Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-23 / 121. szám
r ENCSI ^ KALENDÁRIUM Válogatás György Lajos: Világjáró Anekdoták (Bp., 1941. 2. kiadás) c. könyvéből A király pohara Mályás király egyszer ebéd után még egy üveg tokaji bort hozatott, s a bolondjához így szólt: Rajta, bolond, légy most pohárnokunk! Az udvari bolond azzal az asztal közepére tette a király serlegét. köréje pedig az udvari emberek poharait helyezte el. Az utóbbiakét egymás után mind színültig töltötte, emiatt a király serlegébe már csak néhány csepp jutott.- Mit jelent ez? - kérdezte csodálkozva a király.- Azt, — felelte nevetve a bolond - hogy tekints bele az ország jövedelmeinek kezelésébe: mi jut az uraknak, mi jut neked, és mi a népnek. Neked valamicske még csak csurran, de a népnek ugye. hogy semmi sem cseppen. Nagyobb ökör is... Egy nagyon elhízott, dölyfös uraság be akart menni egy házhoz este és már messziről kiáltott a kapu előtt álló szolgának:- Hej, te kamasz! Be lehet-e menni? - értvén ezen. hogy nincs-e még bezárva a kapu. Mire a szolga, részben kövérségére célozva így felelt:- Hogyne mehetne be az űr! Hiszen már nagyobb ökör is ment be azon tíz ajtón. Mire jó? Parasztszekér döcög az országúton, magyarok ülnek rajta. Egyszer csak szembe jön velük egy automobil és szélvészként száguld tova a porfergetegben.- Látta-e koma - mondja a szekéren az egyik magyar a másiknak - mekkora ménkű nagy pápaszem volt rajtuk?- Nem pápaszem az, - feleli a másik magyar csak úgy, a pipa mellől - mert hogy nem látni azon egy kukkot se!- Nem-e? - csodálkozik a másik - hát akkor mifenének hordanák a szemükön? Ezt mondja meg kend. ha tudja!- Mán hogy ne tudnám. - hangzik a diadalmas válasz — azért hordják, hogy ne lássák azokat, akiket elgázoltak! Exegesis (Szövegmagyarázat)- Keresztény atyámfiai! - szólt híveihez a falusi pap - Krisztus olyan csodát tett többek közt. hogy egyszer ötszáz embert tartott jól öt kenyérrel. Az egyházfi a prédikáció után figyelmeztette a lelkészt, hogy erősen eltúlzott a nyelve, mert ötezer ember helyett estik ötszázat mondott.- Nem tesz semmit - szól egykedvűen a pap - hiszen ezek az atyafiak az ötszázat sem hitték el. A gimnázium szellemi központ legyen! "FÉLJÉTEK A7. ISTENT ÉS NEKI ADJATOK DICSŐSÉGET!" UH-' 10.1 "HOZD VISSZA URAM A MI FOGLYAINKAT!" SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK ATSZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET ÉS A SÁROSPATAKI KOLIÉGIUM LAPJA j~ ÁRA. 25 forint FŐSZERKESZTŐ SZERKESZTŐ DR. MÉSZÁROS ISTVÁN SZABÓ SÁNDOR XLVf.VT. 1. SZÁM ÚJ FOLYAM FH2. MÁRCIUSI A TARTALOMBÓL CSERKÉSZET * ; MÁRCIUS 15 * IGESZOLGÁLAT * SZABADSÁGHARC. ISKOLAÜGY * SZOLASTÉR * SZEMLE * HÍREK Templom épül Encsen Hosszú megszakítás után újra él Encsen a református gyülekezet. Már a reformáció korában virágzott itt a protestantizmus. Volt a falunak református temploma. parókiája. Az ellenreformáció idején ezeket elvették, a lelkipásztort elűzték. A hívek egy része elmenekült, mások ka- tolizáltak. csak néhány református család maradt... Az utóbbi évtizedekben a település... volt járási székhely, s öt éve már város. Igen sokan települtek és települnek be a környékbeli és távolabbi falvakból. Közöttük sok református család is. Felmerült az igény, hogy helyben is tarthassanak istentiszteletet. Eleinte házaknál gyűltek össze, majd 1985-ben egy kis parasztházat vásárollak a hívek... 1988-ban új templom építését határozták el... erre acélra a helyi termelőszövetkezettől telket vásároltak az új általános iskola szomszédságában. A templom és parókia építéséhez a terveket elkészítették, 1990 őszén közmunkával letették az alapokat. A gyülekezet tagjainak adakozása folyamatos, de tudjuk, hogy saját erőnk kevés az Istentől kapott és vállalt feladat elvégzésére. Mai számításaink szerint csak a templom - mert első ütemben ezt kívánjuk felépíteni - hétnyolc millió forintba fog kerülni. Ehhez kérjük nemcsak az egyházkerület vezetőségének anyagi és erkölcsi támogatását, de kérjük a kerület gyülekezeteinek adományait és testvéregyházak segítségét is. A város polgármestere és kép- viselő-testülete az encsi református templom építését közérdeknek nyilvánította. Az adakozók szempontjából ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy az e célra történő adomány összege levonható a személyi jövedelemadó-alapból... Amint a pénzünk engedi, szeretnénk a templom lábazatát elkészíteni. Ha ez meg lesz. ünnepélyes „alapkőletétel következik", amelyre már most meghívjuk kedves testvéreinket. Baksy Mária református lelkész „Rajzolj nekem egy bárányt! - Nem tudok." Ki ne ismerné ezt a párbeszédet? A Kishercegben mégis megszületik a megoldás, a doboz, amibe mindannyian beleképzelhetjük a magunk bárányát. Megoldás nélkül maradnak viszont azok a kérések, amiket nekünk tesznek fel gyerekek. Mikor születik meg bennünk ez a „nagyon felnőtt" tagadó válasz, hogy „nem tudok"? Mikortól felejtünk el rajzolni? Vagy nem is felejtünk el, csak már szégyellünk? A baj akkor kezdődik, mikor a gyereknek fokozottabban kezd fejlődni a megismerőképessége, amikor már a valósághoz kezdi mérni műveit, és rádöbben, nem hasonlít. Ekkor kell igazán, hogy szakavatott kezek foglalkozzanak vele. Meg kell tanítaniuk a fortélyokra, de nem feledkezhetnek meg arról sem, hogy a gyermeket biztosítani kell, mert különben nem meri már önmagát megmutatni. Mindehhez persze sok idő szükségeltetik, nem heti egy rajzóra. Ezzel a kevés idővel talán még ki is békülnének a Szikszó környéki települések iskolái. Náluk még nagyobb a gond: több iskolában hosszú évek óta nincs rajzszakos tanár. Alsóvadászon például lassan tíz éve. Nem az iskola hibája. Más tárgyból is hiányzik pedagógus, de nekik jó szakpárosítást nem képeznek még magyar főiskolákon. Két tanárt pedig nem vehetnek fel. Ráadásul sok helyen - ez nem (csak) az abaúji vidékre vonatkozik - mellékes tárgyként kezelik a rajzot. Sokszor bizonygatni kell: talán nincs is olyan pálya, ahol ne lenne szükség a térlátásra. Azt már alig merjük megjegyezni: egy kis ízlést sem árt plántálni az emberbe még a gyermekkorban. És ez csak a praktikus oldala a kérdésnek. A szikszói és az encsi gimnázium megelégelte ezt a helyzetet. Úgy gondolták, ideje végre feléleszteni azt a nemes hagyományt, hogy a középiskola nemcsak oktatási intézmény, de szellemi központ is. Saját berkeiken belül eddig is kimagasló képzőművészeti tevékenységet végeztek - és végeztettek diákjaikkal. Encsen - a szobrászművész igazgató -, Borsos István jóvoltából - az agyagozás került előtérbe a hagyományos technikák mellett, míg Szikszón a festőművész Ka vecsánszki Gyula építész múltjára építve remek maketteket, Gávayné Lénárt Andrea vezetésével pedig tűzzománcokat készítenek a gyerekek. Nem is akármilyen színvonalon. A kész művek egyrésze megjárta Németországot, többek között ezzel mutatkozott be Szikszó testvérvárosának, Waldemsnek. És ezzel a „vándorkiállítássá" vált anyaggal bizonyítják Alsóvadászon az általános iskolában, a szikszói Kisgaléri- ában, majd az év folyamán még Encsen a Kazinczy, Miskolcon pedig a Szabó Lőrinc általános iskolában, hogy igenis, a gyerekek tehetségesek! Nem tagozatosak, általános tantervű osztályba járnak, de értik, érzik és használni tudják a színek, a formák - a tér törvényeit. Sok érdekes agyagfigura a tanuló első próbálkozása. Néhány színkompozíció megállásra kényszerít és nemcsak a színek, de a szabálytalan formák dinamikája miatt is. És ott a tűzzománc. Egyszerű „ festékfolyatástól" a bonyolult rekeszzománcos képekig terjed a skála. E lehetőségeket nem sajátítják ki maguknak a gimnáziumok. Ezért is hordozzák körbe az anyagot. Hozzájuk elmehet a kisgyerek is délután, és tanulhat. Megtanulhatja használni alkotó módon az eszét, a kezét. Közelebb kerülhetnek a célhoz: művelje a művészetet egy bizonyos szinten mindenki, a tehetség pedig emelkedjék ki! Összeállította: Csörnök Mariann, Faragó Lajos, Farkas Maya, Fojtán László, Laczó József, Nagy József ■■■ Ahogyan sehol sem, „kolbászból fonják a kerítést”, a „szántói híres utca” sem „cimbalommal van kirakva”. Ám, hogy Abaújszántó lakossága a mostanitól jobb napokat is látott, arról Kiss Tibor alpolgármester beszélt:- Az. 1905-ös lexikonban ezt írták településünkről: „Abaúj-Szántó mezőváros az eperjes tokaji hegyláncznak Hegyalja nevezetű, bortermeléséről híres részének nyugati végpontján... a szántói Sátorhegy alatt, Sze- rencs-patak mellett fekszik. Nagyközség. Házainak száma 614. Van 4456 lakosa, kik csekély töredék kivételével mind magyarok. Székhelye a gönczi járásnak.” Az 1960-ban kiadott lexikon szerint a település: „Az abaújszántói járás székhelye. L.: 4570. Minőségi, bor- és gyümölcstermelés. Malom. Erdőgazdaság. Középiskolák.” E lexikon kiegészítő kötetében, amit 1980-ban adtak ki ez áll: „Nagyközség, B.-A.-Z. m„ szerencsi járás. Kiemelt alsófokú központ. L.: 3788.” Ha képzeletben belelapozok egy 1992-es lexikonba, abban valószínű, így jellemeznék Abaújszántót: (Nagy) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyeelmaradott térségében. Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző. Nagy munkanélküliség, rossz infrastruktúra. Jelentős önálló vállalat, vállalkozás nincs. 3532 lakosa van.- Konkrétabban mit jelent ez a „képzeletbeli” lexikonból „kiolvasott” szöveg? Abaújszántón a Helytörténeti Múz^Hújításra vár- A rendszerváltozás utáni elsój péseket súlyos gazdasági gondok ' zepette kellett megtennünk. Sőt, c? máig sem nagyon enyhültek. GaÁ sági szótárunk legfájdalmasabb szj a munkanélküliség, hiszen kÖö günkben a munkaképes lakosság •‘’I mint 20 százaléka munkanélküli ) munkanélküliségi ráta országosát ban 9,3 százalék április végi ada1 szerint. Borsod-Abaúj-Zemplén 1,1 gyében 15,6 százalékra emelkede1] nyilvántartott munkanélküliek szíf - a szerk.) Súlyosbítja helyzetül helyzetünket, hogy többségük^ szinte semmilyen esélye sincs az eÉ lyezkedésre. Sok család megélhet alapja falunkban a segély. Önk1 mányzatunk költségvetésének 6 s| zalékát fordítja támogatásukra, de is csak csepp a tengerben. AbatíjsÁ 'ón is vannak éhező emberek, alultáplált gyerekek.- A nagyközség infrastruktúrája Megfelelő-e a továbblépéshez?- Úthálózatunk jelenlegi állapota 'Ligyon rossz. Önkormányzatunk pályázatot adott be az Állami Fejlesztési Intézetbe. Az. útkorszerűsítési munkáitokat az állami támogatás birtokáén 1992-93-ban szeretnénk elvégezni. Meg kell oldanunk a csapadékvíz elvezetését. A nagy esőzések után a hegyről lezúduló csapadékvíz miatt efre sürgősen szükségünk van. Telefonhálózatunk korszerűtlensé- 8e a vállalkozások elterjedésének egyik legjelentősebb fékje. Emiatt a külföldi tőke úgymond messze elke- rüIte Abaújszántót. Sajnos, megoldás á közeljövőben nem várható. Telefontársulás létrehozását tervezzük. A szennyvízhálózat kiépítése hosszabb távú elképzelésünk, a szennyvízkezelést viszont mielőbb meg akarjuk oldani.- Vannak-e vállalkozások, vállalkozók Abaújszántón?- Jól szervezett ipartestületünk mintegy száz helyi vállalkozónak ad segítséget. A vállalkozások a termelés, a kereskedelem, és a szolgáltatás területén egyaránt megtalálhatók. „Fehér folt” a nagyobb tőkeigényű vállalkozások terén mutatkozik. A mezőgazdasági vállalkozások elterjedését a kárpótlás gyakorlati végrehajtásának elhúzódása nehezíti. Tervünk egy önálló, helyi Pinceszövetkezet megalakítása is. Az idegenforgalom, a faluturizmus területén csak lehetőségekről, tervekről beszélhetünk. A lepusztult cekchá- zi kastély is hasznosításra, felújításra vár. Felüdülésként hadd mondjak sikereinkről is valamit: Nagy esélyünk van arra, hogy labdarúgócsapatunk •feljut az NB 111-ba. Külön öröm ez számunkra, hiszen legalább ebben nem illik ránk az elmaradottság jelzője.- Reményei szerint mit írnak 2000- ben Abaújszántóról a lexikonba?- Város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Körzetközpont. Mezőgazdasági technikum és gimnázium. Pinceszövetkezet. Jelentős mezőgazda- sági, ipari és kereskedelmi vállalkozások. Acekeházi kastély idegenforgalmi centrum. Lakossága 4500 fő. Abaúj csodálatosan szép vidék. Kedvesen fogadja, gyön^teti, csodálatra készteti a látogatót, de soha nem ígért könnyű álmot az itt élőknek. Legújabb kori történelmünk során három kegyetlen csapatta az abaújiakat. Az első, a trianoni döntés volt, amely elszakította természetes központját, Kassát (is), és az új határ miatt so^Pülés elzárttá, zsákutcává vált. Mindezt - másodikként - csak tetézte a megyék 1950-ben bekövetkezett egyesítése. A harmftSapást az erőltetett koncentráció jelentette: a termelőszövetkezetek megszervezése ott is, ahol ez indokolatlan volt, majd a körítés. Mindezek óriási mértékű elvándorlást indítottak el. A két világháború között azért nem fejlesztették Abaújt, minták az elszakított területek visszacsatolásában. A második világháború után az ország vezetése, a „szocialista városok”, a n|par fejlesztésére koncentrált. Abaúj ekkor is, azóta is kimaradt a központi fejlesztési elképzelésekből. Megmaradt többszörösen hátrányos helyzetű térségnek, Maradt az itt ragadt, az Abaújhoz leginkább ragaszkodó emberek beszűkült életterének. Azoknak, akiknek megkérgesedett tenfa bizonyság: a mindennapi kenyérért, az életért embertelenül kemény munkával, sok verejtékkel kell fizetni Abaújban.
