Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

XLVIII. évfolyam, 117. sióm 1992. május 19. Kedd Ara: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Kiselőadásokkal és egy „kelet-európai szeminárium” segítségével készültek útra, hogy ne csak a turista szemével lássák az országot Az Avasi Gimnázium vendégei „Mindenki jól tud németül” Antall feel eyitolla meg az IPI41. kongresszusát Türelmet kérnek a termelőktől Öncsődöt jelentett a Húsipari Vállalat „MÁSKOR, HA FIZETNEK, VIHETIK ...” Tegnap nyiitott napot szer­vezett Miskolcon a megyei Állaitforgalmi és Húsipari Vállalat. Idevárták a kister­melőket, az érdekvédelmi szervezetek képviselőit, a saj­tót. Ettől a rendezvénytől várta a cég új vezetése, hogy sok dolgot tisztázhat az ér­dekeltekkel. • — Naponta ötven-hatvan ember döngeti az ajtót a be­járatnál — mondta Haffner László, az alig két hónapja kinevezett igazgató és mélyet sóhajtva így folytatta: — Lassan lehetetlen a napi munka a pénzügyi vonalon, hiszen a kistermelők nap, mint nap megjelennek, hát­ha tudunk fizetni lleadott jó­szágaikért. Én pár hete va­gyok a cégnél, most kezdek belelátni a munkába. Sajnos nem kevés olyan kisterme­lő, jószágtartó gazda van, akit már fél éve ki kellett volna fizetni. Az előző veze­tés ígért, ígért, de alig-alig fizetett. Így aztán most mi isszuk ennek a levét. Dolgozóink testi épsége is közvetlen ve­szélybe került, hiszen állan­dó atrocitásnak vannak kité­ve, főleg a portán, de más munkakörben is. A vállalat szeretné elke­rülni a nagyobb bajt, ezért hétfőn behívta a porta előtt várakozó kistermelőket, meg­hívta az MHB-t, a Megyei Érdekvédelmi Szövetséget, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetét, hogy megis­merjék a cég problémáit, hogy megértsék, mekkora bajban van a B.-A.-Z. Me­gyei Húsipari Vállalat. Az igazgató elismerte, hogy a jószágtartók, a termelők jo­gosan háborognak a meg nem kapott pénzük miatt, de fizetni sajnos nem, vagy alig- alig tudnak, hiszen — nincs mit, szépíteni a dolgot — ön­csődöt jelentettek be. — Eddig én is szinte buj­dostam a termelők, a sajtó, a városi tévé, a rádió elől, mivel semmi konkrétumot nem tudtam mondani, még kevésbé valami biztatót. Má­ra már elkészültünk egy helyzetelemző-feltáró anyag­gal, melynek birtokában el­képzeléseinket kialakítottuk a - jövő gazdálkodását illető­en, ezt megküldtük minden olyan fórumhoz, ahol segíte­ni tudnak nekünk — mondta Haffner László. (Folytatás a 2. oldalon) Jeles eseménynek ad ott­hont tegnap délelőttől a kassai városi sportcsarnok. A történelmi Abaú.i szék­helyén első ízben rendez­nek nemzetközi kiállítást és vásárt. A Region Markét, Kosice ’92 elnevezésű ren­dezvényen 80 cseh és szlo­vák, magyar és osztrák cég mutatja be termékeit csak­nem 2500 négyzetméteres területen. A ikiállításon slágernek ígérkezik a Skoda gyár leg­újabb terméke, a Skoda Ma­Az aschaffenburgi Dalberg Gimnázium kapujában Szent Erzsébet, II. András kirá­lyunk lányának képe látható. Két nemzet vallja öt magáé­nak. A magyar születése, a bajor pedig élete jogán. Jel­képértékű volt hát, amikor a miskolci Avasi Gimnázium tanárainak és tanulóinak el­ső küldöttsége átlépett a szent állal védett kapun. Ügy érezhették, már nagyon régi a ismerettségük ven­déglátóikkal. Az azóta eltelt idő évek­ben mérhető. A hét: végén a második csoport érkezett a Dalberg Gimnáziumból Miskolcra. Az Avasi Gim­názium a legtávolabbi — és egyben az egyetlen közép­európai kapcsolatuk. Érde­kes egyébként a 'két iskolát összehasonlítani. A Dalberg Bajorország első állami lánynevelő és