Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-10 / 59. szám
1992. március 10., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nem kell a pétisó... Eladó Pét — mentik ami menthető Eladó a Péti Nitrogénművek Részvénytársaság öt üzeme. Megvásárlásra kínálnak ammónia-, karbamid-, argon-, amin- és furfurol- gyárat. Mindegyik működőképes, nem műszaki állapotuk, hanem termékeik piaci keresletének hiánya miatt állnak. Az eladó gyárakat a szakértők felértékelték, és a sorban a fejlődő országokba kínálják a péti üzemeket, amelyek még hosszú évekig használhatók. Ami nem kel el egyben, azt alkatrészenként is megvásárolhatják az érdeklődők, a feleslegessé vált berendezéseket 30 fős brigád szereli szét darabokra. Ezek egy részét külföldi kereskedők már megvették: holland és német kamionok szállítják el a már eladott Nagy Béla alig várja, hogy traktorra ülhessen. Egy boldog házaspár... Fotó: Farkas Maya közvetítéssel külföldi kereskedőket bíztak meg. ElsőTENGERPARTI ÜDÜLÉS OLASZORSZÁGBAN B1BIONE Több száz üdülőlakás közül választhat! TURNUSOK: szombattól - szombatig ELHELYEZÉS: színvonalas apartmanokban UTAZÁS: egyénileg, csoportoknak autóbusszal ELLÁTÁS: önellátó RÉSZVÉTELI DÍJ: elő- és utószezonban már 80 DM+ 1200 Ft/tó/hét főszezonban már 125 DM + 1200 Ft/tó/hót Visszatérő vendégeknek, nyugdíjasoknak, diákcsoportoknak kedvezmények a rendelési díjból I JELENTKEZÉS ÉS FELVILÁGOSÍTÁS IRODÁNKBAN: SY-TA Utazásszervező Iroda 3525 Miskolc, Kazinczy u. 19. Telefon/Fax: (46) 46-909, 49-879 Telex: 62-407 berendezéseket. A Nitrogénművek Rt. vezetése abban reménykedik, hogy termelőkapacitásuk az év végére ily módon a felére csökken, ami viszont megmarad, az hosszú évekig piacképes terméket gyárt majd. Miközben fogy a gyár, fogynak a munkások is. Két éve még több, mint háromezer ember dolgozott Péten, most csak 1800, s újabb 125 dolgozó elbocsátását jelentették be. A folyamat immár visszafordíthatatlan, nem kell ennyi műtrágya itthon, s ilyen energiaárak mellett az export sem gazdaságos. Péten tehát mentik, ami menthető. Kecskét fejnek, vagy tehenet? Béla bácsi boldogsága A kiskinizsi, Rákóczi utcai ház gazdája, Nagy Béla panaszkodik. A hetvenéves férfi a felvásárlókkal elégedetlen; hat hete átadott nekik két szép bikát, s még egy vasat sem látott az árukból. Felesége, Erzsiké néni kiegészíti: — Nem értem az egészet. A görögök állítólag azonnal fizettek az állatokért, mi pedig itt állunk tehetetlenül! Fogalmam sincs, mit csinál a húsipar a pénzünkkel, az biztos, hogy használja. Bezzeg, ha mi csinálnánk ilyet, fizethetnénk a büntető kamatot... Férje még öt falubelit említ, ők sem kapták meg a bikák árát. Pedig nagyon kellene a pénz, mert itt a tavasz, vetni kell, művelni a földet. Ez az a pont, amikor fordulatot vesz a beszélgetés. az oknyomozó riport portrévá alakul. Egy olyan, hetvenéves ember sorsa kezd kirajzolódni, akinek volt bátorsága kikérni a tsz-ből a földet, s egy évvel ezelőtt egyéni gazdálkodóvá válni ... * — Mint mondtam, sajnos, már hetvenéves vagyok — mondja Nagy Béla —, az idő elszállt felettem, de az egészségem töretlen. Micsoda gyönyörű gazdaságot építenék én ki, ha csak ötvenéves lennék... Béla bácsi biztat, nyugodis a mezőgazdasággal foglalkozott, abból élt. De nem ám akárhogy; szerette és ma is szereti a földet, nem adna belőle senkinek egy talpalatnyit sem. Tizennégy évesen már a földet művelte, a tanyáról, ahol felnőtt, a téeszesítés kényszerítette a faluba. Volt a közösben