Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

ÉSZAK-M AG YARQRSZAG 14 1992. április 16., csütörtök Rendőrség kontra bűnözés Matyóid« szemiigyre veszik az idegent A szövetkezetek átalakulásáról ' M termőföldre w®M<aitk®%á jogszabályok — Kapitányságunk nem £» látványos akciókra, kli.ugró teljesítményekre, hanem a következetes, szívós hétköz­napi munkára koncentrál. Az Interpol sem a zsenik­nek köszönheti eredményeit. Kitűnő nyilvántartásokkal, modern információs rend­szerekkel dolgoznak, s a kü­lönböző szolgálati ágak jól kiegészítik a másik tevé­kenységét. Mi is valljuk: csak úgy juthatunk egyről a kettőre, ha valamennyien azonos cél érdekében hajt­juk magunkat. A cél pedig nem más, mint továbbra is fenntartani Matyóföld vi­szonylag jó közbiztonságát, s megőrizni kapitányságunk kedvező pozícióit. Az előző mondatokat Nyá­ri István rendőr őrnagytól, a mezőkövesdi kapitányság vezetőjétől hallottuk. Ö ki­fejezetten kedvező helyzet­ben válaszolhatott kérdése­inkre, hiszen a főkapitányi értékelés a kövesdi rend­őrök munkáját a legjobbnak találta a Borsod-Abaúj- Zemplénben működő tíz ka­pitányság versenyében. — Mi lefiet a siker titka? — Rendőreink döntő több­sége alapos hely- és ember- ismerettel rendelkezik. Mun­katársaimtól nem követelek felesleges időrabló statiszti­kai jelentéseket, a hivatali munkát igyekszünk a mini­málisra visszaszorítani. Ugyanakkor elvárom tőlük, hogy számön tartsák a köz- biztonságra veszélyes embe­rek mozgását, életvitelét. Sú­lyosabb bűncselekmény ese­tén nincs munkaidő, addig hajtunk, amíg kézre nem kerítjük a tettest. A bűnül­dözésben segítséget kapunk a lakosságitól és az önkor­mányzatoktól egyaránt. Ma­tyóföldön alaposan szem- ügyre veszik ia látszólag tét­lenül csellengő idegent, és észreveszik, ha valaki ott járkál, ahol semmi keresni­valója sincs. Természetesen lehetőség nyílik az önálló munka, a kezdeményezőkész­ség bizonyítására is. — Ózdon, vagy Edelény- ben valószínűleg azt monda­nák, hogy a kövesdiek hely­Az elmúlt év decemberé­ben feltörtek egy büfét a bogácsi strand közelében. A tettes párezer forint értékű élelmiszert, csokoládét, ciga-' rettát, literes üdítőt vitt magával. A lopást a bogá­csi kmb. csoport egyik rendőíe fedezte fel, aki egy mezőőr társaságában járőrö- zött a környéken. Az esetet a szabályzatnak megfelelő­en jelentették a kövesdi ka­pitányságra, majd biztosítot­ták a helyszínt. A szemlé- zők rövidesen elvégezték a dolgukat — jegyzőkönyvez­tek, nyomokat rögzítettek. Egy kutyát is bevetettek, mégsem jártak akkor ered­ménnyel. A bogácsi kmb-sek azon­ban nem nyugodtak bele a kudarcba. Önérzetüket sér­tette volna, ha az ő terüle­tükön történik olyan bűn- cselekmény, amelynek tet­tese nem kerül a rács mö­gé. Felköltötték szolgálaton kívüli társaikat, hatósági tanúkat „szereztek” és a mezőőrök közreműködésé­vel tovább nyomoztak. A betörés helyszínéről elin­dulva csigavonalban halad­tak, s szinte tudományos alapossággal próbálkoztak értékelhető, követhető nyo­mokra bukkanni. Nyári István őrnagy, a kövesdi kapitányság vezetője. zete valóban irigylésre mél­tó, mert a dél-borsodi terü­leteket csak mérsékeltebben sújtja a gazdasági válság. — Ebből a szempontból talán igazuk is lenne, de csak akkor, ha 1990 decem­berében húznánk meg a ha­tárt. Az elmúlt évben vi­szont már mi is megéreztük a recessziót. Bizonytalanná váltak a mezőgazdasági ter­melés feltételed, • s a korsze­rű ipari üzemek alatt is megingott a talaj. Mérsék­lődött a turistaforgalom, s a vendéglátás bevételei is meg­csappantak. Már vannak munkanélküliek, az elmúlt év második felében érettsé­gizettek és diplomások sem találtak maguknak