Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

1992. április 6., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A kisgazdák ellenzéki tézisei (II.) Á megyei aleltiök értelmezésében A kővetkezőkben folytatjuk a kisgazdák Torgyán József által meghirdetett ellenzéki programját, amelynek egyes té­ziseit — szükség szerint — Szabó Elek megyei alclnük ér­telmez. 11. El kell kerülni a párt szélsőjobbra tolódását. Nem lehetünk a szélsőséges ele­mek gyűjtőhelye. Törekedni kell, hogy a párton belül a szélsőséges nézetek ne ter­jedjenek el. 12. A munka világának szervezeteivel — szakszer­vezetek, szövetségek, kama­rák stb. — a legjobb kap­csolatokat kell kiépíteni. Szolidaritáson alapuló tá­mogatást kell nyújtani szá­mukra minden olyan kér­désben, amely széles rétegek helyzetének javítását céloz­za. Sz. E.: — Ki kell lépni a határokon túlra, hogy ta­nulni, fejlődni tudjunk, hogy külföldön is legyenek támogatóink. 13. A munkáltatók szer­vezeteit meg kell győzni ar­ról, hogy a tulajdon hatéko­nyabb működtetése a Füg­getlen Kisgazdapárt politi­kája révén valósulhat meg. El kell érni, hogy anyagilag >s támogassanak bennünket. Sz. E.: — A tulajdon ha­tékonyabb működtetésén azt értjük, hogy a saját tulaj­don az, ami nem mossa el a munkát, tehát, hogy ki hatékony felhasználása ér­dekében minden politikai eszközt fel kell használnia a pártnak. 15. A kultúra világának meg kell mutatni a valós megbecsülésünket és igé­nyeinket. Biztosítani kell a kultúra területén alkotókat, hogy élvezői és nem irányí­tói kívánunk lenni ennek a területnek. 16. Az egyházakkal egy­formán meg kell ismertetni kereszténydemokrata elvein­ket. Mindegyik érezze, hogy pártunk elhivatottan küzd egy nemzeti-erkölcsi meg­újulásért, ami az egyházak segítsége nélkül elképzelhe­tetlen. Minden egyházzal jó viszonyt kívánunk kialakí­tani. 17. A kisebbségek érezzék, hogy a párt védi érdekeiket. Fontos, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá váljon: elvi­seljük a másságot, a kü­lönbséget. Az antiszemitiz­mus, a rasszizmus felszítá­sát nem tűrjük el. Sz. E.: — Ha sikerül lét­rehozni a kétkamarás par­lamentet, úgy annak felső­házában helyet kapnak a pulációikra gondolunk, a rádió és a tv megszerzése kapcsán. Jó példa erre a Hankiss Elemér elleni tá­madássorozat. 19. A párt külkapcsolatai- nak kiépítése fontos feladat. Szomszédainknál működő hasonló ideológiájú pártok­kal baráti kapcsolatot kell kialakítani. Törekednünk kell arra, hogy minél több nemzetközi szervezet tagjai legyünk. Sz. E.: — Ennek egyik el­ső megnyilvánulása, hogy a nyáron Ausztriában 3 hóna­pos, pénzkereseti lehetőséget nyújtó táborozást szerve­zünk fiataloknak, valamint narancsszedést Olaszország­ban. 20. A Független Kisgazda- pártot szervezettebbé kell tenni. Fel kell készíteni a választási kampány megví­vására. Ki kell alakítani ennek tartalmi és szerkezeti részeit. Sz. E.: — A volt járások mintájára körzeti titkársá­gokat kell létrehozni; önál­lóan, választási körzeten­ként. Vannak már az USA- ban alapszervezeteink, kül­földi támogatóink, rájuk is számítunk. Ugyanígy a kis­iparosok, kisvállalkozók tá­mogatására, hiszen nekik Tervezéstől a megvalósulásig Miko György, o Gani Danu­bius főkonstruktőre, tervező hajómérnak, mintegy 30 éve dolgozik a gyárban. Csak­nem 10 éve főkonstruktőr. Munkássága alatt 100 ten­geri hajón, több száz uszo­dám tervezésen dolgozott, megszállott hajóépítőnek tart­ják. A gyár úszódaruprog- tamjábon nagyban kivette a fészét. jetenieg német meg­rendelésre készítenek tenger­járó hajót. (MTI-fotó: Bala­ton József). Májustól: új törzsutas-rendszer 30 éves az IBUSZ ^ennyit dolgozik; valamint a résztulajdont érvényesülni hsgyja a közös tulajdon. 