Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-03 / 80. szám
mw3 ^ i BORSOD-ABA HD XLVIII. évfolyam, 80. sióm 1992. április 3. Péntek Ára: 9,60 Ft vIPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA De jó lenne egy vasút... Több, mint tíz esztendeje született a döntés a bodrogközi kisvasút felszámolásáról, s • bár a íelszámolás ellen Bodrogköz népe tiltakozott, a döntést követően rövid idő elmúltával felszaggatták a síneket, s végérvényesen megszűnt az évtizedekig jó szolgálatot tevő kisvasút. Az „eredmény” úgyszintén rövid idő elmúltával, mar a megszüntetést követő első évben nagyon is érzékelhető valósággá vált: tetemesen, sokszáz millió forinttal növekedtek a térségben a szállítási költségek, ugyanakkor a Volán nem tudta teljesíteni a vállalatok szállítási igényeit. A lakosság pedig közvetlenül is megszenvedte a vasút hiányát, az autóbusz ugyanis jóval drágábban szállított, mint a vasút, a színvonalról, a pontosságról nem is szólva. Újra felerősödtek hát a tiltakozás hangjai, de most már azért, hogy építtessék fel újra azt, amit leromboltak. Dr. Földi Ferenc, a választókerület hajdani országgyűlési képviselője 1989. szeptember 27-én interpellációt nyújtott be a vasút megépítése tárgyában, majd a közlekedésügyi miniszter másodszori előterjesztését követően 1990. február 1-én a következőkben határozott az Országgyűlés: „... A kormány tárja fel a vasút visszaállításának gazdasági forrásait, beleértve a hazai erőket, és az esetleges hitelfelvétel lehetőségét is. Ennek értelmében hozzon létre szakbizottságot, mely bizottság elemezze a Bodrog- és hegyközi vasút helyi és népgazdasági jelentőségét, és készítsen döntéselőkészítő javaslatot.” Racionális érvek szóltak és szólnak ugyanis a vasút újbóli felépítése mellett. De az új vasút már nem keskeny-, hanem széles nyomtávú lenne, s lényegében követné a hajdani vas-4 út nyomvonalát. Tervek, számítások készültek — lapunkban nem egyszer szóltunk ezekről —, mely tervek lényegét megismerhették mindazok, akiket a vasút léte, vagy nemléte a leginkább érint: Bodrogköz népe. És a bodrogközi emberek nagyon is akarják ezt az új vasutat, amelytől e vidék mezőgazdaságának, iparának fellendülését, az életfeltételek javulását remélik. Ügy tűnik, a vasút építésének ügye sínre került, legalábbis ami a jó szándékot illeti. Támogatják a pártok, a politikusok; a kisgazdák például alapítványt tettek, amellyel szeretnék előremozdítani a vasút megépítését, de megalakult már az építés} szorgalmazó kuratórium is. A fentieket abból az apropóból vetettük papírra, hogy a Közlekedéstudományi Egyesület Borsod-Aba- új-Zemplőn megyei szervezete rendezésében ma délután, Miskolcon a Technika Házában ankétra kerül sor, amelynek témája: A magyar közlekedéspolitika és hatása Eszak-Magyaror- szágra. Az ankét egyik előadója Rajkai Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára, aki a közlekedéspolitika új irányelveiről beszél. De nagyszerű lenne valami jót, biztatót hallani a bodrogközi vasútról... Szarvas Dezső Hazánkba érkezett a görög miniszterelnök Konsztantin Micotdkisz, a Görög Köztársaság miniszterelnöke tegnap délután hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A görög kormányfőt délután fogadta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. Konsztantin Micotakisz ma délelőtt ül tárgyalóasztalhoz vendéglátójával, Antall József miniszterelnökkel. (MTI) Szerződésbontás Diósgyőrött Tornyi finalás a kispadi A vasúti kerékpárokat továbbra is gyártják Harmadszor is . dobra verik a Digépet A gépgyár még dolgozik Tulajdonképpen az a legnagyobb újság a Diósgyőri Gépgyárban — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Rédei László, a felszámolással megbízott Reorg Részvénytársaság elnöke —, hogy a cég működik. És ez — látva és tudva az ózdi és a diósgyőri kohászat, valamint a miskolci drótgyár helyzetét — már nagy eredménynek mondható. Bár a pénzügyileg tönkrement Di- gép felszámolása idestova másfél éve tart, de a vállalat azóta is prosperál, töb- bé-kevésbé eredményesen. Ez idáig a Digéptől ebben az évben mintegy 1,6 milliárd forint értékben rendeltek meg kábel- és húzógépeket, lemezollókat, préseket, szivattyúkat. A vállalatnak jó esélye van arra, hogy ezt az 1,6 milliárdos megrendelést megduplázza és így minimálisan nulla eredménnyel, de inkább nyereséggel számoljon 1992-re. Bár a gépgyár 5,6 milliárd forintra tehető vagyonát már kétszer hirdették meg értékesítésre, ez idáig komoly, tőkeerős érdeklődő nem akadt. Ám van esély egy újabb pályázat kiírására, a felszámolás alatt álló vállalat értékesítésére. Így várhatóan április közepén ismét „dobra verik” a Digépet, a pályázatokat május végéig lehet benyújtani. Hírek szerint az Egyesült Államokból is érdeklődnek az egykor 8 —10 ezer embert .is foglalkoztató gyár iránt. (Csak zárójelben: ma 3700-an