Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-13 / 112. szám

Látogatható a kékesi adó A Magyar Műsorszóró Vállalat is a nyi­tás korát éli. Az eddig megközelíthetetlen kékestetői televízió és adóállomás belső műszaki részlegét, az ott dolgozó szakem­berek vezetésével turistacsoportok is meg­tekinthetik. Az MTV 1 és 2 adásának, a Magyar Rádió műsorsugárzásának és a nemzetközi összeköttetések megteremtésé­nek „titkaiba” is bepillanthatnak az ér­deklődők. MTI-fotó — H. Szabó Sándor A Pimag-sztori folytatódik Fegyelmi a volt elnök ellen Egy nappal a Dimag Rt. volt elnökének, Tolnay La­josnak sajtótájékoztatója után tegnap a cég tulajdo­nosai által megbízott vezér- igazgató, Klicsu András tá­jékoztatta az újságírókat a részvénytársaság május 11-i közgyűléséről. Ezen a diós­győri kohászat első számú vezetője megerősítette: a közgyűlés megbízásából fe­gyelmi eljárást kezdeménye­zett Tolnay Lajos ellen. Mindenekelőtt azért, mert az rt. és társaságai 1991-ben nem kevesebb, mint 11,2 milliárd forint veszteséget termeltek, s ez azt is jelen­ti : a kohászat elvesztette csaknem teljes vagyonát. A Dimag fennállása óta ilyen rossz hatásfokkal még nem dolgozott... Klicsu András külön ki­hangsúlyozta: hétfőn a rész­vénytársaság tartott közgyű­lést, s nem az egész kohá­szati kombinát. Ez azért fontos, mert a cég vagyoná­nak mintegy ötven százalé­kát a korábbi években több tucatnyi kft-be helyezte ki, a kft-k gazdálkodását itt és most azonban nem tárgyal­ták meg, de azok eredmé­nyei, illetve eredménytelen­ségei ismertek. A tavaly ja­nuár elsején két és fél ezer, idén január elsején viszont már csak 443 embert foglal­koztató rt. vesztesége rúgott 2,5 milliárd forintra, a ter­vezett 334 millió forinttal szemben. A fennmaradó cirka 9 milliárd forintos mínusz a különböző kft-k tevékenysége által jött lét­re. A számokból egyértelműen kiderül: ilyen nagyságrendű veszteséget, illetve a koráb­bi évek során felgyülemlett adósságot (az összadósság 18 miilliárd forimtra rúg!) kül­ső beavatkozás nélkül nem tudja kezelni a kohászat. Kérdésekre válaszolva a vezérigazgató megemlítette- a kormány Dimagról szóló határozatát (amelyet a ka­binet az elmúlt héten ho- dott) hivatalosan még nem kapták meg, így arról ér­demben nem tud nyilatkoz­ni. Amennyiben a kijelölen­dő felszámoló szervezet igényli az orosz—osztrák konzorcium munkáját, úgy maradnak Diósgyőrött a jö­vőben is, nem tervezik ki­vonulásukat, ám amennyi­ben kényszerítik őket erre; lépnek. Ám ez a lépés a Dimag számára semmiféle­képpen nem lenne előnyös, hiszen alapanyagot, piacot veszítene a ma teljes kapa­citáskihasználással dolgozó cég. Ha a vezérigazgató nem is, de a Nagyüzemi Mun­kástanács vezetői kinyilvá­nították: számukra elfogad­hatatlan a kormányhatáro­zat ama pontja, amely ki­mondva, kimondatlanul a régi vezetés által kidolgo­zott, úgynevezett miniacél- műves variánsra helyezte a hangsúlyt. Ennek megvaló­sítása — túl azon, hogy több száz millió, ha nem mil­liárd forintos beruházással járna — emberezrek elbo­csátását vonná maga után. A kohászat mostani „nagy- olvasztós” működése 6,5—7 ezer embernek adna biztos munkát, a miniacélmű mindössze 2,5—3 ezernek ... A Nagyüzemi Munkásta­nács fontolóra vette, hogy a munkahelyek megtartása ér­dekében utcai demonstráció­ra hívja a diósgyőri mun­kásságot, csütörtökre. Ebben az ügyben (is) tegnap, a ké­ső délutáni órákban még tárgyalásokat tartottak a köztársasági megbízotti hi­vatalban, dr. Gyulai Gábor államtitkárnál, a Dimag Munkástanácsának, valamint az Ipari Minisztériumnak a képviselői. A megbeszélések lapzártáig nem fejeződtek be, ezért eredményéről hol­napi számunkban tájékoz­tathatjuk olvasóinkat. I. S. Bombaüzlet: 16 diófa - negyedmillió forint Budapest (ISB/Krecz) Van-e tudomása a földművelési és a belügyminiszternek arról, hogy az utóbbi időben