Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-17 / 92. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. április 17., péntek Gázvezeték-rekonstrukció Miskolcon „Egy kórházban kellene gondolkodni!” Öt esztendővel ezelőtt kezdődött el Miskolc belvárosában egy nagyszabású gázvezeték-rekonstrukció. A Tigáz Miskolci Üzemigazgatósága saját erőből látott hozzá a régi, sokhelyütt korrodálódott, gyakran meghibásodott acélcsövek cseréjéhez. Az elmúlt időszakban kicserélték a Kazinczy, a Bacsó Béla, valamint a Somogyi Béla utcai vezetékeket. A közelmúltban kezdődött el — mintegy 45 millió forintos beruházással — a Papszer utcától kezdve a Görgey Artúr úton végighaladva a Petneházy útig tartó újabb rekonstrukció. A kivitelezők — a miskolci üzemigazgatóság építésvezetősége, több szakaszban végzi el a cserét, s helyezi el a kemény polietilén —, szaknyelven KPE-csöveket. Arra törekednek, hogy a várhatóan június végére befejeződő rekonstrukciós munkálatok minél kevesebb fennakadást okozzanak a közlekedésben. Fotó: L. J. Vállalkozás a közoktatásban Szigorúbb szabályok a képviselőkre Budapest (ISB). Két ellenzéki parlamenti képviselő módosítani javasolja a törvényhozók jogállásáról szóló törvényt: a jövőben képviselő ne lehessen állami tulajdoni hányaddal rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, illetve állami vállalat igazgatója. Plack Péter és Matyi László szabaddemokrata képviselők jegyzik azt az önálló módosító indítványt, mely kiterjesztené a képviselői megbízatással összeférhetetlen foglalkozások, tisztségek körét. A szerzők úgy látnák jónak, ha ország- gyűlési képviselő nem lenne vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja olyan gazdasági társaságnak, melyben az állam is tulajdonos, valamint ha a honatyák nem (igazgatnának állami vállalatot. Az előterjesztők közül Matyi László indokolta lapunk számára a javaslatot, hangsúlyozván: a parlament ellenőrző funkciója szenved csorbát, ha bonyolult gazdasági kapcsolatrendszerek miatt összeférhetetlen szituációk alakulhatnak ki. A képviselő nézete szerint a törvényhozás tagja nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy a kormány ellenőrzése helyett iannak döntéseit kelljen végrehajtania. A magyar gazdaság jelen viszonyai között, s a mostarii szabályok révén erre nagy az esély, az állam még nagyon sok frissen alakított gazdasági társaságban rendelkezik érdekeltséggel, is meghatározó gazdasági egységek is működnek még állami vállalati formában. A vezetői- állásokat be kell tölteni, de ne a törvényhozás tagjaival — vélekedett Matyi László. Az összeférhetetlenségi szabályt tartalmazó indítvány az Országgyűlés plénumának döntése értelmében bekerült a törvényhozás tárgysorozatába, de nem kapott sürgősséget. Más, szintén sürgősség nélküli javaslatok sorsát figyelve az is feltehető, hogy ebben a parlamenti ciklusban nem is kerül rá sor. Emlékeztetőül: .a „Demszky—Hack-féle”; a titkosszolgálati ügynökökre vonatkozó javaslat, Bogárdi Zoltán indítványa a mező- gazdasági különbizottság felállítására, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló, ikormány által beterjesztett törvényjavaslat 1990 óta várnak megvitatásra. K. T. A fenti címmel rendezett Miskolcon kétnapos országos konferenciát a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, valamint a Fabula Humán Szolgáltató BT. Két éve már ugyanis, hogy nem állami fenntartási intézményben is tanulhatnak gyermekeink. De míg a magániskolák aránya 1948-ig majd' ötven százalékos volt, most mindössze egy százalék! Természetesen külön kell választani az egyházi és a nem egyházi magániskolát. (Ezután az egyszerűség kedvéért csak ez utóbbi csoportot nevezzük majd magánintézménynek.) A háború előtti ötven százalékból a többség egyházi iskola volt. Most az alig egy százalékban egyenlő arányban képviseltetik magukat, de szeptembertől „elhúznak" az egyházi iskolák. Ebben a csoportban 100—120 százalékos növekedést terveznek, míg a magániskolák száma mindösz- sze 8—10 százalékkal emelkedik. , Várhegyi György szociológus, az Oktatáskutató Inézet munkatársa tegnapi nyitó- előadásában