állást. Vállalkozásba — befektethető pénz, tőke hiányában — ne­hezen fognak bele az embe­rek. Kivétel csupán a kocs­manyitás, mert Kövesden és körzetünkben szinte egyik napról á másikra vagy hat­van új talponállóval bővült az italmérések választéka. Sokszor intézkedünk részeg, ittas személyekkel szemben, s az alkoholizmus gyakran családi tragédiákhoz vezet. — A statisztika szerint a kövesdi kapitányság terüle­Szerencséjük volt, vagy inkább a kitartó munka hozta meg eredményét — a betörés helyszínétől száz méterekre egy halvány ke­rékpárnyomot találtak a hóban. Később rábukkantak arra a területre, ahol a bi­ciklis megcsúszott, és hogy egyensúlyát el ne veszítse, a földre tette a lábát. A hóban jól kirajzolódott egy Adidas edzőcipő lenyomata. Megújult erővel folytatták a kutatást. A kapitányság­ról nem kaphattak segítsé­get, mert a mezőkövesdiek egy más ügyben intézked­tek. Tovább követték tehát a bicikli nyomát, amely a bogácsi József Attila-telep- hez, ott pedig egy düledező viskóhoz vezette őket. A tettes már aludt, s amikor a rendőrök felébresztették, annyira meglepődött, hogy azonnal beismerő vallomást tett, s hiány nélkül vissza­adta a két szatyornyi lo­pott holmit. Elmondta azt is, hogy azért szánta el ma­gát a bűncselekményre, mert munkanélküli, s már nem tudott mit enni adni gyermekeinek. Ez utóbbi tényt enyhítő körülményként vették figye­lembe a bíróságon. Udvardy József tén 1991-ben 1143 bűncselek­ményről szerzett tudomást a rendőrség. Ez ugyan kétsze­rese az 1989. évinek, de csak fele az ózdinak. — I-Ia már belekezdett, hadd folytassam én is a, számokkal. Kapitányságunk területén egy rendőrre 727 állampolgár jut, az 509-es megyei átlaggal szemben. A nyugati szakirodalom 250— 300 főben határozza meg az egy rendőrre jultó állampol­gárok optimális létszámát. A törvénysértések között ná­lunk is a vagyon elleni bűn- cselekmények dominálnak. Viszonylag alacsony az erő­szakos, garázda cselekmé­nyek aránya, de ijesztőnek tartom, hogy körzetünkben tavaly hat emberölés miatt indítottak nyomozást. Az ■Észak-Magyarország is be­számolt a fiatalkorú B. Ma­rianna tavaly nyári bűncse­lekményéről. A gyermeknyi lány nyereségvágyból ölt meg egy 79 éves, idős nőt. Legutóbb pedig Tiibolddaró- con egy fiú ölte meg az ap­ját. Az emberölések persze a megyei főkapitányság ha­táskörébe tartoznak, mi csak besegítünk a nyomozásba. Viszont területünkön nincs olyan gázcseretelep, ahová az elmúlt hónapokban ne törtek volna be. A PB-gázpalack most gyorsan vevőre talál kéz alatt is. Meg kell még említenem, hogy szinte nincs nap, amikor a járőr ne kény­szerülne valamilyen családi ügyben intézkedni. Nem szívesen tesszük ezt, de nem vállalhatjuk annak kockáza­tát, hogy a részeg családfő n^án mégis beváltja a fele­sége és gyermekei kiirtására tett ígéretét... — Az elővezetések, az in­tézeti szököttek elfogása gondolom, Mezőkövesden is további terheket ró az ál­lományra. Ez a munka rit­kán szerepel a statisztikák­ban, az ismeretlen tettesek felderítésére indított nyomo­zások eredményessége vi­szont az egyik legfontosabb mutató a kapitányságok meg­ítélésében. — iNos, ez az úgynevezett ismeretlen tetteses felderíté­— Hogyan, mivel érde­melheti ki egy körzeti meg­bízott a lakosság, az ál­lampolgárok elismerését, megbecsülését? A kérdést Répási László, rendőr zászlósnak, a bogá­csi kmb. csoport vezetőjé­nek tettük fel. — A lakóterületen dolgo­zó rendőrnek alapvető érde­ke, hogy közvetlen, majd­hogynem baráti kapcsolato­kat alakítson ki a törvény- tisztelő, becsületes emberek­kel. Modora nem lehet el­utasító, fölényes és a leg­apróbb problémák iránt is megértést kell tanúsítania. Ugyanakkor nem