Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1992. április 11., szombat Segítség kellene A SAFARI-TOURS es az közös játéka Rejtvényünk 43. alkatom­mal is olvasóink irodalmi ismereteit, jártasságát teszi próbára. Játékosaink fel­adata az alábbi két versídé- zet folytatása, a versek 'kö­vetkező sorainak beküldése. E heti játékunkat ismét a Safari-Tours Utazási Iroda szponzorálja, akik a Vologda u. 4. sz. alatt, azAGROBER- székház 2. emeletén működ­nek. Ide ikell bevinni a la­punkból kivágott és kitöltött szelvényeket április 17-én, pénteken 13 óráig. Ugyanitt, ugyanebben az időben tart­juk a helyes megfejtést be­küldők között a sorsolást. A görög tengerparton apartma­nokat kínáló Safari Tours a helyes megfejtési beküldők között 3 darab, egyenként 2000 Ft értékű utazási utal­ványt sorsol, amelyek május 16. és június 13. között ér­vényesíthetők az iroda által a görög tengerpartra szer­vezett apartmanos üdülé­seknél. A helyszínre vagy gépkocsival saját költségen, vagy az iroda által biztosí­tott autóbuszon, személyen­ként 4000 forintért lehet el­jutni. Az iroda nyitvatartá­si ideje: hétfőtől péntekig 9-től 17 óráig. Itt levágandó! E heti feladatunk: 1. Katona József: „...a természet a szegényt / maga arra szánta, hogy . . . (a folytatás) .................................................................................. 2. Berzsenyi Dániel: Csak sast nemzenek a sasok,. . . (a folytatás) ................................................................... A megfejtő neve: ............... Lakc íme: .............................. L — •< S ... ......... -x- . ......... M ilyen esélye vi a miskolci Waldoil-iskolának? Tiszteletre méltó annak a miskolci óvodai szülői munka- közösségnek a fáradozása, amely már huzamos ideje küzd azért, hogy Miskolcon létesüljön egy Waldorf-iskola. A Waldorf peda­gógia módszerről a közelmúlt­ban tájékoztattuk olvasóinkat. Az azóta eltelt pár hét alatt reménykeltő események történ­tek. Miskolc önkormányzata ki­látásba helyezte, hogy ameny- nyiben a képviselő-testület is úgy dönt. megkapná az alapít­vány az alsóhámori iskolát. Kedvező döntés esetében is csor­bult az öröm, hiszen Alsóhámor nagyon messze van, az első osztályos gyerekek napi oda- vissza utaztatása nem kis gon­dot jelentene a szülőknek. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a Bársony János utcai egykori óvodában — ma nevelési tanács­adó — kezdik meg a munkát. Mivel ma Magyarországon még alig van Waldorf-tanár, nehéz valakiket Miskolcra csábítani. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a fiatal szülök nem ismernek lehetetlent. Addig-addig szervez­tek, leveleztek, tárgyaltak, míg­nem egy svájci tanárnő, egy né­met házaspár — két tanár — és egy magyar házaspár ígéretei tett, hogy beindítja a miskolci iskolát. Á kezdéshez egyébként három speciálisan képzett tanár­ra van szükség. Csakhogy ezeket a szakembereket le kellene tele. píteni a városban, lakásra — és fi­zetésre van szükségük. Solymáron — a Waldorf-pedagógia magyar- országi bölcsőjében — 32 ezer forint a tanárok bruttó keresete. Most az az állapot állt elő, amelyet egyszerűen csak úgy lehet nevezni: zsákutca. A nagy nehezen megnyert tanárok vá­laszt várnak, mégpedig sürgősen. A szülők pedig nem tudnak vá­laszt adni, hiszen mindössze egy homályos ígérettel rendelkeznek az iskola épületének ügyében. Iskolaorvos is kellene, egy olyan gyermekgyógyász, aki jártas az antropozófiában. a teo- zófiában és a homeopátiában. Ez az orvos „nem csak” náthára írna fel orreseppeket, „nem csak” a gyerekek testi fejlődé­sére ügyelne, hanem tevéke­nyen részt venne a kicsik ne­velésében. De honnan tudják előteremteni ennek a különleges adottságú, különleges munkát végző orvosnak a bérét? Megannyi kérdőjel. A szülők már felkészültek, Solymárról rendszeresen jár Miskolcra egy Waldorf-pedagó- gus, aki megfelelően kitanította őket. őket már megcsapta ennek a nyugaton olyan jól bevált ok­tatási módszernek a szele. Ta­lán ennek is köszönhető, hogy a vitalitásuk kifogyhatatlan. Szent Mihály napjára — ez egy különleges nap Waldorf óknál — országos találkozót szerveznek Miskolcon. Meghívják a magyar- országi tanárokat, a szülőket és a támogatókat, alapítókat. A kétnapos randevú védnöke We- kerdi Tamás, az ismert pszicho­lógus lesz. A találkozótól azt várják, hogy új segítőkre találnak. Megyén belül és megyén kívül. A Mis­kolci Waldorf Pedagógiai Ala­pítvány számláján (OTP 641— 036551—8) csekély összeg van még, minden forintot nagy kö­szönettel fogadnak. A szülői közösség minden szerdán, délután fél' 5-kor ta­lálkozik a Bársony János utcai új óvodában. Olyankor minden­ki beszámol arról, mit tett a hét során, milyen eredményt ért el, milyen kudarcok érték. Saj­nos, ritkán van alkalmuk örül­ni, nem érzik a város támogató melegét. Inkább fagyos fuval­latot. Pedig ezek a fiatal anyák és apák nem önös érdekből küszködnek. Gyermekeiknek szeretnének egy csodálatos is­kolát, olyat, ahonnan majd 12 év múlva ép, sértetlen lelkű, nagyon jól képzett fiatalok ke­rülnek ki — a család és mind­nyájunk örömére. Először ter­mészetesen az ö gyermekeik ta­nulnának az iskolában, a követ­kező évben másokéi, aztán me­gint másokéi . . . Miskolc gazdagabb lenne egy iskolával. Egy iskolával — és ez alatt nem egy épület értendő. —léva.y— Lakatos Géza Ahogyan én láttam ki utolsó törvényesen kinevezett magyar királyi miniszterelnök Magyar- országon nem publikált, forrásértékű emlékiratá­ból, - mely az Európa Kiadó gondozásában je­lenik meg - részleteket közlünk 1944. őszének tragédiába torkolló ese­ményeiből. 3. A titkos tanácsosok ülése. Hitler üzenete Az elodázott fegyverszü­net miatt most egyelőre, a katonai helyzet kérdése ke­rült előtérbe. Az erők beve­tése céljából a német sere­gekre gyakorolt állandó nyo­más mellett nagy gondot dkozott nekem a gondolat, szerencsétlen nemzetünk e nagyon válságos óráiban, hogy — amennyiben önálló magyar katonai vezetésről még egyáltalában szó lehe­tett — a kizárólag német­barát múltja miatt élre ke­rült vezérkarfőnökön és a fölötte, valójában vele szem­ben álló; egykori tengerész öreg államfőn kívül — ta­pasztalt idős katonák i,s nyil­váníthassák végre nézetü­ket. Mint már említettem, a katonai vezetés nem volt a kezemben. Így valósult meg a kormányzónak tett javas­latom gondolata, melynek lényege: rátermett férfiak tanácsának szervezése, akik a hadi helyzetet újra felül­bírálják. Szeptember 10-én délután a királyi Várban tartotta ülését ez a tanács; öt katonai és öt polgári résztvevője volt. Nevezete­sen : Rőder Vilmos, Sónyi Hugó, Náday István nyugál­lományú vezérezredesek, Csatay honvédelmi miniszter és Vörös vezérkarfőnök. Polgári részről: Károlyi Gyu­la gróf. Esterházy Móric gróf, Kánya Kálmán, Perc­nyi Zsigmond báró és Heny- nyey külügyminiszter. Az ülésen Bethlen István gróf is megjelent, jóllehet előző­leg nem volt róla szó. A tanácskozás megnyitása után a 'kormányzó nekem adta át a szót. A fejlemé­nyek 'időrendi sorrendjében ismertettem katonai és kül­politikai helyzetünket, to­vábbá az összes lehetősége­ket, valamint egy esetleges fegyverszünet valamennyi feltételezhető kihatását. Igye­keztem tárgyilagos maradni; nem volt szándékomban a résztvevők hangulatát befo­lyásolni. Ezután kértem a vezérkar főnökét, tárjon elénk részletes katonai hely­zetképet. Miután ez meg­történt, elsőnek Bethlen, kért szót és emelt hangon 'köve­telte a fegyverszünet hala­déktalan megkötését. Néhány óvatosságra figyelmeztető felszólalás után úgyszólván valamennyi jelenlévő amel­lett foglalt: átlóst, 'hogy az erre irányuló lépéseket vég­re habozás nélkül, sürgősen meg kell tennünk. Ez azon­ban ne történjék árulássze- rűen. hanem a németek egy­idejű értesítése mellett. Ezt az álláspontot a kormányzó magáévá tette. Mivel ez a határozat kor­mányon kívül álló, felelős­séggel nem rendelkező sze­mélyektől indult ki, illetőleg a kormányzó ennek a véle­ménynek alapján határozott, másnap audiencián jelent­keztem. és kértem a kor­mányzót a kormány számá­ra szóló ilyen értelmű üzenet kibocsátására. Ennek az ok­mánynak birtokában azonnal egybehívtam a miniszterta­nácsot, melynek egyetlen tárgya volt: vita a megin­dítandó fegyverszünetről. Az összkormányt érdeklő kérdésekben a miniszterek az állandó ülésrend sorrend, jében szoktak hozzászólni. Ezúttal elsőként a belügy­miniszteren volt a sor. Bon- ezos nagyhatású beszédet mondott a fegyverszünet hátrányairól, és kardoskod­va a harc további folytatá­sa mellett, nem várt benyo­mást keltett. E beszéd ha­tására a kormány valameny- nyi tagja kivétel nélkül azo­nos értelemben szólalt fel. Az egyhangú határozat meg­hozatala után nem volt más hátra, mint az összkor.mány lemondása. Ezt azonnal be­nyújtottam a kormányzónak. A váratlan fordulattól az ál­lamfő láthatóan megrendült. Csalódottan .kérdezett azok­ról a minisztertársaimról, akikre a legjobban számí­tott s akikben leginkább bí­zott: „Rakovszky is? — Vlia- dár is,? — Még Csatay is?” — Midőn a kérdezettek ne­gatív állásfoglalását sajná­lattal megerősítettem, dönté­sét későbbre halasztotta. Ugyanaznap este újból ma­gához kéretett .s közölte, hogy a kormány értékes tag­jaira való tekintette! „meg­hajlik” a határozat előtt. A magam részéről felhasznál­tam az alkalmat — miután megköszöntem bizalmát —, hogy tapintatosan felhívjam figyelmét környezetére. Köz­tudomású volt. hogy a Vár­ból minden bizalmas ügy híre a legrövidebb időn: be­lül kikerül, s ami ennél is súlvosabb, túlságosan sokan szólnak bele iePtentős ál lám- ügyekbe és érvényesítik is befolyásukat. Az úia.hb minisztertaná­cson közöltem a kormányzó döntését. Másnao. szeptember 12- é.n az immár valóban sür­gőssé vált német erők beve­tése ügyében Vörös János. a vezérkar főnöke a német főhadiszállásra utazott. Tá­vozása pillanatában haladék­talan kívánságaink közvetí­tésére nyolc pontból álló fel­jegyzést adtam át neki. Utolsó pontként szerepelt a kívánságunk, hogy ameny- nyiben Németország fegy­verszüneti tárgyalásokba kezdene, erről — hozzánk hasonlóan — egyidejűleg ér­tesítsen. Ugyanis beszéltek már ilyesmiről, amit 'azon­ban az általam kérdőre vont német követ, magától érte­tődően tagadott. Vörös Já­nos üres katonai ígéretek­kel tért vissza. Továbbá Hit­ler fontos üzenetével,.amely­nek értelmében „a Lakatos­kormány iránt a legtelje­sebb bizalmatlansággal vi­seltetik”. Ez kezdettől fogva, különösein az utóbbi .napok eseményei után., cseppet sem volt meglepő. Formái okok­ból leleplezés céljából mégis számon kértem a kijelentést a német követtől. Választ kérdésemre soha nem kap­tam. A következő napon a duk- lai horpadásnál fenyegető orosz támadások erőtelje­sebb kivédésére távirati megkeresést intéztem ma­gához Hitlerhez. Azon a ponton ugyanis kizárólag német csapatok harcoltak, így most már északról is annak a meglepetésnek vol­tunk kitéve, hogy a magyar térség elfoglalására kettős harapófogó készül. Emellett .az egész Kárpátalja terüle­tén felvonult 1. magyar had­sereget a hátában fenyeget­te veszély. Táviratomra ugyan választ nem kaptam, a duklai frontot bizonyos német erő.k odavonásáv.al mégis megtámasztották. Következik: A fegyverszü­net jogi problémája. Találkoznak az öregdiákok Az ősi miskolci (Lévay, Fráter, Mikszáth, Földes) gimnáziumok volt növendé­keinek egyesülete április 14- én, kedden délután 5 órakor, a Földes Gimnáziumban ba­ráti találkozót rendez, mely­re minden érdeklődőt, volt és jelenlegi iskolatársakat hozzátartozóikkal együtt meghívnak. A muhi puszta Borsod me­gyei és országos település- történeti összefüggései a középkorban címmel elő­adást tart Ágoston István református lelkész. Közre­működnek a gimnázium ön­képzőkörének és énekkará­nak tagjai. Vezető tanárok: Juhász Tibor és Puskás István. ÍSUI közös rejtvénypályázat-Q Idegenforgalmi rejtvény­pályázatunk immáron 55. alkalommal jelentkezik. Rejtvényünket továbbra is azoknak szánjuk, akik isme­rik, vagy szeretnék megis­merni Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyét, s ugyanakkor szeretnének világot is látni. Rejtvényünk szponzora még' mindig a SY-TA Kft. Utazási Irodája, akikkel hat héten át játszunk folyamato­san. Közreműködésükkel a nyertesek olaszországi és görögországi apartmanokba juthatnak el, de természete­sen külön kérés alapján más olyan országba is, ahová utaztatnak. Rejtvénypályázatunk fel­tételei ismét a régiek: az újiságból kivágott megfejtési szelvényeket a SY-TA- Uta­zási Irodában elhelyezett (Miskolc, Kazinczy u. 19., VI. .emelet, bányászszékház a Petőfi tér mellett), dobozba kell bedobni április 17-én, pénteken 14 óráig. Ugyan­ebben az időben itt tartjuk a nyilvános sorsolást, ahol egy darab 5000 forint érté­kű, a SY-TA Utazási Iroda által meghirdetett utakra érvényes utalványt sorso­lunk ki. Az iroda nyitva­tartási ideje: szombaton 9—13 óráig, hétköznap 8—17 óráig;. Itt levágandó! E heti feladatunk: Képünkön Mátyás király mellszobra látha­tó. Megyénk melyik városának főterén található? A megfejtés: .................................................................................. A megfejtő neve: Lakcíme: ..........

Next

/
Thumbnails
Contents