brigádvezető, közben elvégezte az abaújszántói technikumot, állattenyésztési telepvezető lett. — Szörnyű a nagyüzemi állattenyésztés — mondja — felér egy állatkínzással, aki szereti az állatot, az nem tömegben tartja őket — mondja Béla bácsi. Megmutatja a saját portáján az istállót. Két szép tehene van, két borja, négy süldője, ugyanennyi malaca. Az állatok szépek, gondozottak. — Minden tavasszal kimeszeli a férjem az istállót, látja, milyen magas! Mégis megteszi az idén is — mutat körbe Erzsiké néni. A háziasszony előveszi a tej könyvet. Az írás szerint 13,80-at kapnak egy liter tejért a csarnokban. Méltatlankodik, hogy a rádióban ennél majdnem három forinttal magasabb átvételi árról beszélnek. Pedig az ő két magyar tarkájuk nemcsak sok, hanem jó tejet is ad: _ első osztályú a fehér nedű és zsíros is. — Látja, az van ide írva, hogy 4 százalék a zsírtartalom! Már mondták is: kecsDe térjünk vissza a földművelésre! Tavaly kérték vissza a tíz hektárnyi területet, kaptak hetet, mert állítólag jobb volt, mint amit beadtak. Béla bácsi szerint ez nem áll. — Igaz, hogy jó helyen van a föld, közel a köves- úthoz, mégis úgy érzem, csúnyán bántak velünk a tsz-nél. Kifizettük a tavaly tavaszi földmunkát és csak később derült ki, hogy olyan tartós hatású vegyszerrel kezelték azelőtt, hogy 3 hektárból ki kellett szántani a kukoricát. Erzsiké néni, aki arról híres, hogy szinte minden szomszéd kárpótlási papírjait kitöltötte, ismét a bizonytalan jogi intézkedéseket bírálja. A földkiméréssel is gondjuk akadt. Az encsi- ek 24 ezer forintot kértek, a kisgazdapárt kft-je 4 ezer forintot. Most folyik a vita, hogy melyik mérésért fizessenek Nagyék és szomszédaik, lehet, hogy per lesz a dologból? Túl sok a panasz ebben az írásban. Nem vendéglátóim tehetnek róla; ismert, bár elfogadhatatlan, hogy sajnos, gyakorta megesnek hasonló dolgok. A lényeg, hogy Nagy Béla mindezek ellenére boldog ember. Le merem írni, bár manapság nem illik ezzel dicsekedni. A boldogságnak nincs titka, nagyon könnyű szert tenni rá. A Világkiállítás tervpályázatának második fordulójára érkezett - illetve az első fordulójából továbbjutott - pályamüveket magyar, valamint külföldi szakértő zsűri bírálta el. A budapesti ön- kormányzat május 9-én dönt arról, hogy a főváros megrendezi-e, vagy nem a Világkiállítást. Képeinken: a pályaművekből. (MTI-fotó: Balaton József) tan írjam meg: ő bizony vállalja az elnevezést, hogy parasztember. Mert, mindig két fejtek, hogy ily*n zsíros a teje?! — mégsem fizetik meg... — Egyszerűen; imádom, amit csinálok. Alig várom, hogy ráülhessek a traktorra. Három évtized erőfeszítésének eredménye: Korkedirezraényes nyílj a jMtzdU A Közúti Közlekedési Szakszervezet február 19-i keltezésű tájékoztatója tudatta első ízben a szakterület dolgozóival, hogy az ösz- szes érdekelt fél vezetőinek hozzájárulásával már ez évtől érvénybe lép a korkedvezményes nyugdíjazás. Bővebb felvilágosítással Wen- tzel István, a Közúti Közlekedési Szakszervezet munkatársa és Benedek Mihály, a Borsod Volán ózdi üzemFelajánlunk megvételre 1 db 170 kVA-es VI. JSI típusú áramfejlesztőt Érdeklőd ni lehet: Sikátor! István ügyintézőnél, „ a (46) 310-533 telefonszámon Miskolci Távközlési Igazgatóság egységének szakszervezeti titkára szolgált. — A járművezetők nyugdíjkedvezményének lehetősége három évtizeddel ezelőtt vetődött fel, de érdemben 1975-ig semmi nem történt. Majd 1989. november 25-én a Közúti Közlekedési Szakszervezet alakuló ülésén