14- Az ország gazdasági szerkezete, termelési és fo­gyasztási rendszere korsze­rűsítésének alapját az inno­váció képezi. Ennek legfon- tosftbb eleme az alkotóerő, amelynek felszabadítása és Számos keresketlö meg most sincs tisztában azzal, hogy a telefonok, üzenetrögzítők és te­lefaxok csak a Postai és Táv­közlési Főfelügyelet engedélyé­vel hozhatók forgalomba — mondották a PTF és a Trendex Kereskedelmi és Forgalmazó Kft. közös sajtótájékoztatóján. Az engedély nélkül felszerelt kisebbségek képviselői is. 18. El kell érni, hogy a médiák objektiven tájékoz­tassák a közvéleményt. Fel kell lépni minden olyan erő ellen, amely a sajtót mani­pulálni, vagy szabadságát korlátozni akarja. Szí E.: — Itt elsősorban az MDF vezetőire és mani­sincs a parlamentben ér­dekképviseletük. * A pontba szedett tézisek — csak tézisek. A kisgazdák április 25-i, budapesti de­monstrációján hozzák nyil­vánosságra a párt konkrét cselekvési programját. Idén 90 éves a kontinens második legrégebben műkö­dő utazási vállalkozása, az IBUSZ Rt Nemrégiben — az Utazás ’92 kapcsán — már röviden szóltunk a ju­bileumi IBUSZ-év újdonsá­gairól, akcióiról. Velezdi Gyuláné, a területi igazga­tóság gazdasági igazgatója most arról tájékoztatott bennünket, hogyan kapcso­megtesznek azért, hogy az en­gedélyeztetési eljárás idejét le­rövidítsék, ez ugyanis még min­dig 4—fi hónapot vesz igénybe. A hosszadalmas procedúra rá­adásul nem olcsó mulatság, cgy-egy berendezés engedélyez­tetése félmillió forintba kerül. (MTI) lódik szűkebb pátriánk az országos programokhoz. — Máris érezzük a jubi­leumi év hatását, nagy az érdeklődés, sokan akarnak 1992-ben is velünk világot látni. Ennek természetesen nem csupán az az oka, hogy az idén különösen gazdag a kínálatunk, hanem az is, hogy márciusban 5—10 ezer forintos kedvezményeket adtunk olyan népszerű utakra, mint a Barceloná­ban nyáron kezdődő olim­pia, a gyerekek német nyelvtanfolyamai, London és az egyetemi városok, vagy például a Földközi tengeri hajóút. Természetesen év közben is lesznek még ked­vezményeink. A nyári olim­pia és a 90 év jegyében je­lent meg idei nyári külföl­di programfüzetünk, amely szinte az egész világ orszá­gaiba invitálja utasainkat. — Hallottunk arról, hogy újra indul a bulgáriai üdül­tetés . .. — Pontosan így van. Közismert, hogy a magya­rok mennyire megszerették a bolgár tengerpartot, ki­váltképpen a kisgyerekes családok. Ezért indítjuk új­ra a családok számára is el­érhető árakon a tengerparti üdültetést a Naposparton, az Aranyhomokon, Albenán és Druzsbán és igy tovább. De ebbe az olcsóbb kategóriába sorolhatók a görög és olasz apartmanok is, amelyeket szintén elsősorban családok­nak ajánlunk. Rangos szakmai esemény színhelye lesz június 1—6. között Budapest. Magyaror­szágon rendezik a világ leg­jobb tejelő-szarvasmarha fajtáját tenyésztő országok találkozóját, a 8. Holstein- fríz Világkonferenciát. A nemzetközi előkészítő bizott­ság a közelmúltban Buda­pesten összegezte az eddigi jelentkezéseket. Ezek szerint rendkívül nagy a nemzetkö­zi érdeklődés, több mint negyven országból, mintegy 300 szakember érkezik jú­nius elején Magyarországra. Továbbra is várják a ma­gyar tenyésztők jelentkezé­sét, természetesen