veszítheti el tartását, nem terjedhet el róla, hogy megkörnyé­kezhető. Nagy szerencsének tartom, hogy a sorsom ép­pen Bogácsra vezérelt, mert az itteniek nyílt, közvetlen, de egyben szókimondó em­berek, s szinte valamennyi­en gyümölcsöző munkájuk alapján szeretnének boldo­gulni. — Ez annyit jelentene, hogy semmi dolga sincs a körzetében? — Erről természetesen szó sincs. A körzethez tar­tozó ’ négy településen közel hétezren élnek, s ez a szám a nyári szezonban megduplázódik. Mostaná­ban a Benelux államok tu­ristái látogatnak el szívesen a bogácsi üdülőkörzetbe és elmondhatom, jól érzik ma­gukat nálunk. Ám ennyi ember között kikerülhetet­si mutató nálunk 51,1 száza­lék, ami lényegesen jobb eredmény a megyei átlagnál. Ez azt jelenti, hogy a bűn­elkövetők számíthatnak rá, hogy előbb-utóbb fülöncsíp- jük őket. Véleményem sze­rint a bűnmegelőzés egyik legfontosabb alapelve, hogy a törvényszegő ne is remél­hesse, hogy személye titok­ban marad. A súlyosabb bűn- cselekmények tetteseit az esetek jó részében lakat alá juttatjuk. Emellett nem tart­juk mellékesnek a bicikli­tolva jlások, a mezei lopások tetteseinek elfogását sem. Egy kisnyugdíjas számára súlyos traumát jelent, ha megszabadítják mondjuk öt tyúkjától. Ha fülöncsípjük a tolvajt, elégedett lesz, ha nem, szid bennünket. Igaza van, ugyanakkor nem tud­hat róla, hogy állományunk tagjainak az elmúlt évben nem ltudtuk kiadni a szabad­ságokat. Az állampolgár rit­kán hall róla, hogy a me­zőkövesdi közterületi szol­gálat ellátására nem egy­szer kell a falvakból körze­ti megbízottakat berendel­nem, és számítógépes felada­tokat végző munkatársamat a közterületre vezényelnem. — A rendőri jelenlétet, az akciókat a törvénytisztelő állampolgárok élismeréssel fogadják. Vannak viszont olyanok is, akik panaszkod­nak az igazoltatások miatt. — Mezőkövesd önkor­mányzata március végi ülé­sen hallgatta meg tájékozta­tómat a közrend-közbizton­ság állapotáról. Jelentése­met elfogadták, ami nem kis dolog. A képviselő-itestület ülésén is szó volt arról, hogy néhány szórakozóhely tulaj­donosa nehezményezte a több rendőrt mozgósító el­lenőrzéseket. Természetesen nem örültek annak sem, amikor felszólítottuk őket az illegálisan működtetett nye­rőautomaták leállítására. Egy-egy ilyen géppel havon­ta körülbelül 100 ezer forint adózatlan jövedelemre tet­tek szert. Ki örül annak, ha megszabadítják egy ilyen bőségszarutól? lenül létrejönnek súrlódás­sok, s a pihenésre vágyó turisták között megjelennek a nemkívánatos elemek is. Egy körzeti megbízott szá­mára körülbelül kétszáz (!) féle feladatot ír elő a sza­bályzat. Minden napra jut tennivaló, s ha nem végzem el a munkámat rendszere­sen és kitartóan, akkor rámtornyosulnak a felada­tok, könnyen összecsaphat­nak a fejem felett a hullá­mok. — Milyen veszélyek, pon­tosabban fogalmazva csábí­tások leselkednek a körzeti megbízottakra ? — Egy férfi életét a pénz, a nők és az ital tehe­ti tönkre. A rendőrt sem faragták fából, de éppen ezért van szükség arra a már említett tartásra, hogy ellenálljunk a csábításnak. Répási László 1977. janu­ár 1-től teljesíti feladatait a rendőrségnél. Végigjárta a szolgálati „ranglétra” va­lamennyi fokozatát, hiszen ő is járőrként kezdte, rnég Diósgyőrben. Második há­zassága után helyezték Sa- jóbábonyba, ahol már kör­zeti megbízottként dolgo­zott. A bogácsi kmb cso­portot 1991. februárjától vezeti. Jól beszél németül, ami kifejezetten előnyös az üdülőterületen. A rendőr­zászlós tagja volt annak a magyar rendőri csoportnak, amely a közelmúltban Svájcba utazott, tanulmány­útra. Mint azt a legutóbbi cikkben is irtuk, a termőföldre külön jogszabályok érvényesek a szö­vetkezet