Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-09 / 58. szám
1992. március 9., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 Mezőkövesdtől néhány kilométernyire éli szorgos mindennapját Egerlövő, e dél-borsodi falu. Fojtán László felvételei Az ausztrálok köztársaságot akarnak- Az ausztrálok többsége - 57 százaléka - a legújabb közvélemény-kutatás adatai szerint a köz- társasági államforma bevezetését óhajtja. Az ország történetében először haladta meg a köztársaságpártiak száma az alkotmányos monarchia híveiét. Ez utóbbiak azt szeretnék, ha Ausztrália államfője továbbra is Nagy-Britan- nia királynője maradna. Tavaly az Ausztráliai Munkáspárt konferenciáján a küldöttek határozatban foglaltak állást a köztársasági államforma bevezetése mellett. A legutóbbi közvélemény-kutatáson éltől függetlenül az ausztrálok 81 százaléka arra szavazott, hogy az ország - bármilyen államformát választ is a jövőben - maradjon meg a Brit Nemzetközösség keretei között. (MTÍ-Panoráma) Sokfelé hívják külföldre kiállítani, de Medhat Shafik a legtöbb esetben úgy dönt, inkább megvárja 1993-at, a „nagy határnyitások évét”, mert anyagilag igen megterhe- lőek ezek a tárlatok, sokba kerül a vám. A magyar meghívást most mégis elfogadta, és az egyiptomi születésű, Olaszországban élő festőművész képeivel együtt megérkezett hazánkba. Az első tárlatot a mezőkövesdi Művelődési Központban rendezik március 22-ig. Innen Egerbe majd Budapestre indul tovább. Különleges technikával készült képei - melyek közül a kairói Modern Múzeumon kívül még jónéhány intézmény is vásárolt - valószínűleg nálunk is sikert aratnak.- Shafik úr, az Ön festményein szinte mindig találhatunk, méghozzá hangsúlyos helyen, egyszerű, gyermekrajzra hasonlító ábrákat - vagy inkább hieroglif jeleket?- Természetesen ez utóbbira is visszautalnak az ábrák, hiA Borsodi Nyomdában készült Dr. Hasznos Miklós az egyesült Európáról A közösség olyan mint a kerékpár „A páneurópai gondolat megvalósulása az Európai Közösség országaiban” címmel tartott előadást Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban dr. Hasznos Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnö- ke, a Páneurópai Unió Magyar- országi Egyesületének választmányi tagja. A Gallup Intézet egy évvel ezelőtt készített felmérésére alapozó előadásból kiderült: az Európai Közösségek 12 országának, sőt a még nem csatlakozott nyugat-európai országok lakosainak többsége támogatja az egységes Európa gondolatát. Jobban bíznak az Európa Parlamentben, mint a sajátjukban, és sokszor a politikusok előtt járnak az egységesítés kérdéseiben. Támogatnák a közös európai büntetőkódex, rendőrség, társadalom- biztosítási rendszer gondolatát, szeretnék, ha egyenértékűek lennének a diplomák, a szakmai képesítések, és hogy a közösség bármely országában szabadon vállalhassanak munkát. Az angolok közül viszont sokan nem örülnek, hogy országuk tagja a közösségnek, és a dánok is félnek az egységesítés további lépéseitől. De vajon milyen a páneurópai gondolat fogadtatása Közép-Eu- rópában, hazánkban? Az előadás utáni beszélgetésünkkor először ezt kérdeztük dr. Hasznos Miklóstól.- Erről még nem készült felmérés, de az általunk szervezett előadások iránt megnyilvánuló óriási érdeklődés azt mutatja, vannak itthon is támogatói a gondolatnak. A Páneurópai Unió magyarországi szervezetei között egyébként az egyik legjobb éppen a borsodi. Nem is számítottunk rá, hogy ilyen gyorsan ennyire nagy létszámú, a jövőt azonos módon elképzelő emberek közössége jön majd létre.- Említette előadásában, hogy a dánok is féltik nemzeti identitásukat az egységes Európától. Ugyanez a félelem nálunk is sokakban él.