Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-20 / 118. szám
XLVIII. évfolyam, 118. szám 1992. május 20. Szerda Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA Göncz Árpád nem menti fel Gombár Csabát Göncz Árpád nem menti fel dr. Gombár Csabát a Magyar Rádió elnöki tisztéből. A köztársasági elnök mérlegelése szerint ugyanis Gombár felmentése a sajtószabadság alkotmányos elvének sérelmén keresztül az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. A köztársasági elnök mindezt az Antall József kormányfőnek kedden délelőtt személyesen átadott levelében közölte — tájékoztatta az MTI-t a köztársasági elnök szóvivője. (MTI) Mindkét oldal alkotmánysértönek tartja a másikat A parlamenti pártok a köztársasági elnök döntéséről v.al elten tétiben 'kezeibe ,kaJövő szeptembertől kérik a Zrínyit Budapest (1SB) — Keddien délelőtt a Parlamentben futótűzként terjedt a hír: a köztársasági elnök nem írta alá a miniszterelnöki előterjesztést. A köztársasági elnöki iroda által kiadott kommüniké fénymásolata előbb az ellenzéki padsorokban körözött, de csakhamar eljutott a kormánykoalíció tagjaihoz Is. Néhány perc múlva már (kizárólag erről beszélitek a Tisztelt Ház folyosóin, s az újságírónak szinte nem is volt más dolga, csők ,a •magnetofont kellett odatartani a „kiszemeltek” szájához. íme a hat (vagy hét?) parlamenti párt egy-egy meghatározó tagjának az azonnali reagálása: Rrepeliczai István ('FKGP 35-ök): — Várható .volt a köztársasági elnök ezen lépése. Személy szerint mind a két méd'iavezetől. bizonyos Budapest (1SB) „Ha csak a gazdaságossági szempontokat vesszőik iigyelem.be, ültkor a lakossági áram árát a háromszorosára, az ipari áram díját pedig a kétszeresére kellene növelni” — jelentette ki nemrégiben Szabó Iván. Az ipari és kereskedelmi tároa vezetője azonban mindjárt hozzátette azt ás, hogy az áremelés arányának a megállapításaikor a kormány és a minisztérium elsősorban nem gazdasági, hanem szociális szempontok alapján dönt. A Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) meglehetősen hosszú ideje szorgalmazza at áremelést. Indokaik között elsőként említik, hogy a lakossági díj nem fedezi aa áram előállítási költségeit sem, s ezért niincs lehetőségük árira, hogy műszáki fejlesztéseiket hajlsanák végre, sőt sók esetben a karbantartásra sem jut pénz. így minél később dönt a kormány a hatósági áras áram díjának a növeléséről, annál 'kritikusabb helyzetbe kerülhet a részvénytársaság. Hiába csökkentik az idén 25 százalékkal a költségeiket, e takarékossági iinitéakedések még nem teremtenek elegendő pénzt a fejlesztéseikhez. A vagyon felélését csak áremeléssel lehet megakadályozni. A kormány, valamint a hatósági jogosítványóktkal felruházott ipari tárca elismeri az emelési törekvéseik jogosságát, ám szociális indokokra hivatkozva mindeddig nem tett eleget a társaság szempontok miatt alkalmatlannak tartom a vezetésre. Persze, ha én .egy étterem tulajdonosa vagyok és van egy főpincérem, akivel nem vagyok megelégedve, akkor nem azzal kezdem, hogy kirúgom a főpincért. Hanem előbb keresek egy másikat ... Ami az alkotmányos elvek sérelmét illeti, egész egyszerűen nem értem, hogy mire utal a köztársasági elnöki közlemény. Haraszti Miklós (SZDSZ): Az Alkotmány 61. paragrafusa a média ügyeiben kétharmados többségű törvényt ír elő. Ezt a törvényt éppenséggel most terjesztették a Ház elé. Ennék a fényében különösen furcsa, hogy a miniszterelnök a törvényes helyzet beállta előtt •kíván személyi változtatásokat végrehajtani. A végeredmény az volna, hogy az éppen kormányon lévő erő az Alkotmány előírásaikórésének. Komoly társadalmi feszültségeiket ókozna az is, ha egyelőre csak az ipari áram díját emelnék meg, hiszen a villamos energia segítségével előállított termékék ára mindjárt megnőne, ráadásul inflációgerjesztő hatása is lenne az emelésnek. A lakossági áram árának változása még közvetlenebbül érintené ,az embereket, s valószínű, hogy erőteljesen bővülne azoknak a szegényeknek a tábora, akik nem tudják kifizetni a .számlájukat. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára ezzel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva elárulta, hogy a gazdasági kabinet gyakran tárgyal az áremelés szükségességéről és lehetőségéről, de eddig még nem sikerült magállapodásra jutniuk az érdekelteknek. Balkay Árpád szerint egyébként valóban szükség lenne a díjaik rendezésére, ám ennek gyakorlati kivitelezése attól is függ, hogy miikor vezetik be hazánkban a kétkulcsos áfa-rendszert. A pénzügyi tároa és a kormány elképzelései szerint ugyanis a középső kulcs eltörlésével megszűnik a mai háromszintű áfa-rendszer, s helyette kétkulcsos adózást vezetnének be. Ennek lényege az, hogy a felső 25 százalékos kulcs 20 százalékosra csökkenne, míg a mart 0 kulcsos termékek után egységesen 10 százalékos áfát. keltene fizetniük a felhasználóknak. Mindez annyiban van öszparintja a médiái. Gombár •és Hankiss úr annak idején a miniszterelnök jelöltjei voltak, tehát nem a magunk embereit védjük, hanem az intézmények függetlenségéit és a sajtószabadság elvét. A köztársasági elnök ezzel a döntéssel a törvényes megoldást sürgeti. Giczy György (KDNP): Egyáltalán nem gondolnám alkotmányellenesnek azt, ha Gombár Csabát fölmentenék. Már csak azért sem, mert ha' megnézzük az Alkotmányi, akkor pontosán az a gond, hogy a médiaelnökök jogi helyzete nincs igazán rendezve. Ha párhuzamba 'állítom mondjuk a kormány .helyzetével a médiák helyzetét... Ezt a kormányt kollektív bizalmatlansági indítvánnyal lehet csak megbuktatni, de mégis (Folytatás a 2. oldalon) szefüggésben az áram árával, hogy ha az új áfa-rendszert még az idén bevezetik, akkor ennék árdrágító és inflációs hatása miatt semmiképpen sem emelik ebben az évben a díjtételeket. Ha viszont csak jövőre teszik meg ezt a lépést, akkor a második fél évben bizonyosain borsosabb számlát kapnak majd a fogyasztók. R. S. BÖS-NAGYMAROS Hazánk felmondta az államközi szerződést A bős—nagymarosi beruházásra vonatkozó közleményt juttatott el .kedden Király Miklós kormányfőta- nácsos az MTI-hez. A közlemény szerint kedden diplomáciai úton átadták a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nagykövetének Antall József miniszterelnök Marian Calfa szövetségi kormányfőhöz a Bős—nagymarosi Vízlépcső- rendszer ügyében intézett levelét, valamint a magyar kormány nyilatkozatát az 1977. évi államközi szerződés magyar részről történi 1992. május 25-i hatályú egyoldalú megszüntetéséről. Antall, József levele válasz a szövetségi kormányfő április 23-i levelére, amelyben bejelentette, hogy a szövetségi kormány nem állítja te a Dunakiliti térségében folyó építési munkálatokat. •Így az Országgyűlés március 24-én hozott határozatában kapott felhatalmazással élve, a kormány május 7-i ülésén határozatot hozott a Bős—nagymarosi Vízlépcsőrendszer egyoldalú megszüntetéséről. Az erről szóló, részletes indoklást tartalmazó 40 oldalas nyilatkozat átadására azt követően került sor, hogy bár a visegrádi hármak találkozóján Jan Carnogursky szlovák kormányfő az Európai Közösség közreműködésének feltételeiről tanácskozási kezdeményezett, azonban az elmúlt héten a magyar félnek erre vonatkozó meghívását mégis elutasította: az úgynevezett C-változat leállítására vonatkozó tárgyalási kezdeményezést nem fogadta el. Az építési munkák változatlanul folynak. A cseh és szlovák kormány nem veszi figyelembe a hősi vízlépcső üzembe helyezésével járó súlyos környezeti-ökológiai kockázatokat, az egyoldalú munkálatok mindenáron való folytatásával sérti a nemzetközi jog számos kötelező szabályát, és elutasítja az Európai Közösség közreműködésének lehetőségét. így a szerződés egyoldalú megszüntetéséért a csehszlovák felet terheli a felelősség. A Kereszténydemokrata Néppárt nevében hívta meg a sajtó képviselőit dr. Má- day Gyula, a városi önkormányzat oktatási bizottságának einöke és Litvai Ottó, a párt megyei sajtótitkára dr. Mészáros