részletesen ismertette a nem állami intézmények e két csoportja közötti különbségeket. Eltérő arányban képviseltetik magukat az egyes iskolatípusokA Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja nem kisebb célt szeretne elérni, mint azt, hogy a következő választások után bejusson a kormánykoalícióba. Á párt 1994 tavaszáig sem marad tétlen, befolyását a vállalkozói érdekek képviseletére veti latba. A kormányt nem tüntetésekkel, erőfitogtatással, harcias nyilatkozatokkal próbálja gazdaságpolitikájának megváltoztatására rábírni, hanem lobbyzni fog az iparosok, kiskereskedők érdekeiért. A párt e napokban indította meg korteshadjáratát a reménybeli választók megnyerésére. Április 14-én az Iposz és a Kisosz vezetőivel folytattak tárgyalásokat az érdekképviseletről, majd szerdán kihelyezett ülést és vállalkozói fórumot tartottak Ózdon, tegnap pedig Kazincbarcikán és Tokajban találkoztak a városok vezetőivel, Sárospatakon este újabb vállalkozói—lakossági eszmecserén vettek részt. Az ózdi fórumon tapasztalhattuk: a pártnak jó esélye van a tömegbázis kiépítésére. A pártelnök, Zwack Péter a? egész országban népszerű személyiség, de ettől talán lényegesebb. hogy a vállalkozók, az iparosok elégedetlenek a kormány politikájával és hatékony érdekképviseletet szeretnének látni a Parlamentben. Az iparosok nemcsak elégedetlenek. ban. Legszembetűnőbb a szakképzési „arányszámuk”: az egyházi intézményeknek öt százaléka, a magániskoláknak viszont közel kétharmada ebbe a típusba tartozik. Az iskolaszerkezetek közül az egyháziak szívesebben választják a 4 plusz 8- ast, vagy a 8 plusz négyest, míg a magánintézmények leginkább a 6 plusz hatost kedvelik. És igen eltérő az alapítás célja, körülménye is. Az egyházak a régi intézetet szeretnék feltámasztani, hagyományos pedagógiai felfogással, a magánintézmények viszont általában új, kísérleti jellegű pedagógiai modellt igyekeznek megvalósítani. Mindez nem azt jelenti, hogy nem életképes Magyar- országon a magániskoláztatás. A jövő legbiztosabb útja azonban az lenne, ha a fejlett ipari országokhoz hasonlóan az állam nonprofit szervezeteket vonna be az oktatásba. Ezeknek öt fő ismérvük van: az esetleges hasznot az oktatásba forgatják vissza; függetlenek az államtól; formális (bejegyzett) szervezetek; közhasznú • céloknak felelnek meg; a finanszírozásban nagy szerep jut az adományoknak. Nálunk azonban még olyan törvény nincs, ami lehetővé tenné ezek működését. hanem csalódottak és sértettek is. Az új hatalmi elit csak ígéreteiben beszél vállalkozás- barát politikáról. de tettei nem igazolják a szép szavakat. Petrenkó János közismert ózdi vállalkozó, országgyűlési képviselő, egyenesen vállalko- záseldenesnek minősítette a kormány rendeletéit, és kijelentette, a parlamenti képviselők döntő többsége dilettáns módon avatkozik be a gazdaság- politikába. Az ózdi eszmecserén az iparosok hosszasan és gyakran indulatosan sorolták sérelmeiket. Hallottunk olyan megjegyzést is. amely szerint a Ráko- si-korszakban a parasztok padlását seperték fényesre, most a vállalkozók pénztárát rabolják ki. A párt — hallottuk a fórumon — a legkiválóbb szakértőket nyerte meg magának. Elkészült a vállalkozásokat valóban támogató gazdasági programjuk, adókoncepciójuk és kidolgozták a magyarországi realitásokhoz alkalmazkodó egészségügyi reformtervüket is. Támogatóik, választóik sorában szívesen látnak bárkit, és várják mindazokat, akiket aggodalommal tölt el az ország jelenlegi helyzete, és éreznek magukban erőt, tettvágyai a változtatásokra. U. J. Vállalkozói fórum Ózdon Iparosok hátrányban Bányai Lajos és dr. Steier- hoífer György, az SZDSZ miskolci egészségügyi tagozatának két tagja tartott tegnap sajtótájékoztatót a város egészségügyi koncepciójáról, illetőleg annak hiányáról. Elmondták: — A történet mintegy egy évvel ezelőtt kezdődött azzal, hogy összehívtuk a város körzeti orvosait egy megbeszélésre a körzethatárok módosításáról. Ezzel egy időben szorgalmaztuk a városi közgyűlésen, hogy a város készítsen egy rövides egy középtávú egészség ügyi koncepciót. Mindkét kérdés tavaly októberben lekerült a