függetle­nül attól, hogy mekkora te- hénlótszámmal rendelkeznek. (Jelentkezni lehet: 2100 Gö­— Azt is rebesgetik, hogy teljesen új alapokon újjá­szervezték az IBUSZ-klu- bot... — A régi IBUSZ-klubnak több tízezer tagja volt az országban. Mielőtt az új, május elsején induló formá­ról szólnék, hadd hívjam fel régi klubtagjaink, vagyis törzsutasaink figyelmét arra, hogy a bronz- és ezüstkörös törzsutasoknak még elisme­rünk 1—1 utat 5—10 ezer, illetve az aranykörösöknek 2 utat 20 ezer forint érték­ben. Ami pedig az új IBUSZ-klubot illeti, törzs­utasaink az ötödik utazás részvételi díjából 5 száza­lék, a tizedikéből 10 száza­lék, a tizenötödikéből pedig 15 százalék kedvezményt kapnak meghatározott szem­pontok alapján. — Nem csupán mi uta­zunk, hanem mi is foga­dunk vendégeket. Sokan vi­szik el szívesen külföldi ro­konaikat, barátaikat, vendé­geiket a népszerűvé vált gulyás-partikra, amely a főváros egyik slágere lett. Lesznek-e az idén is gu­lyás-partik? — Már be is indultak. Hetente négy alkalommal, de ^ nagyobb létszám esetén akár a hét minden napján megrendezik a ..Magyar tra­díciók” című műsort, s hoz­zá a vacsorát. Az idén a programhoz tartozik az „IBUSZ 90 éves története” kiállítás megtekintése is. —ny-s— döllő, PL; 57. Tel.: (28) 20- 387, fax.: (28) 30-184, telex: 22-6481). Kiemelkedő eseménye lesz a rendezvénynek, hogy ez alkalommal alakul meg a Holstein-fríz Tenyésztők Világszövetsége. Ez is jelzi a magyar tenyésztőknek a világban kivívott rangját. Európa legnépesebb és leg­értékesebb Holstein-fríz ál­lománya nálunk alakult ki. Sajnos, ezidő szerint csök­ken a tehénlétszám, a tejre adott költségvetési támoga­tás megszűnt, így az idén várhatóan 10—20 százalékkal kevesebb tejet képes meg­venni a lakosság. Egyébként Uj-Zélandon kívül csak Ma­gyarországon nem támogat­ják a tejgazdaságokat. Csak engedélyeztetett teleiont berendezések ugyanis rontják a többi, technikailag megfelelő készülék működésének haté­konyságát is. A tájékoztatón jelen voltak a Panasonicnak a forgalmazói is. A Trendex Kft. képviselői el­mondották: az elmúlt évben csaknem 250 milliós forgalmat bonyolítottak le, s mindent iiiaai Mondja a tovaris a Zsar- nain, hogy harminc forint. Ügy mondja, hogy a cédulá­ra ráírva felmutatja a szá­mot. Összenézünk. Szemé­ben egy kis ijedtség, hogy talán sokallom az árat. Jó­magam azt próbálom ki­fürkészni az ő szeméből, hogy vajon komolyan gon­dolja-e a harmincast, vagy ugrat. Esetleg más számot emelt föl... Nem. Nem más számot emelt föl, eny- nyit kér az áruért. Az áru egy kisbalta, ki­rándulóknak, erdőjáróknak való, akik nem akarnak sok mindent cipelni, de ezt a kis szerszámot érdemes­nek tartják. Célszerűen hajlított nyelű kisbalta, eléggé tisztességes bőrtok­ban, mely révén fölakaszt­ható a derékszíjra, vagy nadrágszíjra. Nálunk a bőrtok többe kerülne har­mincnál. A tovaris — nyilván kez­dő — egyszerűen átszámí­totta a balta rubelárát fo­rintra. Gondolva, hogy így jól jár, meg tisztességes is. Harminc forint jött ki ne­ki. Akkor viszont majd meglepődik, ha a vásár után bemegy valamely korcs­mába és tapasztalja, hogy a 30 forintért nem kap egy üveg sört. Pedig otthon a balta áráért — rubelben — bizony kapna. Kapna több sört is. Ha lenne. Sör. Ha majd újra átjön, akkor az árusítás előtt föltehetően körülnéz a boltokban. És akkor tapasztalhatja, hogy mennyibe kerül nálunk mondjuk egy üveg sör és mennyibe egy balta. Meg­hökkenve tapasztalhatja, hogy például náluk egy va.