Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-20 / 118. szám

1992. május 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Volt szovjet ingatlanok hasznosítása Részt — az adósságból is A kiválóknak csak kiválót ? A vagyonmegosztást megelőző igénybejelentésekre a tör­vény hatvan napos határidőt szabott meg. Aki kilép a szö­vetkezetből, milyen értékeket vihet magával, és milyen föl­tételekkel? Erre válaszolt a Falutévének, dr. Tassy Irén, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsé­ge (MOSZ) főtanácsosa. Néhány évvel ezelőtt, úgy 1987—88 táján alakul­tak a hangzatos nevű kft.-k, részvénytársaságok, amelyek a gilisztaüzletre szakosodtak. A biztos hasz­not ígérő propaganda ha­tására, szerte az országban sokezer ember vett fel nagyösszegű, esetenként több százezer forintos köl­csönt, hogy belevágjon a nagy üzletbe, a gilisztate­nyésztésbe. A szép ígére­tekből aztán csak annyi volt igaz, hogy a giliszta valóban szépen szaporodik, hathetenként az állomány megduplázódik, de ez a biológiai tény pénzt csak azoknak hozott, akik a káeftéliét, részvénytársasá­gokat megalakították, s amikor már jól megtömték a zsebüket, jogutód nélkül megszüntették. A becsapot­taknak nem maradt más, mint az OTP-kölcsön, amit törleszteni kell. Erre vi­szont sokezren képtelenek, s csak a végrehajtót vár­ják, aki persze jön is, menetrend szerint. És a reménytelenség böl­csője a tragédiáiknak, a nagy üzlet szedi áldozatait. Sokan az öngyilkosságba (menekül­tek, számosán pedig készül­nek rá. Az erősebbek még tartják magukat, vergődve a kölcsön törlesztés szorításá­ban és utolsó tartalékaikat élik fel. Anyagiakban és lel­kierőben is. Minit például Várad i Dániel Mezőcsátan, aki elhatározta, hogy tünte­tést szervez a Parliament elé. ö mondja: A tüntetést Szerencsen ha­tároztuk el, ahol gyűlést, tar­tottunk jó nélhárnyán' becsa­pottak, kisemmizettek. Meg­hívtuk erre a pénzügymi­nisztert, a miskolci székhelyű volt AGIRT Rt. volt vezető­jét, aki ma a nagyváros pol­gármestere és az OTP egyik képviselőjét, aki eljött, a máísik kél úriember viszont nem. így aztán nem is ju­tottunk 'előre ogy jottányit sem. A május 4-re szervezett tüntetés technikai okok miatt elmaradt. Magyarán, nem volt pénzünk rá. Pedig az ország minden részéből sok százan: jelezték részvételűiket. És sokszáz reménytelensé­get árasztó levél is érkezett Várad! Dániel mezőcsáti cí­mére. íme néhány közülük: Bertán© Boczka Katalin Írja Soltszentimréről: „ ... Tud-e tájékoztatást adni esetleges jogorvoslatról azoknak, akik a gilisztahumusz áldozatai. Egyedül nevelem két fiam, ehhez nyújtott volna segítsé­get számításom szerint az évi 20—30 ezer forint. E he­lyett havonta 12 ezer forint OTP-törlesztést .kell fizet­nünk, és a havi jövedelmem 12 600 forint. Tavasztól őszig művelek egy kis sző­lőt, de még az évi tüzelő-re- valót sem adta meg. Ebben a gilisztaügyben több a szél­Figyelmeztető sztrájk lesz pénteken, a Budapest—He­gyeshalom és a Budapest— Szeged vasútvonalon reggel 7—9 óra között — mondta el az MTI kérdésére Kal­már Tibor, a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségének ügyvivője. A munkabeszüntetésre azért kerül sor — hangsúlyozta —, mert a MÁV vezetése rendre felrúgja a szakszer­vezetekkel .kötött megálla­podásokat. A sztrájk várha­tóan nem bénítja meg a vasútforgalmat, de jelentő­hámos, a póruüjártak vám- szedője, mint bármi más­ban ...” „...Hihetetlen, hogy valaki menlöötletet tudna adni — írja Kolompár Ferenc, Gsifa- .rókról —, négyen alkottunk egy szerencsétlenül járt tár­saságot. Mindannyiunknak van 320 ezer forint adóssá­ga, amit tőlem példáiul a .rofekantnyugdíjból vonnak. Ezért havonta 3050 forint nyugdíjat kapok, elképzel­heti, hogyan, éleik. így el­mondhatom, nekem már .be­fellegzett ...” Egy másik levél Móraiha- lomról érkezett. Bóka Ti­bor né írja: .....Sajnos, mi is belevágtunk a igiilisztate- nyésztésbe. A Flóra és Fau­na mezőgazdasági kisterme­lők Szövetkezetével kötöt­tünk szerződést 1989. augusz­tus 28-án, a kalocsai ki- rendeltségen ... 