napirendről. Ekkor az SZDSZ öszeállított egy vitaanyagot, amely átfogóan vázolta elképzeléseinket a város egészségügyi helyzetének javításáról. A két miskolci 'kórház igazgatója letette javaslatát a bizottság elé, amelyből egyértelműen kiviláglott, hogy a két kórház szembesült egymással, hiszen természetszerűleg mindenki a saját maga által igazgatott intézményt szeretné előtérbe tolni. Pedig —. akár csak idézőjelbe téve is, de — a városban egy kórházban kellene gondolkodni. Akár konkrétan is, hiszen az lenne az 'igazán szerencsés megoldás, ha a jelenlegi két városi kórház helyett csak egy lenne a későbbiek folyamán, két telephellyel. Lakatos Géza Ahogyan én láttam Az utolsó törvényesen kinevezett magyar királyi miniszterelnök Magyar- országon nem publikált, forrásértékű emlékiratából, — mely az Európa Kiadó gondozásában jelenik meg — részleteket közlünk 1944. őszének tragédiába torkolló eseményeiből. 8. A kormányzó elérkezettnek látja az időt Október 14-én, szombaton délután fél kettőkor Amb- rózy Gyula, a kabinetiroda főnöke a következő üzenettel keresett fel: „A kormányzó elérkezettnek látja az időt a fegyverszünet megindítására.” Feladatom, hogy még a délután bizalmas miniszter- tanácsot hívjak egybe (Jur- csek és Reménvi-Schneller kizárásával), melyen a koro- naíanácspn tárgyalásra kerülő összes teendőt megbeszéljük és előkészítjük. Az üzenet hallatára ösztönös nyugtalanság fogott el. Az volt az érzésem, hogy a döntő lépés katonai része nem. eléggé átgondolt, s nincs is megfelelően előkészítve. Nem volt tiszta képem a hadsereg várható magatartásáról. Aggodalmamnak kifejezést is adtam. Ambrózy azzal magyarázta a lépés sürgősségét és szükségességét, hogy az éppen Moszkvában ülésező konferencián az angolok és az amerikaiak is jelen vannak, ennélfogva szándékunkról mindhárom nagyhatalom egyidejűleg tudomást szerez. Majd futólag megemlítette: „Faraghótól Moszkvából újabb üzenet érkezett.” Ennek tartalmát nem közölte. Végül egy proklamáció tervezetét mutatta meg, melyet a kormányzó a rádión keresztül a nemzethez kíván intézni. Rövid eszmecsere után vállaltam a miniszter- tanács összehívását és megfelelő lebonyolítását. Vállaltam, hogy Hennyeynek utasítást adok jegyzékünk előkészítésére,. melyet a három nagyhatalomhoz semleges követek útján intézünk. Vállaltam a kormány minden 'politikai ténykedésének végrehajtását; fegyverszüneti kérésünkkel. kapcsolatban, beleszámítva annak belpolitikai és közbiztonsági következményeit. Biztosítottam Amb- rózyn keresztül a kormányzót, hogy az e tárgyban egybehívandó koronatanácson a kormány pozitív magatartást tanúsít. Időközben a koronatanács ülését másnap délelőtt 11 órára halasz@ A Föld Napja alkalmából a Fidesz Encs városi csoportja megemlékezést tart a közművelődési intézményekben szombaton 16 órától, ahol Slyaszny Sándor, az encsi Váci Mihály Gimnázium tanára. Magyarország környezeti ártalmai címmel mondja el észrevételeit. Ezt követően a résztvevők megtekintik D. Attenborough Élet a Földön című filmjét. tolták el. Ilyenformán személyem teljes latbaveitésével, szívvel-lélekkel és egész odaadással vállaltam a teljes „sötétbe ugrást”. Egyetlen aggályom támadt, miután elolvastam a prokla- máció-tervezetelt, éspedig a következő kitételt illetően: „Magyarország a mai naptól fogva hadiállapotban levőnek tekinti magát Németországgal.” Ezt a pontot teljesen elhibázottnak és az erőviszonyok figyelembevételével, kivihetetlennek tartottam. Ambrózy megnyugtatott, hogy a szövegen még történnek változtatások. Ebben megnyugodtam. A bizalmas csonka minisztertanács 14-én délután 5 árakor kezdődött. A sorsdöntő kérdést alaposan megvitattuk. A katonai helyzet előadására átkérettem Vöröst, a vezérkar főnökét, aki azonban vidéken tartózkodott. Helyette Nádas vezérkari ezredes, a hadműveleti osztály vezetője állt rendelkezésünkre, mint szakszem- pontból illetékes; Felszólításomra Nádas ismertette a harctéri helyzetet. Előadta, hogy a már tíz napja . dúló nagy csata a debreceni térségben váltakozó sikerrel folyik. Kérdésemre, van-e remény, hogy az ott bevezetett orosz seregtesteket feltartóztatjuk