tanítóképző intézménye volt — tudtuk meg Gerhard Lindemayrfól, az iskola igazgatójától. Har­minchat éve lett gimnázi­um és' a közelmúltban ala­kították ki Jeéit; irányba (ze­ne, illetve nyelv) „szakoso­dó” arculatukat. Az Avasi pedig az egyik legfiatalabb intézmény. De a kor nem meghatározó, hiszen a szel­lemi rokonság fennáll. A miskolci gimnáziumban is igen fontos a nyelv (nem­csak a kéttannyelvű osztá­lyokban-) és a művészeti ne­velés. akkor is, ha egyelőre csak az első, kézzel készített mintapéldányt mutatják be. A vásár azonban megvásá­rolható termékeket is kínál, elektronikai és fogyasztási cikkeket, bútorokat, kisgé­peket. Az itt eltöltött idő alatt a diákoknál laknak bajor ven­dégeik. Ahogy Darmó Vik­tória és Macsuga Henriett mondta a 3 1-ből: az egész család velük foglalkozik. El­ső látásra .feltűnt .nekik, 'hogy ipari város; hogy meny­nyivel másaibb az építkezési stílusunk, mint az övék. Po­zitívumként könyvelték el az épütetíelújitásokat, di­csérték a város természetes környezetét. Arra viszont nem lehetünk büszkék, hogy úgy érzik, a főutca szép. de a többi terület csak elővá­ros. A hét végéig tartó ren­dezvényre nagyszámú láto­gatót és szakmai érdeklődőt vár a pozsonyi rendező cég, az Incheba Rt. Levélben Göncz Árpád .magyar és Vaclav Hável cseh-szlovák A program nagyobbik ré­sze még előttük áll. Elláto­gatnak majd Egerbe. Buda­pestre. Debrecenbe; megné­zik a Hor-tobágyol és a Du­nakanyart. Bár Jochen. Krenz és Thorsten -Kunkel — két tizenhat éves -beszélgetőtár­sunk — a nyelvre „szako­sodott”, azt már most ér­zik. jobb ha magyarral nem .próbálkoznak. Nagyon nehéz a kiejtés, kevés az idő, és egyébként is, mindenki olyan jól tud németül. Azt azon­ban szeretnék, ha a búcsú­záskor vendéglátóik nyelvén -köszönhetnék meg az itt el­töltött egy hetet. cs. m.—f. 1. köztársasági elnökök is ki­látásba helyezték a kassai rendezvény meglátogatását.-Az Észak-,Magyarország érdeklődésére a Cseh és Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara kassai területi irodájánál elmondották: azt tervezik, hogy ezentúl min­den évben lesz Region Mar­ket Kassán, mégpedig első­sorban azzal a céllal, hogy a kelet-szlovákiai régió és az azzal határos területek gazdasági együttműködését előmozdítsák. Budapest (1SB) — Hétfőn Budapesten kezdődött a Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) 41. közgyűlése. Az ese­mény ünnepélyes megnyitó­ján Antall József mondott beszédet. A magyar miniszterelnök' hosszan beszélt történél- í műnkről és kifejtette: ha­zánk háromszor is megpró­bált kitérni a kommunizmus elől. Először 1945-ben az akkori szabad választáso­kon tett kísérletei arra, hogy a szabad' utat válassza, 1956- ban forradalmi felkelés volt az országban, 1988—89-ben pedig békés eszközökkel pró­bálta meg az elszakadást. 1939-től egy fél évszázad -terhei rakódtak az ország­ra. s ezek igencsak megne­hezítik az átalakulást. De bukásaink is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország élharcos lehetett a kommu­nizmus elleni küzdelemben. Hazánkban épp a bukások hatására rossz Qelkiismere- lűek voltak a kommunisták, s így fordulhatott elő, hogy az 1953-ig tartó roppant kemény diktatúra némileg megszelídült. Reformkísér­letek jelentkeztek a gazda­ságban, már beengedtek bi­zonyos — korábban -tiltott — könyveket is az országba. — Nem sok könnyítést tar­talmaz az Európai Közöség­gel kötött társulási szerződés a mezőgazdasági exportunk­kal kapcsolatban. A teljes szabadkereskedelemhez veze­tő kezdeti lépések között ugyanis nem -szerepel az, hogy a mezőgazdasági termé­keinkre ugyanolyan, vagy hasonló általános kedvezmé­nyek vonatkoznának, mint például az iparcikkekre. Az élelmiszeripari cikkekkel ösz- szefüggésben csak specifikus és konkrét -termékekre vo­natkozó engedményeket ad­nak a felek egymásnak. Ál­talános szabály, hogy' a kö­zösség a magyar exporttermé­keket sújtó lefölözéseket és vámokat három éven keresz­tül esztendőnként. 