felkerült — a frissen alakult szakszervezet — programtervezetébe. Az ügyvezető elnökség első lépésként megkereste az érdekelt szaktárcák vezetőit, de érdemi választ 1990 januárjáig nem kapott. Ezért a szak- szervezet január 18-ra általános sztrájkot helyezett kilátásba. A sztrájk elmaradt, viszont hosszú tárgyalások kezdődtek a közel 120 ezer embert érintő ügyben. A Közúti Közlekedési Szak- szervezet elmúlt év februári rendkívüli kongresszusa — a minisztériumok és a főhatóságok kérésének helyt adva 90 napos moratóriumot hirdetett a javaslattal kapcsolatban, s elfogadta a Népjóléti Minisztérium és a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság álláspontját, hogy az érintetteket az Országos Munkaegészségügyi Intézet által kidolgozott orvosi vizsgálatoknak vetik alá. 1991 júniusában a vizsgálatok befejeztével összegző tanulmány készült, ami alapját képezte a tervezet véglegesítésének. A tervezet 1992. február 14-én az Érdekegyeztető Tanács elé került, amit az összes érintett fél elfogadott a következő megfogalmazásban; A menetrendszerű személyszállítási járművezető munkakörben eltöltött időt akkor kell korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az alatt biztosítón mosolygok munka közben. Szeretem a földet, a gépeimet, azt, ahogy élek! Ami azt illeti, a Nagy családnak egy valóságos kis gépállomása van. Olcsón, árverésen vettek, még évekkel ezelőtt egy MTZ-50-est, Bison Gigant kombájnt, vetőgépet, pótkocsit, fűkaszát. A kukorica-darálót a vejük készítette; van trágyalehor- dója a gazdának és minden hasznos apró gépe. És nem szeretnék abbahagyni a fejlesztést — többek között ezért is hiányzik a bikákért járó pénz. Nem kerülhetjük el a kárpótlás kérdését sem. I— A parasztság nem így képzelte az egészet — mondja Erzsébet asszony —, azt hitték az emberek, egy az egyben megkapják a földet és a kárpótlást is azért, mert valaki negyven éven át hasznot húzott belőle. Felemás ez a törvény! Mégsem adják fel. A háziasszony földjét is kérik vissza az állami gazdaságból. Abból ugyan csak kárpótlási jegy lesz, aminek csak egyharmadáért vehetnek — számításuk szerint — földet, de kell a föld, mert szeretik. Órák óta beszélgetünk, számtalan érdekes történetet mesélnek. Utólag megmosolyogjuk, hogy 1949-ben a közellátás veszélyeztetéséért ítélték el a házigazdát. Zsi- zsikes búzát adott be valaki és ráfogták Béla bácsira, hiába kérte, vizsgálják meg a magtárát... Röpül az idő, ideje búcsúzni ... Hazafelé azon töprengek, ha lenne ebben az országban százezer hasonló ember, bizton kilépnénk a mostani mélypontról. M. Szabó Zsuzsa tott bármely munkáltatónál, vagy vállalkozóként a rendelet hatályba lépése előtt forgalomba állított járműtípust vezetett, vagy ilyen típuson oktató-vezetői feladatokat látott el. A végrehajtás normaszövegének kidolgozására a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a Közúti Közlekedési Szakszervezetet kérte fel. A felmérések alapján az előterjesztés országosan 19 ezer női és férfi járművezetőt érint, s közülük már 1992-ben 700—800 munkavállaló élhet a lehetőséggel. A Borsod Volánnál a kedvezményezettek száma 120- ra tehető. A rendelet értelmében nőknél 50, férfiaknál az 55. életévüket betöltött járművezetők vehetik igénybe a korkedvezményt. A két érdekvédelmi szervezet tisztségviselője a továbbiakban elmondotta, hogy a korengedményes nyugdíjazás témakörében a szakszervezet és a KHVM képviselői között korrekt munkakapcsolat alakult ki. — ete — i.
