Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-06 / 82. szám
1992. április 6., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Édes anyanyelvűnk Egy alliteráeió szépsége Ne csodálkozzék senki, ha egy alliterációról azt mondom, hogy gyönyörű. Csakugyan: lehet egy betűrím gyönyörű? Hiszen olyan bagatell dolog. A nagy költő kezében és agyában minden lehetséges. Figyeljük meg az alábbi Léda-zsoltár befejező szakaszát: Az Észak-Magyarország hasábjain korábban rendszeresen közöltünk válogatást a megyénkben megjelenő lapok cikkeiből. Ezt a gyakorlatot kívánjuk most felújítani. Dolgunk könnyebb jelenleg, hiszen örvendetesen megszaporodtak napjainkban a helyi újságok. Közölnek több olyan írást is, amelynek tartalma nemcsak a település, hanem az egész megye lakosságát is érdekelheti. Köszöntjük hát ilyen formában is régi és újabb laptársainkat. Reméljük, a lakosság pontos, hiteles tájékoztatása érdekében ilyen formában is jól együttműködhetünk. „S jött ßajla, buja asszony. Marun szemébe nézett. „Volt egyszer". Tovább mondani Nem tudta soha a meséket.” (Bölcs Marun meséje) Kihal-e a Kiilső-Bodrogköz? Létkérdések Lácacsékén „Nem is ismerjük a képviselőnket!’ A demokrácia ára, avagy A munkanélküli is ember Agonizáló külső bodrogközi falvak több mint fél tucatját lehetne megmenteni egyetlen intézkedéssel! Virágzó mezőgazdaság, produktív könnyűipar, fellendülő kereskedelem jellemezhetné a térség gazdaságát. Emberek tízezreinek lehetne felemelkedést, európai eletfonnát biztosítani. Ez az intézkedés azonban a mai napig várat magára! Közben az érintett falvak elnéptelenednek, mert egyre kevesebben tudnak létezni a távolságok okozta csaknem teljes elszigeteltség halálos fojtogatásában. Miről is van szó? Erről nyilatkozott... Pásztor Zsigmond... Lá- eacséke polgármestere. ~ ...két oldalról be vagyunk kerítve. Az egyik oldalon a Tisza, másik oldalon a határ. Olyan helyzetben vagyunk itt, hogy se vasát, se város nincs a közelben. Amit megtermelnek az itteni emberek, mire beviszik az újhelyi piacra, a szállítási költség az áruját ágy megdrágítja, hogy nem keres rajta semmit. A földek itt vannak szántatlan, vetetlen, a szakszövetkezet nem törődik vele... Csak egy út van, hogy ebből ki tudjunk lábalni..., ha itt a határátkelőhely megnyílna... Elénk kapcsolatot tartunk fönn a legközelebbi szlovák faluval, közvetlenül a határ másik oldalán lévő Perbe- nyik Polgármesteri Hivatalával. A határ megnyitását ők, ha lehet, még jobban szorgalmazzák, mint mi. Ok már kaptak választ az illetékes minisztériumoktól, amelyben az állt, hogy a nyitásnak részükről semmiféle akadálya nincs... Most egy éve, körülbelül ilyen idő tájt jöttek le először Budapestről, megvizsgálni a határ megnyitásának lehetőségét. Azt mondták nagyon sok pénzbe kerül, mert az elhanyagolt utat fel kell újítani, villany kell. víz kell, vámház kell, ennyi pénzt nem tudnak erre a célra biztosítani. A mezőkövesdi idegen- forgalmi bizottság elnöke és több tagja látogatást lett a Zsóryban, hogy meggyőződjenek a fürdő állapotáról. „...lepattogzott festék, rozsdásodó vas tartóoszlopok, málló vakolat, lecsergó víz foltjainak látványa tárult eléjük. Az árusító pavilonsor hátoldala pedig még kiábrándítóbb: a furnérlemezekből és faanyagból álló kisraktá- rak mind tönkrementek. Van tmk-terv a hiányosságok megszüntetésére, de sajnos kevés a pénz. Az árusító pavilonsor lebontása és másutt történő felépítése terv, de évek óta az... Nagy felújítás és festés négy éve nem volt. A fedett gyógyfürdő üvegA határig