Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-28 / 100. szám

XLVIII. évfolyam, 100, szám 1992. április 28. Kedd Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Készen állnak a demokrácia keretei A köztársasági elnök az elmúlt két évről Budapest (ISB) 1990. május 2-a fordulópont volt a magyar államiság történetében, e naptól ismét a demokrácia követelményeinek megfe­lelően választott törvényhozás működik az or­szágban. A hosszú szünet utáni első szabad választási ciklus derekán Göncz Árpád köztár­sasági elnököt kértük meg, hogy mondja el: mit tart az eltelt két évről és az előttünk álló időszakról. — A magyar társadalom többsége számá­ra az utóbbi két év kínált először a demok­ráciához köthető élményeket. Véleménye szerint mi a demokráciának az a minimum- tartalma, amivel minden polgártársunk megismerkedhetett 1990 májusa óta? — ösztönös válaszként azt mondanám, még nem ismerkedtek meg a demokráciá­val, elgondolkodva a dolgon, azt mondom, hogy már igen. Az ország polgárai élhetnek a szólás szabadságával, élvezhetik a sajtó- szabadságot. A két év eredménye, hogy a korábbi rezsimmel szemben, melyben a po­litika a hatalom akaratából csak nyomokban jutott el az emberekhez, most a viták nagy hullámokat vetve széles körben látni enge­dik, mi módon születik meg egy-egy döntés. A vélemények kimondhatósága alapfeltétel, még akkor is, ha férges vélemények is nap­világot láthatnak. A gazdasági szabadság hatása már ellentmondásosabb formában je­lentkezik. (Folytatás a 2. oldalon.) Lemondott a német külügyminiszter Tegnap bejelentette lemon­dását Hans Dietrich Genscher, a német diplomácia vezetője. A világszerte ismert politikus, 18 éven át volt az NSZK, majd Németország külügyminisztere. Külpolitikája legfontosabb alapelvének a kiszámítható­ságot tartotta, és tudatosítot­ta: az -NSZK a NATO szi­lárd tagja, de kiemelt fon­tosságot tulajdonított a kele­ti kapcsolatnak, az európai enyhülés folyamatának. So­kat tárgyalt külföldön. Ma­gyarországon tíznél is több­ször járt, először 1976 áprili­sában, utoljára az idén feb­ruárban. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter 1985- ös visszavonulása után hét évig Genscher volt a világ külügyminisztereinek doyen­je, lemondásáig pedig a nyu­gati világ legrégebben hiva­talban levő külügyminisztere, aki 18 évig töltötte be tiszt­ségét. (MTI) ■MH Regionális gazdasági napok Miskolcon Az utolsó nehéz év az iparban ■ A vártnál kevesebb érdeklődő jelenlétében nyitotta meg tegnap, az első regionális gazdasági napok rendezvény- sorozatát a miskolci Nemzetközi Kereskedelmi Központban dr. Gyulai Gábor, címzetes államtitkár, Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megye köztársasági megbízottja. Ért­hetetlen ez a viszonylagos érdektelenség, mert hiszen a régió gazdasági szervezetei, intézményei, s annak is ve­zetői most és itt hét minisztérium képviselőitől szerezhet­nek olyan információkat, amelyeket a gyakorlatban szer­vesen használhatnak majd. A gazdaságpolitikai kon­ferencia első előadását dr. Szabó Ivá» ipari és 'keres­kedelmi miniszter tartotta az iparpolitika rövid és hosszú távú feladatairól. A tárca vezetője részletesen szólt a gazdasági átalakulás­ról. a privatizációról, ener­giapolitikánkról. a bankok helyéről, szerepéről. Meg­erősítette, hogy bár az anya­gi termelés szférájában az idén ás várhatóan 10—20 százalékos lesz a vissza­esés, de nagy valószínűség­gel mondható: az idei az utolsó év, amikor még esik az ipari termelés. A csődeljárásról szólva a miniszter megemlítette: egyedileg kell megvizsgálni minden vállalatot, hogy mi­ért jutott válságos helyzet­be. Másképp 'kelül kezelni egy céget akkor, ha a rossz gaz­dálkodás vitte