Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-21 / 119. szám
1992. május 21., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 FÁK Magyar részvétel? A hét végén Lisszabonban tartandó FÁK-segély konferencián Magyarország ismét hangot kíván adni csalódásának, amiért nem sok váltósul); meg azokból az ígéretekből, hogy a Nyugat kö- zép-kelet-európni országokból vásárolt árukkal lis támogatja iá volt szovjet tag- köztársaságokat — nyilatkozta Martonyii János, külügyi államtitkár az MTI munkatársának. Továbbra is szorgalmazni fogjuk a „háromszögletű ügyleteket” — mondta az államtitkár. Ezen túlmenően szeretnénk tiszta képet kapni a Nyugat globállis stratégiájáról, illetve arról, hogy ebbe hogyan illesztik bele a Kelet-Közép-Európánalk szánt támogatást. (MTI) Boszorkánytánc Rettenetes már ez a szárazság. Nem akar eső esni, s amint hírlik, nemcsak itt, Borsodban, Abaújban, meg Zemplénben, de Békésben sem. A Magyar Rádió hírszolgálata ugyan kifejezetten Békésre figyelhet, mivel kizárólag csak a méhkeréki aszállyal van elfoglalva, — emlegetve kapcsán olyanokat, hogy ott az állam beszállna az öntözés támogatásába. Mielőtt a román kormány, vagy a magyar néptől mindenféle nációt védő hivatásos internacionalisták belémkötné- nek, amiatt, hogy sajnálnám az ország egyetlen román nemzetiségű lakossággal rendelkező falujától az öntözési támogatást, sietek kijelenteni, hogy fetlénk pont olyan súlyosak lehetnek a szárazság következményei, miint Méhkeréken, sőt errefelé is élnek egykét falunyian mondjuk szlovákok, akik pontosan olyan nehezen tűrik a szárazságot, mint a románok, vagy netán az a néhány magyar, amely még ebben az országban lakik. Különben Méhkerék ellen semmi szándékom uszítani, csak hát éppen ezt a falut említette a szárazság meg az ösztönzési támogatás kapcsán a Magyar Rádió, s nem szerettem volna szándékom előzetes tisztázása nélkül arról írni, amiről akarok. Akarok pedig egy kínai esetről írni, amivel kapcsolatban nálunk ugyanolyan óvatosan kell fogalmazni, mint Méhkerékkel kapcsolatban, hisz egyik helyen sem magyarok élnek, tehát sértődések. Történik pedig, hogy a nagy árvizek után, most Kína egyes vidékein sem akar esni az eső, éppen úgy, mint Méhkeréken, vagy erre mifelénk. Nos, mit lehet ilyenkor tenni egy a szocializmus építésének kitaposott útjáról letérni nem akaró hatalmas országban, ahol pedig a termeléshez — lásd rizsültetvények — még több vízre van szükség, mint nálunk? — Hát, mondjuk az istenhez lehet fordulni, hogy töltse föl égi csatornái segítségével a víztárolókat, öntözőberendezéseket. Csakhogy ott, mivel szocializmus van, Isten sincs, legalábbis létét mereven tagadják, szó sem lehet arról tehát, hogy hozzá forduljanak. Mit tesz ilyenkor egy leleményes kínai falu lakossága? Ha isten nincs, s hozzá fordulni nem lehet, forduljunk "a boszorkányokhoz — gondolja teljes bizalommal —, hisz azokat a párt- dókumentumok nem üldözik, s róluk egyedül csak Magyarországon mondta ki egy hajdani király, hogy nincsenek. Persze e kis adalékot csak egy átlagon felül művelt kínai gondolhatja, de olyan vagy nagyon kevés van, vagy egyáltalán nem törődik az esővel. A kínai boszorkányok, tehát minden teketória nélkül elkezdhetik táncukat, kérhetik az esőt, mint ahogy meg is tették, És, mit ad isten, tessék elképzelni, hogy a szárazság megszűnt, eleredt az eső, s ismét víz alá kerültek a község jó kövér rizsföldjai. Nálunk az ilyen víz alá kerülés legalább akkora csapás, mint az aszály, de ebből csak az látszana, mennyire nem vagyunk egyformák. Ami jó