vezető hat méter széles kifogástalan aszfaltutat mi azóta megépítettük. Az ideiglenes határnyitás előtt három nappal az urak ismét megjelentek és közölték: A határ nem nyitható meg, mert nincs a villany odáig kivezetve. Ezen ne múljon, mi javarészt társadalmi munkában három nap alatt kivezettük. Szlovák oldalról vállalták az étkezőhely vízellátásának biztosítását. Ezek után ha nekünk azt mondják a minisztériumból, hogy egyedül a vámház az akadály, én kijelentem, hogy a környező hét település önkormányzatainak összefogásával egy megfelelő vámház rövid idő alatt megépül.- Az országgyűlési képviselőt megkeresték már ez ügyben?- Nem is ismerjük! Nem tudjuk vele felvenni a személyes kapcsolatot! Tudnánk róla, ha valaha valamit is tett volna Lácacséke, vagy a környező települések érdekében.-Az eddig elmondottakon kívül mit jelentene még a térségnek a határátkelőhely megnyitása?- A királyhelmeci hűtőház és a konzervgyár fel tudná vásárolni a környék mezőgazdasági termékeinek nagy részét. A határtól pár száz méterre futó vasútvonal által bekapcsolódhatnánk Szlovákia, Lengyelország, és Ukrajna kereskedelmi vérkeringésébe. Nemrég zárták be a térség egyetlen valamirevaló termelő üzemét, a lácacsékei bőrdíszmű üzemet, meit a nyersanyag és a készáru többszáz kilométeres utaztatása gazdaságtalanná tette a termelést. 174 ember lett munkanélküli. Ha a határ túloldalán lévő közeli bőrgyár ellátná nyersanyaggal, a készárut pedig a falu szélén vasútra rakhatnák, az üzem ismét nyereséggel termelhetne. Újhelyi Körkép Sz. S. falának elemeit is ezután szándékoznak kicserélni. Nagy problémát jelent, hogy a víznek (szemben például a bogácsival) lerakódása van. Emiatt rossz állapotúak a föld alatti csövek, gyakori a csőtörés. Apad a vízszint is. Az uszoda külön gond. Új kútra tervezték, amely Születésünkkor mind egyformán kapjuk az élethez való jogot, esélyt az emberi élethez. Ám rövidesen - mielőtt produkálhatna az ifjú ember - kategorizálódik, aszerint, hogy kik, mik a szülei. Ez ugyanis nagyban meghatározója lesz helyének az életben. Az iskolában még „helyezkedhet” egy kicsit, ügyessége segíthet egy-két létrafokkal feljebb emelkednie. Majd tudása, helyzete szerint szakmát, diplomát szerez és már kinn is van az EMBER az ÉLET- ben. Ambíciója, optimizmusa induláskor még óriási. Fiatalsága, életkedve, a jövőbe vetett hite sarkallja, szinte sugallja: mutasd meg, mit tudsz! Alkoss, dolgozz, végre önálló lehetsz, csak rajtad múlik! Ám optimizmusa hamar elhagyja, amikor rájön, hiába keres munkát, hiába akarja megmutatni, mennyi tudás és akarat birtokosa. Fölöslegesnek érzi magát, hanyaggá válik, magába roskad. Ezzel kezdetét veszi a kiművelt emberfő szürke- állományának eróziója. Szűkül tíz oly nagyra tartott tudás, szürkül az oly nagyra tartott szürkeállomány. S mivel élete, jövője kilátástalan, nem alapíthat családot, aminek érezhető következménye a magyar lakosság elöregedése. Az idősebb korosztálybeli ember helyzete valósággal tragikussá válik, ha elveszti munkahelyét. Megszakad a megszokott életritmus, szégyellj környezete, családja előtt munkanélküli voltát. Az amúgyis mindig kevés fizetés helyébe lép a munkanélküli segély, ami már nem fedezi a felépített ház OTP-tartozásaft, az óriási energia- költségeket, egyáltalán a megfizethetetlenül drága létfenntartást. S meglehet, ekkor kezdődik el az amúgy józan életű ember kocsntánem adja a megfelelő mennyiségű vizet. A rákapcsolt szivattyú folyton leég... a kapcsolat a Reumakórházzal jó. Sajnos csökken az