Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Bár elismerték tudását, sem politikai, sem pe­dagógiai terveit nem valósíthatta meg mara­déktalanul Patakon, és sok felismerése máig csak gondolat maradt. „Alkotva válunk alkotóvá” Comenius-emlékíilés Pataken Comenius szellemében Comenius szelleméről - Kelemen Elemér tartott megnyitó beszédet a tudományos ülésen. „Kutassuk ki és találjuk meg azt a módszert, amely- ilyel a tanítók kevesebb munkája mellett a diákok mégis többet tanulnak, az iskolákban kevesebb legyen a zúgolódás, undor és hiá­bavaló küszködés, annál több a szabad idő, az öröm és a szilárd előrehaladás; a keresztény államban pedig kevesebb legyen a sötétség, zavar és széthúzás; annál több a fény, a rend, a nyu­galom és a békesség.” Egész életének célkitűzé­sét belefoglalta ebbe !a mondatba Jan Komensky, azaiz Comenius Amos János, a négyszáz évvel ezelőtt született, cseh-morva peda­gógus és gondolkodó. Az évforduló alkalmából egész Európában, sőt talán az egész világon megemlékez­nek róla, de hozzánk, ma­gyarokhoz mégis közelebb áll, mint más országok pe­dagógusaihoz (kivéve ter­mészetesen szülőhazád át). Magunkénak érezzük Came- niust. Nem azért, mert apai ágon magyar származású­nak is tekinthető. Ennél a bizonytalan és esetleges ka­pocsnál sokkal fontosabb az a négy és fél év. amit Lorántffy Zsuzsanna meg­hívására a pataki kollégi­umban töltött. Nem véletlen hát. hogy a hazai Comenius-rendezvé- vónyek központja Sárospa­tak, illetve az ottani, a tu­dós nevét viselő Tanítókép­ző Főiskola. Az első jelen­tős programot most hétvé­gén rendezték: a szombat délelőtti tudományos felol­vasó ülésen adták át a fő­iskola Comenius-pályáza- itának díjait. Dr. Komáromy Sándor főiskolai főigazgató (köszöntőjében azt hang­súlyozta, Comenius itt-tar- tózkodása alatt nemcsak a pataki iskolát reformálta meg, de túllépve a kollé­(Folytatás a 2. oldalon) Országos rendezvény Tiszaújvárosban I A kormányzat és a magyar gazdaság vezetői találkoznak április 3-án, Tiszaújvárosban. Az Országos Iparpolitikai Fó­rum jó alkalmat kínál a vegyipar, az olajipar, a villamos- ipar és a bankok szakemberei számára, hogy véleményt cse­réljenek gazdasági életünk jelenlegi és jövőbeni helyzeté­ről. A helyi kezdeményezők között van a Tiszai Vegyi Kom­binát Rt., a Tiszai Erőmű Rt., a Magyar Olajipari Rt. Ti­szait j városi Finomítógyára és Tóth Imre László országgyű­lési képviselő. Az egynapos rendezvény előadói: Kupa Mihály pénzügy- miniszter, Szabó Tamás tárca nélküli miniszter. Bogár László külgazdasági államtitkár, Bakay Árpád ipari helyet­tes államtitkár és Szűcs István országgyűlési képviselő olyan témaköröket érintenek, mint az 1992-es magyar pénzügyi folyamatok, a privatizáció és a tartós állami tulajdon hely­zete, hazánk külgazdasági kapcsolatainak alakulása, illetve az iparpolitika irányzata. Az eseményre mintegy három­száz gazdasági vezetőt, szakembert hívtak meg. Centrum jellegét erősíti az MDF Sajtótájékoztató az országos választmány üléséről A Magyar Demokrata Fó­rum arra törekszik, hogy a demokrácia, a lehetséges társadalmi béke érdekében megismerje a parlamenten kívüli pártok és szervezetek véleményét is, és ahol le­helt, együttműködést alakít­son ki velük — mondta az MDF országos választmá­nyának szombati tanácsko­zásán elhangzottakat ismer­tetve Székelyhídi Ágoston ügyvivő, a párt székházában tartott sajtókonferencián. A választmány első napi­rendként tárgyalta a parla­menten. kívüli szervezetekhez fűződő viszony alakítását, és az együttműködési készség deklarálása mellett leszögez­te azt is: az ,MDF csak olyan pártokkal alakít ki érdemi kapcsolatokat, amelyek tar­tózkodnak a szélsőségektől, jöjjenek azok bal-, vagy jobboldalról. Az MDF szá­mára ez egyben önmeghatá­rozás is: azt jelzi, hogy a párt centrum jellegét kíván­ja erősíteni. A sajtó munka­társai érdeklődtek arról, mi­lyen kritériumok alapján (Folytatás a 2. oldalon) Nem a törvényt bírálják Átalakulóban az áfészek Beszélgetés a Mészöv titkárával A mezőgazdasági és ipari szövetkezetek mellett megyénk áfészei azok, amelyek leginkább érintettek a korszerű, új típusú szövetkezetté alakulásban. Hogy állnak az afesxek. — erről be­szélgettünk Várnainé dr. Krasznai Magdolnával, a megyei ér­dekvédelmi szerv, a Mészöv titkárával. Bayer Róbert Kollégium