nekünk, az nem jó a kínaiaknak, s fordítva. A következmények mérlegelésében viszont már mintha jobban hasonlítanánk egymásra. Mert amint a Kínai Kommunista Párt lapja írja, a boszorkányok most az esőcsinálást, mint különleges szolgáltatást akarják feltüntetni és megfizetését követelik az államtól, azaz, mint a méhkerékiek, külön támogatást kémek, mert a piacgazdaságban már valahogy így hívják az ilyesmit. No, de nem kell megijedni, „Nem oda Budai”, s a kínai párt állam meg pártkormány, — vagy hogyan is hívják az ilyesmit a szocializmusban — sem esett a fejére. — Nem fizet! Ehelyett a jól begyakorolt szokás szerint most újabb harcot hirdet a „feudális babonák ellen". Csaik így ne járjanak a méhkerékiek, a békésiek, meg mi is. Gyöngyösi Gábor Katalizátort a traktorba is! Jól csengő cég a Steyer, amely nemsokára olyan traktorokkal áll elő, amelyeket - a személygépkocsikhoi hasonlóan - katalizátorral szerel fel. E különleges masinák - a beépített oxidációs katalizátornak köszönhetően - majdnem szagmentesen bocsátják ki a szabadba kipufogógázukat. Sőt! Csökken azokban a szénhidrogének mennyisége, és mérséklődik a talajközeli káros ózonképződés mértéke. Az ilyen traktorok üzemeltetése főleg városközeiben, és zöldségfélék termesztése közelében indokolt. Egy könnyítés: utólag is felszerelhető lesz a katalizátor, a már jelenleg is működő traktorokra is. Kérdés* mit „szóinak” hozzá a nálunk zömmel MTZ-tipusú traktorok. (bekecsi) Késik az ikrán dollár Stabilizáció után jöhet a grivnya Hónapok óta hallani: Ukrajna hamarosan bevezeti önálló pénznemét, a griv- nyát. Ám nemhogy az önállósult köztársaság fizető- eszközének majdani születésnapja, még e pénznem magyar kiejtése sem biztos: ejthető, írható most még" „grivná”-nak is. Ami pedig a kibocsátás dátumát illeti, annak bizony jó néhány előfeltételét is meg kell teremteni. Ma még egyetlen ukrán sem csodálkozik, ha az áruért kuponnal fizetnek a rubel mellett (helyett). Igaz, az árubőség sem jellemzi ez- időtájt Ukrajnát: olyan alapvető élelmiszerekből is, mint a tej, hiány mutatkozik. Benzinhiány akadályozza a közlekedést, kevés a gyógyszer, tőke és építőanyag híján pedig a beruházások egy részét is le kellett állítani. Ukrajna kimeríthe- tetlennek tűnő természeti kincsei most kellőképpen nem kamatoznak, a katonai és űrkutatási program erőteljes szűkítése pedig csak fokozza a hozzá csatlakozó iparágak gondjait, hiszen ez a köztársaság eddig központi helyen állt e programokban. Az első teendő tehát, hogy kidolgozzák az ukrán gazdaság stabilizációs menetrendjét, s vele párhuzamosan az új körülményeknek megfelelő, jól működő bankrendszert. Egyelőre még éppen a kereskedelmi bankok hiánya akadályozza a külgazdasági kapcsolatok fejlődését, habár e hálózat kiépültéig az ukrán kormány azt is eltűri, hogy hazájá-. naik vállalatai akár külföldi bankokban nyissanak folyószámlát. Vezető államférfiak nemzetközi beruházási bank alapítását is szorgalmazzák, abban pedig mindenki egyetért, hogy a gazdasági bajok megoldása elképzelhetetlen a külföldi működő tőke beáramlása nélkül. Egyelőire azonban nem állítható meg a gazdasági visszaesés. Oteg Hjavrilisin külügyminiszter-helyettes nemrég egy interjúban az ipart termelés szintjének 10 —12 százalékos visszaesését jósolta 1992-re. Ukrajnát hatalmas inflációs árrobbanás is fenyegeti: a kiskereskedelmi árak növekedését ugyan „csak” 50—100 százalékra teszi Havrifein ez év szeptemberére, d)e az oroszországi nyersolaj és olajtermékek júniusra tervezett árliberalizáció jónak az ukrán gazdaságra