200 ezer fo­rintért .vettünk gilisztát. Az évek teltek, de mi se a bio­humuszt, se a gilisztát nem tudtuk értékesíteni. Mára odáig süllyedtünk, hogy már az OTP-tar.tozást se tudjuk visszafizetni. A gi­liszták gondozása .sok pénz­be került, de egy fillér hasznot se hoztak. Az OTP- kölcsönt pedig magas ka­mattal kelil fizetni... Há­rom kiskorú gyermekünk van, és az a veszély fenye­get, hogy elárverezik félig kész házunkat is .. Errefelé, a mi megyénk­ben viszont az AGIRT Rt. kínálta a mézesmadzagot. De mi is volt valójában ez a mézesmadzag? A tenyész­tők szerint az eredeti tech­nológia, amelyben le volt írva, hogy az állomány hat- hetente duplázódik, ennek megfelelően termeli a hu­muszt is, amit jó áron át­vesz a termeltető. De el le­het adni a gilisztát is, dara­bonként, kinek-kinek meny­nyiért sikerül. És a gilisz­tának a kezdetben igen. jó ára volt, darabomként. 50 fil­lért vagy akár ©gy forintot is fizettek érte azok, akik felkeresték az üzletet bo­nyolító rt.-t, vagy kff.-t, amelyeknek alapítói több százezres, vagy akár milliós törzsállománnyal rendelkez­tek. Az üzlet pedig úgy kez­dődött, hogy az eredeti tech­nológiával, valamint a szé­les körű propagandáival kel­lőképpen .meggyúrt „vállal­kozó” fölkereste (például Miskolcon az AGIRT Rt.-t, hogy szerződést kössön a tenyésztésre, s a hivatalos •formaságok intézése közben amúgy „szívességből” aján­latot is kapott, hogy kitől is vásárolja meg a gilisztáit, amikor majd :a szerződés aláírása után hozzájut az OTP-kölcsönhöz. (Amiből mellesleg egy vasat sem lá­tott, hiszen az OTP a péhzt az AGIRT számlájára utal­ta). És az eladó rendszerint az AGIRT valamelyik veze­tője, vagy a cég holdudva­rába tartozó tenyésztő volt, akik a nagy gilisztaüzletböl végül megszedték magukat. sen késleltetheti. A sztráj­kot a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége, a Kecskeméti Állomásfőnök­ség Munkástanácsa, az Utas­ellátó Dolgozók ’Független Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszer­vezetének tatabányai alap­szervezete hirdette meg. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete országos szinten nem vesz részt a sztrájkban. Országos vá­lasztmánya szerint, a jelen­legi helyzet nem érett erre. (MTI) — És folyt a szóbeli győz- ködés is — mondja Váradi úr —, persze rendkívül ud­varias hangnemben', aho­gyan az az üzletemberek között illik. Nagy üzlet ez uram! Óriási lehetőség! Ha nem is ad el gilisztát, mi öt éven át á'trvesszük a hu­muszt, ami úgyszintén nagy pénzt fizet, csak termeltet­ni kell .a gilisztáikkal. Aztán a humusz a kutyá­nak sem kellett, s amikor a tenyésztők követelték, hogy a szerződésnek megfelelően vegyék át tőlük, egy csapás­ra megváltozott az eladdig finom, üzleti hangnem. Két alkalommal tartott az rt. valamiféle közgyűlést is, amelyeken az égvilágon sem­mi mem történt, csupán any- nyi, hogy közölték: iaz rt. nem .tud fizetni, mert a pénz elköltődön a piackuta­tásra. Mindezt persze a te­nyésztők a legkevésbé sem hitték el, látván az AGIRT- irodaháiz elöitt sorakozó nyu­gati luxusautók sokaságát. — Olyan autóm nekem még akkor sem lesz, .ha száz évig dolgozom, mint