Istvánhoz, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökéhez. Mostanában ugyanis túl sok pletyka kering Miskolcon ,a Zrínyi Ilona Gimnázium visszaigényléséről. Ezért itt az ideje tisztázni néhány kérdést. A két háború között Miskolcon minden második oktatási intézmény az egyházé volt. Most az egész országban nem éri el arányuk az egy százalékot. Pedig számuk növekedése a városnak kifejezetten hasznos lenne. Ha csak az anyagi oldalát nézzük a kérdésnek : száznegyven oktatási intézményünk közül több felújításra szorul, amire nincs pénz. Az egyházi működtetés a város költségvetésén is segítene — hangsúlyozta Máday Gyula. „Határozott szándékunk az iskola kezelésbe vétele” — mondta a püspök úr a Zrínyivel kapcsolatban. Az épületet igényelhették visz- sza, de ingatlan és intézmény kérdését együtt 'kezelik. A visszavétel menete a következő lenne: 1993 szeptemberében már az egyház iskolázná be az első osztályosokat, ’95-től pedig teljeBudapest (ISB) A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Autópálya Igazgatósága .nemrégi* ben nyilvános pályázatot hirdetett az .M3-as autópálya Gyöngyös—országhatár közötti, és az M30-as autópálya Ernőd—IMiskolc közötti szakaszára vonatkozó koncessziós versenytárgyalási dokumentáció elkészítésére. A május 18-i eredsen átvennék az intézményt. Az egyházi oktatási intézmények száma még így sem éri el az egyházzal kapcsolatot tartó miskolci lakosok 30 százalékos arányát. A tantestület már meghívta a püspök urat egy megbeszélésre. Ott elmondta: a pedagógusoknak nem lesznek egzisztenciális gondjaik. A miskolci református egyházkerületi gimnáziumban a pedagógustól — a szakmai követelményeken túl — csak egy dolgot kérnék, a lojalitást. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyerekek előtt ne beszéljen az egyházi oktatás ellen. A lojalitás hosszú ideig elég lesz ahhoz, hogy a pedagógus ott folytassa munkáját, bár később szeretnék az egyházi jelleget erősíteni. De még nem tekintik lezártnak a tanárok mostani véleményét, elképzelhetőnek tartják annak módosítását, közeledésüket az egyházhoz. Ami pedig a diákokat illeti: nem kizárólag, de lehetőség szerint lelkészi ajára lássál is rendelkező reformátusokat vesznek majd fel. A gimnázium eddigi — hazai és nemzetközi hírét biztosító — oktatási irányát megőrzik, de kiegészítik .majd a keresztény erkölcsi neveléssel. Az etika ugyanis az, ami legjobban hiányzik világunkból, pedig éppoly fontos, mint az intellektus. ményhirdetés alapján a munkát az Encon Mérnöki és Szolgáltató Kft. mint fővállalkozó, az UtiberKft., az Uvaterv Kft., valamint az Object Kft., mint alvállalkozók végzik majd el. Amint azt Tímár Andrástól, az Autópálya Igazgatóság koncessziós irodájának a vezetőjétől megtudtuk, a cégeknek olyan átfogó anyagot kell elkészíteniük, angol nyelven, amely alapján később — telén már az ősszel — kiírhatják az autópálya-szakaszok megvalósítására az előten- dert. A pályázati feltételek között szerepelt az autópálya-szakaszok megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítése is. Ilyen tanulmány eddig még nem készült, az őszi előminősítő pályázat kiírásához azonban erre is feltétlenül szükség lesz. A négy fővárosi cégen kívül más nem adta be a pályázatát — tájékoztatta lapunkat az iroda vezetője. Úgy tűniik, nincs tna Magyarországon olyan vállalkozó, aki kellő tapasztalattal rendelkezik az ilyen jellegű pályázati dokumentációs anyagok elkészítésében. Ezek a cégek már három hasonló munkában vettek részt, tapasztalatokat szereztek, így árban sem tudta volna felvenni velük a versenyt más pályázó. Az árajánlatban szereplő összeget ebként a cégekkel (Folytatás a 2. oldalon) A búza jól telelt, de a szárazság miatt most különösen fontos, hogy ne kapjon a növény semmilyen betegséget. Képünkön: növényvédöszerekkel permetezik a búzát Szerencs határában. Az áram ára Két-háromszoros emelés? Egyelőre nincs döntés a díj növekedéséről Többszáz-milliő forint az útalap hiánya
