. Hogy miért érdemel figyelmet ez az eredmény? Azért, mert ez a kis város is hasonló gondokkal küzd, mint bármelyik más település ebben az országban: gazdasá- 9i átszerveződés, munkanélküliség, nekibá­torodott újrakezdések sorozata.... Azonban az ott élő emberek a gondok ellenére sem rnondtak nemet, s a hívó szóra jöttek és nyújtották karjukat. Tudják, hogy a vér nélkülözhetetlen a gyógyításban, s azt is tudják: tettükkel életet mentenek. Tirkala Ferencné Tiszaújváros Hús-csere és megaláztatás Május 9-én történt az eset, mely fölött kiég mindig nem tudok napirendre térni. Szombat déltájban vásároltam Miskolcon, a Városház: téri húsboltban 221 forint értékű sertésoldalast. Este meglepetten vettem észre, hogy a hűtőben a csomag csöpög — kiért hogy ,nem az oldalas, hanem csirke far-hát volt benne. Találtam egy cetlit is, amellyel azután a következő héten megje­lentem a boltban és reklamáltam. A bolt­vezető megjegyezte ugyan, hogy szombaton 4 óráig nyitva volt az üzlet, aztán vissza­adott 120 forintot — a különbözetek Ekkor egy jólfésült eladó megkérdezte főiem: „Vissza adjam a cetlit?" Azt mond­tam, hogy dobja el, hiszen én is azt ten­ném. Aztán a mellette álló fiatal eladó azt Vágta a fejemhez, hogy: „Nem is hisszük 61, hogy azt az oldalast egyáltalán megvá­sárolta.” Elhűlve, leforrázva, sírva jöttem ki a boltból, ahová többé a lábam be nem te­szem. Hogyan merték feltételezni rólam, hogy azzal a cédulával én csalást műve­lek? Nekik kellett volna talán elnézést kér­niük, amiért más csomagját adták nekem, s kellemetlenséget okoztak a vevőnek. A fiatal eladónak — aki szavaival megalázott a nagymamája lehetnék. Sajnálom, hogy °tt, akkor nem mondtam azt .neki, hogy ud­variasságból rosszul vizsgázott! Hadd szabadjon megjegyeznem, hogy jó- íhagam a Miskolci Élelmiszer-kisker. Vál­lalatnál dolgoztam 30 évig, bolltvezetőként. ^unkámat többszörösen elismerték, jutal­mazták. Mindenesetre, mi .a vevőt máskép­ben szolgáltuk ki. Kereskedők voltunk ngyaaiiis. Mádai Istvánná Miskolc Néhány szó a cserkészmozgalomról Ügy érzem, hogy a sajtó lap­jaira kívánkozik ennek a szép, nemes mozgalomnak szélesebb körben való ismertetése, Te­kintettel arra, hogy a ma cser­készkorú gyermekek szülei és a mai pedagógus társadalom már életkoránál fogva sem is­merheti ezt az ifjúságnevelő mozgalmat. összehasonlításul az úttörőmozgalommal - amelynek minden gyermek szinte kötelezően a tagja volt —, a cserkészjelöltséghez már egy bizonyos tanulmányi és magatartási szint volt az elő­feltétel. Már a felavatáshoz is teljesíteni kellett egy III- osz­tályú próbát. Majd a fogada­lom ünnepélyes letétele után szerzett jogot a fiatal a jel­vény és az egyenruha viselé­sére. A II, és az I. osztályú próbák ismereteinek elsajátí­tása nyújtotta azt, hogy min­dig újabb és újabb ismeretek megszerzésével váljanak töké­letesebbé. Nem célom, hogy hosszabb cikkben ismertessem a mozga­lom feladatait, arról talán ta­núskodik az alábbi tíz tör­vény: 1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességét, mellyel Istennek, hazának és embertársainak tartozik. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4- A cserkész minden cser­készt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szem­ben gyengéd, magával szem­ben szigorú. 6. A cserkész szereti a ter­mészetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalói­nak jó lélekkel és készséggel engedelmeskedik. 8. A cserkész vidám és meg­gondolt. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lé­lekben tiszta. Ehhez kívánok minden leen­dő cserkészbarátomnak jó munkát! Dombóvári István 76 éves öreg cserkész „Énekelj, magyar ifjúság!” Az Észak-Magyarország híradása az Éneklő ifjúság rendezvénysorozatról azt hi­szem, nem csak bennem, de sok régi miskolci volt diák­társamban csodálatos emlé­kéket idézett fel. Mi is vol­tunk éneklő fiatalok! Aho­gyan azt a lapban olvastam: április 25-én többszáz gim­nazista adta elő Kodály— Berzsenyi: A magyarokhoz című kórusművét. Ezt mi is énekültük, csak egy kicsit régebben; 55 évvel ezelőtt, 1937. április 18-án. És ami­re a legbüszkébben emléke­zünk: Bárdos Lajos tanár úr vezényletével! Hajdani iskolánk, az Érs. Római Katolikus Tanítókép­ző éneklő ifjúsága; a képző, a polgári és az elemi négy­száz tagú kórusa adott ezen a napon hangversenyt, a Miskolci Nemzeti Színház­ban. A 19 műsorszámból Kodály: Lengyel László és Praetorius: Éber légy! című számokat látványos mozdu­latkórus is kísérte. Féltve őrzöm — és talán mások is — az eredeti fotót, amely 55 évvel ezelőtt a színpadon készült. A felvétel Bárdost és Balázs Győzőt, a volt Lévay Gimnázium tanárát is megörökítette, ki az Észak­magyarországi Daloskerület elnöke volt. A karvezető nő­véreiket is ábrázolja a kép, akiket az előkészítő mun­káért illetett az elismerés. Iskolánkban a zenei neve­lés rendkívül magas színvo­nalú volt. A legszebb egy­házi és világi műveket ta­nultuk az órákon. Kodály, Bartók és Bárdos művei minden évben szerepeltek házi hangversenyeink műso­rán is. Gyakran látogattuk a Városi Hubay Zeneiskola hangiversenyeit, s volt alka­lom, amikor a zeneiskolában énekkarunk is szerepelt a közös kórusban. (1938). Amikor soraimat írom, — május 13-án —, fellapozom az 1940-es évkönyvet, amely­ben olvasom: intézetünkben ezen a napon házi hangver­seny volt. A műsorszámok, melyeket Kézdi Erzsébet zeneművészeti főiskolai ta­nár vezényelt, szinte felcsen­dülnek bennem. Ö volt egyébként az a tanárunk, aki örökké mosolygó, dalos lényével plántálta belénk négy éven át az ének, a ze­ne szeretetét, az együtt da­lolás csodálatos varázsát. Remélem, soraim eljutnak az idősebb és a fiatalabb olva­sókhoz egyaránt. Valameny- nyiüknek üzenem Pretorius kánonjának szavait: „Éne­kelj, magyar ifjúság ' Míg a nemzetek meghallják: / jobb hajnal virrad ránk ...” M. J.-né nyugdíjas tanár Miskolc Köszönet a szavazatokért Szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak az embereknek, akik kislá- nyomnak, Spisák Anitának több hónapon keresztül lel­kesen gyűjtötték az Észak- Magyarország gyermekszép­ségversenyének szavazócédu­láját. Nagyon örülünk a második helyezésnek is, amellyel egy családi külföl­di utat nyertünk, 10 ezer fo­rint értékben. Spisák Lászlóné Sajószentpéter * A szépségversenyen 695-ös sorszámmal szereplő Fried­rich Zsolt a negyedik helye­zett lett — sok-sok mező- csáti ember segítségével — az óvodáskorúak versenyé­ben. Az 5 és fél esztendős kisfiú összesen 20 ezer 15 szavazatot kapott. Többségét Mezöcsátról, hiszen ott lakik szüleivel, s nem Mezőköves­den — amint azt az ered­ménylista közlésekor tévesen írtuk. Elnézést a sajnálatos bakiért, s mégegyszer gratu­lálunk Zsoltinak! (A szerkesztőség) ... Miskolc belvárosában, a Bajcsy-Zsilinszky út végén tá­rul szemünk elé ez a nem ép­pen szívderítő látvány. A Tuli­pán-háztömb a Széchenyi utca felől igazi esztétikai élményt jelent. Ezek után meglehető­sén lehangoló és elkeserítő a rendezetlen, elhanyagolt és szeméttel, lomokkal teli terü­let látványa. * ^ F I. felvétele Madarak és fák napja Dél-Borsodban Immár a 14. alkalommal találkoztak Ti- szaújvárosban május 16-án Dél-Borsod ter­mészetvédő csapatai, szakkörei. Természet- védelmi vetélkedőt rendeztek, melyre Her­man Ottó 1906-ban közreadott felhívásá­nak szellemében készültek. Az egész prog­ramot meghatározta a nagy természettudó­sunk alábbi gondolata: „A természetben nincsen kis ok és nagy okozat, sem megfordít­va; mert csak törvényszerű okok és