amilyeneket a székház előtt láttam — mondja dühösen- bánatosa.n Várad i úr. — De úgy, ahogy ők hozzájutot­tak, nem is kellene, mert hazugságra, a másik ember átverésére épült az egész üzilet. Erre már akkor rájöt­tem, amikor kértem az AGIRT-nál, hogy vegyék át a humuszt, mert ki kell fi­zetnem az OTP-t. Azt. mond­ták, azt csinálok a humusz- szál, amid akarok. És a szer­ződés? — kérdeztem. Mire ők: azzal is azt csiná­lok, amit akarok. Nem ijesztette meg őket az sem, amikor szóba hoztam a bí­róságot. Mert végül is oda­került az ügyünk. .Néhány társammal ugyanis pert in­dítottunk, hogy az AGIRT az OTP-kölcsönünket fizes­se .ki. A bírósági dologban ©gy jószándékú miskolci ügyvéd segített, aki nevet­ségesen kevés pénzért vál­lalta képviseletünket. Az el­múlt év szeptember 2-ám, az .el'ső .tárgyaláson nyer­tünk. Nekem 144 274 forin­tot megítélték. Ebbe bele­nyugodtam, pedig a gilisz­tára felvett hitelem a bün­tetőkamatokkal együtt már 170 ezer forint, annak elle­nére, hogy már kifizettem 30 ezret. — Akkor hát megkapta a pénzét? — Nem kaptam semmit, mert az AGIRT felszámoló­dott, jogutód .nélkül meg­szűnt, vagyona pedig nem maradit. Ami volt — példá­ul a felszámolás során el­adott székházért Ikapott pénz — arra rátette a kezét a társadalombiztosítás és .más nagyobb hi telezőik. A kis­emberek pedig itt marad­tak. Eladósodva, kisemmiz- ve. Igen sokan. Csupáncsak itt a megyében. Hát ennyi az egész. Ezéirt akartunk •tüntetni... Szarvas Dezső Béremelés éj alapokon A Sajóbá.bonyi Porán Kft. dolgozói újabb béremelés­ben részesülték. Az osztrák —magyar vegyes vállalat­nál áprilistól átlagosan 27 százalékkal emelkedtek a bérek, amelyet első ízben az elvégzett munka minő­ségi és mennyiségi aránya alapján állapítottak meg. A társtulajdonos Greiner jövedelmet növelő ideoló­giájában a két alapelven •kívül döntő fontossággal bír a cég iránti elkötele­zettség, és a meghatározott vállalati tervek megvalósí­tásában nyújtott teljesít­mény. Kormányrendelet jelent meg arról, hogy a Kincstá­ri Vagyonkezelő Szervezel (KVSZ) kezeli az eddig nem hasznosított, a szovjet csa­patkivonás során megürese­dett ingatlanokat. A KVSZ pályázat útján hasznosítja a megmaradt in­gatlanokat, ám meghirdetés előtt ki kell kérni a terüle­tileg illetékes önkormányzat véleményét. A repülőtér hasznosítása előtt pedig az érdekelt minisztériumok egyetértése is szükséges. Az ingatlanokat eladás, térítésmentes átadás, bérbe­adás, megterhelés és gazda­sági társaságba való bevi­tellel lehet hasznosítani. Pá­lyáztok kiírására pedig vagy a KVSZ, vagy pedig az ál­tala megbízott természetes, illetőleg jogi személy jogo­sult. A hasznosításból származó bevétel költségvetés és ön­kormányzatok közötti meg­osztásánál a bruttó érték 20 százalékát tartalékolni kell. Ráfordításnak az őrzésvéde- delemmel, állagmegóvással, kártalanítással, valamint ér­téknövelő beruházásokkal kapcsolatos költségeket kell tekinteni. Fontos az Is, hogy azonos ajánlat esetén az önkor­mányzatokat elővásárlási, il­letve előbérleti jog illeti meg. A közösségi célra té­rítésmentesen átadott in­gatlanokat csak az igényelt célra lehet használni, külön­ben megszűnik a használati jog, s a KVSZ térítés elle­nében hasznosítja az ingat­lant. (MTI) — Mi az előfeltétele pél­dául annak, hogy egy nagy­értékű vagyontárgyat az üz­letrésze fejében megszerez­hessen a termelőszövetkezet­ből kiválni szándékozó tag? — Amennyiben az előírt hatvan napon belül bejelen­tette kiválási szándékát és pontosan megjelölte azt a vagyontárgyat, amelyet szí­vesen elfogad ellenérték­ként, óhaja teljesülhet. De fontos tudni, hogy csak olyan vagyontárgyat lehet megje­lölni, amely teljes egészében fedezetet nyújt a jelentkező üzletrészére, hiszen minden­ki a saját üzletrészével vá­lik ki, és annak fejében kér vagyontárgyat. Tehát célsze­rű, ha a kiválni szándékozó tag vagylagosan több va­gyontárgyat is megjelöl. Már csak azért is, hogy a megegyezés könnyebb le­gyen a szövetkezetben együtt maradó tagokkal. — Lehet-e valamit tenni azoknak a vagyontárgyak­nak az esetében, amelyek nagyobb értékűek, mint az egyedül jelentkező igénylő üzletrésze, ám ö mégis sze­retne hozzájutni? Például egy Rába Steig er -‘traktort szeretne üzletrésze fejében kivinni. Megszerezheti-e a drága erőgépet? — Olyan a vagyonmeg­osztás konstrukciója, hogy kisebb értékű üzletrészével semmiképpen sem juthat hozzá. Olyan vagyontárgya­kat kell igényelnie — és ezért ajánlható, hogy többet jelöljön meg — amelynek teljes értékét lefedezi az üzletrész-értékpapír. — Esetleg több tag ösz- szefogása segíthet a példá­nak felhozott traktor meg­szerzésében? — Ez már természetesen másik lehetőség. Hiszen cso­portos kiválás is van, s ilyen úton. akár a Rába Steigert is meg lehet szerezni. Akkor, ha többen jelentenek be ki­válási szándékot, ha mind­nyájan a traktort nevezik meg kiviendő vagyontárgy­nak, és ha az összeadott üz­letrészek ezt le is fedezik. — Elterjedt a hír, hogy a2 jár jól, aki egy konkrét va­gyontárgyra teszi rá a kezét és azt ki is viszi akkor, ami­kor szakít volt szövetkeze­tével. A többieknek viszont esetleg ott marad az adós­ság. így van ez? — A törvényalkotók ügyel­tek arra, hogy itt igazságos vagyonmegosztás történjék. A példában említett, való­ban kiváló erőgép, a Rába Steiger kivitele például együtt fog járni a szövetke­zetei terhelő adósságok ará­nyos részének a „kivitelé­vel” is. Ha viszont egy tag öt-tízezer forintnyi, vagy na­gyobb tartozást át akar vál­lalni, ahhoz előzetesen kell a hitelintézet engedélye is. így tehát aki kilép, nem­csak az értékből, hanem az adósságból is arányosan részt fog kapni. (MTI-Press) Híresen könnyű! különleges formai megoldásokat tesz lehetővé A Természet egy kis cso­dája a madártoll, mely • minden testrészt és hajla­tot befed • díszít • megkülönböztet • véd az időjárás viszontagságaitól • könnyű, így nem jelent terhet viselőjé­nek. Ilyen nagyszerű megoldást kínál az építkezőknek az ETERNIT tetőfedő pala, mely • a legkülönbözőbb tetőfor­mák fedésére alkalmas • 4 színben ké­szül (szürke, sötétszürke, piros, barna) • gazdag formaválasztékával mindenki­nek egyedi megoldást kínál • könnyű, így nem igényel nehéz alépítményt. A hagyományos sarkított négyzetlemezen kívül, sarkított téglalaplémez, rombusz­lemez, bódfaroklemez, méhsejtlemez és pikkelylemez is beszerezhető. A mel­léképületek bevált tetőfedő anyagát a hullámlemezt továbbra is világosszürke színben forgalmazzák. Szakember közreműködésével gyor­san felrakható - hiszen súlya csekély, szinte minden hajlatban alkalmazható könnyű alépítményt igényel mozgatása egyszerű, darabolása akár a tetőn is végezhető. A dupla fedés és dupla szegecselés pedig, dupla biz­tonságot nyújt Önnek. Kérjük, töltse ki és juttassa el hozzánk az alábbi kupont, hogy' elküldhessük Önnek részletes ter­mékismertetőnket! Név: ___________;________________________ F oglalkozás: Cím:______ □ Kérem, vegyenek fel címlistájukra, hogy fo­lyamatosan tájékoztatni tudjanak □ Egyszeri tájékoztatást kérek ETERNIT - Biztos fedél Eternit Kft. 2536 Nyergesújfalu. Pf.1. Telefon: (33) 55-311 Fax.: (33) 55-017 Ótemtt Figyelmeztető sztrájk a HÁV-nál

Next

/
Thumbnails
Contents