csődbe, s másként, ha piacvesztés, fél­bemaradt fejlesztés, rossz gazdálkodás vitte oda. Jó hír­ként hangzott el: elkészült az új iparpolitikai koncepció menetrendje. Eszerint elsőd­leges a világpiac és az euró­pai piac mozgásának felmé­rése, az ipari fejlesztések irányának meghatározása. Vizsgálják azt is, hogy mi­lyen külföldi piacokra lehet betörni. Túl vagyunk az ország fizetőképességének rendbeté­telén, és hasonló mondható el külgazdasági egyensú­lyunkról is. Az ipari és ke­reskedelmi tárca vezetője több, mint kétmilliárd dol­lárra tette azt az összeget, ameily az idén beáramolhat külföldről, a magyar gazda­ságba. És ez annak köszön­hető, hogy hazánkban adot­tak a piacgazdaság jogi és intézményi feltételei, s ha a törvénykezés üteme nem torpan meg, akkor még az idén elkészül minden olyan 'törvény, amely a gazdaság folyamatos működéséhez el­engedhetetlen. A miniszter szólt arról is, hogy az év élső három hó­napjában az áremelkedés üteme elmaradt a tervezet­től, s így az infláció mérté­ke 20—25 százalék körül ma­radhat, sőt, inkább a 20 szá­zalékhoz közelít majd, A gaz­daság fejlesztéséről szólva kijelentette: a termelés nö­velésére hathatós intézkedé­seket tesznek, gyorsítják a privatizációt, és segítik a ha­zai befektetők tulajdonszer­zését is. Majális ’92 A Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségének Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei vezetősége tegnap újra tanácskozásra hívta a csa- nyiki majális megszervezé­sében érdekelteket. A meg­beszélést eredetileg a kis­tanácskozóban akarták meg­tartani, de a helyiség szűk­nek bizonyult. Úgy látszik, többen akarják, hogy május elsején, a munka ünnepén a munkások és a munka nélküliek találkozzanak. Nem titkolt szándékunk — hangoztatta Balogh Bé­la, az ünnepséget szervező operatív bizottság vezetője, a Vasas Szakszervezet Me­gyei Szövetségének titkára —, hogy május elsején a legidőszerűbb kérdésekről szóljunk. A munkanélküli­ség veszélyéről, a munka­helyek védelméről, az el­szegényedés megállításáról, és figyelemfelhívóként a deviáns magatartások sza­porodásáról. Miskolcon, a Majális­parkban a hagyományos szolgáltatásokkal várják az ünneplőket. A műsort két helyszínen rendezik, a felső és az alsó színpadon. Az ünneplőket a MÁV fúvós- zenekar műsora köszönti, majd ejtőernyősök ugranak ide MSZOSZ-zászlókkal, felrepülnek a sárkányrepü­lők is. Ünnepi köszöntőt 11 órakor Paszternák László, a Vasas Szövetség országos elnöke, országgyűlési képvi­selő mond. Aztán sportbemutatók kö­vetkeznek, majd fellép Bach Szilvia, lesz operettgála, divatbemutató, és lesznek játékos sportversenyek. Az. (Folytatás a 2. oldalon) Az ipari miniszter látogatása a bükkábrányi kiütésen Dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter, dr. Goda Miklós vezérigazgató társaságában megtekintettte a bükkábrányi kül­színi fejtést. Versenyképes mezőgazdaságot! Agrárgazdaságunk helyze- térál, aktuális feladatairól űr. Elek Sándor, a Föld­művelésügyi (Minisztérium helyettes államtitkára tartott előadást. Következzék ennék rövidített változata. Az előző évtized végén el­mondhattuk, hogy nemzet- gazdaságunk nemzetközi szempontból :is fejlett, ex­portorientált mezőgazdaság­gal büszkélkedhet. Az ismert Politikai változásók miatt azonban összeomlott a ikelet- európai pliac, amely nagy mennyiségű árut vett át tő- fűnk. A várt 30 százalékos csökkenés helyett 75 száza­lékkal ilett. kisebb az említett Piac igénye termékeinkre. A kormány így a korábban el- képzeltnél is nagyobb mér­tékben kénytelen átalakítani a mezőgazdaságot. Az átalakítás első lépcsője a tulajdonviszonyok megvál­toztatása már folyik — három fő irányba. Lesznek tulajdonon alapuló szövet­kezetek, vagy más társasági formák; családi farmergaz­daságok és úgynevezett •részfoglalkozásúak, akik jövedelmüknek csak egy ré­szét szerzik a mezőgazdaság­ból. Az államtitkár-helyettes elmondta, hogy >az élelmiszer- ipar privatizációja részben végbement. Főiként az élve­zeti cikkek előállítói keltek el. Az egyéb — hús, barom­fi, — vállalatokat pedig „fel­javítás” után adják magán­kézre. Sok a kérdés az állami gazdaságok privatizációja körül, idővel ezek is tisztá­zódnak. A mezőgazdaság termelésé­ről szólva dr. Elek Sándor megemlítette, hogy megin­dult a szerkezet átalakulása: csökkent a búza, nő a kuko­rica aránya. Sajnos, az álla­ti termékek piaca nem lat­szik biztosítottnak. Az agrár- gazdaság tavaly 1,7 milliárd dollár értékben exportált úgy, hogy közben az export- támogatások 40 százalékkal csökkentek, s ma olyan ala­csony szinten vannak, mint Üj-Zélandon és Ausztráliá­ban. A kormányzat a mező­gazdaságon úgy segíthet, hogy olyan törvények meg­születését kezdeményezi, amelyek fokozzák az ágazat versenyképességét. Ilyen a szövetkezeti és átalakulási törvény, valamint a megszü­letés előtt álló agrárpiac« rendtartást szabályozó tör­vény. Ezt szolgálja az Agrár­piaci Rendtartás Bizottsága, amely a tárcák között koor­dinál, valamint a megalaku­ló terméktanácsok. Térségünkről szólva a he­lyettes államtitkár elmondta, hogy sajnos éppen azon ré­giók közé tartozik, ahol a mezőgazdaság kedvezőtlen adottságok között küszködik, az ipar pedig óriási válság­gal küzd. A kormány elkép­zelése, hogy ahol nem tud­nak támogatás nélkül termel­ni, ott — eppen a verseny- képesség érdekében — ne termeljenek. Nem a mező- gazdaságot kell ezentúl do­tálni, hanem az adott térsé­get támogatni, fejleszteni Erre az idén egy hat milliárd forintos alapot sikerült elkü­löníteni nagy valószínű­séggel ennek fele a mező- gazdasági infrastruktúra fej- lesztésére jut. A támogatások közül az a jó, amely egyéb források bevonására, így töb­bek között lakossági pénzek (Folytatás a 2. oldalon) A gazdaságpolitikai kon­ferenciára Miskolcra érkező dr. Szabó Iván ipari és ke­reskedelmi miniszter teg­nap, a kora délutáni órák­ban ellátogatott Bükkáb- rányba, a Mátraaljai Szén­bányák külfejtéses bánya­üzemébe. A minisztert a helyszínen a vállalat, vala­mint a bányaüzem vezetői fogadták. A vállalat tevékenységé­ről dr. Goda Miklós vezér- igazgató adott rövid tájé­koztatást. Többek között szólt arról, hogy a bükkáb­rányi külszíni fejtésen ren­delkezésre álló mintegy 550 millió tonnás szénvagyon hosszú távra biztosít mun­kalehetőséget. Ez annál is inkább fontos tény, hiszen jelenleg ez a munkaterület mintegy ezer, a környéken élő ember számára biztosít munkát, megélhetést. A bükkábrányi és a vi- sontai külfejtéses bánya­üzem egyébként nagyjából 50—50 százalékos arányban biztosítja a lignitet a hő­erőmű működéséhez. Vál­lalati szinten elkezdődött egy jelentős privatizációs folyamat — hangzott a tá­jékoztatás —, valamint az elmúlt év október 1-jétől megkezdődött a felszámo­lás. A likviditást az év végére elérték, s az elmúlt hónapokban többszáz milli­ós többlet termelési érté­ket sikerült elérnie a vál­lalatnak. Adottak a feltéte­lek tehát ahhoz, hogy az év végén hozzálássanak a részvénytársasággá való át­alakuláshoz. A tájékoztató után a miniszter megtekintette a külfejtést, ahol egyébként három műszakban végzik a munkát. * Bükkábrányból az ipari és kereskedelmi miniszter visszatért Miskolcra, ahol találkozott a sajtó képvise­lőivel. (A sajtótájékoztatón elhangzottakról szerdai szá­munkban adunk részletes tudósítást.) Az esti órákban dr. Szabó Iván az MDF miskolci szervezete által rendezett lakossági fórumon vett részt.

Next

/
Thumbnails
Contents