Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-07 / 83. szám
£7 —\ r~ XLVIII. évfolyam, 83. szám ■ \ 1992. április 7. í\ Kedd ru 3^ Ara: 9,60 Ft BORSOP-ABAUJ-ZEMPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA Göncz Árpád fogadta Adolf Ugit „A három közép-európai ország - Magyar- ország, Csehszlovákia, Lengyelország - igen közel áll az európai integrációhoz, s egyúttal ahhoz, hogy a közép-európai térség soha többé ne legyen pereme Európának" - mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök, tegnap a Parlamentben Adolf Ugi svájci köztársasági al- elnökökkel folytatott megbeszélésen - tájékoztatta az MTI-t a köztársasági elnöki sajtóiroda. (MTI) Még csak alku 0 biztosítási díj A jelenleg hatályos kormányrendelet módosítása szükséges ahhoz, hogy július l-jé- től a biztosítók megemelhessék a kötelező biztosítás díját — mondta tegnap az MTI érdeklődésére az Állami Biztosításfelügyelet vezetője azzal a hírrel kapcsolatban, hogy a biztosítók 30—50 százalékos díjemelést szorgalmaznak. Asztalos László rámutatott: az alku még csak most kezdődött, a díj mértékéről lehetőleg a szakmának, azaz a biztosítóknak és az illetékes érdekképviseleteknek kell megegyezniük. Találkozójuk április végén lesz, s az állam csak akkor kíván beavató kozni a vitába, ha nem sikerül kompromisszumos megoldást találnál. Emlékezetes, hogy tavaly novemberben a biztosítók 1992-re 25 százalékos díjemelést kívántak elérni, de az érdekképviseletek, akkor ellenálltak, mert nem tartották megalapozottnak a számításokat. A vitát az Állami Bizosításfelügyelet döntötte el, s így 2:1 arányban leszavazták a biztosítók díjemelési törekvését. (MTI) A jugoszláv vádakról A magyar Külügyminisztérium a legrövidebb időn belül hivatalos válasz ad a belgrádi szövetségi külügyminisztérium vádjaira, miszerint pénteken magyar területről két harckocsi is lőtte a jugoszláv állásokat, s horvát fegyveresek is magyar területen tartózkodtak, illetve, hogy az állítólagos támadás következtében 19 jugoszláv katona meghalt. Ezt Herman János külügyi szóvivő mondta tegnap az MTI érdeklődésére. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium vasárnapi közleményében már rágalomnak és provokációnak minősítette az addig csak sajtónyilvánosságot kapott vádakat. (MTI) Felszámolják a Diósgyőri Kórház szőlészetét és sebészetét? Bizonytalanság a két osztályon Diósgyőri orvosok nyilatkoznak lapunknak Fél éve hallják már a Diósgyőri Kórház szülészeti- nőgyógyászati, valamint sebészeti osztályán dolgozó orvosok, nővérek, hogy Miskolc önkormányzata pallost lenget a fejük fölött. Sokáig belterjes pletykának vélték a dolgot, mert elképzelhetetlennek tartottak egy ilyen döntést. Mígnem egy hónapja a kórház orvosigazgatója „majdnem” megerősítette a híresztelést. Ekkor, sokkal idegesebb lett mindenki. Tegnap reggel pedig már úgy érezték, célszerű lenne aggodalmaikat megosztani a lakossággal, merthogy úgy látszik, a lakosság és a kórházi dolgozók feje fölött készülnek dönteni ai városatyák. A két osztály orvosaival a szülészeten találkoztunk. Dr. Csorna Béla osztályvezető-helyettes főorvos: — Arról van szó, hogy gazdaságossági megfontolásokból mindenütt csökkenteni kívánják a kórházi ágyak számát. A számítások szerint olyan sok Magyarországon a kórházi ágy, hogy 20—40 százalékos csökkentés után volna ideális. Ha kiszámították, biztos