tömegesen irtják és exportálják a diófákat? - interpellált kedden a Parlamentben Hatvani Zoltán (SZDSZ) bor­sodi képviselő. Az illetékes tárcák válasza nem nyugtatta meg a képviselőt. A Csereháti Településszövetség több hó­napja levelezést folytat mimiisztériumdkfcal, hatóságokkal, hogy felhívja a figyelmet: a Csereháton, a Jósva völgyében, Szögligeten., a Tisza mentén gyakorta lopással egybe­kötve irtják a diófákat, rendszerint rönk­faként adják tovább ol'asz piacra. A Bor- sod-Abaiúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapi­tányság már folytat egy nyomozást — 16 darab rönk 250 ezer fariint értékben — az ügyben. ’Hatvani Zoltán a bélügy- és a földmű­velésügyi minisztert interpellálta a diófák irtása kapcsán kedden. A képviselő kitért arra is, hogy tömegiesen exportra kerülhet olyan nyersanyag, melynek pótlásáról sen­ki sem gondoskodik, a kivitelt nem ellen­őrzik, bűncselekmény gyanúja is felmerül­het. Az elsőként vállasat adó Gengátz Elemér, a földművelésügyi tárca birtokosa elmondta, hogy a diiófaállömány művelésének legna­gyobb gondja, hogy a fáknak alig 10 szá­zaléka van tervszerűen működő üzemek te­rületén, a többi magánkertekben, ülitetvé- nyéken nő. Az agrártárcának vannak in­formációi a különösen tavaly óta felélén­kült diórönk-kivitelről, s az idén taviasz- sza.1 le is tiltotta az exporthoz nélkülöz­hetetlen szakvélemények kiadását. A bel­ügyminiszter képviseletében Morvái István államtitkár válaszait, aki szerint^ nem ex­portálják, hanem hazai feldolgozóknak ad­ják el a lopott diiórönfcöket. Több tárca —• ipari, kereskedelmi, pénzügy, belügy — konzultál a lopások, kivágások, rönlkeladá- sak tárgyában, az Országos Rendőr-főkapi­tányság fokozott figyelemmel jár el az ilyen ügyekben. Hatvani Zoltánt nem elégítették ki a vá­laszok. Mint elmondta: az kitűnt, hogy az illetékesek tudnak a problémáról, csak az nem látszik, hogy miit kívánnak tenni a diófaállliomány védelmében, a nemesfa él- Pocsékolásánák megakadályozására. Az Országgyűlés plénuma Hatvani Zol­tán indítványa ellenére minimális többség­gel elfogadta a válaszokat. „Őszig igazán nem várhatunk a törvénnyel!” Balázsi Tibor a rádióról és a televízióról Budapest (ISB) Szerdán végre a parlament plenáris ülése elé kerül a .rádióról és a televízióról .szóló törvény- javaslat. A kulturális bizott­ság sajtó albizottsága több mint egy éven át tárgyalta a törvénytervezetet. Az albi­zottság elnöke a törvényja­vaslat ellőterjesztése után el­ső hozzászólóként mondja ei majd a bizottság álláspont- pát. Balázsi Tibort erről és személyes véleményéről kér­deztük. __ A maii magyar parla­ment történetében a leghosz- szaibb előkészületet ez a tör­vény igényelt — szögezte le a sajtó albizottság elnöke.— Ugyanakkor Ausztriában például esztendőkön keresz­tül jutottak el a törvény el­fogadásáig, tehát ez a hosz- szú előkészület csak Ma­gyarországon példátlan. Hi­szen a parlament nálunk az idő iszonyatos szorításában él. — Eljutottak-e a konszen­zusig a hosszú előkészület során ? — Egy éven át szinte min­den héten ülésezett a sajtó albizottság. Ez egy munka- bizottság, tehát .nem hozha­tott határozatokat, hanem ar­ra volt kényszerítve, hogy keresse a kompromisszumo­kat. Szándékosan nem mon­dok konszenzust, mert az az elvekben való megegyezést (Folytatás a 2. oldalon) Üj Ford-szervirt és kiállitótermet adtak át május 8-án, Budapesten a Váci úton. Ai an­gol CP Holdings és ai Autó-Fórt Kereskedel mi és Autójavító Kft. által kialakított műhelyt a legkorszerűbb diagnosztikai műszerekkel, valamint speciális cél és kéziszerszámokkal szerelték fel. (MTI-fotó) nm^innrmimni 1 ....................................... O ­Díjas tételek I tt van kérem ez az érettségi. Gyö­nyörű, komoly, szervezett, s minden­ki számára egyformán szigorú. Is­kola ugyan ahány, annyiféle, meg van némi nézeteltérés az