és „megsemmisítjük", Nádas ezredes határozott tagadással felelt. Amit azzal indokolt, hogy mögötte további orosz seregtestek vannak felvonulóban. Német részről viszont a 24. páncélos hadosztály épp most rakodik ki Budapesten. Ez a jelentés rendkívül kellemetlenül érintett. Nádast úgy bocsátottam el, hogy nem közöltem vele ülésünk célját. Egymás után szólaltak fel a kormány tagjai. Elvben magukévá tették az elhatározást a fegyverszünet megindítására. Egyesek azt latolgatták csak, vajon az Országgyűlés összehívása nélkül, 'a kormányzó és a kormány döntése alapján végrehajtható-e az akció. Ismertem a kormányzó véleményét e tái'gyban, és tudtam, hogy a dolog halaszthatatlan. Még ha hozzájárulna is a kormányzó, hogy bevonjuk az országgyűlést, ez csak időveszteség lenne, aimi pedig sem a németek várható ellenrendszabályai, sem a felfegyverzett szélső- jobboldal miatt nem kívánatos. Tisztáznunk kellett még a hadsereg magatartásának és saját katonai rendszabályainknak kérdését. Nem lévén jogom és hatásköröm a honvédséggel való rendelkezésre, átkérettem a minisztertanácsra a várból Vattay altábornagyot. Kérdéseinkre a főhadsegéd a következő válaszokat adta: a hadsereg A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Regionális Központjában jogsegély szolgálat működik. Minden pénteken délután 4—5 óráig várják azokat a munkavállalókat, akiknek munkakörükkel kapcsolatos jogi problémáik vannak. Címünk: Miskolc, Mindszent tér 3. 205. ártó. Telefon: 350-211 152. kormányzóhű magatartása nem kétséges, mert Dálnoki Miklós Bélával és Veress Lajossal, az 1. és 2. hadsereg parancsnokaival mindent személyesen megbeszéltek és elrendeztek. A királyi vár védelmét a karhatalmi erők és a felvezető utak aláaknázá- sa biztosítják. A 3. hadsereg parancsnoka, a németbarátságáról ismert Heszlé- nyá altábornagy nem számít, mivel ez a sereg szét van szórva, s egyetlen félig-, meddig ütőképes lovashadT osztálya feltétlenül hű marad a Hadúrhoz. ' Az Országgyűlés összehívásának problémáját — a jogász kormánytagok hozzászólása után — összegezve, a következő javaslatot teltem, kérve Vattayt, jelentse a kormányzónak: A másnapi koronatanácson — melyen jelen lesz a két nácibarát miniszter — adja elő szándékát, s elhatározását, amely után én majd kérem hozzájárulását az Országgyűlés egybehfvásához. Kérésemet a kormányzó tagadja meg ezzel az indoklással: az, idő sürget, a nehéz közlekedési! viszonyok mellett a törvényhozók nem hívhatók egybe a szükséges gyorsasággal, ezenkívül számos képviselő ma. is letartóztatásban van, tehát a csonka Országgyűlés nem képviselné a magyar nép összességének nézetét. Mindent összegezve: a kormányzónak — megítélése szerint — szuverén joga egyedül is dönteni a fegy- .1 verszünet kérdésében. Ezután én benyújtom a kormány lemondását, a kor- mán.yzó elfogadja, és nyomban kinevezi a régi kormányt jelenlegi összeállításában a fegyverszünet megkötésére. Ezt természetesen már eleve vállalom. A tervet a csonka minisztertanács elfogadta. Elgon-, dolásunk az volt, hogy a két nácibarátot állítsuk meglepetés elé. De előbb lássák, mily komolyan vitatjuk meg az alkotmányból eredő aggályainkat, s a túl gyors elhatározás se keltse fel gyanújukat, Intézkedésemre a külügyminiszter készítse elő az összes, szükséges jegyzékeket, melyeket a budapesti svéd, svájci és török követek közvetítésével a három nagyhatalomnak — Szovjet- oroszországnak, Angliának és az Amerikai Egyesült Államoknak — kívánunk továbbítani fegyverszüneti óhajunk tárgyában. A koronatanácsot követően, déli 12 órára kérte kihallgatásra a kor- mányzó Veesenmayer német követet. Az audiencián — a külügyminiszteren kívül — magam is jelen kívántam lenni. Az október 14-i tanácskozás a késő esti órákba nyúlt. Ennek végeztével kértem minisztertársaimat, hogy másnap — vasárnap — tartózkodjanak hivatalukban, a várbeli minisztériumok vezetői pedig lehetőleg a miniszterelnökségen időzzenek. Kívánságomnak valamennyien eleget tettek. Az esetleges német ostromra tekintettel feleségestül jöttek, élelmiszeres táskákat, egyéb szükséges holmit hozván magukkal. Következik: Tizenötödike