így van. Tudjuk, hogy szegény az önkormányzat, szegény a társadalom- biztosítás, szegények a kórházak. Ám azt nem értjük, hogy amikor ágycsökkentésről beszélünk, akkor miért nem arról beszélünk! Miént rögtön arról, hogy egy város két kórháza közül az egyikben meg kell szüntetni két alapszakmát? Mert arról dönt hamarosan a miskolci képviselőtestület, hogy vagy a Semmelweis Kórházban, vagy nálunk megszűnik a szülészet és a sebészet. Hogy hol, azt még nem tudni, de szinte érezzük, hogy .nálunk tesznek lakatot az osztályokra. Dr. Hardonyi András főorvos: — Ki kell dolgozni a város egészségügyének a koncepcióját, tehát a két városi kórházét is. A Semmelweisé elkészült már, ismerjük, hivatalosan a kezünkben eigy példánya. Nagyon okosan megindokolja, hogy a nőgyógyászati pavilon bővítésével el tudja látni a mi betegeinket is. Csakúgy, mint a sebészeti betegeket. Mi, természetesen nem mondjuk, hogy el tudnánk vállalni a másik kórház szülészeti-nőgyógyászati betegeit. Mi „csak” azzal érvelhetünk, amit eddig letettünk az asztalra. És ez nem kevés! (Folytatás a 2. oldalon) Indoklás R övid egy-két esztendő alott bebizonyosodott, hogy nem, vagy alig-alig tudunk bánni a pénzzel. Mi, egyszerű polgárok a sajátunkkal, választott, vogy a fejünk felett létrehozott intézményeink pedig a mienkkel. Mi befizetjük mondjuk a tb-járulékot, a szolidaritási alap ránk eső részét, aztán a pénz eltűnik, felszívódik, s belőle se társadalom- biztosításra, se munkanélküli segélyre nem futja azoknak, akik rá lennének szorulva. Pedig beteg ember is, gyógyszerre szoruló is, meg munkanélküli is van körülöttünk elegendő. Panaszkodik mindahány, hogy nem jut hozzá ahhoz a pénzhez, amit mi - a társadalom - valamilyen kötelező formában befizetünk számukra, ©lyan beteg, gyógyszerszedő munkanélküli pedig nincs is, aki meg lenne elégedve azzal a járandósággal, amihez hozzájut. Legújabban a biztosítók nincsenek megelégedve azzal az összeggel, amit beszednek. Emelni akarják például a kötelező gépjármű-biztosítás díját is. Az emelés nagyságáról egymás között (!) egyezkednek. Indoklásuk, hogy „a károk kifizetésére, és a járulék fedezésére az eddig beszedett összegek nem nyújtottak kellő fedezetet." Olvasom én ezt az indoklást, és csodálkozom. Korántsem ismerek hál’ istennek magam körül annyi gépkocsiját törő autóst, közlekedési balesetben sérültet stb.-stb., mint mondjuk szolidaritási alapba befizetett összegemre szorulót, bár ezeknek sem örülök. Utóbbiaknak mégis csak kis részét fizetem annak, mint amit a biztosító vesz ki a zsebemből, bár nem örülnék annak sem, ha a számukra levont összeget növelnék, hisz úgy sem kapják meg. Igaz, nem kapják meg a biztosítottak sem! Olyan embert sem ismerek ugyanis, aki szemrebbenés nélkül merné azt mondani, hogy biztosítási összegéhez simán hozzájutott: ~.T’ Akkor mi az alapja ennek az indoklásnak? Kinek, kiknek fizetik ki ezeket az óriási összegeket? Vagy elképzelhető, hogy itt ismét olyan pénzeket szednek össze, amit nem arra költenek, amire összeszedik? Vagy valahol, valamilyen módon biztosítási ügyekben is pazarlás folyik? Lehet, hogy két károsult egymással ezeket az ügyeket sokkal olcsóbban is elintézhetné? De hát akkor mire való a biztosító? Számára a kockázat minden esetben kizárt? Vagy hogy van ez? És egyáltalán, miért kötelező? Melyik biztosítónak fáj, ha a kocsimat összetörik? És melyik keresi, ha ellopják? Ha a kötelező biztosítás díját most felemelik, egy év alatt úgyis teljes értékén fizetem ki a kocsit. Csakhogy, én a biztosítónak és nem a biztosító nekem. Tehát én duplán, a biztosító meg egyszer sem. Tessék már — legalább ilyen dolgokban — értelmesen, érthetően, meggyőző módon indokolni. Gyöngyösi Gábor Növekedett a kistermelői kedv Folyamatos műszaki megújulás a Porán Kft.