igénybevétel a kórház részéről és a privát betegek részéről is... A Zsóryban 29 millió forint a bevétel és 36 millió forint a kiadás. Baj van a fegyelemmel is, ba járása, hogy szégyenét, elkeseredését italba fojtsa. Ha elvesztette hitét, reményét, hogy van még jövő, rabjává válik az italnak. Családját is magával rántva egyre mélyebbre süllyed a nincstelenség feneketlen bugyrában. Aztán ha már úgy elveszti önuralmát, hogy megszűnik EMBER-nek lenni, megvetéssel nézünk rá. mert ő a „lumpen elem”. De ki tette őt, őket azzá? Erre nem is gondolunk. Pedig becsületes ember volt, aki emelt fővel járhatott, hiszen két erős keze és hite segítette őt eddig abban, hogy tisztességes életet teremtsen családjának. És most? Két erős kezének nem adnak már munkát, hite pedig már elhagyta. Egyik alkalommal egy munkáját és hitét vesztett családapával beszélgettem, kinek a felesége is éppen akkor vesztette el munkahelyét. Az ő kijelentése megrendítő és elgondolkodtató. Azt mondta: „mire kifizetjük az OTP-t, nincs miből megélni, kedvem lenne ön- gyilkosságra, akkor legalább a gyerekek árvaellátása biztos pénz lenne”. Vidékünk szinte teljesen ki van rekesztve a munkahelyteremtés lehetőségéből. Gondoljuk csak el, az országos 8 százalék körüli munka- nélküliséggel szemben Abaúj- szántón már mintegy 20 százalékos! Ez embereket takar, családokat, életet. Azt mondjuk, nincs drágább az emberi életnél. Ne csak mondjuk, tegyünk is érte! Lassan közhellyé válik, „irány. Európa!”. Magyarország Európa szívében van, mégis mintha egy fal választana el Európától. Romboljuk le ezt a falat, hogy európai módon élhessünk Európa szívében! Hói ász Belőné Abaújszántó az állampolgárokéval. Lopják a táblákat, rongálják a berendezéseket. Az éjszakai őrzés pedig teljes mértékben megoldatlan ... A látogatás befejeztével Barna György, a bizottság elnöke ösz- szegezte véleményét: „Szükségesnek látom, hogy az önkormányzat állítson fel szakértőkből álló bizottságot az átvétel mikéntjének megvizsgálására. Fontos tisztázni, hogy milyen vagyon, milyen nagyságrendű adósságállományt és milyen állapotú épületeket veszünk át, nem utolsósorban például az uszodával kapcsolatban...” Mezőkövesdi Újság Laboda Kálmán Mi lesz veled, Zsóry? Ady a hangulatteremtés nagy mestere, mint Móricz prózairodalmunkban. Egyetlen képpel, sokszor egy-egy szóval olyan keleties hangulatot teremt, hogy versét olvasva teljesen elszakadunk a honi tájtól, pillanatok alatt az Eufrátesz, vagy a Gangesz partjára ragadtatunk. A „Bölcs Marun”, a „legendás Eufrát”, a „szerelmes sejkek”, a „vágyó, szűz asszony-rózsák”, az „ékes szerelmi kert”, a Marunnak lerótt szerelmi adó: a 12 rövid sorból, 3 szakaszból álló vers ezúttal hemzseg a varázslatos keleties szavaktól, képektől. S betetézi mindezt a „Bajla, buja asszony” tartalmi és alliterációs formátumú szépsége. Miről is van szó? Bölcs Marunnak, a nagy meséiének, a nagy hódítónak (aki valójában Ady) meghódol minden nő. S amikor megjelenik „Bajla, buja asszony” (vagyis Léda), Marun varázsereje megszűnik: Léda teljesen magához láncolja, rabjává teszi. Érdemes, sőt szükséges kikeresni a „buja” szó szótári értelmezését, ha be akarunk hatolni ennek a versnek a legmélyébe. íme: „olyan személy, akiben az átlagosnál jóval erősebb a szeretkezésre irányuló nemi ösztön, melyet minél gyakrabban igyekszik kiélni”. Nem véletlen, hogy az értelmező szótár épp az általam kiemelt sort idézi példának: „S jött Bajla, buja asszony, Marun szemébe nézett”. Ady szokásos mámoros, félittas állapotában könnyen