alaptanterv ügyében is, de az érettségi ügyében semmi. Az' a diák bizonyítsa csak be szépen, hogy ameddig tanárai bizonytalankodnak, meg civakodnak a tananyag felett, addig ő sziklaszilárdan, felvértezve a tudományok­kal, megingathatatlanul felnőtt, érett em­ber, akinek nem lehet csak úgy elnézni apró tévedéseit, ijedtségét, bizonytalanko­dásait, meg az ehhez hasonlókat. Neki ott van a bizonyítási lehetőség a tévé adá­sába ékelve, meg két-három lepecsételt borítékba zárva, méghozzá olyan rendszer szerint, amelyet egyetemi tanárok, a tu­dományok doktorai, docensek, miniszté­riumi osztályvezetők - s nem tudni pon­tosan, milyen meggondolásból, de köztük egy-két gyakorló középiskolai tanár - képzeltek el a számukra. No, itt aztán a csalás elképzelhetetlen, erről gondosko­dik az abszolút titkosság. Amire ugye I óriási szükség van, hisz minden iskola garanciát vállal végzettjei elhelyezésére, egyetemre juttatására, meg minden ilyes­mire, tűrhetetlen hát, hogy valaki netán kiszagolja valamelyik érettségi tételt, s előnyt szerezzen az elhelyezkedésben-beju- tásban a többivel szemben. Az, hogy va­laki négy évig járt iskolába, s bizonyos mértékig elsajátította a középiskolás tan­anyagot, s valamennyire elfogadható mó­don el is tud igazodni abban, az most mit se számít. Fő a titkosság, meg a fo- gósság, mármint a tételek fogóssága, j amelyeket ugye, úgy kell összeállítani kü­lön erre a célra életrehívott bizottságok­ban, hogy abba lehetőleg minél több di­áknak beletörjön a bicskája. Végered­ményben úgy szép a magyar diák, ha bu­kott. Különösen magyarból. Abból aztán igazán szép, ha megbukik. És erre külö­nösen nagy az esélye. Mert hogy is szól az az elsőnek ismertetett tétel, amellyel a magyar érettségin viaskodhattak a jelöl­tek? A tétel imigyen szól: A számvetés mint lelki helyzet és versszervező elv, né­hány magyar költeményben. Tyű, a kutya­fáját, ez igazán ki van találva. A lelki helyzetet még sejtem ugyan mint vers­szervező elvet, még akkor is, ha nem va­gyok költő, de a számvetést biz’ Isten, nem. Mármint lelki helyzetet. Megkérdez­tem néhány fiatal költőt, van-e náluk számvetés, amikor verset írnak, azt mond­ták általában nem szokott, de talán ép­pen ezért olyan szomorúak néha. Az el­len pedig, hogy ők számvető lelki helyzet­be kerüljenek máris, húszon, meg har­minc valahány éves korukban, egyenesen tiltakoztak. Közös véleményük szerint a számvetés mint lelki helyzet pontos meg­értése az érettségizőkre tartozik, hiszen ők épp most tizennyolc, meg húszévesek, tehát ha valaki megértheti, hogy milyen a számvetés mint lelki helyzet, akkor ép­pen ők azok. Ha pedig még ebben a zsenge korban sem értenék, s emiatt túl­ságosan elszomorodnának, akkor válasszák csak nyugodtan a sokkal optimistább, fia­talosabb, meg bizonyára a lelki helyze­tükhöz is közelebb állá második tételt: Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versének értelmezését. Végeredményben a i jövőt majd feltételezhetően továbbépítő magyar ifjúságnak ilyen biztató perspek­tivikus hangulatú dolgokra, témákra van szüksége. Ha jól beleéli magát, akkor ta­lán még a számvetést is megérti és meg­éri egyszer. A kkor aztán nemcsak leérettségizik, de díjazhatják is. Akár Nobel-díjjal is. Teszem azt, akkor, ha Nobel Ivón . fő tanár úrnak, a tételek egyik összeállí­tójának és nyilvános kihirdetőjének eszé­be jut saját magáról elnevezett érettségi díjat alapítani. Gyöngyösi Gábor vl ........................................ )) K örnyezetazniti díj bevezetéséi tervezik Júniusban a kormány, kora ősszel pedig a parlament elé kerül a környezetvédelmi törvény tervezete — mondta hétfőin Salgó­tarjánban Bese Erzsébet, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetője a települések hulladékgyűjté­séről és elhelyezéséről tartott konferencián. (MTI) Fontok x Háza

Next

/
Thumbnails
Contents