-A dánok 1945-ig elzárkózó, befelé forduló életet éltek, és először csak a közösség nyújtotta előnyöket élvezték. A nyitottság azonban kétirányú áramlást feltételez, és így hozzájuk is gyorsan eljutott a nemzetközi bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a bevándorlók áradata. Mindez sokkszerűen érte őket, hiszen hosszú ideig még az Interpolnak sem volt tagja Dánia. Most pedig már eljutottak arra a szintre, hogy csak az árnyoldalait látják az egyesülésnek. Az pedig, hogy a mi nemzeti kultúránk veszélybe kerüljön, sem politikai, sem hatalmi szempontból nem érdeke a közösség államainak, sőt inkább támogatni fogják fönnmaradását. Az unió szervezeteinek egyik célja éppen az, hogy eloszlassa az efféle irreális félelmeket, ismertesse a valódi elképzeléseket, terveket és lehetőségeket.-Az angolok többsége sem örül, hogy országa tagja a közösségnek.- Hozzá kell tenni: a fiatalok zöme már támogatja a gondolatot. Anglia helyzete pedig sajátos. Valójában nem Európa, hanem egy külön világ, és elsősorban nem sziget volta miatt. A brit világbirodalom nagyobb volt annak idején, mint Európa, Angliának nem volt szüksége a kontinensre. Csak a második világháború vége, a birodalom bomlása óta van szükségük az integrálódásra. Bár a gazdasági tekintélyt még mindig tartani akarják, nem vonhatják ki magukat a közösségből, éppen gazdasági okok miatt. Hogy csak egy példát mondjak: nézzük meg, milyen volt az angol gépkocsigyártás, és hogy hol állnak most...- Az előadásában említette, hogy a közös Európának történelmi hagyományai vannak, gondoljunk csak a Német-római Császárság fenntartását szorgalmazó törekvésekre. Annak a birodalomnak két feje volt. Egy egyházi, a pápa, és egy világi, a császár. Ön szerint a keresztény egyház erkölcsi rendje megfelelő alapot nyújt a mostani közösségnek is. De hogyan férnek bele ebbe az elképzelésbe a nem keresztény országok, illetve azok a' keresztény vallások, amelyek nem ismerik el a pápát?- A pápára, a pápai hatalomra én elsősorban nem lélckgondo- zási szempontból gondolok. Ő politikus is, és tekintélye van. Erről nekem, mindennél többet mondott tavaly nyári látogatásakor a fiatalok érdeklődése, jelenléte, viselkedése. Igaz, hogy a pápa politikai lépései mögött ott van a katolikus tudat, de amit ajánl, az mindenképp megfontolandó. Ami szellemileg legtávolabb esik tőle, még a kereszténységen belül, az az ortodoxia - főleg cirill betűs írásmódjuk, eltérő kulturális hagyományaik miatt. Európában ez nem érint túl nagy területet. Az idetartozásukról természetesen ők szabadon dönthetnek, de egyelőre nem került szóba.- Nézzük akkor a császárságot: monarchikus formában természetesen nem képzelhető el az egyesülés, de mi garantálja, hogy a gazdaságilag legerősebb országok nem törekednek majd hatalomra a közösségen belül?- Az Európa Parlament működése a garancia! Nem véletlenül bíznak benne a közösséghez tartozó országok lakói. Ebben az intézményben minden politikai irányzat magas szinten képviselteti magát. Hogy csak egy példát mondjak, a magyar bizottság élén itt tevékenykedik Habsburg Ottó, az ő helyettese pedig egy szocialista képviselő.- Ez az intézmény a politikai mellett gazdasági garanciát is tud nyújtani. Mert míg például a francia parlament a minél magasabb kvótákért harcol, addig az Európa Parlament francia küldöttei magasabb szempontból egyeztetik az érdekeket, és valós kompromisszumok által születik a megoldás.- Végül nem mint a Páneurópai Unió tagjának, hanem mint országgyűlési képviselőnek hadd tegyek fel egy kérdést. A z előadásában azt mondta, Magyarország már megállt a lejtőn, most fölfelé fogunk haladni. Ugyanakkor számtalanszor találkozhatunk külföldi szakemberek véleményével, akik kijelentik: hazánk a teljes elszegényedés felé halad. Mi akkor az igazság?