alkotott, sokszor az utolsó órában írta meg egy-egy versét, s futott vele az állomásra, hogy idejében megkapja a verset igénylő lap szerkesztője, Pesten vagy vidéken. Ha évekig töri a fejét, akkor sem találhatott volna a „buja” szóhoz jobban odaillő szót a Bajiénál: a kéjes szerelemhez, a fantáziát megmozgató keleties háttérhez a keleties személyt is. Pontosan ilyen volt Léda ebben a szerelemben: a maximálisan kiélő, a maximálisát nyújtó nő. És milyen volt Ady? Megmondja ő: .Kinek én úgy adtam az ölelést, Hogy neki is öröme teljék benne”. (Elbocsátó, szép üzenet) Tökéletes fizikai egymásra találás volt ez a szerelem. Ezzel magyarázható Léda mindenkori féltékenysége (többször is összekarmolta Adyt), s hogy sohasem tudta elfeledni szerelmét. És ez az oka annak, hogy Ady kilenc évig kitartott Léda mellett, noha szülei és rokonai mindvégig elmarasztalták ezt a szerelmet, s azt szerették volna, hogy Ady rendezze az életét, nősüljön meg, alapítson családot, hagyja el Lédát. Ady is akarta ezt, de nem volt hozzá ereje. Léda Párizst járt nyugati nő, de valójában keleti varázslat hordozója, hiszen zsidó származású volt, sablonmentességgel rohant bele Ady szerelmi életébe. A „ßajla, buja asz- szony” alliterációs Szerkezet maximális szintre emeli a Lé- da-Ady-szerelem keleties, varázslatos szépségét a versben. Ennek a szerelemnek a megítélésében (figyelembe véve a szakításukat és a következményeket is) mi feltétlen Léda mellé állunk, aki elviselte nagy megaláztatását a nyilvánosság előtt, s aki a költő halála után egy Ady-emlékünnepélyen olyan fájdalmas zokogásban tört ki a „Hiába hideg a Hold" című vers szavalásakor, hogy a mellette ülő Ady Lajos, a költő öccse, karon fogva vezette ki a teremből. Én ezt a verset tartom a legnagyobb, a legmélyebb Léda-zsoltárnak, a megmásíthatatlan bizonyítékversnek. Nem hisszük el Adynak, hogy nem szerette Lédát, mert megismerkedésük után könyörgő levelekkel ostromolta őt, s a szerelem hiányában sohasem születhettek volna meg a gyönyörű Léda-zsoltárok. Igen, igen: szerelmi „zsoltárok” ezek, Ady nevezte így őket. Most is megtalálta a tartalomhoz illő legszebb költői szót. Kun József Arabul - akcentussal Az Öböl menti országokban élő 6-12 éves gyerekek 40 százaléka akcentussal beszéli anyanyelvét, az arabot - erre a megdöbbentő megállapításra jutott Mohamed Gareb professzor, az Egyesült Arab Emírségek egyetemének rektora. A Sauol Gazette című rijádi lapban megjelent cikkében a tudós úgy véli: e káros jelenség alapvető oka az. hogy a kőolajkincsük miatt gazdag Öböl menti országokban élő arab családok gyermekeit nem a szülők nevelik, hanem dadák, háztartási alkalmazottak. Az ilyen alkalmazottak gyakorlatilag mind a szegény délkelet-ázsiai országokból érkezett vendégmunkások, s szociológiai felmérések szerint kétharmaduk analfabéta. Vallásukat tekintve keresztények. buddhisták vagy hinduk, így az általuk gondozott arab gyerekek lényegében elszigetelődnek az iszlám kultúrától, s - Gareb professzor kifejezésével élve - a „konzervatív kultúrák" befolyása alá kerülnek. Az sem ritkaság, hogy egy-egy családban több a különböző országokból érkezett, s különböző kultúrákhoz tartozó alkalmazott él. mint ahány tagú az arab család. így a kisgyerekekben valami zavaros, összetett ismeretanyag halmozódik fel, aminek az iszlám értékekhez van a legkevesebb köze. Gareb professzor szerint ez a jelenség veszélyes következményekkel fenyeget. Ezért ő azt tanácsolja. hogy a szülők ne bízzák külföldiekre gyerekeik nevelését. (MTI-Panoráma)