hatá­sok vannak, amelyektől minden függ, le­gyen ez bármi kicsi, vagy bármi nagy.” A találkozó rendezője és szervezője idén a tiszaújvárosi Lorántffy Zsuzsanna Álta­lános Iskola nevelői és diákjai voltak. Kop­pány Sándorné szaktanár vezetésével ötle­tes és egyben természetszeretetre és -véde­lemre nevelő feladatokat kellett a 9 csapat 10—10 tanulójának megoldania. Volt szel­lemi totó a környezet- és természetvédelmi témákból, elveiből. Számos más feladat is volt: ki kellett választani például az élőlé­nyek közül a szigorúan védett fajokat. Fel kellett sorolni a környezetszennyező anya­gokat, melyeket — sajnos — az életből tud­tak „leolvasni” a versenyzők. Tájékozódási és ügyességi feladattal zárták le a 2 kilo­méteres útvonal akadályait. A Tisza és a Sajó közös, árterén, öreg füzek és nyárfák között, bográcsokban fő­zött, finom ebéd után volt eredményhirde­tés. Első helyezett Tiszabábolna csapata, a második a miskolci Pattantyús Ä. Általá­nos Iskola, a harmadik az emődi iskola csapata lett. A csapatok úgy döntöttek, hogy a jubileumi Madarak és fák napját jövőre a Bükkben tartják. Répászky Zoltán Kirándulás a cigányokna megyaszoi Negyvenhatan vettek részt május 16-án azon a kiránduláson, amelyet a Megyaszói Cigány Klub és az együttes szervezett a községben élő cigánylakosság számára. Va­lamennyien jól éreztük magunkat Hajdú­szoboszlón, a fürdőzés közben. Társaim nevében is köszönjük Gecső Gyula polgármester úrnak és a helyi önkormányzatnak azt az anyagi segítséget, mellyel hozzájárultak e, számunkra emlé­kezetes programhoz. A községben élő ci­gánylakosság becsületesen akar élni és dol­gozni, s szeretne segédkezni az itteni ter­vek megvalósításában. Jó kapcsolat alakult ki a helyi önkormányzat és érdekvédelmi szövetségünk között. Reméljük, hogy en­nek eredménye lesz a cigányság megfelelő beilleszkedésében is. Vadászi Zoltán, B.-A.-Z. Megyei Cigány Érdekvédelmi Szöv. képviseletének elnöke Megy aszó Rázós úton... Az elmúlt év őszén a miskolci MÁV-telep lakói nevében panaszt tettem, mondván: a fő­útvonal minősége tarthatatlan. Gidres-gödrös, kátyús, balesetveszélyes. Állandóan a tengely­törés veszélyének van kitéve az az autós, aki járművével ide merészkedik, s megpróbál el­jutni a telepen céljához. Rossz érzés hallgatni azokat az elmarasztaló szavakat, melyeket (és ahoqyan!) a beteghez kihívott orvosok mon­danak, az illetékeseknek címezve, az útviszo­nyokról. Szerintük ugyanis valóságos Isten­kísértés behajtani ide, rizikó nélkül! A kérések, a szavak eddig nem találtak meghallgatásra és megértésre a városgazdák­nál. Nincs mód legalább arra, hogy néhány kocsinyi zúzalékkal valamelyest járhatóvá ten­nék ezt az Isten háta mögötti települést, amely végül is Miskolcon van . . . ? Nyíri Kálmán Miskolc Szerkesztői üzenetek Krempaszki Györgyné, Nyékládháza: Talán el­kerülte figyelmét, de lapunkban több alkalommal hírt adtunk róla: más lap az Észak-magyarországi Extra, és más a mi lapunk, az ß szak-INI agyar- ország. Sajnálatos félreértésre ad okot, hogy az Extra kereskedelmi hetilap fejlécén viseli Bor- sod-Abaúj-ZempJén megye független napilapjá­nak nevét. A mi lapunk előfizethető, míg az Extrát — amint az olvasható — a posta juttatja el a miskolci és a megyei lakásokba, díjtalanul. Ha eljuttatja. További felvilágosítást — javasol­juk — a postánál, vagy az Extra egri szerkesz­tőségében kérjen. Ingyenes jngsegélyszolgálat Ma, május 28-áji, délután 4 órától 6 óráig jog­segélyszolgálatot tartunk Miskolcon, a Sajtóház I. emeletén, a levelezési rovat irodájában. Taná­csot ad dr. Demeter Lajos ügyvéd. Az oldalt összeállította: Gyárfás Katalin ; ' \ '. : ­T f: i::: . « I ri : n > : y "" í;'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents