Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-22 / 120. szám
Xötelespp.ldrn BORSOD-ABA GGETLEN NAPILAPJA Hörcsik Richárd az EK-hoz fűződő kapcsolataink új szakaszáról északSzenvednek a növények Mi lesz itt? — kérdezték .nemrég a fiatal poffi'fciíkusok, s nem egészen politikamentesen kérdeztem én is tegnap a mezőgazdasági üzemek szakembereitől, hiszen akkora szárazság van megyénkben is, hogy igazán jogos a kérdés. önmagában csak a vízhiány még nem lenne katasztrofális, de ehhez párosult az is, hogy pénz hiányában alig-alig használtak üzemeink (főleg a szövetkezetek és a belőlük alakult kft.-'k) műtrágyát. Nem volt pénz (már tavasszál sem), hitelhez nagy részük a mai napig nem jutott. így aztán a gyenge tápanyag-ellátottságú talajokban jobban megsínylik a vízhiányt a növényi kultúrák, A vetőmagvat is részben saját termésből, részben olcsóbb és rosszabb minőségű fajtákból, hibridékből biztosították az üzemek. FELSÖZSOLCÁN a négy község szövetkezetének elnöke, Deres István nlem kis nosztalgiával gondol a régi világhírű Bánikúti búzára, mert az bizony bírta az aszályt. Ilyen extenzív búzafajta kellene — sóhajt a szakember —, de hol van az már? — Március huszonötödiké óta nem esett eső sem itt Fetsőzsolcán, sem A.lsó- zsolcán, de Arnóton és Sa- jópálfaláin sem. Akikor tizenegy milliméter csapadék volt, azóta semmi. — Hogyan bírják a növények a szárazságot? — Nem panaszkodni akarok, ezért csák óvatosan írja le — figyelmeztet az elnök, és sorolja a növényikultúrákat és állapotúkat: — Kjilencszáz hektár búzát vetettünk, itt-ott már sárgul, 727 hektár tavaszi árpánik iis gyenge, és a 450 hektár kukorica alig kelt ki. Sínylődik a maginak vetett olaj- reték 165 hektárja, nem fejlődik az 536 hektár napraforgó. Képzelheti, mit érez az ember, mikor halija, hogy illetékesek nyilatkoznak, lesz itt élelmiszer, még exportra is jut... BORSODSZIRÁK szövetkezete tíz falu és Miskolc határát fogja össze. Ahány falu, annyiféle a talaj, de abban hasonlóak, hogy itt- ott már foltokban látszik az aszály a búzán. Horváth Tibor főagronómus szerint a kötött talajon viszonylag bírja az aszályt az 1139 hektár őszi búza, de az 11O0 hektár tavaszi árpával már gond van. hiszen a tavaszi munkák jobban kiszárították a talajt. — Száznyolcvan hektárnyi cukorrépánk a csodával határos módon még él — mondja a szakember: — Igaz,_ a folyóvölgyekben jobban bírják a szárazságot a növények. Kilenaszáz hektár napraforgónk viszonylag jól tűri a csapadékhiányt. Az ezerötszáz hektár kukoricában inkább az a baj, hogy nehezen kelt, sok területet tavasszal szántottunk, azonban megsínyli az aszályt a kelő növény. AZ EDELÉNYI Alkotmány Tsz. elnökhelyettese, Zagraj László szerint a kukoricájuk (Folytatás a 2. oldalon) Budapest (ISB) A héten utoljára tárgyalt Budapesten az Európa Parlament Habsburg Ottó által vezetett, Magyarországgal foglalkozó csoportja és az Országgyűlés Európa Parlament delegációja. Ez utóbbi (- hamarosan leköszönő - elnöke Hörcsik Richárd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye MDF-es országgyűlési képviselője. Ot kérdeztük a megbeszélésekről, illetve arról, hogy a jövőben miként alakul kapcsolatunk az Európa Parlamenttel. Borsodban nem lesz értékesítési gond — Ű j szakasz kezdődik tehát az EK és Magyarország kapcsolatában. — Ezzel már a második szakasz zárul le, hiszen az első 1938-ham kezdődött, amikor az EK kezdeményezte a 'közeledésit. A második szakasz 1090 nyarára datálható, amikor fölértékelőd telk a kapcsolatok, és ennek volta része, amikor megalakult ez a parlamenti delegáció. — Mi lesz a hamarosan felállítandó vegyesbizottság funkciója? — A kapcsolat erősítésében ez a vegyesbizottság játszhat majd fontos szerepet. 1991. december 16-án a miniszterelnök úr aláírta a társulási szerződést. Ez ideiglenesen most márciusban lépett életbe, s a ratifikálások után teljességgél 1993. január elsejétől lesz érvényben. A tárgyalások jogi alapja e társulási szerződés. Ez szabályozza az EK és Magyarország közötti kapcsolatot. — Miről tárgyaltak az elmúlt két napon? — A társulási szerződés elemeit tekintettük át. A legfontosabb a vegyest) i zotts ág majdani működése volt. Volt szó az egységes Európa fejlődéséről, a maiastrichti megállapodás végrehajtásáról, a pénzügyi és technikai segítségnyújtások lehetőségeiről, környezetvédelmi, mezőgazdasági, kereskedelmi és biztonsági kérdéseikről. — Ebben, a munkájában játszhat-e valamilyen szerepet az, hogy ön Borsod- Abaúj-Zemplén megye képviselője? — Lényeges szerepét játszik, sárospataki vagyok, Zemplén gazdasági, politikai és kulturális egységéért harcolok. Zemplén érdekeit mindig szem alőtt tartom. Még az Európa Tanácsban, az Európa Parlamentiben is. Ha a felállítandó bizottságban továbbra is szerepét kapok, minden 'tőlem téllhetőt megteszek azért, hagy az ország 'keleti féle, Borsod, vagy még közelebbről Zemplén, jobb lehetőségekhez jusson. Pontosan ezt mondtam most a fnamaia aílelnök úrnak, hogy próbáljunk meg bizonyos projecteket hozni Borsod- Abaúj-Zemplénbe, hiszen Ukrajna nagyon közel van hozzánk. Óriási harc fog megindulni az ukrán, az orosz piacért. Miiért ne csinálhatnánk azt, hogy Borsod-Abaoij-Zemplén kapcsolódjon iitt bizonyos üzíleték- 'hez. Hiszen van munkaerő, nagy lehetőségeink vannak a helykihasználás tekintetében, vannak csarnokaink, bárminemű befektetésre készeik vagyunk. Hiszem a Magyar- országra jövő külföldi üzletemberek többsége már ritkán lépi át a Dumát, a Tiszát pedig már végképp nem. Ezen is változtatni alkarok. (Folytatás a 2. oldalon) Kisebb ünnepségen, tegnap délután átadták rendéltetésének Miskolcon az Avasi Rendőrőrsöt. A rendezvényen a városi és a megyei rendőrkapitányság elöljárói mellett részt vett dr. Pintér Sándor vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány és Csoba Tamás, Miskolc város polgármestere. A megjelenteket elsőként Miiskolc polgármestere köszöntötte, s elmondta, hogy legnagyobb örömükre lassan „hagyománnyá” válik Miskolcon egy-egy rendőrőrs felállítása. A rendőri jelenlét eme formájával valami újat szerettek volna a város és a rendőrség kapcsolatában kialakítani, amely a tapasztalatok alapján sikerült is, hiszen az eddig felállított rendőrőrsök jótékony hatással voltak az adott körzetek közbiztonságára. A polgármestert követően dr. Tuza László, a miskolci rendőrkapitányság vezetője megköszönte azt a pozitív hozzáállást, amivel Miskolc város vezetése és az Országos Rendőr-főkapitányság együttműködésében sor kerülhetett egy újabb rendőrőrs felállítására. Az Avasi Rendőrőrs — mint mondta — 32 főből áll, melyből 24- en járőrszolgálatot teljesítenek majd, de helyet kapnak itt bűnügyi nyomozók is, csakúgy, mint a .lakosság ügyeit intéző igazgatásrendészeti alkalmazottak is. Végezetül elmondta, hogy az új rendőrőrs tevékenysége az Avason kívül az Egyetemvárosra és Tapolcára is kiterjed, így az ott szolgálatot teljesítők, mintegy 52 ezer ember biztonságát vigyázzák majd. Az ünnepség záróakkordjaként dr. Pintér Sándor, országos rendőrfőkapitány rövid beszéd után, hivatalosan is átadta az új rendőrőrsöt. — Az Országgyűlés Európa Parlament-delegációját 1991-ben hozták létre, és a csoport most fog megszűnni — kezdte válaszát Hörcsik Richárd. — Azért szűnik ■meg, merít a helyét átveszi az Európai Közösségek Bizottsága. Én februárban kezdeményeztem az Országgyűlés elnökénél az EK Parlamenti Bizottságának a létrehozását. Ez a bizottság 15 tagból áll majd. Azért határozott a keretszám, mert az Európa Parlament és a magyar Országgyűlés által létesítendő vegyesbizottságnák harminc tagja lesz — 15 az Európa Parlamentiből és 15 tőlünk. Ipari műemlékeink A szakemberek szerint műszaki, technikai remekmű a századfordulón Abaúj megyében, Gibárton épült vízierőmü, amelynek turbináit 1903-ban helyezték üzembe, s azokat mind a mai napig szinte megállás nélkül hajtja, forgatja a Hernád vize. Képünkön: Ganz és Társa turbinái (Cikkünk a 3. oldalon). XLVIII. évfolyam, 120. szám 1992. május 22. Péntek Ára: 9,60 Ft Az ukrán kormányfő Budapesten A hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Vitold Fokin ukrán kormányfőt fogadta Antall József miniszterelnök. A megbeszélésen Antall József hangoztatta: Magyarország kapcsolatépítésében nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti kisebbségek jogvédelmének. Különösen örvendetes, hogy a magyar—ukrán alapszerződésbe bekerült az erre vonatkozó passzus. A nemzeti kisebbségek ügyének jó kezelésére példa a kárpátaljai magyarság helyzete. Ezzel kapcsolatban Antall József felvetette, hogy meg kellene fontolni valamiféle autonómia létrehozását azokon a területeken, ahol a magyarság tömbben él együtt. Július elsejétől Emelkedik a kötelező felelősségbiztosítás Valószínűleg kismértékben emelkedik július 1-jétől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja — ez derült ki a Kötelező Gépjármű-felelősségi Bizottság tegnapi ülésén. A bizottság legutóbbi ülésén elnapolta a téma megtárgyalását részbem azért, mert az érvényben levő kormányrendelet nem tette lemmmaMmmmmnammm hetővé az évközben! díjemelésit, részben pedig azért, mert az érdekképviseleti szervek úgy találták, hogy a biztosítók 43,5 százalékos díjemelési javaslata nem volt kellően megalapozott. A kormányrendelet módosítása azóta — május 20-án — megszületett, a jogszabály Kupa Mihály pénzügyminisztert hatalmazza fel a díjemelés mértékének megállapítására. A pénzügyminiszter ehhez az Állami Biztosításfelügye- let javaslatát kéri. A biztosításfelügyeletnek pedig kötelessége a most ülésező bizottság véleményét kikérni. Bár a bizottság résztvevői között most sem született teljes egyetértés, az állás(Folytatás a 2. oldalon) m l€iJ11 * L* j A*1 w^ Hi 11 r^MO 11 „Zempin erdeten mindig szem elölt tartom”