gyakorolt inflációs hatása még kiszámíthatatlanabb. Így a mór korábban is Ukrajnával kereskedő magyar vállalatok, az ott alapított magyar—ukrán vegyes vállalatok, vagy a most szélesedének ígérkező mezőgazdasági árucsere sarán a magyar termékekért, munkáért egyelőre még — reményeink szerint — dollárban, s nem gnivnyában jár a fizetség. (MTI-Press) Megyénkbe látogatnak a kormány szakemberei Miskolcon kezdődik, Aggteleken folytatódik és Rimaszombaton ér véget az a háromnapos konferencia, melyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat B.- A.-Z. Megyei Szervezete rendez, és melynek védnöke a Földművelésügyi Minisztérium. A program a magyar élelmiszeripar stratégiai és pénzügypolitikai kérdései, valamint a magyar privatizáció helyzete és stratégiája, a vállalkozási lehetőségek szerepe az élelmiszertermelésben. Téma: az élelmiszergazdaság Az országos témákon belül az érdeklődők hallhatnak a Szerencsi Cukorgyár privatizációjáról, az agrárpiaci rendtartásról, a Közös Piac élelmiszeripari stratégiájáról és az élelmiszeripari termékek értékesítési gondjairól, az élelmiszeripar helyzetéről. Május 25-én, hétfőn, 10 órakor Miskolcon, a polgár- mesteri hivatal dísztermében kezdődik a konferencia. Dr. Szerdahelyi Péter, az FM helyettes államtitkára, az élelmiszeripar stratégiájáról beszél, majd a PM főosztályvezetője, Pintér János, pénzügypolitikánkról tart előadást. Május 26-án, kedden, 8.30-kor Aggteleken tart előadást dr. Rácz Endre, az Állami Vagyonügynökség igazgatója a privatizációról, majd dr. Raskó György államtitkár az élelmiszeriparról beszél. Dr. Boda Tamás, FM-főosztályvezető az élelmiszeripar vállalkozási lehetőségeiről szól, majd Pál György, a Szerencsi Cukorgyár privatizációjáról, dr. Gárdosi Péter, FM-titkár a várva várt agrárpiaci rendtartásról tart előadást. Az élelmiszeriparról, a Közös Piacról dr. Vajda László, dr. Hanza Lajos és dr. Piros László beszél majd ezen a napofi. Május 27-én, szerdán, Rimaszombatra, szakmai tapasztalatcserére mennek a szakemberek. (B. Sz. L.) Megyénk szobrászairól A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Budapesti Baráti Körének rendezésében május 21-én, délután négy órakor nyílik meg az Abaúji, borsodi, gömöri, zempléni híres szobrászok című kiállítás Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában (I. kér. budavári palota). A megnyitó előtt Engel József, Ferenczy István, Holló Barnabás, Izsó Miklós és Vay Miiklős szobrászművészek életéről és munkásságáról tart előadást dr. Tóth Antal művészettörténész. • • Növekednek a megtakarítások A Magyar Nemzeti Bank március végi adatai szerint az év első három hónapjában jelentősen növekedtek a megtakarítások. Míg februárban a pénzintézeteknél levő megtakarítások bruttó összege 811,4 milliárd forint volt, március végén ez az összeg 830,9 milliárd forintra emelkedett. Egy hónap alatt a megtakarítások mintegy 20 milliárd forinttal növekedtek. A bankoknál elhelyezett betétek összege márciusban 454,7 milliárd forint volt, aa előző hónapihoz viszonyítva 8,2 milliárd forinttal több. Ezen belül a devizabetét- állomáhy 137,6 milliárd forintot ért el, kismértékben növekedett, mégpedig 1,8 milliárd forinttal. A VÁLTOZATOSSÁG GYÖNYÖRKÖDTET! ...vagy amilyet csak akar! CG C 3 X e r* u Z D Cd & CG C D TETSZŐLEGES MÉRETŰ, SZÍNŰ ÉS FORMÁJÚ ABLAKOKAT KÍNÁLUNK. 1055 B udapesí,Váci u. 55. Tel./Fax: 118-0870 3704 Kazincbarcika, Pf. 434. Tel.: 48/12-281 1138 Budapest, Meder u. 8. Tel.: 149-8338 és a tavaszi BNV-n, a "B" pavilon mögötti szabadterületen panorama is ,