átalakítása folyamán. Tette ezt azért a jogalkotó, mert szinte évezredes küzde­lem, sok esetben egyéni és nemzeti tragédiák kiinduló oka volt a föld. Annál is inkább meglepő, hogy a gazdálkodók bizalmatlanok az egyéni boldo­gulás választásában, no persze az elmúlt 40 év alatt . a pa­rasztság tapasztalt már egyet s mást fölMügyben. Szeretném megnyugtatni az egyéni utat választókat, hogy ez az átalakulás egyszer s min­denkorra szakít az állami be­avatkozással. minden földtulaj­dont, a szövetkezetit is magán­tulajdonnak tekinti, mert világ­szerte bizonyítottá vált az a tény, hogy az állam nem jó gazdája a vagyonnak és a ter­mőföld is úgy terem jobban, ha művelésében is magántulaj­doni érdekek hatnak. Természetesen nem az egylo- vas igavonóra és nadrágszíj parcellára gondolok, hanem jól működő magángazdálkodás­ra, farmergazdálkodásra, leg­alább 20 hektár jó minőségű termőföldön, vagy ezzel egyen­értékű szőlő, gyümölcsös terü­leten, vagy kertészettel foglal­kozókra. A szövetkezet gondolata sem idegen az elképzelésektől, de a szövetkezés nem a tulajdon bevitelét jelenti, nem lemondás a meg-, ill. visszaszerzett ma­gántulajdonról, semmiképpen nem ezt, mert így elveszti a gazda a tulajdonosi jogát, ha­nem gondolok értékesítési, ter­melési feladatokra, vagy bár­milyen más feldolgozásra való szövetkezésre, mely érdekkép­viseletként áll szemben a fel­vásárlókkal. Csak ilyen alapon működhetnek egészséges módon szövetkezetek. Visszatérve a termőföldre, a termőföldre vonatkozó jogszabá­lyokat azért kellett külön meg­alkotni és azért nem kerülték azonos elbírálás alá a szövet­kezet, egyéb vagyonával, mert ez egyrészt a kárpótlási tör­vényből fakadóan már foglalt területeket is jelent, másrészt a föld, mint vagyon mennyisé­gében állandó, amely nem nö­velhető és így az osztásra ke­rülő területek mennyisége kor­látozott. Nagyon -remélem, hogy a kötelező földalapok elkülöní­tése már megtörtént. meg­egyezés született községenként, illl. önkormányzatonként, ezen földalapok kijelöléséről és na­gyon remélem azt is, hogy a kijelölések a törvényben meg­határozott rend szerint és kon­szenzussal, azaz, hogy az ösz- szes résztvevő egyetértésével történt. Amennyiben bármilyen jellegű probléma vetődik fel, azt levélben közöljék. Csak emlékeztetésként: négy földalapot kellett elkülöníteni: a) a tagok részarány tulajdo­nában lévő földek; b) .kárpótlási törvény rendel­kezései szerint képzett tagi és alkalmazotti földek; c) a szövetkezetek állami tu­lajdonú földjei; d) árverés céljára fordítandó földek. Minden ellenkező híresztelés­sel szemben, a felsorolás sor­rendje nem jelent sorrendisé­get, mert minden egyes kategó­riába megfelelő mennyiségű földterületet kell elkülöníteni, amennyiben a földalap kevés, akkor mind a földterület nagy­ságot, mind az aranykorona értéket arányosan csökkenteni kell mind a négy kategóriában^ Viszont a részarány-tulajdo­nost az aranykorona érték- csökkenése miatt a tényleges aranykorona értékben, maxi­mum 2000 Ft/aranykorona figye­lembe vételével kártalanítani kell. A kártalanítás történhet üzletrész, vagy készpénz for­májában is, erről a taggyűlés dönt. Az elosztást, ill. az alapok kijelölését elfogadó közgyűlésre célszerű a Kárrendezési Hivatal kiküldöttjét meghívni, minden­nemű félreértések így elkerül­hetők.. Több helyen problémát je­lenthet az aranykoronában ki nem fejezett értéknövekedés felszámítása, amelyek vonatkoz­hatnak talajcsövezési, erdő- és gyümölcstelepítési költségek felszámítására. Erre vonatkozó­an a törvény nem ír elő sza­bályt a visszafizetés módjára, ennek megfelelően egyedi elbí­rálás szerint, ez lehet egy ösz- szegben, vagy részletekben