Alapítóból névadó Kiállítás idézi fel az alapitó Bayer Róbert emlékét a kollégium előterében. — fíány áfészt, hány tagot érint az átalakulás? — Megyénkben 17 áfész (működőik, több minit száz­ezer taggal, tehát nem elha­nyagolható népességet érint ia mostani átalakulás, s an­nak legsarikalaitosabb kérdé­se, a vagyonnevesítés. — .Milyennek találják az új szövetkezeti és az átala­kulást .szolgáló átmeneti törvényt? — Nem a törvény bírála­ta, hanem végrehajtása a feladatunk. Annyit azért el­mondok, hogy a szövetkezeti (törvény minden tekintetben korszerű, európai normák­nak megfelelő jogszabály. Több bírálat érhetné az át­alakulási törvényt. Túlzot­tan mezőgazdaság-centrikus, így a fogyasztási szövetke­zetekre nehezebben alkal­mazható. De mi nem elége­detlenkedünk, hanem keres­sük a módját a törvény pontos végrehajtásának. — dia jól tudom, más za­vart is észleltek... — Igen. A parlament jan. 20-án döntött az átalakulás­ról, de arról nem, milyen arányban osztható illetve ne- vesíthető a közös vagyon. Több helyen már megtartot­ták az első részközgyűlése­ket, amelyeken meghatároz­ták a felosztás elveit. Pár nap múlva a képviselők úgy vélték, ez így nem jó, ezért ismét döntöttek. Mégpedig arról, hogy a szövetkezeti vagyonból a tagok legalább 40 százalékot a személyes közreműködés és a 'tagsági viszony, legalább 20 százalé­kot a vagyoni hozzájárulás arányában kapnak. * — Megértette a több mint százezres tagság, miről van szó, mit jelent a vagyonne­vesítés? — Előfordultak félreérté­sek, volt aki azt hitte, pénzt kap kézhez. Így időbe tel­lett, míg megértették: esz­mei értékű a vagyonjegyük, amelyre az elért nyereség után kapnak osztalékot. Ren­geteg felvilágosító munkájá­ba került a szövetségnek és maguknak az áfészeknek is, amíg ezt tisztázták. — A részközgyűlések jó­részt lezajlottak. Melyek a tapasztalatok? — Bizony, nagyon sűrű programjuk van a törvény elfogadása óta az áfész- tagokniak. ÉRpen ezért meg­(Folytatás a 2. oldalon) Mennyit tudtatok Földes Ferencről? A kérdés a mező­kövesdi középiskolai kollé­gium negyedikes lányaihoz szólt az intézmény régi név­adójáról. A válasz röviden összefoglalva: nem sokat. És Bayer Róbertról, az új név­adóról? Róla már valami­vel többet. Nemcsak azért, mert színes ünnepség kere­tében szombaton volt a kol­légium „névadója”, és a ké­szülődésben óhatatlanul is ragad az érintettekre némi információ, de azért is, mert Bayer Róbertnek nagyon sok köze volt a kövesdő kö­zépiskolához. Sokszínű egyé­nisége számtalan eredmény­nyel gazdagította a várost, vősszaidézésre érdemes tör­ténéseket hagyott diákjai emlékezetében. Ö volt meg­alapítója, első igazgatója a királyi katolikus reálgimná­ziumnak és a Szent László Konviktusnak a század ele­jén. Érdemes életén ék néhány állomását födivililaintani. A múlt század végén, 1878. március 28-án született Nád­főn. Az alapfokú oktatás 6 osztályát három év alatt el­végezte. Később a Budapesti Tudományegyetemen szer­zett matematika—fizika sza­kos diplomát. Több évi ta­nítás után a minisztérium helyezte Mezőkövesdre kife­jezetten azzal a céllal, hogy iskolát létesítsen és igazgas­son a településen. A gim­názium 1911—14. között épült fed, 1922-ben. pedig megalapította a vidéki ta­nulóknak a konvifctusit. Ez­után még 14 évig állt az intézmény élén, és nyugdíj­ba vonulása után is l— egé­szen 1953-ban bekövetkezett haláláig — Kövesden ma­radit, ott is temették el. Az ő kis gyűjteménye lett a Matyó Múzeum elődje; ő fedezte fel Kövesd ismert festőjének, az akkor még gyermek Tajkács Istvámrajs tehetségét, számtalan sport­teljesítményével, publiciszti­kai munkásságával színesí­tette a város óletét. Mégis, adi.g lehetett róla tudni va­lamit, egészen egy évvel ez. előttig, mikor a 80 éves Szent László Gimnázium már megemlékezett ailápltó- járói. (Most a kőlíógium felvette Bayer Róbert nevét, emlék­táblát avatták a tiszteletére és fia, dr. Bayer István át­vehette a város posztumusz díját, mellyel édesapja egész életművét ismerik el, és (Folytatás a 2. oldalon) Gólok, pontok, eredmények • PONTRABLÁS A FÁY UTCÁBAN # JÁTSZ­MÁT SEM VESZÍTETT AZ MVSC • JÓ FORMÁ­BAN AZ ÓZDI KÉZILABDÁZÓK # MÉLYREPÜ­LÉSBEN A SZERENCSI FUTBALLISTÁK - TOTÓ- EREDMÉNYEK (TUDÓSÍTÁSUNK A 13., 14. ÉS 15. OLDALON.) «HsmtómBBB ' v '• • V ' v- •; ■

Next

/
Thumbnails
Contents