-nél A százmillió fele már működik Az elmúlt hónap közepén készült összegző elemzés az osztrák Greiner Holding magyarországi üzleti részeiről. A március .12-i mosonmagyaróvári ülésen az igazgatótanács és a felügyelő bizottság megállapította, hogy az 1991-es év — mind Moson magva r ó vá rótt, mind Sajóba bony ban eredményesen zárult. A mai gazdasági környezet ismeretében o megállapítás ritka számba megy, ezért is kentük dr. Grega Józsefet, a Porain Kft. ügyvezető igazgatóját, részletezze a 69 százalékos osztrák részesedéssel működő sajó- bábonyi üzem teljesítményét. — Az igazgató tanács ülésén. elsősorban aiz 1991-es esztendő tevékenységét minősítettük. A képződött nyereséget — a Greinerrel kötött korábbi megállapodásnak megfelelően — nem osztottuk fel, teljes egészében a sajóbá'bonyi fejlesztéseket szolgálja. Ismerve a jelenlegi piaci körülményeket, olyan döntés született, hogy 1992-ben azonos teljesítmény elérésére kell törekedni. A közös vállalat alapításakor az osztrák fél 100 millió forintos fejlesztési keretet biztosított, amelynek a (Folytatás a 2. oldalon) Az új feldolgozógépek üzembe állításával jelentősen csökkent a poliuretán hulladékok mennyisége Az ország mezőgazdasági fő ld terű létének haszn os Kásában már tavaly is voltak változások, s a most közzétett KSH-'kiiadivány az utolsó, amely ia magyar mező- gazdaság priivátizáció előtti állapotát tükrözi. Az adatok szerint az ország földterülete 1991. május 31-én 9,3 millió hektár volt, ebből a szántó, a kert, gyümölcs, szőlő és a gyep, vagyis a me zőgazdasá gin ák nevezeti terület meghaladta a 6,4 millió hektárt, ám ez 13 ezer hektárral kevesebb, mint a megelőző esztendőben, elsősorban a gyepterület csökkenése révén. Ezzel szemben némileg növekedett az erdőterület és a művelés alól kivett földek aránya. A vállalati és .költségvetési rend szerint működő szervezeteik (mezőgazdasági vállalatok és gazdasági társaságok a mezőgazdasági szövetkezetek, a költségvetési szervezetek, az erdőgazdaságok, valamint a mezőgazdaságon és erdőgazdálkodáson kívüli szervezetek) tavaly 164 ezer hektárral — 2 százalékkal kisebb földterületet műveltek meg, mintegy évvel korábban. Ugyanakkor a kistermelők által művelt földterület ugyanennyivel, vagyis 164 ezer hektárral növekedett. Bűből a háztáji és illetményföldek területe 7 ezer hektárral csökkent, a bérbe adott és egyénileg hasznosított területek 121 ezer hektárral nőtték, az önálló gazdálkodók 35 ezer, a lakosság pedig 15 ezer hektárral nagyobb területen gazdálkodott A legnagyobb volt a változás a bérbe adott, egyénileg hasznosított területeken. A növekedés tavaly 34,6 százalék volt, az önálló gazdálkodók is 23,9 százalékkal több földet műveltek meg, mint az előző évben. A bérbe adott földterület nagysága egyébként a felméréskor 470 ezer, az önálló gazdálkodóké pedig 162 ezer hektár volt. Kazincbarcika határában Üjpál László gépkocsivezető apja föld jét szántja Fotó: Laczó J