20 száza­lékkal csökkenti, míg a ki­vitelünk mennyiségét öt éven át. 10—10 százalékkal növel­hetjük. Ez a -tehercsökkenés évi 30—40 millió dollár meg­takarítását teszi lehetővé A sajtószabadságról szól­va Antall József a követke­ző mondatokkal .indított: „Ügy vagyok számon tartva, mint akinek nem jók e kap­csolatai a sajtóval. Pedig inkább arról lehet szó. hogy kicsi őszintébb vagyok a kelleténél, néha nem ve­szem figyelembe azt az alapszabályt, hogy a sajtó­val jóban kell lenni.” Kifejtette: talán az a baj, hogy neki. mint sajtótörté­nésznek," túl nagyok az igé­nyei. Az újságírókat igenis nagyra becsüli, de az el­múlt diktatúra éveiben ki­csit „összekeveredtek” az újságírók és a lapok is. Kossuth szavaira hivatko­zott, aki annak idején azt mondta, hogy ha mindent el is vesznek tőle, csak -a sajtót hagyják meg, akkor ő már nem esik kétségbe. Hiszen ha megmarad a saj­tószabadság. a többit vissza lehet szerezni. „Távolról sem szeretjük a hatalom ölebeiil, akik csak a hatalom érdekében írta-k a diktatúra évei-ben” — mondta. Ugyanakkor elis­merte: azokban az évtize­dekben- is lehetett tisztessé­gesen írni! Lehetett a konf­liktusokról szólni, csak eset­leg taktikusan hivatkozni (Folytatás a 2. oldaton) számunkra. A kereskedelmi könnyítéseket azonban csak akkor tudjuk kihasználni, ha a mezőgazdasági termé­keink minősége megfelel az ottani követelményeknek — szögezi le a mini-szter. Eb­ben az esetben viszont jó re­ményünk van arra, hogy a tavalyi tendencia folytatódik: az elmúlt esztendőben egy- milliárd dollárra növeltük az EK országaiba- irányuló me­zőgazdasági kivitelünket. Nagy kérdés azonban, hogyan alakul a hazai termelés. Ma még nem látni világosan, lesz-e elegendő exportálható termék, s ha igen, ezek meg­felelnek-e az ottani szigorú előírásoknak. Más a helyzet a volt szov­jetunióbeli országokkal. Eb­ben a térségben a fizetőké­pes kereslet csökkenésével az elmúlt másfél év alatt, mintegy a felére esett vissza m (Folytatás a 2. oldalon) raton személygépkocsi; még mii—iiii iiw—«mi miiié ■T’in'irnwm Standon az új Skoda Mezőgazdasági export Növekedhet a nyugat-európai kivitel A volt szovjet piacra: hús és étolaj Budapest (ISB) A magyar mezőgazdaság az elmúlt esz­tendőben 2,5 milliárd dollár értékű árut adott el külföldi vevőknek. Az előrejelzések szerint azonban ebben az év­ben aligha ismételhető meg ez a teljesítmény, hiszen több területen erőteljes termelésvisszaesés várható. Különösen a gabona- és hústermelés drasztikus csökkenésére lehet számítani, de erőteljesen sújtja a gazdasági és politikai természetű válság a szövetkezetek élelmiszeripali mellék- tevékenységét is. Ugyanakkor a nemzetgazdaságnak min­den elérhető exportbevételre szüksége van. Nem beszélve arról, hogy Kádár Béla szerint csak a kivitelen keresztül mozdulhat el holtpontjáról és élénkülhet meg gazdasá­gunk. A külgazdasági kapcsolatok miniszterét a mező­gazdasági export várható alakulásáról, illetve a volt szov­jetunióbeli kereskedelmi kapcsolataink változásáról kér­deztük. Nemzetközi kiállítás nyílt Kassán Gerhord Lindemayr igazgató és Barbara Lüthke, aki a szülői munkaközösség képviselője

Next

/
Thumbnails
Contents