dolgoznak itt.) A napokban felröppent Toyota—Digép kapcsolatfelvételt Rédei doktor kacsának minősítette, de azért megjegyezte: a legújabb pályázati anyagoit megküldik a Toyotának is. Ami még újdonság: jelentkezett egy nyugat-európai befektető cég (nevét egyelőre homály fedi), amely hajlandó lenne a Digép értékesítésére. Igaz, ebben az esetben kifutnának abból a két évből, amely alatt a felszámolást be kell fejezni. Ám ha a hitelezőktől és a bíróságtól felhatalmazást kap a Reorg Rt. a tárgyalások folytatására, akkor még 1993- ban is tarthat a Digép értékesítése . . . Diósgyőrött bekövetkezett az, amire hetek óta számítani lehetett: a hivatalos megfogalmazás szerint „ ... közös megegyezéssel, egészségi állapotára való tekintettel szerződést bontott a DFC és Vlád László. A vezető edzői teendőket a szezon végéig Tornyi Barnabás látja el.” A felek tehát elváltak ágytól, asztaltól, az új szerzemény pedig tegnap már edzést is vezényelt a pirosfehér társulatnak. Kíváncsiak voltunk Veréb György ügyvezető titkár véleményére. íme: — Vlád László két héttel ezelőtt megírta levelét, amelyben kérte felmentését. Ezt több okra hivatkozva tette: lelki és idegi kimerültség: a szurkolói sértegetés durvasága; a csapat érdekeinek messzemenő figyelembevétele. Akkor megbeszéltük, hogy addig csinélTegnap beszüntette termelését az ózdi kohászat. Aki még a gyárban van. az a havi zárással, takarítással, állagmegóvással foglalkozik. A cég teljes leállítására azért volt szükség, mert a napokban életbelépő csődja. amíg nem találunk utódot. Meg kell mondanom, hogy Laci bácsi ezt teljes odaadással végezte, igyekezett feltüzelni a játékosokat, égett a bizonyítási vágytól, s mindent -elkövetett, hogy ne haljon meg a remény. Végül is vele szerzett a csapat a két idegenben lejátszott mérkőzésen, 3 pontot! — Ez azonban kevésnek bizonyult... Nőtt a szurkolói elégedetlenség, a táblázaton kedvezőtlen változások következtek be, s pillanatnyilag 3 pontos a hátránya a gárdának az osztályozás helyhez képest... — Tárgyalásaink szerda éjszaka vezettek eredményre, akkor állapodtunk meg Tornyi Barnabással. A tavaszi idény végéig kértük fel a vezető edzői teendőik ellátására. (Folytatás az 7. oldalon) törvény értelmében semmiféle veszteséges termelést nem folytathatnak. Ha ezt megszegik, a vezetőket igen súlyos szankciókkal sújtják, elvileg még börtönbüntetést is kiróhatnak rájuk. (Folytatás a 2. oldalon) Fenyeget a csődtörvény Termelést szüntess Ózdon! „Az elsüllyedt Atlantiszra nem lehet visszatérni” A vidéki televíziózás rangja Regionális tévéműsorok Miskolcról A sajtótájékoztatón megállapodás jött létre az együttműködésről. Képünkön, balról jobbra; Nagy József, az Észak-Magyaro rszág belpolitikai rovatvezetője, Gulyás István, a VTV főszerkesztője és Kása Árpád gyártásvezető. Példák bizonyítják: a jó helyi tévék elű'bb-utóbb kinövik magukat a környezetükben. Annál előbb következik be mindez, minél inkább predesztinálja erre ezeket a médiákat a földrajzi, gazdasági. társadalmi és kulturális környezet', minél érzékenyebb a befogadó közegük arra a hatalmas iníormációözönre, ami körülvesz bennünket. És persze szükséges ehhez az újságírói, operatőri érzékenység és kellő vizuális kultúra is, a tájegység, a szűkebb haza alapos ismerete és szeretete. Sőt, valószínű. még sok minden egyéb (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Sehamschula György, a -Munkaügyi Minisztérium államtitkára volt a Miskolci Bölcsész -Egyesület első olyan vendége, aki a kormányzó hatalom képviseletében jelent meg. Előadásának tartalma azonban jóval túlmutatott az egyesület érdekelt- ségi körén. Bevezetésként a rnagvar gazdaság összeomlásához, válságba jutásához vezető utat elemezte — a közgazdász szemével. A gond valójában a második világháború után kezdődött, amikor — más út nem lévén a termelés növekedéséhez nem a technikát fejlesztettük, hanem a dolgozók létszámát növeltük. De eljött az az idő, a nyolcvanas évek vége, amikor a fejlett technológiát már nem lehetett a létszámmal helyettesíteni. Ez okozta a gazdasági összeomlást, ami politikai válságot hozott magával. Egyetlen, út maradt: felzárkózás a Nyugathoz. Az „elsüllyedt Atlantiszra” nem lehet visszatérni. ,Ami még a tényékhez tartozik- -Nyugat-Eu-rópa mar a ’60-as, ’8Ö-as évek között végrehajtatta azt a váltást, amibe most mi belefogtunk, és sehol nem ment a munka- nélküliség emelkedése nélkül. És ami megyénket különösen érinti: m-mdenütt a hagyományos nehézipar érezte meg a legjobban a változást. Logikus-, áttekinthető és nehezen vitatható tényeket felsorakoztató volt az előadás. De azt még mindig nem tudjuk, az önmagáitól nem érdeklődő fiatallal hog> hitessük el, érdemes tanulni, mert valóban eljön az idő, mikor nem a csődeljárások és általános leépítések döntenek sorsukról, hanem az elvégzett munka. minősége.