- Az ő szempontjukból nézve elképzelhetetlen az a szint ahol most az ország áll. És ezt veszik figyelembe, nem az objektív adatokat. A privát szféra növekedése, a veszteséges állami szféra csökkenése, a külkereskedelmi mérleg egyensúlya - és még sorolhatnám az adatokat -, mind biztató. A volt szocialista táborból egyedül nekünk van esélyünk, hogy a közeljövőben elérjük Nyugat-Európa alsó szintjét. Ehhez az is kell, hogy gondolkodásmódunk megváltozzon, helyesen értelmezzük a demokráciát, a parlamentarizmust. Európába a „fejekkel” kell bemenni. És szükségünk van a közös Európára. Azért is, mert Trianon sebét újabb sebek ütése nélkül csak a spiritualizálódó határokkal gyógyíthatjuk be. Másrészt pedig a közösség egy kerékpárhoz hasonlítható: vagy halad, vagy felborul, de sohasem áll. Csomók Mariann Könyv a nyolc boldogságról A Vácott élő dr. Bánk Józsel nyugalmazott érsek-püspök a közelmúltban töltötte be 81. életévét. Hat évtizedes munkálkodás során,-egyházi hivatásának ellátása mellett, - mintegy húsz munkája került az olvasókhoz. A sort záró 240 I oldalas műve most jutott el az érdeklődőkhöz. Az ízléses borítólapon a szentföldi Nyolc Boldogság temploma látható, színesben. A szépen tipografizáll könyv a Borsodi Nyomdában készült és a nyolc boldogságról szól. A szerző a kötet előszavában leírja, hogy a szorongás és a jövőtől való félelem idején fontos e témáról beszélni. A boldogság utáni vágy együtt születik az emberrel. Dr. Bánk József írók, költők sorát említi, Vörösmarty Mihály, Kosztolányi Dezső, Má- rai Sándor és mások gondolatát idézve arról, hogy mi a boldogság lényege? Picasso, a világhírű festőművész, vagy Silvia Winter, a gazdag fotómodell viszont azon töpreng, miért lett boldogtalan? A könyv vezérfonala a Máté evangéliuma szerinti Hegyi Beszéd, de témáját több oldalról is megvilágítja. A neves szerző, a határainkon túl is jól ismert egyházi jogász szép gesztusként, születésnapján ajándékot adott az észak-magyarországi nyomda gondozásában megjelent könyvvel tisztelőinek, olvasóinak. Papp Rezső Régi filmek a Rónaiban A miskolci Rónai Sándor Művelődési Központ és a Magyar filmintézet újra indítja a régi filmek moziját. Az első vetítésre március 13-án 17 órakor kerül sor. A nyolc részes sorozatban Ingrid Bergman, Gerard Philipe, Vivien Leigh, Yves Montand főszereplésével mutatnak be filmprodukciókat. WfSwMWftt'W v / S Medhat Shafik Mezőkövesden A művész az idő szülötte szén egyiptomi vagyok. De művészetem legfőbb gondolata: visszajutni az egyszerűséghez. Az emberiség, az emberi lét gyökereit keresem. Meg kell találni az egyensúlyt az egyszerűség és a modernség között, fgy bukkanhatunk csak rá a valós emberi értékekre.- A képeihez felhasznált anyagokat is ez az egyszerűség jellemzi?- Pontosan. Természetes anyagokkal dolgozom, kővel, homokkal, gyapottal. Meg kell mutatni, hogy ezek az egyszerű, értéktelennek tekintett anyagok is hordoznak magukban értéket, illetve a formálás lehetőségét. Amit mások semmibe vesznek, eldobnak, én azt használom fel, és emiatt értékes lesz - és az is marad. A szegénységet öltöztetem fel képeimmel.- Ön a Milánói Szépművészeti Akadémián nemcsak festészetből, hanem díszletfestésből is diplomázott. Szobrokat is készít, és igen szoros a kapcsolata a zenével. Létezik tehát a „művészeti polihisztorság”?- A díszletfestés már nem foglalkoztat igazán, és a szobraimat is úgy veszik meg tőlem, mint festőtől. De a művészetben nincsenek választóvonalak. Mindegyik ágának ugyanaz a lelke, egy burokban vannak. Szoros morális kapocs köti őket össze, és csak a megmutatkozás formájában van különbség. A művész pedig az idő szülötte és a mozgás tükre. Egész pontosan az idő mozgásának a tükre. És ebben az időben benne van a jövő is: hinni kell, a szívünkben kell hordani az életet. És benne van a múlt is. Csak onnan indulva haladhatunk előre. Aki elfelejti gyökereit az kiüresedik és a mélybe zuhan.- k - n