- saló 8 rubel és ugyanennyi egy üveg pezsgő is, itt, mi- nálunk viszont egy szolid vasaló úgy ezer forint kö­rülit kóstál, de ebből a va­salóárból öt-hat üveg pezs­gőt is meg lehetne vásárol­ni. Szép lassan fölfedezi a különbözőségeket, ismerke­dik a pénz vásárlóértéké­vel, mely nem ugyanaz itt, mint ott, vagy amott. Ahány ház... Mindezt a naiv történet­két, ezt. a szemléltetésnek is igen gyatra valamicskét az hozta elő, hogy nem is oly régen, a magyarországi tejárak (ismételt) felemelé­sénél illetékes miniszté­riumi ember a tévé mun­katársának „miért” kérdé­sére elsőként az osztrák lej­árat hozta föl. Mondván, hogy ott hány schillingbe kerül a tej és ez magyar forintra átszámolva bizony jóval magasabb, mi tehát még mindig jóval alatta ... stb. Van bizony egy kis el­szomorító ebben az „érve­lésben”, különösen ha az embernek eszébe jut, hogy nemrég még úgy tűnt, kénytelenek leszünk tej­ben-vajban fürödni, annyi van belőlük. Ezt elkerü­lendő — mert ugye ez a fürdés mégsem lenne ill- domos — pénzeket, szép összegeket ajánlottak föl a tejelő tehén levágójának. Most meg ugye ... Dehát ma már szeren­csére mindenki utazhat külországokba kedvére, ha van hozzá lehetőssége. (Bu- gyellárisa.) És, aki utazgat, nézelődik, azt is tapasztal­ja, hogy például ugyanan­nyi schilling ott, a maga országában nem azonos ér­tékű az egyébként átszá­mítva azonos forint men­nyiségével, mely forintot viszont itthon hasznosít­juk. Ugyanannyi schillin- gért ott nem ugyanannyit lehet vásárolni, mint a megfelelő mennyiségű fo­rinttal litt. Akik járják a világot, mást is láthatnak. Mond­ják, akik járják például az északi részeket, a skandi­náv országokat, hogy ott, arrafelé a népek, mintha nagyobb biztonságban élné­nek, mintha egy bizonyos életszínvonal megteremté­séért nem kéne nekik any- nyit melózniuk, mint itt, a Kárpát-medencében. Vala­hogy így alakult ki az év­századok, inkább évezre­dek során. Ugyancsak illetékes em­berek nálunk időnként ép­pen őket hozzák elénk pél­daképül, amikor a nyug­díjkorhatár felemeléséről van szó. Hogy bezzeg ott, északon, ugye tovább kell dolgozni a nyugdíjig! Vajon igazunk van-e, amikor mi, itthoniak, Kár­pát-medenceiek, hol a leg­magasabb a világon az in­farktus, az öngyilkosság, hol most újra emelkedik a tbc, a „magyar betegség”, szóval mi arra gondolunk, hogy például a Volvo is egy kocsi, meg a Trabant is, mégis! A Trabanttól nem lehet kívánni, hogy annyit bírjon. Persze, per­sze, ostoba példa. De talán szemléletes. Jelzi különbö­zőségünket. Valamelyest. A munkanélküliség nö­vekedésének idején szokás utalni Amerikára is. (Fö­lösleges mondani, melyik­re. Csakis és kizárólag ar­ra az egy bizonyosra.) Oly módon szokás utalni rá, hogy ott egy ember élete végéig, illetve munkaképes korának végéig legalább öt- ször-hatszor vált foglalko­zást. Bizonyára így is van. Hol is? A kétszáz éve sta­bil, saját törvényei szerint kialakított társadalmi, gaz­dasági rendben! Ott van így! Ahol persze ezen kí­vül még sokminden egyéb is másként van — már régóta — mint nálunk. Ez a „sokminden más” pedig tehetővé tette — egyebek között — az ötszörös-hat­szoros váltást is. Egyébként, miként a pél­da mutatja, a Kárpátaljá­ról a Zsarnaira érkező to­varis még nem érzékeli a különbözőségeket. Majd szép lassan, a saját kárán okulva, figyelni kezdi. Ta­lán egyszer megszokja. Priska Tibor ||P s\-5 | s '■•A-.VCx V ts. V ■, .V>0 0 v;. •• ....

Next

/
Thumbnails
Contents