tör­ténő visszafizetés is. Az értéknövekedést minden esetben bizonylatokkal kell igazolni, és a végeredményt a Kárrendezési Hivatallal előre közölni kell. A bevetett területek kiméré­sénél az igazolt ráfordításokat lehet csak felszámítani, melyet az új tulajdonos, vagy kifizet, de az is megtehető, hogy a be­takarítás után fizeti ki. Dönt­het úgy is a taggyűlés, hogy csak a betakarítás után adják birtokba a földet, de ez véle­ményem szerint sérti a tulaj­donosi érdekeket. Több esetben problémaként merült fel a védett területek kiosztásának tilalma, ill. az hogy a védett területeket álla­mi tulajdonba kell adni. Bo­nyolítja a kérdést, hogy a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium a védett területeket a mezőgazda- sági érdekekkel szemben na­gyon megnövelte és így csök­kent a rendelkezésre álló föld­terület. Korábbi, gyakori probléma, hogy a kárpótlási törvényben megfogalmazott lehetőség, ami szerint a tag a kárpótlási je­gyét részarány tulajdonra cse­rélheti, ehhez a szövetkezet és a tag megállapodása szükséges, és csak a kárpótlási árverés befejezése után van rá mód. További földszerzési lehetőség a vásárlás, amely a tag által használt szövetkezeti, vagy szakcsoporti területre vonatko­zik, ehhez azonban az szüksé­ges, hogy az 5 éve akár ha­szonbérlet, akár földhasználat formájában művelje. Tehát a vásárlási jog a bérlőkre is ki­terjed. Ez vonatkozik a megváltott földre is. de ennek feltétele, hogy a megváltott földet a tag ma is művelésben tartja. Fon­tos, hogy a vásárlási szándékot a szövetkezet felhívása után* egy hónapon belül írásban kö­zölni kell. A szövetkezeti földtulajdon nevesítésére is lehetőség van, azokra a területekre, amelyek nincsenek lefedve a jogos igénylők jogaival. A tulajdon- baadás a korábban leírt vagyon­nevesítés szabályainak megfele­lően történik és kedvezménye­zettje a tényleges tagság. Itt a szövetkezeti tagság érdekei ke­rülnek előtérbe a törvény szán­déka szerint legalább a háztáji terület mértékének megfelelő terület biztosítása a cél. Ez azonban semmi más igényt, például a földdel belépett ta­gok igényét nem hozhatja hát­rányos helyzetbe. A területek nagysága tekintetében közgyű­lésnek kell dönteni kétharma­dos többséggel. Következő kérdés a tagsági és alkalmazotti földalap felosz­tása. de ide kell sorolni a méltánytalanságból illetmény- földre jogosultnak nyilvánított alkalmazotti kört is. Az alapok kijelölésénél problémára lehet számítani ott, ahol kevés föld marad a tagi tulajdonok visz- szaszármaztatása után és itt csak kevesebb földterület ma­rad. mint az egykori háztáji terület. Ezekben az esetekben a veszteség üzletrész formájá­ban is pótolható, szintén köz­gyűlési döntés alapján. A rész­arány-tulajdonos tag jogosult részarány tulajdonát magángaz­daként művelni (AK értékben kivenni) és azon egyéni gaz­dálkodást folytatni. Ha a kárpótlásra kijelölt föld­terület után még mindig ma­radna földtulajdon, azt ugyan­csak nevesíteni kell a tagok között. A szövetkezetek birto­kában lévő állami tulajdonú föld az a része, amelyen 1993. március 31-ig kárpótlási árve­résen nem értékesítettek, a föld közigazgatási határai szerinti önkormányzatot illeti, mely fö­lött az önkormányzat szabadon rendelkezhetik, például cserél­heti lakhelyközeli ingatlanokra, házhely kiosztás céljából, vagy tartós használatba bérbeadhat­ja, hasznosíthatja. Természete­sen a művelési kötelezettség, ill. a termőföld termőkészségé­nek megőrzésére vonatkozó elő­írás az önkormányzatokra is vonatkozik. Rajkai Zsolt országgyűlési képviselő Kerékpárnyomon a tetteshez Közvetlenül, megértőén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents